{"id":158180,"date":"2026-07-01T20:35:09","date_gmt":"2026-07-01T20:35:09","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/158180\/"},"modified":"2026-07-01T20:35:09","modified_gmt":"2026-07-01T20:35:09","slug":"tech-40-evig-elfelejtve-hevert-a-raktarban-kiderult-osi-dinoszaurusz-nyomara-bukkantak-az-antarktiszon","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/158180\/","title":{"rendered":"Tech: 40 \u00e9vig elfelejtve hevert a rakt\u00e1rban, kider\u00fclt: \u0151si dinoszaurusz nyom\u00e1ra bukkantak az Antarktiszon"},"content":{"rendered":"

Nagyj\u00e1b\u00f3l negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9t tud\u00f3s azzal t\u00f6lt\u00f6tte a nyar\u00e1t, hogy a k\u0151zetr\u00e9tegeket t\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k fel James Ross-szigeten, az Antarktisz d\u00e9lkeleti oldal\u00e1n. Munk\u00e1juk sor\u00e1n a k\u00e9t kutat\u00f3 \u2013 Michael Thomson brit geol\u00f3gus \u00e9s Reinhard F\u00f6rster n\u00e9met geol\u00f3gus \u00e9s paleontol\u00f3gus \u2013 sz\u00e1mos fossz\u00edli\u00e1ra bukkant.<\/p>\n

Ezek k\u00f6z\u00f6tt voltak n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s gerinctelenek maradv\u00e1nyai, csontos halak pikkelyei, \u00e9s egy nagy csigolya is, amit a t\u00f6bbi lelettel egy\u00fctt visszavittek az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gba. A lelettel ezut\u00e1n nem nagyon foglalkozott senki, negyven \u00e9ven \u00e1t szinte hozz\u00e1 sem ny\u00faltak. Egy nemr\u00e9g elv\u00e9gzett vizsg\u00e1lat azonban r\u00e1mutatott, hogy a lelet eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges: a hatalmas csigolya a legr\u00e9gebbi dinoszaurusz-fossz\u00edlia, amit az Antarktiszon tal\u00e1ltak.<\/p>\n

Mark Evans paleontol\u00f3gus a Science Alertnek<\/a> \u00fagy fogalmazott: amikor megl\u00e1tta a fossz\u00edli\u00e1t, m\u00e1r sejtette, hogy egy dinoszaurusz\u00e9 lehet. Evans \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i most meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, hogy val\u00f3ban err\u0151l van sz\u00f3: a sauropod\u00e1khoz tartoz\u00f3 egyik egyed\u00e9nek fark\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik a csigolya, amely a kr\u00e9ta kor v\u00e9g\u00e9n az Antarktisz ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lt. A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9ny\u00e9t az Acta Palaeontologica Polonica<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lap k\u00f6z\u00f6lte.<\/p>\n

<\/p>\n

https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260608_oriasi-skorpio-praearcturus-gigas-osleny<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy az Antarktisz nem \u00e9pp a dinoszaurusz-fossz\u00edli\u00e1ir\u00f3l ismert. A tudom\u00e1ny jelenlegi \u00e1ll\u00e1sa szerint az \u00f6sszes kontinens k\u00f6z\u00fcl itt tal\u00e1lhat\u00f3 a legkevesebb ilyen maradv\u00e1ny. A szakemberek azonban \u00fagy v\u00e9lik, az\u00e9rt tal\u00e1ltak eddig nagyon kev\u00e9s leletet, mert az Antarktisz legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t j\u00e9g bor\u00edtja, ami kor\u00e1bban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u00edgy volt.<\/p>\n

Eddig mind\u00f6sszesen 12 faj maradv\u00e1nyait tal\u00e1lt\u00e1k meg, a legt\u00f6bbet ott, ahol Thomson\u00e9k is dolgoztak. A most megtal\u00e1lt lelet azonban az eddigi legr\u00e9gebbi mind k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n

A sauropid\u00e1k a vil\u00e1g legnagyobb dinoszauruszai k\u00f6z\u00e9 tartoztak, a csigolya azonban meglehet\u0151sen kicsi. Ez arra utal, hogy vagy egy fiatal p\u00e9ld\u00e1ny\u00e9 volt, vagy egy kism\u00e9ret\u0171 feln\u0151tth\u00f6z tartozott.<\/p>\n

Hogy pontosan melyik fajhoz tartozhatott, azt egyel\u0151re nem tudni, ennek kider\u00edt\u00e9se tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi majd. A lelet a j\u00f6v\u0151ben seg\u00edthet meg\u00e9rteni, mik\u00e9nt terjedtek el a dinoszauruszok a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n

Ha m\u00e1skor is tudni szeretne hasonl\u00f3 dolgokr\u00f3l, l\u00e1jkolja a HVG Tech rovat\u00e1nak tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sekr\u0151l is h\u00edrt ad\u00f3 Facebook-oldal\u00e1t<\/a>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Nagyj\u00e1b\u00f3l negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9t tud\u00f3s azzal t\u00f6lt\u00f6tte a nyar\u00e1t, hogy a k\u0151zetr\u00e9tegeket t\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k fel James Ross-szigeten, az…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":158181,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[4928,14737,42,27842,43,34,124,94,93,92],"class_list":["post-158180","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-dinoszaurusz","tag-fosszilia","tag-hungarian","tag-lelet","tag-magyar","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116846640168206162","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/158180","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=158180"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/158180\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/158181"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=158180"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=158180"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=158180"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}