{"id":158646,"date":"2026-07-02T07:33:07","date_gmt":"2026-07-02T07:33:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/158646\/"},"modified":"2026-07-02T07:33:07","modified_gmt":"2026-07-02T07:33:07","slug":"index-kultur-papai-tiltas-ellenere-szenteltek-puspokoket-ujra-kirobbanhat-a-katolikus-egyhaz-egyik-legsulyosabb-belso-valsaga","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/158646\/","title":{"rendered":"Index – Kult\u00far – P\u00e1pai tilt\u00e1s ellen\u00e9re szenteltek p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket, \u00fajra kirobbanhat a katolikus egyh\u00e1z egyik legs\u00falyosabb bels\u0151 v\u00e1ls\u00e1ga"},"content":{"rendered":"

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Pascal Schreiber sv\u00e1jci, Michael Goldade amerikai, valamint Michel Poinsinet de Sivry \u00e9s Marc Hanappier francia papot szentelte p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 a sv\u00e1jci \u00c9c\u00f4ne-ban, t\u00f6bb ezer h\u00edv\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9ben. A szertart\u00e1st Alfonso de Galarreta \u00e9s Bernard Fellay vezette \u2013 mindketten azok k\u00f6z\u00e9 a p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00e9 tartoznak, akiket m\u00e9g 1988-ban\u00a0Marcel Lefebvre<\/a> szentelt fel p\u00e1pai enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl. A testv\u00e9r\u00fclet azzal indokolta a mostani l\u00e9p\u00e9st, hogy \u201eszent k\u00f6teless\u00e9ge\u201d biztos\u00edtani a p\u00fcsp\u00f6ki ut\u00f3dl\u00e1st, mert a kor\u00e1bbi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r csak ketten \u00e9lnek, \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00fck a papok felszentel\u00e9se, valamint a b\u00e9rm\u00e1l\u00e1sok kiszolg\u00e1ltat\u00e1sa vesz\u00e9lybe ker\u00fclne.<\/p>\n

A szentel\u00e9seket k\u00f6zvetlen\u00fcl megel\u0151z\u0151en XIV. Le\u00f3 p\u00e1pa szem\u00e9lyes\u00a0levelet k\u00fcld\u00f6tt Davide Pagliaraninak<\/a>, az SSPX legf\u0151bb el\u00f6lj\u00e1r\u00f3j\u00e1nak. A p\u00e1pa ebben elismerte a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g liturgikus h\u0171s\u00e9g\u00e9t, papi k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a katolikus hagyom\u00e1ny ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t, de vil\u00e1gosan figyelmeztetett: \u201ek\u00e9rem, forduljanak vissza\u201d. Le\u00f3 p\u00e1pa szerint a p\u00e1pai j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9s \u201erendk\u00edv\u00fcli s\u00faly\u00fa b\u0171n\u201d, amely s\u00e9rti Krisztus egyh\u00e1z\u00e1nak egys\u00e9g\u00e9t, \u00e9s s\u00falyos lelki k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat a h\u00edvekre n\u00e9zve, teh\u00e1t m\u00e1r el\u0151re a form\u00e1lis szakad\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt.<\/p>\n

Ennek ellen\u00e9re a csaknem n\u00e9gy\u00f3r\u00e1s, latin nyelv\u0171 szertart\u00e1st az \u00e9cone-i szemin\u00e1rium ter\u00fclet\u00e9n mintegy 16 500 h\u00edv\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9ben tartott\u00e1k meg. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s mozzanatk\u00e9nt eml\u00edtik, hogy a szertart\u00e1s elej\u00e9n az egyik \u00faj p\u00fcsp\u00f6k latin esk\u00fcj\u00e9ben n\u00e9v szerint eml\u00edtette XIV. Le\u00f3 p\u00e1p\u00e1t, \u00e9s h\u0171s\u00e9get fogadott P\u00e9ter apostol sz\u00e9k\u00e9nek. Ez j\u00f3l mutatja a testv\u00e9r\u00fclet saj\u00e1tos \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t: mik\u00f6zben a p\u00e1pa akarat\u00e1val szembemennek, tov\u00e1bbra sem tekintik magukat R\u00f3m\u00e1t\u00f3l elszakadtnak.<\/p>\n

Kik azok a piuszosok, \u00e9s honnan ered a konfliktus?<\/p>\n

A Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1got 1970-ben alap\u00edtotta Lefebvre \u00e9rsek, k\u00f6zvetlen\u00fcl a M\u00e1sodik Vatik\u00e1ni Zsinat<\/a> ut\u00e1n. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g c\u00e9lja saj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint \u201eszent papok k\u00e9pz\u00e9se\u201d \u00e9s a \u201ecsorb\u00edtatlan katolikus hit\u201d tov\u00e1bbad\u00e1sa. Vil\u00e1gszerte ma t\u00f6bb mint 700 papjuk van, \u00f6t szemin\u00e1riumot m\u0171k\u00f6dtetnek, \u00e9s t\u00f6bb mint hatvan orsz\u00e1gban vannak jelen. Saj\u00e1t meghat\u00e1roz\u00e1suk szerint nem szakad\u00e1rok, hanem a katolikus hagyom\u00e1ny \u0151rz\u0151i.<\/p>\n

A Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g nev\u00e9t X. Szent Piusz p\u00e1p\u00e1r\u00f3l<\/a> kapta, aki 1903 \u00e9s 1914 k\u00f6z\u00f6tt vezette az egyh\u00e1zat, \u00e9s a modernizmus elleni harc egyik legfontosabb alakjak\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. Jelmondata \u2013 Omnia instaurare in Christo (\u201eMindent helyre\u00e1ll\u00edtani Krisztusban\u201d) \u2013 ma is a testv\u00e9r\u00fclet alapelve. A modernizmuselleness\u00e9g, a doktrin\u00e1lis szigor \u00e9s a hagyom\u00e1ny\u0151rz\u00e9s a kezdetekt\u0151l identit\u00e1sk\u00e9pz\u0151 n\u00e1luk.\u00a0<\/p>\n

A vita gy\u00f6kere a M\u00e1sodik Vatik\u00e1ni Zsinat (1962\u20131965), amely az egyik legnagyobb fordul\u00f3pont volt a modern katolicizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n

A zsinat lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a mise ne kiz\u00e1r\u00f3lag latinul, hanem a h\u00edvek anyanyelv\u00e9n is bemutathat\u00f3 legyen; er\u0151sebb hangs\u00falyt adott a vall\u00e1sszabads\u00e1gnak, az \u00f6kumenikus p\u00e1rbesz\u00e9dnek, valamint a m\u00e1s vall\u00e1sokkal val\u00f3 kapcsolatnak. A reformok h\u00edvei ezt az Egyh\u00e1z sz\u00fcks\u00e9ges meg\u00fajul\u00e1s\u00e1nak tekintett\u00e9k.<\/p>\n

A tradicionalist\u00e1k viszont \u00fagy l\u00e1tt\u00e1k, hogy ezzel az Egyh\u00e1z t\u00fals\u00e1gosan alkalmazkodott a modern vil\u00e1ghoz. A legl\u00e1tv\u00e1nyosabb t\u00f6r\u00e9svonal a liturgi\u00e1ban jelent meg: a r\u00e9gi, \u00fagynevezett tridenti mise \u00e9s az \u00faj, zsinat ut\u00e1ni Novus Ordo k\u00f6z\u00f6tt. A piuszosok szerint az \u00faj liturgia kev\u00e9sb\u00e9 hangs\u00falyozza az \u00e1ldozati jelleget, t\u00falzottan leegyszer\u0171s\u00edtett, \u00e9s ezzel egy\u00fctt teol\u00f3giai bizonytalans\u00e1gokat is behozott. A reformp\u00e1rti katolikusok szerint viszont a l\u00e9nyeg nem v\u00e1ltozott, csak a forma v\u00e1lt \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 \u00e9s k\u00f6zelebbiv\u00e9 a h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra.\u00a0<\/p>\n

Mi\u00e9rt ennyire s\u00falyos a mostani l\u00e9p\u00e9s?<\/p>\n

A Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s R\u00f3ma k\u00f6z\u00f6tti konfliktus 1988-ban m\u00e9ly\u00fclt el igaz\u00e1n, amikor alap\u00edt\u00f3juk, Marcel Lefebvre francia \u00e9rsek \u2013 a Szentsz\u00e9k kifejezett tilt\u00e1sa ellen\u00e9re \u2013 n\u00e9gy p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t szentelt fel p\u00e1pai megb\u00edz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. A d\u00f6nt\u00e9st akkor II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa az Ecclesia Dei apostoli lev\u00e9lben<\/a> \u201eskizmatikus cselekm\u00e9nynek\u201d min\u0151s\u00edtette. Ez az\u00e9rt volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00falyos, mert a katolikus egyh\u00e1zban\u00a0<\/p>\n

a p\u00fcsp\u00f6ki rend tov\u00e1bbad\u00e1sa a p\u00e1p\u00e1val val\u00f3 egys\u00e9ghez k\u00f6t\u0151dik: ha valaki ezt tudatosan megker\u00fcli, az az egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megbont\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1m\u00edthat.<\/p>\n

A skizma \u2013 vagyis az egyh\u00e1zszakad\u00e1s \u2013 nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00faj egyh\u00e1z alap\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem azt, hogy valaki megszak\u00edtja a teljes jogi \u00e9s lelki k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get a r\u00f3mai p\u00e1p\u00e1val. Ennek klasszikus k\u00f6vetkezm\u00e9nye az \u00fagynevezett latae sententiae kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s, vagyis az automatikusan be\u00e1ll\u00f3 exkommunik\u00e1ci\u00f3: ilyenkor k\u00fcl\u00f6n \u00edt\u00e9let n\u00e9lk\u00fcl is be\u00e1llhat a legs\u00falyosabb egyh\u00e1zjogi b\u00fcntet\u00e9s.<\/p>\n

A Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g ezt azonban a mai napig vitatja. A testv\u00e9r\u00fclet szerint sem 1988-ban, sem most nem l\u00e1zad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, hanem \u201esz\u00fcks\u00e9ghelyzet\u201d miatti cselekv\u00e9s: vagyis\u00a0<\/p>\n

\u00e1ll\u00e1spontjuk szerint a hit, a hagyom\u00e1nyos liturgia \u00e9s a szents\u00e9gi \u00e9let folytonoss\u00e1g\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9se tette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9seket.<\/p>\n

Erre hivatkozva k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k most is, hogy az esetleges vatik\u00e1ni b\u00fcntet\u00e9seket \u00e9rv\u00e9nytelennek tekintik.<\/p>\n

XVI. Benedek p\u00e1pa 2009-ben feloldotta az 1988-ban felszentelt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s\u00e9t, ezzel megpr\u00f3b\u00e1lva megnyitni az utat a kiengesztel\u0151d\u00e9s fel\u00e9. K\u00e9s\u0151bb Ferenc p\u00e1pa tov\u00e1bbi gyakorlati engedm\u00e9nyeket tett: p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9rv\u00e9nyesnek ismerte el az SSPX papjain\u00e1l v\u00e9gzett gy\u00f3n\u00e1sokat, \u00e9s bizonyos esetekben a h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9sekn\u00e9l is lehet\u0151v\u00e9 tette a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket.<\/p>\n

Mindez azonban nem jelentette a testv\u00e9r\u00fclet teljes k\u00e1nonjogi rendez\u00e9s\u00e9t: a Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g<\/a> m\u00e1ig nincs teljes jogi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben a Szentsz\u00e9kkel.\u00a0<\/p>\n

Mi v\u00e1rhat\u00f3 most?<\/p>\n

A Vatik\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 napokban v\u00e1rhat\u00f3 hivatalos \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1ban ism\u00e9t meg\u00e1llap\u00edthatja, hogy az \u00faj p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kre \u00e9s a szentel\u00e9st v\u00e9gz\u0151 p\u00fcsp\u00f6k\u00f6kre automatikusan be\u00e1llt a kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s. Ez lenne a legk\u00f6zvetlenebb \u00e9s legszigor\u00fabb egyh\u00e1zjogi v\u00e1lasz, amely vil\u00e1goss\u00e1 tenn\u00e9, hogy R\u00f3ma a mostani l\u00e9p\u00e9st is az egyh\u00e1zi egys\u00e9g s\u00falyos megs\u00e9rt\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtelmezi.<\/p>\n

Ugyanakkor az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a Szentsz\u00e9k \u2013 XVI. Benedek p\u00e1pa \u00e9s Ferenc p\u00e1pa kor\u00e1bbi, ink\u00e1bb a kiengesztel\u0151d\u00e9st keres\u0151 ir\u00e1nyvonal\u00e1t folytatva \u2013 egyel\u0151re nem z\u00e1rja le v\u00e9gleg a p\u00e1rbesz\u00e9d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A legs\u00falyosabb forgat\u00f3k\u00f6nyv azonban az lenne, ha R\u00f3ma form\u00e1lisan is kimondan\u00e1: a mostani p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9sek m\u00e1r nem puszt\u00e1n jogs\u00e9rt\u0151, hanem t\u00e9nylegesen skizmatikus cselekm\u00e9nyek. Ez azt jelenten\u00e9, hogy a Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a katolikus egyh\u00e1z k\u00f6z\u00f6tti, \u00e9vtizedek \u00f3ta fesz\u00fclt viszony \u00fajabb, minden eddigin\u00e9l m\u00e9lyebb t\u00f6r\u00e9sponthoz \u00e9rkezett.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Az \u00fajonnan felszentelt p\u00fcsp\u00f6k\u00f6k: Pascal Schreiber, Michael Goldade, Michel Poinsinet de Sivry \u00e9s Marc Hanappier a katolikus p\u00fcsp\u00f6kszentel\u00e9si szertart\u00e1son a X. Szent X. Piusz T\u00e1rsas\u00e1g Nemzetk\u00f6zi Szemin\u00e1rium\u00e1ban, \u00c9c\u00f4ne-ban, 2026. j\u00falius 1-j\u00e9n, Sv\u00e1jcban. Fot\u00f3:\u00a0Harold Cunningham \/ Getty Images)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Pascal Schreiber sv\u00e1jci, Michael Goldade amerikai, valamint Michel Poinsinet de Sivry \u00e9s Marc Hanappier francia papot…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":158647,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[47492,42,150,7672,43,47491,34,47493,1564,47494,94,93,92,1774],"class_list":["post-158646","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-egyhazszakadas","tag-hungarian","tag-kultur","tag-level","tag-magyar","tag-marcel-lefebvre-ersek","tag-news","tag-puspokszenteles","tag-svajc","tag-szent-x-piusz-tarsasag","tag-vilag","tag-world","tag-world-news","tag-xiv-leo"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116849227000740894","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/158646","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=158646"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/158646\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/158647"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=158646"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=158646"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=158646"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}