{"id":136103,"date":"2026-06-13T19:37:08","date_gmt":"2026-06-13T19:37:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/136103\/"},"modified":"2026-06-13T19:37:08","modified_gmt":"2026-06-13T19:37:08","slug":"telex-ket-felmondat-amire-felkapta-a-fejet-a-vilag-hszi-csin-ping-es-kim-dzsongun-talalkozoja-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/136103\/","title":{"rendered":"Telex: K\u00e9t f\u00e9lmondat, amire felkapta a fej\u00e9t a vil\u00e1g Hszi Csin-ping \u00e9s Kim Dzsongun tal\u00e1lkoz\u00f3ja ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"

Hatalmas pomp\u00e1val v\u00e1rta a h\u00e9ten Phenjanban Kim Dzsongun \u00e9szak-koreai vezet\u0151 Hszi Csin-ping k\u00ednai eln\u00f6k\u00f6t, aki h\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r utazott<\/a> \u00c9szak-Kore\u00e1ba. Kim \u00e9s feles\u00e9ge h\u00e9tf\u0151n szem\u00e9lyesen fogadta a k\u00ednai eln\u00f6k\u00f6t \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t, akik az utc\u00e1kon \u00e1ll\u00f3, lelkesen integet\u0151 emberek sorfala k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rkeztek meg Phenjan f\u0151ter\u00e9re. Ott 21 d\u00edszl\u00f6v\u00e9s, feh\u00e9r lovakon \u00fcl\u0151 d\u00edsz\u0151rs\u00e9g, katonai zenekar \u00e9s t\u00f6bb ezer, k\u00ednai \u00e9s \u00e9szak-koreai z\u00e1szl\u00f3kat lobogtat\u00f3 gyerek \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte Hszit, v\u00e9g\u00fcl pedig t\u00f6bb ezer sz\u00ednes l\u00e9gg\u00f6mb\u00f6t eregettek a magasba.<\/p>\n

A f\u0151t\u00e9ren Kim Dzsongun \u00e9s Hszi Csin-ping hatalmas portr\u00e9i mellett a k\u00e9t n\u00e9p \u201emegt\u00f6rhetetlen\u201d \u00e9s \u201e\u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart\u00f3\u201d bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1t hirdet\u0151 \u00f3ri\u00e1si feliratok h\u00fazt\u00e1k al\u00e1 a k\u00e9tnapos cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 f\u0151 t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t. A szoros \u00e1llami ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 k\u00ednai \u00e9s \u00e9szak-koreai sajt\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3i is a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti strat\u00e9giai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st sulykolt\u00e1k a k\u00ednai eln\u00f6k l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n

A nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3ban megjelent besz\u00e1mol\u00f3k f\u0151leg azt emelt\u00e9k ki, hogy a tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151zm\u00e9nye, hogy \u00c9szak-Korea l\u00e1tv\u00e1nyosan egyre szorosabbra f\u0171zi kapcsolat\u00e1t<\/a> Oroszorsz\u00e1ggal, \u00e9s Peking ezt akarhatta ellens\u00falyozni Hszi l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val. \u00c9szak-Kore\u00e1val foglalkoz\u00f3 elemz\u0151k azonban legink\u00e1bb k\u00e9t olyan apr\u00f3nak t\u0171n\u0151 mozzanatra kapt\u00e1k fel a fej\u00fcket, amik mind\u00f6ssze egy-egy f\u00e9lmondatban szerepeltek a hivatalos besz\u00e1mol\u00f3kban: ez Tajvan k\u00e9rd\u00e9se, valamint a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

Atomcsend<\/p>\n

Kim Dzsongunnak fontos siker, hogy Hszi idei els\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatj\u00e1n Phenjanba l\u00e1togatott, \u00e9s a megbesz\u00e9l\u00e9sek t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt nem szerepelt az \u00e9szak-koreai atomfegyverek k\u00e9rd\u00e9se \u2013 mondta<\/a> a Reutersnek Jenny Town, a washingtoni Stimson Center koreai programj\u00e1nak igazgat\u00f3ja.<\/p>\n

Amikor Hszi 2019-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togatott Phenjanba, a legf\u0151bb t\u00e9ma az \u00e9szak-koreai atomprogram volt, amit a stabilit\u00e1st mindenn\u00e9l fontosabbnak tart\u00f3 Peking az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve igyekezett le\u00e1ll\u00edtani. Hszi akkor gazdas\u00e1gi seg\u00edts\u00e9get \u00e9s az \u00c9szak-Korea ellen bevezetett \u00e9s kor\u00e1bban Peking \u00e1ltal is t\u00e1mogatott szankci\u00f3k gyeng\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rve igyekezett el\u00e9rni, hogy Kim Dzsongun feladja az atomfegyverek fejleszt\u00e9s\u00e9t. Most ez m\u00e1r sz\u00f3ba sem ker\u00fclt.<\/p>\n

Phenjan a l\u00e1togat\u00e1s el\u0151tt napokban nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette, hogy nem hajland\u00f3 t\u00e1rgyalni a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l. A cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151tt p\u00e1r nappal Kim Dzsongun megnyitott egy \u00faj, feltehet\u0151en ur\u00e1nd\u00fas\u00edt\u00e1sra haszn\u00e1lt atoml\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt,<\/a> k\u00f6z\u00f6lve, hogy \u201eexponenci\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9kben\u201d fogja n\u00f6velni az orsz\u00e1g atomerej\u00e9t. Az \u00e9szak-koreai vezet\u0151 nagy hatalm\u00fa h\u00faga, Kim Jodzsong pedig egy nappal a cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151tt visszaford\u00edthatatlannak nevezte az orsz\u00e1g atomprogramj\u00e1t. Azt mondta, hogy soha nem fogj\u00e1k feladni atomfegyvereiket<\/a>, \u00e9s err\u0151l senkivel sem hajland\u00f3ak t\u00e1rgyalni.<\/p>\n

A cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 elemz\u0151k szerint bebizony\u00edtotta, hogy az \u00e9szak-koreai rezsim legfontosabb t\u00e1masz\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3, de az atomprogramnak ett\u0151l m\u00e9g nem \u00f6r\u00fcl\u0151 Peking takar\u00e9kl\u00e1ngra tette a k\u00e9rd\u00e9st.<\/p>\n

K\u00edna irre\u00e1lisnak tartja, hogy bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9st \u00e9rhetn\u00e9nek el az \u00e9szak-koreai atommentes\u00edt\u00e9s ter\u00e9n, \u00e9s ez m\u00e1r nem olyan fontos k\u00fclpolitikai c\u00e9lja \u2013 mondta a Bloombergnek<\/a> Tong Zhai, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace int\u00e9zet nukle\u00e1ris politik\u00e1val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3ja. A Stimson Center K\u00edna programj\u00e1nak igazgat\u00f3ja, Yun Sun pedig a lapnak azt mondta, hogy Peking \u201esz\u00e9p csendben t\u00e1volodik\u201d ett\u0151l a c\u00e9lt\u00f3l, b\u00e1r nem teljesen nem adta az\u00e9rt fel.<\/p>\n

Hasonl\u00f3an v\u00e9lekedett a Reutersnek Jeremy Chan, az Eurasia Group elemz\u0151je, aki szerint \u201ePeking nagyon egy\u00e9rtelm\u0171en elhagyta a k\u00e9rd\u00e9s felvet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s hallgat\u00f3lagosan elfogadja atomhatalomk\u00e9nt \u00c9szak-Kore\u00e1t\u201d. A k\u00ednai k\u00fcl\u00fcgyi sz\u00f3viv\u0151 sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3kon az erre vonatkoz\u00f3<\/a> k\u00e9rd\u00e9sekre<\/a> csak azt v\u00e1laszolta, hogy K\u00edna \u00e1ll\u00e1spontja v\u00e1ltozatlan.<\/p>\n

\"Az<\/p>\n

Az \u00e9szak-koreai \u00e1llami h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g, a KCNA \u00e1ltal 2026. j\u00fanius 4-\u00e9n k\u00f6zz\u00e9tett felv\u00e9telen Kim Dzsongun megtekint egy \u00fajonnan \u00e1tadott nukle\u00e1ris anyagokat gy\u00e1rt\u00f3 \u00fczemet \u2013 Fot\u00f3: STR \/ KCNA \/ KNS \/ AFP<\/p>\n

Mi k\u00f6ze ehhez Oroszorsz\u00e1gnak?<\/p>\n

Hszi Csin-ping azut\u00e1n l\u00e1togatott el \u00c9szak-Kore\u00e1ba, hogy az elm\u00falt \u00e9vekben Kim Dzsongun szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st alak\u00edtott ki Oroszorsz\u00e1ggal. Kim t\u00e1mogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai h\u00e1bor\u00faj\u00e1t, m\u00edg Moszkva cser\u00e9be gazdas\u00e1gi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtott a vil\u00e1gt\u00f3l nagyr\u00e9szt elz\u00e1rt diktat\u00far\u00e1nak. \u201eK\u00edna a l\u00e1togat\u00e1ssal el\u00e9rte f\u0151 c\u00e9lj\u00e1t, hogy k\u00f6zelebb vonzza mag\u00e1hoz Phenjant \u00e9s ellens\u00falyozza Oroszorsz\u00e1g n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1s\u00e1t \u00c9szak-Kore\u00e1ban\u201d \u2013 mondta<\/a> a Reutersnek Jeremy Chan, az Eurasia Group K\u00edn\u00e1val foglalkoz\u00f3 elemz\u0151je.<\/p>\n

Putyin \u00e9s Kim Dzsongun n\u00e9gy \u00e9ve jelezte, hogy szorosabbra f\u0171zik kapcsolataikat,<\/a> majd egy \u00e9vre r\u00e1 \u00c9szak-Korea fegyverekkel<\/a> \u00e9s katon\u00e1kkal<\/a>, valamint munk\u00e1sokkal<\/a> kezdte el seg\u00edteni Oroszorsz\u00e1g ukrajnai h\u00e1bor\u00faj\u00e1t. A katon\u00e1k az ukr\u00e1nok \u00e1ltal egy id\u0151re elfoglalt oroszorsz\u00e1gi kurszki ter\u00fcletn\u00e9l ny\u00fajtottak seg\u00edts\u00e9get.<\/p>\n

2024-ben strat\u00e9giai v\u00e9delmi meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t\u00f6ttek<\/a> egym\u00e1ssal, \u00e9s az orosz eln\u00f6k Phenjanba l\u00e1togatott<\/a>. Ez nemcsak Kim nemzetk\u00f6zi poz\u00edci\u00f3j\u00e1t er\u0151s\u00edtette, hanem \u00c9szak-Korea gazdas\u00e1g\u00e1t is<\/a>, ami nyolc \u00e9v \u00f3ta a legnagyobb, 3,7 sz\u00e1zal\u00e9kos n\u00f6veked\u00e9st produk\u00e1lta. Ez nemcsak a sz\u00e1mokban l\u00e1that\u00f3, hanem Phenjan utc\u00e1in is, meglepve az oda t\u00f6bb \u00e9v ut\u00e1n visszat\u00e9r\u0151 k\u00fclf\u00f6ldieket<\/a> is. \u201eA rezsim gazdagabb, mint valaha\u201d \u2013 mondta<\/a> a Wall Street Journalnek Jung H. Pak amerikai diplomata, egykori \u00e9szak-koreai k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6vet.<\/p>\n

T\u00f6bb nyugati elemz\u0151 azonban arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy Peking val\u00f3j\u00e1ban nem agg\u00f3dik olyan nagyon Moszkva \u00e9szak-koreai befoly\u00e1sa miatt, \u00e9s k\u00ednai kutat\u00f3k is azt mondt\u00e1k, hogy Hszi l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak nem volt semmi k\u00f6ze Oroszorsz\u00e1ghoz. \u201eA l\u00e1togat\u00e1s els\u0151dleges c\u00e9lja a K\u00edna \u00e9s \u00c9szak-Korea k\u00f6z\u00f6tti hagyom\u00e1nyos k\u00e9toldal\u00fa bar\u00e1ts\u00e1g megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa\u201d \u2013 mondta<\/a> a Reutersnek Csang J\u00fcn, a k\u00ednai Nancsing Egyetem nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal foglalkoz\u00f3 professzora.<\/p>\n

John Everard egykori phenjani brit nagyk\u00f6vet szerint Pekinget legfeljebb irrit\u00e1lja<\/a> a k\u00e9t orsz\u00e1g szorosabb\u00e1 v\u00e1lt kapcsolata, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem agg\u00f3dnak miatta, hiszen<\/p>\n

Oroszorsz\u00e1g az orosz-ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00faba beleragadva \u00e9s szankci\u00f3kkal s\u00fajtva m\u00e1r nem geopolitikai riv\u00e1lisa, hanem al\u00e1rendeltje K\u00edn\u00e1nak, \u00e9s er\u0151sen f\u00fcgg a k\u00ednai t\u00e1mogat\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

\u201eHszi eg\u00e9sz egyszer\u0171en felh\u00edvhatja Putyint \u00e9s k\u00f6z\u00f6lheti vele, hogy \u00bbhagyd ezt abba, vagy k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek\u00ab\u201d \u2013 mondta<\/a> a sz\u00f6uli Korea Egyetem szak\u00e9rt\u0151je, Fyodor Tertitskiy a Washington Timesnak.<\/p>\n

A f\u00e9lmondat, ami nagy figyelmet kapott<\/p>\n

Hszi l\u00e1togat\u00e1sa ink\u00e1bb eml\u00e9keztet\u0151 arra, hogy \u201ePeking strat\u00e9giai eszk\u00f6znek tartja Phenjant\u201d \u2013 magyar\u00e1zta<\/a> a Taiwan Newsnak Craig Singleton, a Foundation for Defense of Democracies amerikai int\u00e9zet K\u00edn\u00e1val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3ja.<\/p>\n

A sz\u00f6uli Sejong Int\u00e9zet kutat\u00f3ja, Sung-Yoon Lee a New York Timesnak nyilatkozva pedig arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy a tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 korm\u00e1nyzati k\u00f6zlem\u00e9nyekben rendszeres visszat\u00e9r\u0151 elem volt a \u201estrat\u00e9giai\u201d sz\u00f3, ami a katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 p\u00e9ld\u00e1tlan figyelemmel egy\u00fctt azt jelzi, hogy<\/p>\n

\u201ePeking egyre ink\u00e1bb hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa strat\u00e9giai partnerk\u00e9nt defini\u00e1lja \u00c9szak-Kore\u00e1t egy kialakul\u00f3ban l\u00e9v\u0151 eur\u00e1zsiai geopolitikai versenyben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9geseivel szemben\u201d.<\/p>\n

A cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3ra szerinte \u00fagy fognak majd visszaeml\u00e9kezni, mint a k\u00e9t vezet\u0151 k\u00f6zti h\u00e9t tal\u00e1lkoz\u00f3 k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebbre.<\/p>\n

Az \u00c9szak-Kore\u00e1val foglalkoz\u00f3 szak\u00e9rt\u0151k k\u00f6r\u00e9ben a legnagyobb figyelmet a Hszinhua k\u00ednai \u00e1llami h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1nak<\/a> egy f\u00e9lmondata kapta, amely szerint a k\u00e9t orsz\u00e1g nemcsak diplom\u00e1ciai \u00e9s gazdas\u00e1gi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1llapodott meg, hanem katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l is. Ez volt az els\u0151 alkalom<\/a>, hogy a k\u00e9rd\u00e9s hat\u00e1rozottan felmer\u00fclt egy \u00e9szak-koreai \u00e9s k\u00ednai cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3n Hszi Csin-ping hatalomra ker\u00fcl\u00e9se \u00f3ta \u2013 \u00edrta a Bloomberg<\/a> a Yonhap d\u00e9l-koreai h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gre hivatkozva. Ezt csak al\u00e1h\u00fazta, hogy a k\u00ednai eln\u00f6k deleg\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban ott volt a k\u00ednai v\u00e9delmi miniszter is, ami nem t\u00f6rt\u00e9nt meg Hszi 2019-es phenjani l\u00e1togat\u00e1sakor. 1992 \u00f3ta ez volt az els\u0151 alkalom, hogy egy k\u00ednai v\u00e9delmi miniszter elk\u00eds\u00e9rte a k\u00ednai eln\u00f6k\u00f6t \u00c9szak-Kore\u00e1ba \u2013 \u00edrta a Korea Times<\/a>.<\/p>\n

Ez az, \u201eami miatt agg\u00f3dnunk kell\u201d \u2013 mondta a CBS-nek<\/a> Bob Carlin \u00c9szak-Kore\u00e1val foglalkoz\u00f3 elemz\u0151. Az amerikai k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium egykori tisztvisel\u0151je szerint a k\u00e9t orsz\u00e1g ezzel a bejelent\u00e9ssel sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel sz\u00edtja a fesz\u00fclts\u00e9get. F\u0151leg \u00fagy, hogy mindenki csak tal\u00e1lgatni tud, hogy ez pontosan mit is jelent, \u00e9s mennyire szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l lehet sz\u00f3. A tal\u00e1lgat\u00e1sokat pedig csak fokozta, hogy az \u00e9szak-koreai \u00e1llami sajt\u00f3ban megjelent besz\u00e1mol\u00f3kban m\u00e1r nem eml\u00edtett\u00e9k meg a katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st.<\/p>\n

A nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3ban id\u00e9zett elemz\u0151k arra nem sz\u00e1m\u00edtanak, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben nagyszab\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00f6s hadgyakorlatokat tartan\u00e1nak, \u00e9s nagyr\u00e9szt ink\u00e1bb jelk\u00e9pes l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt tekintenek<\/a> a katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megeml\u00edt\u00e9s\u00e9re. K\u00edna \u00e9s \u00c9szak-Korea nagyon keveset tesznek a katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ter\u00e9n, \u00e9s m\u00e9g egy sikeres cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3 ut\u00e1n is meglep\u0151 lenne, ha ez fejl\u0151d\u00e9snek indulna \u2013 mondta<\/a> a Bloombergnek John Delury, a sz\u00f6uli Yonsei Egyetem nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyokkal foglalkoz\u00f3 professzora.<\/p>\n

A kooper\u00e1ci\u00f3 er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek egyik oka lehet, hogy \u00edgy Peking nagyobb betekint\u00e9st kaphatna abba, hogyan fejl\u0151d\u00f6tt az elm\u00falt \u00e9vekben orosz seg\u00edts\u00e9ggel az \u00e9szak-koreai haditechnika. De elemz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt felmer\u00fclt az is, hogy a katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9ssel K\u00edna hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st kapna a Koreai-f\u00e9lsziget keleti oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 Jap\u00e1n-tengerhez, ahol azt\u00e1n hadihaj\u00f3kat tudna \u00e1llom\u00e1soztatni, \u00e9s egyben seg\u00edten\u00e9 K\u00edna \u00e9szakkeleti r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t is. K\u00edn\u00e1t mind\u00f6ssze p\u00e1r kilom\u00e9ter v\u00e1lasztja el a tengert\u0151l a Tumen foly\u00f3 torkolat\u00e1n\u00e1l, amit \u00c9szak-Korea \u00e9s Oroszorsz\u00e1g ellen\u0151riz.<\/p>\n

De legink\u00e1bb Tajvanra kapt\u00e1k fel a legt\u00f6bben a fej\u00fcket<\/p>\n

A katonai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s mellett elemz\u0151k szerint Tajvan eml\u00edt\u00e9se volt a legfigyelemrem\u00e9lt\u00f3bb eleme a cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3nak. A hivatalos \u00e1llami besz\u00e1mol\u00f3k szerint Kim Dzsongun meger\u0151s\u00edtette t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t az Egy K\u00edna elv ir\u00e1nt. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 korm\u00e1nnyal rendelkez\u0151 szigetet Peking saj\u00e1t ter\u00fclet\u00e9nek tekinti, aminek megszerz\u00e9s\u00e9t Hszi eln\u00f6ks\u00e9ge egyik legfontosabb c\u00e9ljak\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. A lehets\u00e9ges forgat\u00f3k\u00f6nyvekr\u0151l itt \u00edrtunk r\u00e9szletesebben<\/a>.<\/p>\n

A m\u00e1jus k\u00f6zep\u00e9n K\u00edn\u00e1ba l\u00e1togat\u00f3 \u00e9s az ir\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban<\/a> Hszivel t\u00e1rgyal\u00f3 Donald Trump amerikai eln\u00f6k egyes v\u00e1rakoz\u00e1sokkal szemben megtartotta a strat\u00e9giai k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get Tajvan k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, ami arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok a sziget seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietne-e, ha k\u00ednai t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rn\u00e9. Trump Tajvannal kapcsolatos, a m\u00e1r a haza\u00faton tett kijelent\u00e9sei<\/a> viszont okoztak n\u00e9mi riadalmat Tajpejben \u00e9s az amerikai kongresszusban is.<\/p>\n

\"Kim<\/p>\n

Kim Dzsongun \u00e9szak-koreai vezet\u0151 b\u00facs\u00fat vesz Hszi Csin-ping k\u00ednai eln\u00f6kt\u0151l a l\u00e1togat\u00e1s v\u00e9g\u00e9n 2026. j\u00fanius 9-\u00e9n \u2013 Fot\u00f3: STR \/ KCNA \/ KNS \/ AFP<\/p>\n

\u201e\u00c9szak-Korea Oroszorsz\u00e1gnak ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1sa megmutatta, hogy Phenjan anyagi seg\u00edts\u00e9get tud ny\u00fajtani egy nagyhatalomnak h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. Egyel\u0151re nincs bizony\u00edt\u00e9k hasonl\u00f3 elk\u00f6telezetts\u00e9gre K\u00edna ir\u00e1nt, de az \u00e9szak-koreai \u00fczenet Tajvannal kapcsolatban most fontosabb, mint kor\u00e1bban\u201d \u2013 mondta<\/a> a Reutersnek Chad O’Carroll, az \u00c9szak-Kore\u00e1val foglalkoz\u00f3 NKNews oldal alap\u00edt\u00f3ja.<\/p>\n

Egyes elemz\u0151k<\/a> ugyan val\u00f3szer\u0171tlennek tartj\u00e1k, hogy Phenjan katonai eszk\u00f6z\u00f6kkel seg\u00edtse K\u00edn\u00e1t, de azt m\u00e1r elk\u00e9pzelhet\u0151nek nevezt\u00e9k, hogy egy Tajvan\u00e9rt ind\u00edtott h\u00e1bor\u00fa eset\u00e9n a Koreai-f\u00e9lszigeten l\u00e9v\u0151 amerikai hader\u0151ket, valamint a jap\u00e1n hader\u0151t is le tudn\u00e1k k\u00f6tni. De ez az eml\u00edt\u00e9s jelz\u00e9s is lehet D\u00e9l-Kore\u00e1nak, hogy semmik\u00e9pp se l\u00e9pjen k\u00f6zbe egy esetleges tajvani konfliktus eset\u00e9n \u2013 mondta<\/a> a Washington Timesnak Andrei Lankov, a sz\u00f6uli Kookmin egyetem \u00c9szak-Kore\u00e1val foglalkoz\u00f3 szak\u00e9rt\u0151je.<\/p>\n

Tajvan eml\u00edt\u00e9se felkeltette a sz\u00f6uli Korea Egyetem szak\u00e9rt\u0151je, Fyodor Tertitskiy figyelm\u00e9t is, aki meglep\u0151nek nevezte a sziget felhoz\u00e1s\u00e1t, hiszen a k\u00e9rd\u00e9sben \u201esenki sem k\u00e9tli, hogy \u00c9szak-Korea t\u00e1mogatja K\u00edn\u00e1t, de minek ezt meger\u0151s\u00edteni?\u201d John Everald egykori phenjani brit nagyk\u00f6vet az NKNewson megjelent elemz\u00e9s\u00e9ben<\/a> egyenesen kijelentette, hogy Hszi phenjani \u00fatj\u00e1nak nem is az \u00e9szak-koreai orosz t\u00e9rnyer\u00e9s visszaszor\u00edt\u00e1sa volt a c\u00e9lja, hanem t\u00e1mogat\u00f3kat toborozni tajvani amb\u00edci\u00f3j\u00e1hoz, ami pedig \u00f6sszef\u00fcgg az \u00faj jap\u00e1n korm\u00e1nyf\u0151 er\u0151teljes fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n

Takaicsi Szanae tavaly novemberben ugyanis azt mondta<\/a>, amennyiben K\u00edna katonai m\u0171veletet hajtana v\u00e9gre Tajvan ellen, Jap\u00e1n is beavatkozna a sziget v\u00e9delm\u00e9ben. Az\u00f3ta Takaicsi poz\u00edci\u00f3ja egy els\u00f6pr\u0151 v\u00e1laszt\u00e1si gy\u0151zelemmel<\/a> pedig jelent\u0151sen er\u0151s\u00f6d\u00f6tt is, \u00e9s Jap\u00e1n \u00e1prilis v\u00e9g\u00e9n enged\u00e9lyezte<\/a>, hogy c\u00e9gei fegyvereket export\u00e1ljanak, amire a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta nem volt p\u00e9lda. Everald szerint Hszi val\u00f3j\u00e1ban azt akarta bebiztos\u00edtani, hogy Phenjan szil\u00e1rdan ki\u00e1ll Peking mellett a k\u00e9rd\u00e9sben, nemcsak diplom\u00e1ciai, hanem katonai \u00e9rtelemben is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Hatalmas pomp\u00e1val v\u00e1rta a h\u00e9ten Phenjanban Kim Dzsongun \u00e9szak-koreai vezet\u0151 Hszi Csin-ping k\u00ednai eln\u00f6k\u00f6t, aki h\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":136104,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[3488,5381,42,3487,104,64,43,34,5637,94,93,92],"class_list":["post-136103","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-eszak-korea","tag-hszi-csin-ping","tag-hungarian","tag-kim-dzsongun","tag-kina","tag-kulfold","tag-magyar","tag-news","tag-tajvan","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116744490149012125","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/136103","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=136103"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/136103\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/136104"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=136103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=136103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=136103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}