A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus szerint a kifejez\u00e9s ereje abban rejlik, hogy k\u00e9t p\u00e1rhuzamos folyamatot is megragad. Egyr\u00e9szt jelenti a vil\u00e1grendszer v\u00e1lt\u00e1s\u00e1t: a nemzetk\u00f6zi er\u0151viszonyok szerkezeti \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t. A 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t a bipol\u00e1ris vil\u00e1grend hat\u00e1rozta meg, amelyben k\u00e9t szuperhatalom \u00e1llt egym\u00e1ssal szemben. A hidegh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1rult\u00e1val egy nagyj\u00e1b\u00f3l negyedsz\u00e1zados unipol\u00e1ris korszak k\u00f6vetkezett. Jelenleg pedig egy multipol\u00e1ris vil\u00e1grend k\u00f6rvonalai rajzol\u00f3dnak ki, amelyben t\u00f6bb hatalmi k\u00f6zpont form\u00e1lja a glob\u00e1lis politik\u00e1t.<\/p>\n
M\u00e1sr\u00e9szt a \u201evil\u00e1grendszerv\u00e1lt\u00e1s\u201d \u2013 a magyar \u201erendszerv\u00e1lt\u00e1s\u201d sz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi konnot\u00e1ci\u00f3it is felid\u00e9zve \u2013 nem puszt\u00e1n szerkezeti \u00e1talakul\u00e1st jelent. B\u00e9k\u00e9s hegeli\u00e1nus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben \u00e9rvel: a v\u00e1ltoz\u00e1s nemcsak az anyagi er\u0151viszonyokban, hanem a gondolkod\u00e1sm\u00f3dban, a szellemis\u00e9gben, a \u201ekorszellemben\u201d is v\u00e9gbemegy. Nem csup\u00e1n az a k\u00e9rd\u00e9s, mely hatalom domin\u00e1lja a nemzetk\u00f6zi politik\u00e1t, hanem az is, milyen eszmei keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rtelmezz\u00fck a vil\u00e1got.<\/p>\n
A vil\u00e1grendszerv\u00e1lt\u00e1s teh\u00e1t B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton olvasat\u00e1ban egyszerre jelenti a geopolitikai strukt\u00fara \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a vil\u00e1gszellem ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
\u00c9ppen ez\u00e9rt tartja tal\u00e1l\u00f3nak a kifejez\u00e9st: k\u00e9pes megragadni azt a komplex, t\u00f6bbdimenzi\u00f3s \u00e1talakul\u00e1st, amely egyre ink\u00e1bb meghat\u00e1rozza a glob\u00e1lis folyamatokat.<\/p>\n
A vil\u00e1grend \u00e1talakul, a k\u00e9rd\u00e9s csak az, kik lesznek a p\u00f3lusok<\/p>\n
B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton \u00faj k\u00f6nyv\u00e9nek k\u00f6zponti t\u00e9zise, hogy a 21. sz\u00e1zad meghat\u00e1roz\u00f3 geopolitikai kerete a multipol\u00e1ris vil\u00e1grend lesz. Ezzel kapcsolatban felvetett\u00fck: nem \u00e9ppen az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba mutat-e mindaz, amit Donald Trump k\u00fclpolitikai fell\u00e9p\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tunk? Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u2013 \u201eAmerica First\u201d jelsz\u00f3val \u2013 az unipol\u00e1ris korszak vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik?<\/p>\n
B\u00e9k\u00e9s v\u00e1lasza egy\u00e9rtelm\u0171: az unipol\u00e1ris vil\u00e1grend vissza\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re m\u00e1r nincs lehet\u0151s\u00e9g. Az 1991 \u00e9s 2016 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok glob\u00e1lis dominanci\u00e1j\u00e1nak k\u00eds\u00e9rlete volt, amely nemcsak katonai \u00e9s gazdas\u00e1gi, hanem kultur\u00e1lis f\u00f6l\u00e9nyt is jelentett. Ez a korszak azonban lez\u00e1rult.<\/p>\n
Az amerikai strat\u00e9gia ma m\u00e1r nem glob\u00e1lis hegem\u00f3ni\u00e1ra, hanem ink\u00e1bb region\u00e1lis \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9sre ir\u00e1nyul.<\/p>\n
A bipol\u00e1ris modell visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t sem tartja val\u00f3sz\u00edn\u0171nek. A hidegh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n k\u00e9t szuperhatalom \u2013 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 \u2013 struktur\u00e1lta a nemzetk\u00f6zi rendszert, mik\u00f6zben l\u00e9tezett egy harmadik vil\u00e1g is, az el nem k\u00f6telezett orsz\u00e1gok k\u00f6re, amely az 1955-\u00f6s bandungi konferencia<\/a> elvei ment\u00e9n szervez\u0151d\u00f6tt. Akkor azonban ezek az \u00e1llamok nem rendelkeztek jelent\u0151s gazdas\u00e1gi, technol\u00f3giai vagy eszmei befoly\u00e1ssal. Ma m\u00e1s a helyzet. A glob\u00e1lis er\u0151viszonyok j\u00f3val \u00f6sszetettebbek. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok mellett Oroszorsz\u00e1g \u2013 f\u00f6ldrajzi kiterjed\u00e9se \u00e9s katonai potenci\u00e1lja r\u00e9v\u00e9n \u2013 tov\u00e1bbra is jelent\u0151s t\u00e9nyez\u0151. K\u00edna az elm\u00falt \u00e9vtizedekben vil\u00e1ggazdas\u00e1gi \u00e9s technol\u00f3giai nagyhatalomm\u00e1 v\u00e1lt. India m\u00e1ra a vil\u00e1g legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga. Emellett sz\u00e1mos region\u00e1lis k\u00f6z\u00e9phatalom is n\u00f6vekv\u0151 befoly\u00e1ssal b\u00edr. A demogr\u00e1fia, az energiahordoz\u00f3k \u00e9s a ritkaf\u00f6ldf\u00e9mek strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ge \u00faj szerepl\u0151ket emel fel.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s szerint a jelenlegi folyamatok nem illeszthet\u0151k bele egy \u00faj hidegh\u00e1bor\u00fas logik\u00e1ba. A vil\u00e1g nem k\u00e9t szemben \u00e1ll\u00f3 blokk ment\u00e9n szervez\u0151dik. A \u201enyugati t\u00e1boron\u201d bel\u00fcl is reped\u00e9sek l\u00e1that\u00f3k: az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 sz\u00e1mos strat\u00e9giai k\u00e9rd\u00e9sben elt\u00e9r\u0151 p\u00e1ly\u00e1n mozog, mik\u00f6zben a NATO-tagok k\u00f6z\u00f6tt is fesz\u00fclts\u00e9gek \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151k. T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g p\u00e9ld\u00e1ul egyszerre tagja a nyugati sz\u00f6vets\u00e9gi rendszernek \u00e9s k\u00f6zeledik a glob\u00e1lis D\u00e9l f\u00f3rumaihoz, mik\u00f6zben saj\u00e1t region\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3s projektet is \u00e9p\u00edt a t\u00fcrk \u00e1llamok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl.<\/p>\n A glob\u00e1lis D\u00e9l szervez\u0151d\u00e9sei \u2013 mint a BRICS vagy a Sanghaji Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Szervezet \u2013 nem klasszikus katonai-politikai sz\u00f6vets\u00e9gek, hanem rugalmas platformok. Ezek nem egys\u00e9ges doktr\u00edn\u00e1ra \u00e9p\u00fclnek, ink\u00e1bb pragmatikus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si keretek. A BRICS p\u00e9ld\u00e1ul kimondja, hogy tagjai nem alkalmaznak egym\u00e1ssal szemben szankci\u00f3kat, \u00e9s a k\u00ednai finansz\u00edroz\u00e1si modellek sem politikai-ideol\u00f3giai felt\u00e9telekhez k\u00f6t\u00f6ttek. A szervez\u0151d\u00e9s logik\u00e1ja teh\u00e1t elt\u00e9r a nyugati int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t\u0151l.<\/p>\n Mindezek alapj\u00e1n B\u00e9k\u00e9s \u00fagy l\u00e1tja:<\/p>\n a multipol\u00e1ris vil\u00e1grend kialakul\u00e1sa t\u00e9nyk\u00e9rd\u00e9s, nem hipot\u00e9zis.<\/p>\n A val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy lesz-e t\u00f6bbp\u00f3lus\u00fa rendszer, hanem az, hogy mik\u00e9nt rajzol\u00f3dnak ki ezek a p\u00f3lusok. Vajon h\u00e1rom nagyhatalom \u2013 az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Oroszorsz\u00e1g \u00e9s K\u00edna \u2013 alkotja majd a f\u0151 er\u0151centrumokat? Vagy region\u00e1lis t\u00f6mb\u00f6k szervez\u0151dnek, p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9szak-atlanti, eur\u00e1zsiai, afrikai vagy latin-amerikai p\u00f3lusok? Az sem kiz\u00e1rt, hogy a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re ak\u00e1r egytucatnyi jelent\u0151s \u00e1llam osztozik a befoly\u00e1son \u2013 Nig\u00e9ria p\u00e9ld\u00e1ul demogr\u00e1fiai \u00e9s energiapotenci\u00e1lja r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r most is es\u00e9lyes erre.<\/p>\n A nagyhatalmak kora ut\u00e1n a nagyt\u00e9rs\u00e9gek j\u00f6nnek?<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton Vil\u00e1grendszerv\u00e1lt\u00e1s c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek k\u00e9t kulcsfogalma a \u201ekooperat\u00edv realizmus\u201d \u00e9s a \u201enagyt\u00e9rrend\u201d. Ut\u00f3bbi alatt olyan geopolitikai berendezked\u00e9st \u00e9rt, amelyben a vil\u00e1g nagy, civiliz\u00e1ci\u00f3s alap\u00fa t\u00e9rs\u00e9gekre tagol\u00f3dik. Ezek a t\u00e9rs\u00e9gek saj\u00e1t kultur\u00e1lis, politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi logik\u00e1juk ment\u00e9n szervez\u0151dnek, illetve egym\u00e1ssal er\u0151egyens\u00falyban m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus szerint a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s, a k\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 forradalma, valamint a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi rendszerek \u00f6sszekapcsolts\u00e1ga rendk\u00edv\u00fcl s\u0171r\u0171 \u00e1llamk\u00f6zi h\u00e1l\u00f3zatot hozott l\u00e9tre. A globaliz\u00e1ci\u00f3 \u2013 amelyet egy \u00f6tsz\u00e1z \u00e9ve tart\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatk\u00e9nt \u00e9rtelmez \u2013 olyan technol\u00f3giai eszk\u00f6zrendszerrel p\u00e1rosult, amely p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli m\u00e9rt\u00e9kben kapcsolta \u00f6ssze a vil\u00e1got. Ugyanakkor ellenmozg\u00e1sok is megfigyelhet\u0151k: a koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n az ell\u00e1t\u00e1si l\u00e1ncok akadoz\u00e1sa deglobaliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1st v\u00e1ltott ki, Oroszorsz\u00e1g kiz\u00e1r\u00e1sa a SWIFT-rendszerb\u0151l pedig \u00e9ppen a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s fegyverk\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1t mutatta meg. Hasonl\u00f3 kett\u0151ss\u00e9g figyelhet\u0151 meg az amerikai v\u00e1mpolitik\u00e1ban is, amely bizonyos orsz\u00e1gokat k\u00f6zelebb, m\u00e1sokat t\u00e1volabb helyez az Egyes\u00fclt \u00c1llamok gazdas\u00e1gi ter\u00e9t\u0151l.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s \u00fagy l\u00e1tja, a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a deglobaliz\u00e1ci\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1b\u00f3l egyfajta szint\u00e9zis sz\u00fcletik: nagy region\u00e1lis t\u00e9rs\u00e9gek form\u00e1l\u00f3dnak. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edti a Sanghaji Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Szervezetet, amely ter\u00fcletileg is \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 r\u00e9gi\u00f3t alkot, \u00e9s gazdas\u00e1gi, politikai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes nagyt\u00e9rk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. Hasonl\u00f3 tendencia figyelhet\u0151 meg D\u00e9lkelet-\u00c1zsi\u00e1ban az ASEAN eset\u00e9ben is, ahol a bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gek ellen\u00e9re egyre hangs\u00falyosabb a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekek megfogalmaz\u00e1sa, \u00e9s amelynek t\u00f6bb tag\u00e1llama a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek v\u00e1rom\u00e1nyosa.<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1ban is region\u00e1lis fordulatot l\u00e1t. A Monroe-doktr\u00edna 19. sz\u00e1zadi elve \u2013 amely az amerikai kontinensre vonatkoz\u00f3 kiz\u00e1r\u00f3lagos befoly\u00e1st hirdette meg \u2013 a Trump-korszakban \u00faj \u00e9rtelmez\u00e9st kapott. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus szerint az amerikai k\u00fclpolitika ma m\u00e1r nem glob\u00e1lis hegem\u00f3ni\u00e1ra, hanem egy meger\u0151s\u00edtett \u00e9szak-amerikai \u00e9s nyugati f\u00e9ltekei nagyt\u00e9r biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik. Ebbe a gondolatk\u00f6rbe illeszkedik Gr\u00f6nland strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1sa, Kanada szorosabb integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak felvet\u00e9se, valamint a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s d\u00e9l-amerikai t\u00e9rs\u00e9g befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka.<\/p>\n Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok a kor\u00e1bbi, brit\u2013amerikai gy\u00f6ker\u0171, glob\u00e1lis tengeri hatalmi logik\u00e1r\u00f3l egy ink\u00e1bb kontinent\u00e1lis f\u00f3kusz\u00fa strat\u00e9gi\u00e1ra v\u00e1lt. A c\u00e9l nem a teljes vil\u00e1grend ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa, hanem egy saj\u00e1t nagyt\u00e9r gazdas\u00e1gi, technol\u00f3giai \u00e9s biztons\u00e1gi stabiliz\u00e1l\u00e1sa<\/p>\n \u2013 fogalmaz B\u00e9k\u00e9s.<\/p>\n Hangs\u00falyozza: a nagyt\u00e9rrend egyel\u0151re ink\u00e1bb elm\u00e9leti perspekt\u00edva, mintsem kialakult realit\u00e1s. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl egyes \u00e1llamok vagy klasszikus nagyhatalmak hat\u00e1rozz\u00e1k meg a j\u00f6v\u0151t, hanem az \u00e1ltaluk l\u00e9trehozott region\u00e1lis egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek. Amennyiben ezek a nagyt\u00e9rs\u00e9gek megszil\u00e1rdulnak, \u00e9ppen ezek hozz\u00e1k l\u00e9tre a multipol\u00e1ris vil\u00e1grendet.<\/p>\n A verseny marad, a h\u00e1bor\u00fa nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton k\u00f6nyv\u00e9nek m\u00e1sik kulcsfogalma a \u201ekooperat\u00edv realizmus\u201d. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus szerint ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szak\u00edt a kilencvenes \u00e9s k\u00e9tezres \u00e9vek glob\u00e1lis perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1val, amelyet a liber\u00e1lis nemzetk\u00f6zi rend \u00e9s a neoliber\u00e1lis gondolkod\u00e1s hat\u00e1rozott meg. \u00dagy v\u00e9li, a liberalizmus univerzalista \u00e9rt\u00e9ktartalm\u00e1t le kell v\u00e1lasztani a glob\u00e1lis l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l, mik\u00f6zben a F\u00f6ld eg\u00e9sz\u00e9t figyelembe vev\u0151, planet\u00e1ris szeml\u00e9let megmarad.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a 21. sz\u00e1zadban nincs visszat\u00e9r\u00e9s sem az eurocentrikus vil\u00e1gk\u00e9phez, sem a hidegh\u00e1bor\u00fas, amerikai\u2013szovjet bipol\u00e1ris strukt\u00far\u00e1hoz. A nemzetk\u00f6zi politik\u00e1t planet\u00e1ris l\u00e9pt\u00e9kben kell \u00e9rtelmezni. A kooperat\u00edv realizmus ennek megfelel\u0151en az idealizmus \u00e9s a realizmus szint\u00e9zise k\u00edv\u00e1n lenni: a realizmus bel\u00e1tja, hogy a nemzetk\u00f6zi kapcsolatokban tov\u00e1bbra is az er\u0151, a ter\u00fclet, a geopolitikai helyzet \u00e9s a demogr\u00e1fia a meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, ugyanakkor a jelenlegi technol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00f6sszekapcsolts\u00e1g szintj\u00e9n a k\u00f6zvetlen katonai konfront\u00e1ci\u00f3 elker\u00fcl\u00e9se alapvet\u0151 \u00e9rdek.<\/p>\n A \u201ekooperat\u00edv\u201d jelz\u0151 arra utal, hogy az \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti verseny nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vezet h\u00e1bor\u00fahoz. B\u00e9k\u00e9s egyik f\u0151 kijelent\u00e9se az, hogy a nemzetk\u00f6zi kapcsolatoknak az energiabiztons\u00e1g, a kereskedelem, a kult\u00fara \u00e9s a technol\u00f3giai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ment\u00e9n kell szervez\u0151dni\u00fck. A verseny megmarad, de nem eszkal\u00e1l\u00f3dik fegyveres konfliktuss\u00e1. \u00dagy l\u00e1tja, a leger\u0151sebb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek a nagy civiliz\u00e1ci\u00f3s t\u00e9rs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt alakulhatnak ki.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus elismeri, hogy a vil\u00e1grendszerv\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l alkotott k\u00e9pe optimista. A multipol\u00e1ris vil\u00e1grendt\u0151l er\u0151egyens\u00falyt \u00e9s nagyobb egyenjog\u00fas\u00e1got v\u00e1r, mik\u00f6zben a szuver\u00e9n nemzet\u00e1llamis\u00e1g, az \u00e1llami protekcionizmus \u00e9s a nemzeti koh\u00e9zi\u00f3 er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t is val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti. Arra a felvet\u00e9sre, hogy a multipolarit\u00e1s ink\u00e1bb fokozott geopolitikai rivaliz\u00e1l\u00e1st \u00e9s agressz\u00edv konfliktusokat hozhat, azt v\u00e1laszolja: \u00e9ppens\u00e9ggel az unipol\u00e1ris korszak sem volt mentes az er\u0151szakos beavatkoz\u00e1sokt\u00f3l \u00e9s destabiliz\u00e1l\u00f3 h\u00e1bor\u00fakt\u00f3l.<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi rendszer szerkezete \u00f6nmag\u00e1ban nem determin\u00e1lja a konfliktusok intenzit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s hangs\u00falyozza: a mai globaliz\u00e1lt vil\u00e1gban az \u00e1llamok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen egym\u00e1sra vannak utalva. Egy region\u00e1lis konfliktus gyorsan \u00e1tterjedhet m\u00e1s kontinensekre \u2013 gazdas\u00e1gi, migr\u00e1ci\u00f3s vagy biztons\u00e1gpolitikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyek form\u00e1j\u00e1ban. A k\u00f6zel-keleti h\u00e1bor\u00fak eur\u00f3pai migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mokat ind\u00edtottak el, az orosz\u2013ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa pedig nem maradt a frontvonalak k\u00f6z\u00f6tt, hanem energiaell\u00e1t\u00e1si, gazdas\u00e1gi \u00e9s strat\u00e9giai k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a latin-amerikai v\u00e1ls\u00e1gok is t\u00falmutatnak saj\u00e1t t\u00e9rs\u00e9g\u00fck\u00f6n. A nemzetk\u00f6zi politika ma a \u201epillang\u00f3hat\u00e1s\u201d logik\u00e1ja szerint m\u0171k\u00f6dik: egy helyi konfliktus glob\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat.<\/p>\n \u00c9ppen ez\u00e9rt B\u00e9k\u00e9s szerint minden nagy- \u00e9s k\u00f6z\u00e9phatalom \u2013 \u00edgy Magyarorsz\u00e1g is \u2013 abban \u00e9rdekelt, hogy a konfliktusokat deeszkal\u00e1lja. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a b\u00e9k\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s es\u00e9ly\u00e9t n\u00f6veli, ha az \u00e1llamok saj\u00e1t civiliz\u00e1ci\u00f3s hagyom\u00e1nyaik \u00e9s \u00e9rt\u00e9keik ment\u00e9n, \u00f6nazonosan l\u00e9pnek fel a nemzetk\u00f6zi t\u00e9rben. Sz\u00e1mos nagy- \u00e9s k\u00f6z\u00e9phatalom \u2013 a K\u00f6zel-Kelett\u0151l a Kauk\u00e1zuson \u00e1t \u00c1zsi\u00e1ig \u2013 tudatosan \u00e9p\u00edt saj\u00e1t civiliz\u00e1ci\u00f3s identit\u00e1s\u00e1ra. Eur\u00f3p\u00e1val kapcsolatban kritikusan fogalmaz: az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi vezet\u00e9se kev\u00e9sb\u00e9 jelen\u00edti meg ilyen m\u00f3don a kontinens kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n A vil\u00e1grend \u00faj logik\u00e1ja: nem al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9g<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton gondolkod\u00e1s\u00e1nak egyik tov\u00e1bbi kulcsfogalma \u2013 a multipol\u00e1ris vil\u00e1grendhez kapcsol\u00f3dva \u2013 a \u201emell\u00e9rendel\u0151 vil\u00e1grend\u201d. Ezen olyan nemzetk\u00f6zi berendezked\u00e9st \u00e9rt, amelyben a hatalmi p\u00f3lusok nem al\u00e1-f\u00f6l\u00e9 rendelts\u00e9gi viszonyban \u00e1llnak egym\u00e1ssal, hanem elvileg egyenrang\u00fa, szuver\u00e9n szerepl\u0151kk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt. A rendszer logik\u00e1ja nem hierarchikus, ink\u00e1bb p\u00e1rhuzamos: az \u00e1llamok egym\u00e1s mellett, nem egym\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt rendezik be kapcsolataikat.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s szerint Magyarorsz\u00e1g gyakorlati politik\u00e1ja t\u00f6bb ponton is ezt a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st t\u00fckr\u00f6zi. Az orsz\u00e1g az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e9s a NATO tagjak\u00e9nt a nyugati sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer r\u00e9sze, egy\u00fattal igyekszik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 mozg\u00e1steret is fenntartani. Nem tartja ellentmond\u00e1snak, hogy Magyarorsz\u00e1g egyszerre \u00e1pol szoros kapcsolatot Washingtonnal \u00e9s t\u00f6rekszik pragmatikus egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre keleti, illetve a glob\u00e1lis D\u00e9lhez tartoz\u00f3 orsz\u00e1gokkal.<\/p>\n A mell\u00e9rendel\u0151 szeml\u00e9let B\u00e9k\u00e9s olvasat\u00e1ban azt jelenti, hogy az \u00e1llamok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelet alapj\u00e1n, egym\u00e1s bel\u00fcgyeibe val\u00f3 beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, gazdas\u00e1gi \u00e9s kereskedelmi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ment\u00e9n \u00e9p\u00edtik kapcsolataikat. Idesorolja a magyar\u2013t\u00f6r\u00f6k, a magyar\u2013szerb, valamint az azeri vagy k\u00ednai rel\u00e1ci\u00f3kat is. Ezekben a felek \u201eszemmagass\u00e1gban\u201d t\u00e1rgyalnak egym\u00e1ssal, \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s el\u0151ny\u00f6kre t\u00f6rekednek.<\/p>\n A koncepci\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt civiliz\u00e1ci\u00f3s gondolkod\u00e1st is l\u00e1t. \u00dagy v\u00e9li, a mell\u00e9rendel\u00e9s logik\u00e1ja er\u0151sebben jelenik meg a kelet-\u00e1zsiai \u00e9s d\u00e9l-\u00e1zsiai filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1nyokban \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a konfucianizmusban vagy a hindu vil\u00e1g\u00e9rtelmez\u00e9sben \u2013, mint a nyugati, t\u00f6rt\u00e9netileg gyakran hierarchikus berendezked\u00e9s\u0171 politikai kult\u00far\u00e1ban. Ugyanakkor hangs\u00falyozza: a nemzetk\u00f6zi politik\u00e1ban egyre t\u00f6bb szerepl\u0151 mozdul ebbe az ir\u00e1nyba, m\u00e9g az Egyes\u00fclt \u00c1llamok is, amikor region\u00e1lis \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s kritikus az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyi vezet\u00e9s\u00e9vel szemben. \u00dagy l\u00e1tja, az uni\u00f3s b\u00fcrokr\u00e1cia nem felt\u00e9tlen\u00fcl az eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak \u00e9rdekeit k\u00e9pviseli, \u00e9s nem biztos, hogy hossz\u00fa t\u00e1von fenn tudja tartani jelenlegi ir\u00e1nyvonal\u00e1t. Az energiav\u00e1ls\u00e1g kapcs\u00e1n p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edti Szlov\u00e1kia \u00e9s Csehorsz\u00e1g mozg\u00e1s\u00e1t, amelyek szerinte bizonyos k\u00e9rd\u00e9sekben elt\u00e9r\u0151 utakat keresnek.<\/p>\n Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy Eur\u00f3pa \u00f6n\u00e1ll\u00f3 p\u00f3luss\u00e1 v\u00e1lhat-e egy multipol\u00e1ris rendszerben, vagy ink\u00e1bb az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nagyt\u00e9rstrukt\u00far\u00e1j\u00e1ba tagoz\u00f3dik be, B\u00e9k\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1rhuzamot hoz. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Nyugat-Eur\u00f3pa az amerikai strat\u00e9giai rendszer r\u00e9szek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. K\u00e9s\u0151bb az eur\u00f3pai uni\u00f3s elit \u00e9s az amerikai politikai vezet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt szoros sz\u00f6vets\u00e9g alakult ki. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok strat\u00e9giai ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sa azonban \u00faj helyzetet teremtett, amelyhez Eur\u00f3p\u00e1nak alkalmazkodnia kellene.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s \u00fagy v\u00e9li, Eur\u00f3pa akkor lehet val\u00f3di p\u00f3lus, ha a nemzet\u00e1llamok \u00e9p\u00edt\u0151 verseng\u00e9s\u00e9re \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 eur\u00f3pai rendszer j\u00f6n l\u00e9tre. Szerinte a kontinens t\u00f6rt\u00e9nelmi felemelked\u00e9se \u2013 a renesz\u00e1nszt\u00f3l a kora \u00fajkoron \u00e1t a modern fejl\u0151d\u00e9sig \u2013 \u00e9ppen ebb\u0151l a bels\u0151 dinamizmusb\u00f3l fakadt. Ebben a keretben Magyarorsz\u00e1g hely\u00e9t a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl, az eur\u00f3pai kontinens r\u00e9szek\u00e9nt l\u00e1tja, de olyan \u00e1llamk\u00e9nt, amely a mell\u00e9rendel\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s elv\u00e9t k\u00f6vetve t\u00f6bb ir\u00e1nyba is nyitott.<\/p>\n Mi a val\u00f3di t\u00e9t Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra?<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rtont a k\u00f6zelg\u0151 \u00e1prilisi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1sok nemzetk\u00f6zi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seir\u0151l is k\u00e9rdezt\u00fck. Mik\u00f6zben a kamp\u00e1nyban a korm\u00e1nyoldal \u00e9s az ellenz\u00e9k egyar\u00e1nt a v\u00e1laszt\u00e1s t\u00e9tj\u00e9r\u0151l besz\u00e9l, arra voltunk k\u00edv\u00e1ncsiak, milyen jelent\u0151s\u00e9ge van a voksol\u00e1snak a vil\u00e1grendszer \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus egy\u00e9rtelm\u0171en fogalmaz:<\/p>\n szerinte Magyarorsz\u00e1g nemzetk\u00f6zi mozg\u00e1stere akkor biztos\u00edtott, ha Orb\u00e1n Viktor marad a minisztereln\u00f6k, \u00e9s Szijj\u00e1rt\u00f3 P\u00e9ter a k\u00fcl\u00fcgyminiszter.<\/p>\n \u00dagy l\u00e1tja, az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized tapasztalata azt mutatja, hogy a jelenlegi korm\u00e1ny k\u00e9pes a vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 nagyhatalmaival \u201eszemmagass\u00e1gban\u201d t\u00e1rgyalni, mik\u00f6zben a Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra fontos k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s region\u00e1lis hatalmakkal is pragmatikus kapcsolatot \u00e1pol.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s szerint ennek nincs val\u00f3di alternat\u00edv\u00e1ja egy olyan korszakban, amikor a nemzetk\u00f6zi rendszer \u00e1talakul\u00f3ban van, \u00e9s a glob\u00e1lis er\u0151viszonyok \u00fajrarendez\u0151dnek.<\/p>\n Magyarorsz\u00e1g \u00e9rdeke az a strat\u00e9gia, amely egyszerre \u0151rzi a nyugati sz\u00f6vets\u00e9gi rendszerben bet\u00f6lt\u00f6tt tags\u00e1got, \u00e9s kapcsolatokat \u00e9p\u00edt m\u00e1s hatalmi k\u00f6zpontokkal.<\/p>\n Ezzel szemben kock\u00e1zatosnak tartja azt a k\u00fclpolitikai ir\u00e1nyt, amely az orsz\u00e1g mozg\u00e1ster\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3lag a br\u00fcsszeli vezet\u00e9shez k\u00f6tn\u00e9.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politol\u00f3gus hangs\u00falyozza: a nemzetk\u00f6zi t\u00e9rben val\u00f3 eligazod\u00e1shoz nemcsak politikai amb\u00edci\u00f3, hanem tapasztalat, kiterjedt kapcsolatrendszer \u00e9s stabil int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r is sz\u00fcks\u00e9ges. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, hogy Orb\u00e1n Viktor az elm\u00falt 36 \u00e9vb\u0151l 20 \u00e9ven \u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte be a minisztereln\u00f6ki tiszts\u00e9get.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi nemzetk\u00f6zi k\u00f6rnyezet nem tekinthet\u0151 \u201eb\u00e9keid\u0151nek\u201d. Az orosz\u2013ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa, az energiav\u00e1ls\u00e1g, a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi bizonytalans\u00e1g \u00e9s a k\u00f6zel-keleti konfliktus olyan kih\u00edv\u00e1sokat jelentenek, amelyek szerinte tapasztalt \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclt vezet\u00e9st ig\u00e9nyelnek. A v\u00e1laszt\u00e1s t\u00e9tje \u00edgy nem puszt\u00e1n belpolitikai k\u00e9rd\u00e9s, hanem az is, hogy Magyarorsz\u00e1g mik\u00e9nt tudja pozicion\u00e1lni mag\u00e1t az \u00e1talakul\u00f3, multipol\u00e1riss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 vil\u00e1grendben.<\/p>\n B\u00e9k\u00e9s M\u00e1rton: Vil\u00e1grendszerv\u00e1lt\u00e1s Engedd, hogy ez a tematikus \u00fcnnepi k\u00f6tet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9shez \u00e9s a f\u00e1radt \u00fcnnepi s\u00f3hajokhoz. <\/p>\n MEGVESZEM<\/a><\/p>\n K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n
Komment\u00e1r Alap\u00edtv\u00e1ny \/ 2026 \/ 206 oldal<\/p>\n
\n ![\"Inda](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/konyvajanlo\/book_indapress\/book_indapress_logo.svg\"){kind=logo}
\n <\/a><\/p>\n![\"Becsomagolt](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/1772056651_949_becsomagolt.png\")
<\/p>\n![](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/1772635210_454_redot.gif\")
<\/p>\n![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n