\t\t\t 2025-ben, a Pegasus ut\u00e1n, egy m\u00e1sik izraeli fejleszt\u00e9s\u0171 k\u00e9mprogram, a Candiru-f\u00e9le DevilsTongue haszn\u00e1lat\u00e1ra<\/a> is f\u00e9ny der\u00fclt. Id\u00e9n pedig a VSquare \u00edrt arr\u00f3l, hogy a titkosszolg\u00e1latok a Cobwebs nev\u0171 c\u00e9gt\u0151l szereztek be k\u00e9mprogram-licenceket, \u00e9s egy hazai fejleszt\u00e9s\u0171, mobiltelefonok titkos megfigyel\u00e9s\u00e9re alkalmas eszk\u00f6z is l\u00e9tezhet.<\/p>\n Nemcsak magyar probl\u00e9ma<\/p>\n A magyarorsz\u00e1gi megfigyel\u00e9si botr\u00e1nyok azonban nem egyediek Eur\u00f3p\u00e1ban: a Belgrade Centre for Security Policy (BCSP) kutat\u00e1sa szerint<\/a> a Nyugat-Balk\u00e1n orsz\u00e1gaiban (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, \u00c9szak-Maced\u00f3nia, Alb\u00e1nia) \u00e9s EU-tagorsz\u00e1gokban (Lengyelorsz\u00e1g, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Spanyolorsz\u00e1g) is arr\u00f3l sz\u00e1moltak be civil szervezetek \u00e9s szerkeszt\u0151s\u00e9gek munkat\u00e1rsai, hogy digit\u00e1lis eszk\u00f6zeiket k\u00e9mprogrammal figyelt\u00e9k meg, vagy azokhoz megpr\u00f3b\u00e1ltak hozz\u00e1f\u00e9rni.<\/p>\n A Defending Digital Freedoms: Strengthening Civil Society Resilience against Digital Repression in Europe c\u00edm\u0171 kutat\u00e1sban 239 civil szervezet \u00e9s szerkeszt\u0151s\u00e9g vett r\u00e9szt. A BCSP k\u00e9rd\u00e9seire f\u0151leg olyan szervezetek v\u00e1laszoltak, amelyeknek f\u0151 profilja az emberi jogok v\u00e9delme (magyar r\u00e9szr\u0151l p\u00e9ld\u00e1ul a Helsinki Bizotts\u00e1g vett r\u00e9szt a felm\u00e9r\u00e9sben), a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem, a korrupci\u00f3s \u00fcgyek felt\u00e1r\u00e1sa, illetve nem EU-tagorsz\u00e1gokban az uni\u00f3s integr\u00e1ci\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1sa.<\/p>\n A kutat\u00e1s legmeglep\u0151bb eredm\u00e9nye tal\u00e1n az, hogy<\/p>\n a legt\u00f6bb incidens \u2013 bele\u00e9rtve az \u00e1llami megfigyel\u00e9sre utal\u00f3 jeleket is \u2013 nem a kev\u00e9sb\u00e9 demokratikusnak tartott nyugat-balk\u00e1ni orsz\u00e1gokban, hanem EU-tag\u00e1llamokban t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a v\u00e1laszad\u00f3k tapasztaltak-e valamilyen digit\u00e1lis incidenst, az EU-n k\u00edv\u00fcli orsz\u00e1gokban a \u201eNincs\/nem tudom\u201d v\u00e1lasz maradt a leggyakoribb (60). Az EU-s mint\u00e1ban viszont csak 37-en v\u00e1laszoltak \u00edgy. Enn\u00e9l t\u00f6bben tal\u00e1lkoztak adathal\u00e1sz (phishing) k\u00eds\u00e9rletekkel (41). Az \u00e1llami megfigyel\u00e9s vagy felt\u00e9telezett megfigyel\u00e9s (26) \u00e9s az online zaklat\u00e1s (23) szint\u00e9n gyakrabban fordult el\u0151 az EU-mint\u00e1ban.<\/p>\n \u00c1llami megfigyel\u00e9st az \u00f6sszes v\u00e1laszad\u00f3 k\u00f6z\u00fcl 39 tapasztalt. A legt\u00f6bben, nyolcan G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban, majd Szerbi\u00e1ban (7), Lengyelorsz\u00e1gban (6) \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon (5) jelentett\u00e9k a legt\u00f6bb esetet; \u0151ket k\u00f6veti Spanyolorsz\u00e1g (4), Olaszorsz\u00e1g (3), \u00c9szak-Maced\u00f3nia \u00e9s Alb\u00e1nia (mindkett\u0151 2), valamint Montenegr\u00f3 \u00e9s Bosznia-Hercegovina (mindkett\u0151 1).<\/p>\n Precedens\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00edt\u00e9let G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban<\/p>\n G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g els\u0151s\u00e9ge a list\u00e1n nem v\u00e9letlen: itt m\u00e1r 2021-ben f\u00e9ny der\u00fclt egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 megfigyel\u00e9s\u00e9re. Egy akkor kisziv\u00e1rgott dokumentum szerint a g\u00f6r\u00f6g Nemzeti H\u00edrszerz\u0151 Szolg\u00e1lat (EYP) elrendelte a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l tud\u00f3s\u00edt\u00f3 Sztavrosz Malihudisz megfigyel\u00e9s\u00e9t<\/a>, feltehet\u0151en az\u00e9rt, hogy azonos\u00edtsa forr\u00e1sait. A h\u00edr hallat\u00e1n Malihudisz szeretett volna hozz\u00e1f\u00e9rni a megfigyel\u00e9si akt\u00e1j\u00e1hoz, de ezt a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g megtagadta arra hivatkozva, hogy \u0151 \u201enem k\u00f6zvetlen \u00e1ldozat\u201d.<\/p>\n A botr\u00e1ny a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben tov\u00e1bb gy\u0171r\u0171z\u00f6tt, miut\u00e1n \u00fajabb megfigyelt szem\u00e9lyek, k\u00f6zt\u00fck ellenz\u00e9ki politikusok nevei is nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcltek. A Citizen Lab vizsg\u00e1lata azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a megfigyel\u00e9sekhez a Predator nev\u0171 k\u00e9mprogramot haszn\u00e1lt\u00e1k. Innent\u0151l az \u00fcgyet Predatorgate n\u00e9ven emlegett\u00e9k a nyilv\u00e1noss\u00e1gban. A g\u00f6r\u00f6g korm\u00e1ny a programot nemcsak bevetette, hanem \u2013 a volt k\u00fcl\u00fcgyminiszter vallom\u00e1sa<\/a> alapj\u00e1n \u2013 a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas Szud\u00e1nba is tov\u00e1bbadta a licencet.<\/p>\n A g\u00f6r\u00f6g p\u00e9lda az\u00e9rt is egyedi, mert itt kiv\u00e9telesen jogi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is lettek a megfigyel\u00e9seknek:<\/p>\n 2026 febru\u00e1rj\u00e1ban a Predator licensz\u00e9t \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 Intellexa c\u00e9g n\u00e9gy vezet\u0151j\u00e9t b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k<\/a>. <\/p>\n Ez a k\u00f6vetkezm\u00e9ny azonban nem tipikus: a BCSP kutat\u00e1s\u00e1ban a legt\u00f6bben azt mondt\u00e1k, hogy a megfigyel\u00e9sek vagy adatlop\u00e1si k\u00eds\u00e9rletek miatt nincsenek jogorvoslati lehet\u0151s\u00e9gek, vagy azok hat\u00e1stalanok. Magyarorsz\u00e1gon is ez a helyzet: a Pegasus-\u00fcgyben a NAIH mindent t\u00f6rv\u00e9nyesnek tal\u00e1lt, majd a vizsg\u00e1lat r\u00e9szleteit 2050-ig titkos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n Gyan\u00fas jelek t\u00fcntet\u00e9sek \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sok idej\u00e9n<\/p>\n A BCSP szerint elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a val\u00f3s\u00e1gban t\u00f6bb embert figyeltek meg, mint amennyien ezt a kutat\u00e1sban jelezt\u00e9k, mivel az \u00e9szlel\u00e9shez komoly digit\u00e1lis forenzikai vizsg\u00e1latokra van sz\u00fcks\u00e9g, erre pedig a legt\u00f6bb szervezetnek nincs kapacit\u00e1sa.<\/p>\n Tov\u00e1bbi 87 v\u00e1laszad\u00f3 jelezte, hogy \u00e9szlelt ugyan szokatlan jelens\u00e9geket a mobilj\u00e1n, de ezek pontos kivizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra nem volt lehet\u0151s\u00e9ge. Aggodalomra ad okot, hogy ezek a jelens\u00e9gek politikailag \u00e9rz\u00e9keny id\u0151szakokban t\u00f6rt\u00e9ntek, p\u00e9ld\u00e1ul t\u00fcntet\u00e9sek el\u0151tt vagy ut\u00e1n. Szerbiai szervezetek azt jelezt\u00e9k, hogy azut\u00e1n kezdtek gyan\u00fasan viselkedni aktivist\u00e1ik telefonjai, hogy a rend\u0151rs\u00e9g el\u0151\u00e1ll\u00edtotta az \u00e9rintetteket, \u00e9s ideiglenesen elkobozta a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9keiket.<\/p>\n Hasonl\u00f3 jelens\u00e9geket m\u00e1r t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve, a 2014-es tuzlai t\u00fcntet\u00e9sek<\/a> idej\u00e9n is tapasztaltak. M\u00e1shol az eszk\u00f6z\u00f6k gyan\u00fas viselked\u00e9se egybeesett lehallgat\u00e1si botr\u00e1nyok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val (G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g), aktivist\u00e1k pereivel (Spanyolorsz\u00e1g), k\u00fclf\u00f6ldi diplomat\u00e1kkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3kkal (Alb\u00e1nia),<\/p>\n Magyarorsz\u00e1gon pedig a betiltott Budapest Pride-dal \u00e9s az ellehetetlen\u00edt\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny bejelent\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n Az EU-n k\u00edv\u00fcli orsz\u00e1gokban f\u0151leg k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-fi\u00f3kok elleni adathal\u00e1szati k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l sz\u00e1moltak be a v\u00e1laszad\u00f3k, vagyis egy egyszer\u0171bb t\u00e1mad\u00e1si form\u00e1r\u00f3l. Az EU-s orsz\u00e1gokban ezzel szemben a k\u00e9mprogramokat tartj\u00e1k a nagyobb probl\u00e9m\u00e1nak. A legs\u00falyosabb t\u00e1mad\u00e1sokat azoknak az \u00fagynevezett zero click rendszer\u0171 eszk\u00f6z\u00f6knek a bevet\u00e9se jelenti, amik, szemben az adathal\u00e1szat hagyom\u00e1nyos form\u00e1ival, felhaszn\u00e1l\u00f3i beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is meg tudj\u00e1k fert\u0151zni a c\u00e9lpont eszk\u00f6z\u00e9t (p\u00e9ld\u00e1ul egy olyan sz\u00f6veges \u00fczeneten kereszt\u00fcl, amit az \u00e1ldozat meg sem nyitott). Ilyen eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z h\u00e9tk\u00f6znapi kiberb\u00fcn\u0151z\u0151i csoportok rendszerint nem f\u00e9rnek hozz\u00e1. A zero click k\u00e9mprogramokat fejleszt\u0151 vagy massz\u00edv \u00f6sszegek\u00e9rt licenszel\u0151 kis sz\u00e1m\u00fa c\u00e9g (NSO, Candiru, Cytrox, Paragon Solutions) jellemz\u0151en csak \u00e1llami szervezetekkel szerz\u0151dik.<\/p>\n Az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bb EU-s orsz\u00e1gban t\u00f6rt\u00e9ntek esetek, amik igazolt\u00e1k a civilek aggodalmait. A n\u00e1lunk is j\u00f3l ismert Pegasus egyik els\u0151 eur\u00f3pai bevet\u00e9s\u00e9t Lengyelorsz\u00e1gban er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg<\/a>. C\u00e9lpontjai az akkori korm\u00e1ny kritikusai voltak: Roman Giertych \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s Ewa Wrzosek \u00fcgy\u00e9sz. A Citizen Lab meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy 2019 v\u00e9g\u00e9n Giertych telefonj\u00e1hoz legal\u00e1bb 18 alkalommal f\u00e9rtek hozz\u00e1 illet\u00e9ktelen\u00fcl, m\u00edg Wrzosek telefonj\u00e1n hat behatol\u00e1st regisztr\u00e1ltak 2021-ben. B\u00e1r a Citizen Lab nem tudta azonos\u00edtani, ki rendelte el a t\u00e1mad\u00e1sokat, a Pegasust \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 NSO azt mondta, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e1tvil\u00e1g\u00edtott korm\u00e1nyzati szerveknek \u00e9rt\u00e9kes\u00edt.<\/p>\n Ennek ellentmond, hogy 2020 augusztusa \u00e9s 2023 janu\u00e1rja k\u00f6z\u00f6tt Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 orosz \u00e9s belorusz \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kat \u00e9s ellenz\u00e9ki aktivist\u00e1kat<\/a> is megfigyeltek Pegasussal \u2013 olyan k\u00f6zszerepl\u0151ket, akik b\u00edr\u00e1lt\u00e1k a Putyin- vagy Lukasenka-rezsimet, \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldre kellett menek\u00fclni\u00fck az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s el\u0151l. A Citizen Lab \u00e9s az Access Now vizsg\u00e1lata nem tudta meg\u00e1llap\u00edtani, hogy ki rendelte meg ezeket a megfigyel\u00e9seket, de<\/p>\n a menek\u00fclt orosz \u00e9s belorusz ellenz\u00e9kiek lehallgat\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e1llamoknak lehetett c\u00e9lja.<\/p>\n
\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t![\"\"\/](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/06\/natan_plakat_thumbnail.jpeg\")
\n\t\t\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t<\/a><\/p>\n