{"id":138140,"date":"2026-06-15T14:34:11","date_gmt":"2026-06-15T14:34:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/138140\/"},"modified":"2026-06-15T14:34:11","modified_gmt":"2026-06-15T14:34:11","slug":"index-tudomany-a-tetovalas-nem-ordogtol-valo-mar-a-kozepkorban-is-voltak-kivarrt-apacak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/138140\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – A tetov\u00e1l\u00e1s nem \u00f6rd\u00f6gt\u0151l val\u00f3, m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkorban is voltak kivarrt ap\u00e1c\u00e1k"},"content":{"rendered":"

A legr\u00e9gebbi fennmaradt tetov\u00e1l\u00e1sok \u00d6tzit\u0151l, a j\u00e9gembert\u0151l sz\u00e1rmaznak, az 5300 \u00e9ves, j\u00e9gbe fagyott, mumifik\u00e1l\u00f3dott el\u0151d\u00fcnkt\u0151l, akit 1991-ben fedeztek fel Olaszorsz\u00e1g hegyeiben. 2019-ben r\u00e9g\u00e9szek 2000 \u00e9ves tetov\u00e1l\u00f3t\u0171ket azonos\u00edtottak a Utah d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 pueblo lel\u0151helyeken. A jukkalevelekkel \u00e1tk\u00f6t\u00f6tt kaktusz t\u00fcsk\u00e9in m\u00e9g mindig l\u00e1tszottak a tetov\u00e1l\u00e1s tint\u00e1j\u00e1nak maradv\u00e1nyai.\u00a0James Cook kapit\u00e1ny 1769 j\u00falius\u00e1ban\u00a0figyelte meg<\/a> a tetov\u00e1l\u00e1s gyakorlat\u00e1t Tahitin, b\u00e1r m\u00e1shogy nevezte, mert a tattooing kifejez\u00e9s csak 1893-ban jelent meg angolul.\u00a0\u00a0<\/p>\n

Ma a tetov\u00e1l\u00e1sokra m\u00e1r minden tulajdonos b\u00fcszke, de gener\u00e1ci\u00f3kt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en sokakban \u00e9l m\u00e9g a gondolat, hogy a tetov\u00e1l\u00e1sok a lealacsonyod\u00e1s, a b\u0171n\u00f6z\u00e9s \u00e9s a deviancia jelei. A tetov\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete a 19. sz\u00e1zadi Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l orvosok, jogi szak\u00e9rt\u0151k, kriminol\u00f3gusok feljegyz\u00e9seib\u0151l maradt fenn. Cesare Lombroso \u00e9s Alexandre Lacassagne kriminol\u00f3gusok olaszorsz\u00e1gi \u00e9s franciaorsz\u00e1gi tetov\u00e1l\u00e1ssal<\/a> kapcsolatos vizsg\u00e1latai az 1880-as \u00e9vekben nagy nyilv\u00e1noss\u00e1got kaptak \u00e9s fontos nemzetk\u00f6zi vit\u00e1t ind\u00edtottak el.<\/p>\n

Lombroso egyik legismertebb t\u00e9zise, hogy a b\u0171n\u00f6z\u0151k fizikai jegyek alapj\u00e1n is felismerhet\u0151k: a lapos homlok, a kiugr\u00f3 \u00e1llkapocs, a mark\u00e1ns arccsont mind krimin\u00e1lis hajlamokat takar. A viselked\u00e9sre a \u201elombros\u00f3i stigm\u00e1k\u201d jellemz\u0151k: a munkaker\u00fcl\u00e9s, a kora\u00e9rett \u00e9s g\u00e1tl\u00e1stalan szexualit\u00e1s, az emp\u00e1tia \u00e9s az erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9k hi\u00e1nya \u00e9s a g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g. De nem csak fizikai megjelen\u00e9s\u00fck, viselked\u00e9s\u00fck alapj\u00e1n vizsg\u00e1lta \u0151ket, k\u00fcls\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9seikre is figyelmet\u00a0ford\u00edtott: milyen tetov\u00e1l\u00e1sokkal d\u00edsz\u00edtik test\u00fcket?<\/p>\n

Ugyanez volt a helyzet francia \u201eriv\u00e1lis\u00e1val\u201d, dr. Lacassagne-nyal, aki r\u00e9szletes feljegyz\u00e9seket, \u00e1br\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtett a b\u0171n\u00f6z\u0151k tetov\u00e1l\u00e1sair\u00f3l. Amikor k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k jegyzeteit, egy orvos \u00e9s egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz azt hangs\u00falyozta, Lacassagne zseni\u00e1lisan prec\u00edzen \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a rajzokat, amelyekkel a 19. sz\u00e1zadi emberek azt akart\u00e1k kifejezni, amit nem mondhattak el. Sokszor tabut\u00e9m\u00e1kat varrattak magukra, prostitu\u00e1ltak nev\u00e9t, vallom\u00e1sokat, titkos gondolataikat. Hasonl\u00f3 mot\u00edvumok \u00e9s st\u00edlusok \u00e9lednek \u00fajj\u00e1 sok mai tetov\u00e1l\u00e1sban.\u00a0A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l terjedt el a tetov\u00e1l\u00e1s az amerikai tenger\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben, majd megjelent a katon\u00e1kn\u00e1l, a kereskedelmi matr\u00f3zokon k\u00edv\u00fcl a haditenger\u00e9szekn\u00e9l is.\u00a0<\/p>\n

Azt\u00a0hitt\u00e9k, a tetov\u00e1l\u00e1sok v\u00e9delmet ny\u00fajtanak<\/p>\n

A\u00a0kereszt\u00e9ny<\/a> tetov\u00e1l\u00e1sok n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge\u00a0J\u00e9zus keresztre fesz\u00edt\u00e9se ut\u00e1n n\u0151tt meg, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban Eur\u00f3pa-szerte elterjedt.\u00a0Ezek a b\u0151rvarr\u00e1sok egy speci\u00e1lis \u00e1g\u00e1t k\u00e9pviselik, r\u00e9gen a h\u00fasv\u00e9thoz kapcsol\u00f3dtak, \u00e9s a jeruzs\u00e1lemi zar\u00e1ndoklathoz, amikor sok peregrinus keresztet vagy b\u00e1r\u00e1nyt v\u00e9setett az alkarj\u00e1ra.<\/p>\n

A r\u00f3maiak, ak\u00e1rcsak a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, rabszolg\u00e1kat<\/a> \u00e9s foglyokat tetov\u00e1ltak: bet\u0171kkel \u00e9s szavakkal jelezt\u00e9k b\u0171ncselekm\u00e9nyeiket. Kr. u. 30 k\u00f6r\u00fcl a rabszolgasorba ker\u00fclt kereszt\u00e9nyek \u201eAM\u201d tetov\u00e1l\u00e1st kaptak, ami azt jelentette, \u201ead metalla\u201d, vagyis (gyakran v\u00e9gzetes) b\u00e1nyamunk\u00e1ra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u0151ket. Szinte ugyanebben az id\u0151ben a nem rabszolgasorban \u00e9l\u0151 kereszt\u00e9nyek is belev\u00e1gtak a b\u0151rd\u00edsz\u00edt\u00e9sbe, bibliai szimb\u00f3lumokat \u2013 mint a hal, a b\u00e1r\u00e1ny \u2013 v\u00e9settek magukra. A tetov\u00e1l\u00e1s m\u00e9g nem volt elterjedt kifejez\u00e9s, a \u201estizo\u201d, a \u201esignum\u201d \u00e9s a \u201estigma\u201d szavakat haszn\u00e1lt\u00e1k r\u00e1.<\/p>\n

A stigma sz\u00f3 a J\u00e9zus kez\u00e9n \u00e9s l\u00e1b\u00e1n l\u00e9v\u0151 szegek nyomaira is utalt, amelyek a keresztre fesz\u00edt\u00e9skor s\u00e9rtett\u00e9k fel test\u00e9t.<\/p>\n

A kereszt\u00e9nyek tetov\u00e1l\u00e1sk\u00e9nt gyakran k\u00e9rtek saj\u00e1t \u201estigm\u00e1kat\u201d: jeleket kez\u00fckre, l\u00e1bukra \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban kereszteket \u2013, hogy tisztelegjenek Krisztus v\u00e9rtan\u00fas\u00e1ga el\u0151tt.\u00a0Egy 3. sz\u00e1zadi feljegyz\u00e9s a mai Egyiptomban \u00e9s Sz\u00edri\u00e1ban \u00e9l\u0151 kereszt\u00e9nyekr\u0151l tesz eml\u00edt\u00e9st, akik halakat \u00e9s kereszteket tetov\u00e1lnak. Egy m\u00e1sik forr\u00e1s a 475 \u00e9s 538 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt g\u00e1zai teol\u00f3gus, Prokopiosz \u00c9zsai\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1rj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, aki le\u00edrja, hogy Szentf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 kereszt\u00e9nyek csukl\u00f3j\u00e1ra kereszt van tetov\u00e1lva, vagy az a sz\u00f6veg, hogy az \u201e\u00dar\u00e9\u201d.<\/p>\n

Amikor Kr. u. 600-ban pestis s\u00fajtotta a szk\u00edt\u00e1kat, a Fekete-tenger k\u00f6r\u00fcl \u00e9l\u0151 nom\u00e1d n\u00e9pet, \u00fagy hitt\u00e9k, hogy a tetov\u00e1l\u00e1sok v\u00e9delmet ny\u00fajtanak a hal\u00e1los betegs\u00e9g ellen.\u00a0Theoph\u00fclaktosz Szimokatt\u00e9sz biz\u00e1nci\u00a0t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00edrja, hogy a misszion\u00e1riusok azt javasolt\u00e1k nekik, tetov\u00e1lj\u00e1k homlokukra a kereszt jel\u00e9t, \u00edgy v\u00e9dve lesznek.\u00a0A r\u00f3maiak Kr. u. 400-ban tal\u00e1lkoztak a Brit-szigeteket ben\u00e9pes\u00edt\u0151 kelta t\u00f6rzsekkel, \u00e9s le\u00edrt\u00e1k, hogy \u201eezek tetov\u00e1lva vannak\u201d.<\/p>\n

A misszion\u00e1riusok ellenezt\u00e9k a pog\u00e1ny tetov\u00e1l\u00e1st, de a kereszt\u00e9ny istennek k\u00e9sz\u00edtett b\u0151rd\u00edszeket elfogadt\u00e1k. A 700-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n azt mondt\u00e1k: \u201eHa valaki Isten kedv\u00e9\u00e9rt ezt a beszennyez\u00e9st elszenvedn\u00e9, nagy jutalmat kapna \u00e9rte.\u201d<\/p>\n

Hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott a whitbyi zsinat\u00a0787-ben \u00c9szak-Angli\u00e1ban, amikor abszol\u00fat elfogadt\u00e1k a megfelel\u0151 istennek k\u00e9sz\u00fclt tetov\u00e1l\u00e1sokat. M\u00e9g az angolsz\u00e1sz elitnek is voltak tetov\u00e1l\u00e1sai: York p\u00fcsp\u00f6ke, Szent Wilfrid kereszt tetov\u00e1l\u00e1ssal j\u00e1rt-kelt.\u00a0<\/p>\n

Elterjedt a kereszt\u00e9ny tetov\u00e1l\u00e1s szok\u00e1sa<\/p>\n

Sok k\u00f6z\u00e9pkori besz\u00e1mol\u00f3ban eml\u00edtik a Szentf\u00f6ldr\u0151l visszat\u00e9r\u0151 keresztes lovagokat \u00e9s zar\u00e1ndokokat, akik tetov\u00e1lva voltak. Ez a hagyom\u00e1ny a kora \u00fajkorban, a 16. \u00e9s 18. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt is folytat\u00f3dott.\u00a0Az 1300-as \u00e9vek k\u00f6r\u00fcl Olaszorsz\u00e1gban megjelentek a \u201eSacri Monti\u201d nev\u0171 szent\u00e9lyek, amelyeket \u201eszent hegyeken\u201d \u00e9p\u00edtettek, ahov\u00e1 a h\u00edv\u0151k biztons\u00e1gosan zar\u00e1ndokolhattak \u2013 ahelyett, hogy \u00e9let\u00fcket kock\u00e1ztatva Jeruzs\u00e1lembe menn\u00e9nek, amely addigra m\u00e1r az oszm\u00e1nok ellen\u0151rz\u00e9se alatt \u00e1llt.\u00a0Ezek a szent\u00e9lyek N\u00e1polyban, Varall\u00f3ban \u00e9s Loret\u00f3ban voltak. A zar\u00e1ndokok pedig tetov\u00e1ltathatt\u00e1k magukat pl. Loreto szent\u00e9ly\u00e9ben, ami arr\u00f3l nevezetes, hogy van itt egy ereklye abb\u00f3l a \u201eszent h\u00e1zb\u00f3l\u201d, ahol M\u00e1ria \u00e1ll\u00edt\u00f3lag megkapta a h\u00edrt, hogy Isten fi\u00e1t fogja megsz\u00fclni. Az itteni tetov\u00e1l\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tev\u00e9kenys\u00e9g volt, \u00e1csok, cip\u00e9szek \u00e9s k\u00e9zm\u0171vesek v\u00e1llalt\u00e1k a d\u00edsz\u00edt\u00e9st a v\u00e1rosi f\u0151t\u00e9ren. Fab\u00e9lyegz\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vitt\u00e9k a mint\u00e1t a b\u0151rre. Caterina Pigorini Beri antropol\u00f3gus szerint a v\u00e1ros 1871-ben tiltotta be a gyakorlatot higi\u00e9niai okokb\u00f3l.<\/p>\n

Az 1200-as \u00e9vekt\u0151l az 1700-as \u00e9vekig a kereszt\u00e9ny tetov\u00e1l\u00e1s szok\u00e1sa elterjedt Eur\u00f3p\u00e1ban a parasztok, tenger\u00e9szek, katon\u00e1k \u00e9s k\u00e9zm\u0171vesek, de az ap\u00e1c\u00e1k \u00e9s szerzetesek k\u00f6r\u00e9ben is. ez ut\u00f3bbiak Kereszteket, Sz\u0171z M\u00e1ria k\u00e9peit, J\u00e9zus nev\u00e9t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny bibliai mondatot varrattak magukra.<\/p>\n

A renesz\u00e1nszt k\u00f6vet\u0151en az eur\u00f3pai kult\u00fara a tetov\u00e1l\u00e1sokat a \u201eciviliz\u00e1latlan\u201d emberekkel kezdte t\u00e1rs\u00edtani, gyarmatok \u0151slakosaival, b\u0171n\u00f6z\u0151kkel, s\u0151t az \u00e9rtelmis\u00e9giek k\u00f6z\u00fcl sokan a katolicizmussal, amit ink\u00e1bb babon\u00e1nak, mint val\u00f3di vall\u00e1snak tekintettek.<\/p>\n

A \u201etetov\u00e1l\u00e1s\u201d sz\u00f3 a nyugati nyelvekbe azut\u00e1n ker\u00fclt, hogy Louis de Bougainville francia admir\u00e1lis \u00e9s felfedez\u0151, valamint James Cook brit felfedez\u0151 visszat\u00e9rt a Csendes-\u00f3ce\u00e1n d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n tett \u00fatjair\u00f3l az 1700-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n. Ott l\u00e1tt\u00e1k, hogy a helyiek jeleket k\u00e9sz\u00edtenek a test\u00fckre, \u00e9s a \u201etatau\u201d sz\u00f3t haszn\u00e1lj\u00e1k a rajzok elnevez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Mai m\u00f3di<\/p>\n

Ma az egyiptomi kopt kereszt\u00e9nyek gyakorlata \u00e9rdekes igaz\u00e1n, akik be\u00e9p\u00edtik a tetov\u00e1l\u00e1s gyakorlat\u00e1t a keresztel\u00e9si ritu\u00e1l\u00e9kba.\u00a0Wassim Razzouk<\/a> egy 27. gener\u00e1ci\u00f3s tetov\u00e1l\u00f3csal\u00e1d tagja, akik 1300 \u00f3ta jel\u00f6lik b\u0151rrajzokkal a jeruzs\u00e1lemi zar\u00e1ndokokat. Neki m\u00e9g vannak olyan 500 \u00e9ves deszk\u00e1i, amelyeket a csal\u00e1dja is tetov\u00e1l\u00e1shoz haszn\u00e1lt.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik tetov\u00e1l\u00f3m\u0171v\u00e9sz, Walid Ayash arra specializ\u00e1l\u00f3dott, hogy a betlehemi Sz\u00fclet\u00e9s templom\u00e1ba zar\u00e1ndokl\u00f3kat varrja ki \u2013 f\u0151leg az arab kereszt\u00e9nyek k\u00f6r\u00e9ben elterjedt ez a szok\u00e1s. Jonatal Carducci m\u0171v\u00e9sz viszont Loret\u00f3ban szorgoskodik a vall\u00e1sos tetov\u00e1l\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1nak \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9n, lem\u00e1solta a r\u00e9gi deszk\u00e1k mint\u00e1it, amelyek mind a Szent H\u00e1z M\u00fazeum\u00e1ban, mind a R\u00f3mai Folkl\u00f3r M\u00fazeumban megtal\u00e1lhat\u00f3k. 2019-ben megnyitotta a szalont, ahol t\u00f6bb mint 60 tetov\u00e1l\u00e1sminta k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthatunk, k\u00f6zt\u00fck szerepel p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6bbf\u00e9le loret\u00f3i Sz\u0171z M\u00e1ria-k\u00e9p, keresztek \u00e9s J\u00e9zus sz\u00edv\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai.<\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"P\u00e1rbesz\u00e9d<\/p>\n

Titkok, tabuk, t\u00e9vhitek – \u00f6t \u00e9vsz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9nelme 30 lebilincsel\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9dben. Amerika \u00e9s Eur\u00f3pa sorsford\u00edt\u00f3 esem\u00e9nyei \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben.<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A legr\u00e9gebbi fennmaradt tetov\u00e1l\u00e1sok \u00d6tzit\u0151l, a j\u00e9gembert\u0151l sz\u00e1rmaznak, az 5300 \u00e9ves, j\u00e9gbe fagyott, mumifik\u00e1l\u00f3dott el\u0151d\u00fcnkt\u0151l, akit 1991-ben fedeztek…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":138141,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[106,42,9684,12633,43,42877,34,10054,124,94,93,92],"class_list":["post-138140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-europa","tag-hungarian","tag-jeruzsalem","tag-keresztenyseg","tag-magyar","tag-misszionarius","tag-news","tag-tetovalas","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116754623080840122","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/138140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=138140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/138140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/138141"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=138140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=138140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=138140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}