{"id":156595,"date":"2026-06-30T15:25:13","date_gmt":"2026-06-30T15:25:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/156595\/"},"modified":"2026-06-30T15:25:13","modified_gmt":"2026-06-30T15:25:13","slug":"sikerult-elolvasni-a-2000-eves-herculaneumi-tekercseket-amiket-a-vezuv-hamuja-tonkretett","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/156595\/","title":{"rendered":"Siker\u00fclt elolvasni a 2000 \u00e9ves herculaneumi tekercseket, amiket a Vez\u00fav hamuja t\u00f6nkretett"},"content":{"rendered":"

K\u00f6zel k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tt, Kr. u. 79-ben a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9se hamuval bor\u00edtotta be \u00e9s sz\u00e9nn\u00e9 \u00e9gette Herculaneum<\/a> \u00e9s Pompeji v\u00e1rosait<\/a>, a katasztr\u00f3fa sor\u00e1n pedig egy \u00f3kori k\u00f6nyvt\u00e1r papirusztekercsei<\/a> is elszenesedtek. Sok\u00e1ig \u00fagy t\u0171nt, hogy ezek a sz\u00f6vegek \u00f6r\u00f6kre elvesztek, hiszen lehetetlen volt kitekerni a feket\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt lapokat. Most azonban egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport a mesters\u00e9ges intelligencia<\/a> seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sikeresen elolvasott n\u00e9h\u00e1ny ilyen tekercset, an\u00e9lk\u00fcl, hogy hozz\u00e1juk \u00e9rt volna \u2013 \u00edrja a LiveScience<\/a>.<\/p>\n

Az \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a Vesuvius Challenge elnevez\u00e9s\u0171 glob\u00e1lis kutat\u00e1si kezdem\u00e9nyez\u00e9s hozta meg. A kutat\u00f3k fejlett k\u00e9palkot\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s g\u00e9pi tanul\u00e1st \u00f6tv\u00f6zve \u201edigit\u00e1lisan tekert\u00e9k ki\u201d a maradv\u00e1nyokat. Papirol\u00f3gusok bejelent\u00e9se szerint az egyik, PHerc. 1667 katal\u00f3gussz\u00e1m\u00fa tekercs egy nagyj\u00e1b\u00f3l 1,5 m\u00e9ter hossz\u00fa, folyamatos g\u00f6r\u00f6g nyelv\u0171 sz\u00f6vegr\u00e9szt rejtett, amely 20 oszlopra tagoz\u00f3dik. Egy m\u00e1sik tekercsb\u0151l, a PHerc. 172-b\u0151l pedig t\u00f6bb mint 70 oszlopnyi sz\u00f6veget nyertek ki.<\/p>\n

K\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vezreden \u00e1t ezek a sz\u00f6vegek fizikailag megmaradtak, de intellektu\u00e1lisan hozz\u00e1f\u00e9rhetetlenek voltak<\/p>\n

\u2013 nyilatkozta Brent Seales, a Kentucky Egyetem sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikusa \u00e9s a projekt t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja. A sikerhez v\u00e9g\u00fcl egy szinkrotron seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gzett r\u00f6ntgenvizsg\u00e1lat vezetett el, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt kimutatni az \u00f3kori r\u00f3maiak \u00e1ltal haszn\u00e1lt tinta halv\u00e1ny nyomait a szenes r\u00e9tegek k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00edgy kapott adatokat az MI form\u00e1lta olvashat\u00f3 bet\u0171kk\u00e9, amelyeket a szak\u00e9rt\u0151k m\u00e1r le tudtak ford\u00edtani.<\/p>\n

Mit olvastak a tekercseken?<\/p>\n

A PHerc. 1667-es tekercs egy r\u00e9sz\u00e9t az 1980-as \u00e9vekben m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k fizikailag kinyitni, de az egym\u00e1sra tapadt r\u00e9tegek miatt a sz\u00f6veg teljesen olvashatatlan volt. A mostani digit\u00e1lis elemz\u00e9s azonban kider\u00edtette, hogy a tekercs a Kr. e. 2. vagy 3. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, amivel a herculaneumi gy\u0171jtem\u00e9ny egyik legr\u00e9gebbi darabj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

Ez a korai d\u00e1tum kiz\u00e1rja, hogy a m\u0171vet gadarai Philod\u00e9mosz, a Kr. e. 1. sz\u00e1zadban \u00e9lt epikureus filoz\u00f3fus \u00edrta volna, akinek munk\u00e1i egy\u00e9bk\u00e9nt a legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t teszik ki a k\u00f6nyvt\u00e1rnak.<\/p>\n

A szak\u00e9rt\u0151k szerint a sz\u00f6veg egy etik\u00e1r\u00f3l \u00e9s emberi viselked\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 sztoikus \u00e9rtekez\u00e9s. K\u00fcl\u00f6n megeml\u00edti Arisztokre\u00f3nt, a nagy hat\u00e1s\u00fa sztoikus filoz\u00f3fus, Khr\u00fcszipposz unoka\u00f6ccs\u00e9t \u00e9s tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t. Mivel Khr\u00fcszipposz saj\u00e1t \u00edr\u00e1saib\u00f3l szinte semmi sem maradt r\u00e1nk, a dokumentum felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 adal\u00e9kkal szolg\u00e1lhat a korai sztoikus gondolkod\u00e1s megismer\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Ezzel p\u00e1rhuzamosan egy m\u00e1sik tekercsben (PHerc. 139) Philod\u00e9mosz Az istenekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9nek nyolcadik k\u00f6tet\u00e9t azonos\u00edtott\u00e1k, ami bizony\u00edtja, hogy a m\u0171 terjedelmesebb volt, mint hitt\u00e9k. A szak\u00e9rt\u0151k azt tervezik, hogy \u00fajra megvizsg\u00e1lj\u00e1k a herculaneumi gy\u0171jtem\u00e9ny m\u00e1s sz\u00f6vegeit is, tov\u00e1bbi, ugyanehhez a sorozathoz tartoz\u00f3 k\u00f6teteket keresve.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"K\u00f6zel k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tt, Kr. u. 79-ben a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9se hamuval bor\u00edtotta be \u00e9s sz\u00e9nn\u00e9 \u00e9gette Herculaneum \u00e9s…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":156596,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[47062,42,43,283,34,22045,46391,94,93,92],"class_list":["post-156595","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-herculaneum","tag-hungarian","tag-magyar","tag-mesterseges-intelligencia","tag-news","tag-pompeji","tag-tekercs","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116839758302276537","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/156595","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=156595"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/156595\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/156596"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=156595"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=156595"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=156595"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}