{"id":149857,"date":"2026-06-24T21:36:16","date_gmt":"2026-06-24T21:36:16","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/149857\/"},"modified":"2026-06-24T21:36:16","modified_gmt":"2026-06-24T21:36:16","slug":"index-tudomany-egyre-kozelebb-kerulunk-ahhoz-hogy-megertsuk-az-allatok-nyelvet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/149857\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Egyre k\u00f6zelebb ker\u00fcl\u00fcnk ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck az \u00e1llatok nyelv\u00e9t"},"content":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g egyik legr\u00e9gebbi \u00e1lma, hogy meg\u00e9rtse az \u00e1llatok nyelv\u00e9t. A mes\u00e9kben \u00e9s reg\u00e9nyekben gyakran tal\u00e1lkozhatunk olyan szerepl\u0151kkel, akik k\u00e9pesek besz\u00e9lgetni az \u00e1llatokkal, \u00e1m a val\u00f3s\u00e1gban ez sok\u00e1ig lehetetlennek t\u0171nt. Az elm\u00falt \u00e9vek technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9se azonban alapjaiban v\u00e1ltoztatta meg a helyzetet. A mesters\u00e9ges intelligencia, a g\u00e9pi tanul\u00e1s \u00e9s a modern hangr\u00f6gz\u00edt\u0151 rendszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ugyanis a kutat\u00f3k ma m\u00e1r olyan kommunik\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatokat fedeznek fel az \u00e1llatvil\u00e1gban, amelyek kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlenek voltak. Egyre t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k utal arra, hogy az \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3<\/a> j\u00f3val \u00f6sszetettebb, mint azt kor\u00e1bban gondoltuk, \u00e9s egyes fajok ak\u00e1r az emberi nyelvhez hasonl\u00f3 rendszereket is haszn\u00e1lhatnak.<\/p>\n

A tudom\u00e1ny \u00e9ppen ez\u00e9rt ma m\u00e1r nem csup\u00e1n az \u00e1llati hangjelz\u00e9sek megfigyel\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, hanem a kutat\u00f3k hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa c\u00e9lja az is, hogy ne csak meg\u00e9rts\u00e9k az \u00e1llatok \u00fczeneteit, hanem egyszer tal\u00e1n v\u00e1laszolni is tudjanak nekik. Ez azonban nemcsak izgalmas tudom\u00e1nyos, hanem komoly etikai k\u00e9rd\u00e9seket is felvet, hiszen nem tudhatjuk, hogy val\u00f3ban j\u00f3t tenne-e az \u00e1llatoknak vagy nek\u00fcnk az, ha t\u00e9nyleg k\u00e9pesek lenn\u00e9nk \u00e9rthet\u0151en kommunik\u00e1lni vel\u00fck.<\/p>\n

A cs\u00edkos f\u0171egerek rejtett nyelve<\/p>\n

D\u00e9l-Afrika hatalmas f\u00e9lsivatagos vid\u00e9k\u00e9n, a Karoo t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben \u00e9l az afrikai cs\u00edkos f\u0171eg\u00e9r. Ezek a kis r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k olyan magas frekvenci\u00e1j\u00fa hangokat haszn\u00e1lnak kommunik\u00e1ci\u00f3ra, amelyeket az emberi f\u00fcl nem k\u00e9pes \u00e9rz\u00e9kelni. Nicolas Mathevon francia bioakusztikus \u00e9s kutat\u00f3csoportja nemr\u00e9g m\u00e9gis arra v\u00e1llalkozott, hogy megfejti ezeket a rejtett \u00fczeneteket.\u00a0K\u00eds\u00e9rleteik sor\u00e1n a kutat\u00f3k felv\u00e9teleket j\u00e1tszottak le vadon \u00e9l\u0151 egereknek. Amikor egy \u00e1llat egy szomsz\u00e9dos f\u00e9szekben \u00e9l\u0151 eg\u00e9r hangj\u00e1t hallotta, azonnal \u00e9berebb\u00e9 v\u00e1lt, fel\u00e1llt a h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1baira \u00e9s figyelmesen a hangforr\u00e1s fel\u00e9 fordult. Ha azonban ugyanannak a f\u00e9szeknek egy ismert lak\u00f3ja \u201esz\u00f3lalt meg\u201d, akkor az eg\u00e9r nyugodtan folytatta a napoz\u00e1st. Idegen egyed hangja eset\u00e9n a reakci\u00f3 m\u00e9g er\u0151teljesebb volt, \u00e9s a megfigyelt egyed sokszor p\u00e1nikszer\u0171en visszamenek\u00fclt a bokrok k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n

A kutat\u00f3k 2023-ban \u00f6sszesen 122 619 hangjelz\u00e9st r\u00f6gz\u00edtettek tizenk\u00e9t nap \u00e9s tizenk\u00e9t \u00e9jszaka alatt.<\/p>\n

Ehhez huszonh\u00e1rom mikrofont helyeztek el n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9szek k\u00f6rnyezet\u00e9ben, \u00e9s a felv\u00e9telek alapj\u00e1n legal\u00e1bb h\u00e9t elt\u00e9r\u0151 hangt\u00edpust azonos\u00edtottak. Egyes hangokat a f\u00e9szek belsej\u00e9ben, m\u00e1sokat a territ\u00f3rium hat\u00e1rain haszn\u00e1ltak az \u00e1llatok.\u00a0A hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 adat feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz mesters\u00e9ges neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatot alkalmaztak, amely hasonl\u00f3 elveken m\u0171k\u00f6dik, mint a modern nagy nyelvi modellek. Az elemz\u00e9s kimutatta, hogy minden eg\u00e9rkol\u00f3nia saj\u00e1tos \u201ehangal\u00e1\u00edr\u00e1ssal\u201d rendelkezik, k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok pedig arra utaltak, hogy m\u00e1s \u00e1llatoknak is lehet egyedi vok\u00e1lis azonos\u00edt\u00f3juk.\u00a0Mathevon szerint a g\u00e9pi tanul\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl lehetetlen lenne ilyen mennyis\u00e9g\u0171 hanganyagot feldolgozni. A kutat\u00f3 \u00fagy v\u00e9li, hogy eddig f\u0151k\u00e9nt az \u00e1llatok identit\u00e1s\u00e1t jelz\u0151, viszonylag \u00e1lland\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat siker\u00fclt megfejteni\u00fck, \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00e9l annak felt\u00e1r\u00e1sa lesz, hogy milyen v\u00e1ltoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat hordoznak a hangok, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1llatok aktu\u00e1lis stressz-szintj\u00e9t vagy \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1t \u2013 id\u00e9zi a CNN<\/a>.<\/p>\n

Nem v\u00e9letlen, hogy az afrikai cs\u00edkos f\u0171egerekkel kapcsolatos kutat\u00e1s beker\u00fclt a Dolittle-d\u00edj idei d\u00f6nt\u0151sei k\u00f6z\u00e9. A d\u00edjat Jeremy Coller brit \u00fczletember alap\u00edtotta annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00f6szt\u00f6n\u00f6zze az \u00e1llati kommunik\u00e1ci\u00f3 megfejt\u00e9s\u00e9t. A nyertes kutat\u00f3csoport 100 ezer doll\u00e1rt kap, de a szervez\u0151k enn\u00e9l j\u00f3val nagyobb jutalmat is felaj\u00e1nlottak, egy t\u00edzmilli\u00f3 doll\u00e1ros befektet\u00e9st vagy f\u00e9lmilli\u00f3 doll\u00e1ros k\u00e9szp\u00e9nzd\u00edjat annak a csapatnak, amely bizony\u00edtani tudja, hogy egy \u00e1llatfaj \u00f6n\u00e1ll\u00f3an kommunik\u00e1l a kutat\u00f3kkal an\u00e9lk\u00fcl, hogy felismern\u00e9, hogy emberekkel l\u00e9p kapcsolatba.\u00a0Jonathan Birch filoz\u00f3fus, a d\u00edj egyik zs\u0171ritagja szerint a v\u00e9gs\u0151 c\u00e9l egy olyan k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1sa, amelyben az emberek \u00e9s a vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatok val\u00f3di, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatot alak\u00edthatnak ki. Ugyanakkor hangs\u00falyozza, hogy ett\u0151l a c\u00e9lt\u00f3l m\u00e9g messze \u00e1llunk.\u00a0A 2025-\u00f6s els\u0151 Dolittle-d\u00edjat egy olyan kutat\u00f3csoport nyerte el, amely a floridai Sarasota partjain\u00e1l \u00e9l\u0151 vad delfinek f\u00fcttyjeleiben nyelvszer\u0171 kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszert fedezett fel.<\/p>\n

A csimp\u00e1nzok mondatokat alkothatnak, a bonob\u00f3k b\u00e9k\u00fclni akarnak<\/p>\n

Tal\u00e1n senki sz\u00e1m\u00e1ra nem okoz nagy meglepet\u00e9st, hogy a nyelv eredet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerepet j\u00e1tszanak a f\u0151eml\u0151s\u00f6k. Catherine Crockford \u00e9s Roman Wittig t\u00f6bb \u00e9vtizede tanulm\u00e1nyozz\u00e1k az Elef\u00e1ntcsontpart Ta\u00ef Nemzeti Parkj\u00e1ban \u00e9l\u0151 vad csimp\u00e1nzokat.\u00a0Munk\u00e1juk sor\u00e1n mintegy h\u00faszezer \u00f3r\u00e1nyi hangfelv\u00e9telt gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze, a kutat\u00f3k r\u00e1ad\u00e1sul szem\u00e9lyesen is ismerik a vizsg\u00e1lt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1z\u00f6tven csimp\u00e1nzt, hiszen sokukat sz\u00fclet\u00e9s\u00fckt\u0151l hal\u00e1lukig k\u00f6vetik. Jelenleg m\u00e1r a megfigyelt egyedek harmadik gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1t tanulm\u00e1nyozz\u00e1k.\u00a0Leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeik szerint a csimp\u00e1nzok k\u00e9pesek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangokat p\u00e1rokba rendezni, \u00e9s ezzel \u00faj jelent\u00e9seket l\u00e9trehozni.<\/p>\n

Ez a k\u00e9pess\u00e9g a mondatalkot\u00e1s kezdetleges form\u00e1j\u00e1ra eml\u00e9keztet, amelyet kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag emberi saj\u00e1toss\u00e1gnak tartottak.<\/p>\n

Persze meglehet\u0151sen t\u00e1vol is \u00e1ll a mi k\u00e9pess\u00e9geinkt\u0151l, a csimp\u00e1nzok reperto\u00e1rja ugyanis mind\u00f6ssze tizenk\u00e9t alapvet\u0151 hangt\u00edpusb\u00f3l \u00e1ll, \u00e1m ezek rendk\u00edv\u00fcl rugalmasan kombin\u00e1lhat\u00f3k. A kutat\u00f3k tizenhat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9t hangb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kombin\u00e1ci\u00f3t azonos\u00edtottak. Egyes kombin\u00e1ci\u00f3k pontos\u00edtj\u00e1k vagy m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k az eredeti jelent\u00e9st, m\u00edg m\u00e1sok teljesen \u00faj \u00fczenetet hoznak l\u00e9tre.\u00a0Az egyik leg\u00e9rdekesebb p\u00e9lda a pihen\u00e9skor haszn\u00e1lt \u00e9s az \u00fcdv\u00f6zl\u00e9sre szolg\u00e1l\u00f3 hang kombin\u00e1ci\u00f3ja, ez a kett\u0151 egy\u00fctt haszn\u00e1lva ugyanis azt jelenti, hogy \u201e\u00e9p\u00edts\u00fcnk f\u00e9szket.\u201d<\/p>\n

Hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyekre jutottak a bonob\u00f3kat kutat\u00f3 tud\u00f3sok is. M\u00e9lissa Berthet kilenc h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt a Kong\u00f3i Demokratikus K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g t\u00e1voli es\u0151erdeiben, ahol naponta hajnali n\u00e9gykor indult a bonob\u00f3k nyom\u00e1ba. Minden egyes hangad\u00e1s el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n r\u00e9szletes megfigyel\u00e9seket v\u00e9gzett. T\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezeti \u00e9s viselked\u00e9si t\u00e9nyez\u0151t r\u00f6gz\u00edtett, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyanokat, hogy az \u00e1llat \u00e9ppen t\u00e1pl\u00e1lkozott-e, mozg\u00e1sban volt-e, egyed\u00fcl volt-e vagy \u00e9ppen csoportban. A k\u00e9s\u0151bbi matematikai elemz\u00e9sek sor\u00e1n mintegy h\u00e9tsz\u00e1z hangjelz\u00e9st dolgozott fel. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei szerint a bonob\u00f3k szint\u00e9n haszn\u00e1lnak kombin\u00e1lt hangjeleket. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes egy olyan hangkapcsolat, amely \u00f6n\u00e1ll\u00f3 elemeiben m\u00e1s jelent\u00e9ssel b\u00edr, egy\u00fctt azonban fesz\u00fclt t\u00e1rsas helyzetet jelez.\u00a0Ezt a jelz\u00e9st gyakran alkalmazz\u00e1k konfliktusok idej\u00e9n, \u00e9s jelent\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagy foglalhat\u00f3 \u00f6ssze, hogy \u201eszeretn\u00e9m, ha b\u00e9k\u00e9t k\u00f6tn\u00e9nk\u201d.<\/p>\n

\u00a0A kommunik\u00e1ci\u00f3kutat\u00e1s azonban nemcsak az eml\u0151s\u00f6kre terjed ki. Julie Elie amerikai kutat\u00f3 zebrapintyekkel dolgozik, \u00e9s eddig tizenegy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangjelz\u00e9st azonos\u00edtott n\u00e1luk.\u00a0A hangok k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelent\u00e9seket hordoznak: \u00e9hs\u00e9get, vesz\u00e9lyt, k\u00f6t\u0151d\u00e9st vagy t\u00e1rsas konfliktust jeleznek. Elie azonban nem el\u00e9gedett meg ezzel az emberi \u00e9rtelmez\u00e9ssel, \u00e9s arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, hogy vajon maguk a madarak is ugyan\u00fagy csoportos\u00edtj\u00e1k-e ezeket a hangokat, mint mi.\u00a0Ehhez egy olyan k\u00eds\u00e9rletet dolgozott ki, amelyben a madarak egy gomb megnyom\u00e1s\u00e1val k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangfelv\u00e9teleket hallhattak. Bizonyos hangok ut\u00e1n jutalomk\u00e9nt magot kaptak. A zebrapintyek r\u00f6vid id\u0151 alatt megtanult\u00e1k felismerni, melyik hang kapcsol\u00f3dik a jutalomhoz, \u00e9s elkezdt\u00e9k megszak\u00edtani a sz\u00e1mukra \u00e9rdektelen hangok lej\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A leg\u00e9rdekesebb eredm\u00e9ny m\u00e9gis az volt, hogy a madarak t\u00e9ves gombnyom\u00e1sai nem a hasonl\u00f3 hangz\u00e1s\u00fa, hanem a hasonl\u00f3 jelent\u00e9s\u0171 hangok k\u00f6z\u00f6tt jelentkeztek.<\/p>\n

Ez arra utal, hogy a zebrapintyek ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3val rendelkeznek saj\u00e1t kommunik\u00e1ci\u00f3juk jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l.\u00a0A kutat\u00f3 szerint ez az egyik els\u0151 bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy az \u00e1llatok nem puszt\u00e1n hangokat hallanak, hanem azok jelent\u00e9s\u00e9t is \u00e9rtelmezik.<\/p>\n

Hamarosan t\u00e9nyleg kommunik\u00e1lhatunk az \u00e1llatokkal?\u00a0<\/p>\n

A fent bemutatott eredm\u00e9nyeket nagyban seg\u00edtette, hogy a kutat\u00f3k egyre ink\u00e1bb t\u00e1maszkodnak a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1ra, ugyanis a modern AI-rendszerek jelent\u0151sen felgyors\u00edtj\u00e1k az adatelemz\u00e9st, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert az \u00e1llati hangok gyakran fokozatosan mennek \u00e1t egyik t\u00edpusb\u00f3l a m\u00e1sikba.\u00a0A csimp\u00e1nzok morg\u00e1sai, ugat\u00e1sai \u00e9s ki\u00e1lt\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt sokszor nincs \u00e9les hat\u00e1rvonal. A kutat\u00f3k ez\u00e9rt arra k\u00e9rt\u00e9k a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t, hogy a hangokat a haszn\u00e1latuk k\u00f6rnyezete alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozza \u2013 az eredm\u00e9nyek pedig meglep\u0151en pontosnak bizonyultak.\u00a0Ezek arra utalnak, hogy a nagy emberszab\u00e1s\u00fa majmok kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszere j\u00f3val fejlettebb lehet ann\u00e1l, mint amit kor\u00e1bban felt\u00e9teleztek. Egyre t\u00f6bb tud\u00f3s gondolja \u00fagy, hogy ezek a rendszerek ak\u00e1r az emberi nyelv evol\u00faci\u00f3s el\u0151fut\u00e1rai is lehetnek.<\/p>\n

A szak\u00e9rt\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge egyet\u00e9rt abban is, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egyre jobban meg\u00e9rtj\u00fck majd az \u00e1llati kommunik\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00e9pesek lesz\u00fcnk egyre hitelesebben ut\u00e1nozni is azt. Abban azonban m\u00e1r nincs egyet\u00e9rt\u00e9s, hogy l\u00e9trej\u00f6het-e olyan k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3, amilyet a legt\u00f6bb ember elk\u00e9pzel.\u00a0Yossi Yovel zool\u00f3gus szerint a fajok k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megval\u00f3sul, de sokkal h\u00e9tk\u00f6znapibb lesz ann\u00e1l, mint amir\u0151l az emberek \u00e1lmodoznak. Lehet, hogy egyszer val\u00f3ban \u201ebesz\u00e9lgethet\u00fcnk\u201d egy macsk\u00e1val, de a besz\u00e9lget\u00e9s kor\u00e1ntsem nem filoz\u00f3fiai vagy politikai s\u00edkon fog zajlani, sokkal ink\u00e1bb arr\u00f3l, hogy milyen ig\u00e9nyei vannak \u00e9ppen az adott \u00e1llatnak. Persze ez nem is annyira k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hiszen eg\u00e9szen m\u00e1s vil\u00e1gban \u00e9lnek, m\u00e1s ig\u00e9nyeik \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6reik vannak.\u00a0<\/p>\n

A technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se persze komoly erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9seket is felvet. T\u00f6bb kutat\u00f3 att\u00f3l tart, hogy az \u00e1llatokkal val\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 kereskedelmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lhatna. Elk\u00e9pzelhet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u00faj turisztikai ipar\u00e1g \u00e9p\u00fclne arra, hogy az emberek \u201ebesz\u00e9lgessenek\u201d csimp\u00e1nzokkal, bonob\u00f3kkal vagy gorill\u00e1kkal.\u00a0A kutat\u00f3k att\u00f3l is tartanak, hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletek megzavarhatj\u00e1k az \u00e1llatok term\u00e9szetes t\u00e1rsas kapcsolatait. Martin Surbeck, a Harvard Egyetem kutat\u00f3ja szerint<\/p>\n

k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen probl\u00e9m\u00e1s lehet, ha intelligens f\u0151eml\u0151s\u00f6k saj\u00e1t hangjukat hallj\u00e1k vissza vagy olyan \u00fczenetekkel tal\u00e1lkoznak, amelyek eredet\u00e9t nem \u00e9rtik.<\/p>\n

Ezeket a kock\u00e1zatokat felismerve olyan kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, mint a b\u00e1ln\u00e1k kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t kutat\u00f3 CETI-projekt, m\u00e1r most vizsg\u00e1lj\u00e1k a lehets\u00e9ges jogi \u00e9s etikai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket.<\/p>\n

B\u00e1r a k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3 j\u00f6v\u0151je bizonytalan, a kutat\u00f3k szerint az \u00e1llati kommunik\u00e1ci\u00f3 m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9se m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is hatalmas el\u0151ny\u00f6kkel j\u00e1rhat.\u00a0Jap\u00e1nban p\u00e9ld\u00e1ul a vonatok olyan figyelmeztet\u0151 hangokat haszn\u00e1lnak, amelyek a szarvasok vesz\u00e9lyjelz\u0151 hangjaira eml\u00e9keztetnek, \u00edgy cs\u00f6kkentve az \u00e1llatokkal val\u00f3 \u00fctk\u00f6z\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t.\u00a0A j\u00f6v\u0151ben emellett az \u00e1llatok hangjai ak\u00e1r eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotukr\u00f3l vagy stressz-szintj\u00fckr\u0151l is \u00e1rulkodhatnak. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lehet a haszon\u00e1llatok \u00e9s laborat\u00f3riumi \u00e1llatok j\u00f3l\u00e9t\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hiszen sok esetben kiv\u00e1lthatn\u00e1 az invaz\u00edv vizsg\u00e1latokat, p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e9rv\u00e9teleket.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: K\u00e9p\u00fcnk illusztr\u00e1ci\u00f3! Fot\u00f3:\u00a0\u00a0Umeys Sulejman \/ Anadolu \/ Getty Images)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az emberis\u00e9g egyik legr\u00e9gebbi \u00e1lma, hogy meg\u00e9rtse az \u00e1llatok nyelv\u00e9t. A mes\u00e9kben \u00e9s reg\u00e9nyekben gyakran tal\u00e1lkozhatunk olyan szerepl\u0151kkel,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":149858,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[16207,29212,151,152,3934,6004,11694,45608,42,7123,43,34,124,94,93,92,2730],"class_list":["post-149857","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-allatvilag","tag-bonobo","tag-ce-femina","tag-ce-napi","tag-csimpanz","tag-eger","tag-elovilag","tag-fajok","tag-hungarian","tag-kommunikacio","tag-magyar","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news","tag-zold-index"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116807243590456649","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/149857","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=149857"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/149857\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/149858"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=149857"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=149857"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=149857"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}