{"id":159681,"date":"2026-07-03T02:18:15","date_gmt":"2026-07-03T02:18:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/159681\/"},"modified":"2026-07-03T02:18:15","modified_gmt":"2026-07-03T02:18:15","slug":"index-tudomany-egy-fiok-melyerol-kerult-elo-az-egyik-legkulonlegesebb-dinoszaurusz-lelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/159681\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Egy fi\u00f3k m\u00e9ly\u00e9r\u0151l ker\u00fclt el\u0151 az egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb dinoszaurusz-lelet"},"content":{"rendered":"

Eredetileg 1985-ben Mike Thomson geol\u00f3gus tal\u00e1lt r\u00e1 egy \u0151sk\u00f6v\u00fcletre a James Ross-szigeten. 1985. december 9-\u00e9n jegyzetf\u00fczet\u00e9be le is jegyezte a felfedez\u00e9st: \u201eEgy \u00f3ri\u00e1si h\u00fcll\u0151 csigoly\u00e1ja. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 centim\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171.\u201d<\/p>\n

Eddig a t\u00f6rt\u00e9net m\u00e9g nem is annyira k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, azonban a BBC-nek Mark Evans, a British Antarctic Survey cambridge-i gy\u0171jtem\u00e9nyvezet\u0151je nyilatkozott<\/a> arr\u00f3l, pontosan hogyan is tal\u00e1ltak r\u00e1 a fossz\u00edli\u00e1ra \u2013 ami pedig bizony nem h\u00e9tk\u00f6znapi.\u00a0<\/p>\n

N\u00e9ha csak akkor bukkansz r\u00e1 ilyen dolgokra, amikor elkezdesz azon gondolkodni, hogy \u00bbmi van ebben a fi\u00f3kban?\u00ab, \u00e9s elt\u0171n\u0151dsz azon, \u00bbmilyen \u00e9rdekesen n\u00e9z ki\u00ab.<\/p>\n

Thomson csapata arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott a geol\u00f3gus jegyzetei alapj\u00e1n, hogy a fi\u00f3k m\u00e9ly\u00e9r\u0151l el\u0151ker\u00fclt csont egy tengeri h\u00fcll\u0151h\u00f6z tartozik, azonban Evans, ahogy megl\u00e1tta a csontot, azonnal tudta, hogy a csigolya egy dinoszaurusz\u00e9. Ez\u00e9rt r\u00f6gt\u00f6n fel is h\u00edvta a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum egyik munkat\u00e1rs\u00e1t, hogy felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9t meger\u0151s\u00edtse.<\/p>\n

A m\u00fazeum dolgoz\u00f3ja r\u00e1mutatott, hogy a csigolya egyik oldal\u00e1n l\u00e9v\u0151 m\u00e9lyed\u00e9s \u00e9s a m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 kerekded dudor is arra utal, hogy t\u00f6bb ilyen csigolya egy sor g\u00f6mb\u00edz\u00fcletet alkotott. Ezen tulajdons\u00e1gok kombin\u00e1ci\u00f3ja pedig teljesen egyedi jellemz\u0151je a titanoszaurusz-fajt\u00e1knak.<\/p>\n

Erd\u00e9lyben is tal\u00e1ltak m\u00e1r titanoszauruszt<\/p>\n

Ezeket a din\u00f3kat pedig m\u00e1r viszonylag j\u00f3l is ismerhetj\u00fck, ugyanis \u00f6sszesen t\u00f6bb mint 100 titanoszauruszt fedeztek m\u00e1r fel. 1877-ben az angol geol\u00f3gus Richard Lydekker<\/a> nevezte el hivatalosan Titanosaurus indicusnak a n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa, hossz\u00fa nyak\u00fa n\u00f6v\u00e9nyev\u0151t. A titanoszauruszok a mai D\u00e9l-Amerika ter\u00fclet\u00e9n voltak a legelterjedtebbek, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez a hossz\u00fa nyak\u00fa faj maradt fenn a legtov\u00e1bb a dinoszauruszok<\/a> k\u00f6z\u00f6tt. A tud\u00f3sok szerint a legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nyok meghaladt\u00e1k a 60 tonn\u00e1s s\u00falyt \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 m\u00e9ter magasak lehettek.<\/p>\n

Az els\u0151 K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben felfedezett titanoszauruszhoz tartoz\u00f3 csontokra az \u0151sl\u00e9nykutat\u00f3 Nopcsa Ferenc n\u0151v\u00e9re tal\u00e1lt r\u00e1. Ezt az 5-6 m\u00e9teres egyedet Magyarosaurus dacusnak nevezt\u00e9k el. 2025-ben is azonos\u00edtott<\/a> Erd\u00e9lyben egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyt, amelyek a Petrustitan hungaricus \u00e9s az Uriash kadici nevet kapt\u00e1k. Az el\u0151bbi 3-4 m\u00e9ter, az ut\u00f3bbi 9-11 m\u00e9ter magas lehetett. A titanoszauruszok v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9ret\u00e9r\u0151l Cs\u00edki-Sava Zolt\u00e1n, a kutat\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 magyar szak\u00e9rt\u0151 2025-ben a k\u00f6vetkez\u0151t nyilatkozta:<\/p>\n

A nagy test\u0171 n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k szigeti k\u00f6rnyezetben kisebb\u00e9 v\u00e1lnak, mivel kevesebb az \u00e9l\u0151hely \u00e9s az \u00e9lelem, ami arra sarkallja az \u00e1llatokat, hogy alkalmazkodjanak.<\/p>\n

Az Antarktiszon tal\u00e1lt csigolya m\u00e9ret\u00e9b\u0151l a szak\u00e9rt\u0151k becsl\u00e9se alapj\u00e1n a megtal\u00e1lt titanoszaurusz 7 m\u00e9ter magas lehetett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy fiatal dinoszauruszhoz tartozhatott, vagy Cs\u00edki-Sava meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n egy szigetvil\u00e1ghoz alkalmazkodott egyedr\u0151l lehetett sz\u00f3. Az antarktiszi titanoszaurusz megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 82 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lhetett a k\u00e9s\u0151 kr\u00e9takor sor\u00e1n, amikor az Antarktiszt m\u00e9g buja erd\u0151k bor\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

Ma ez a fi\u00f3kban tal\u00e1lt \u0151sk\u00f6v\u00fclet fontos helyet foglal el az antarktiszi kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt, 1985 ut\u00e1n ugyanis m\u00e1s dinoszaurusz-maradv\u00e1nyokat is felfedeztek, de tov\u00e1bbra is kev\u00e9s lelet \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a vastag j\u00e9gr\u00e9teg miatt. Ez a felfedez\u00e9s azonban most seg\u00edthet t\u00f6bbet felt\u00e1rni arr\u00f3l, hogyan \u00e9lhettek ezek az \u00e1llatok egy olyan ter\u00fcleten, amir\u0151l ennyire kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3val rendelkez\u00fcnk.<\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Eredetileg 1985-ben Mike Thomson geol\u00f3gus tal\u00e1lt r\u00e1 egy \u0151sk\u00f6v\u00fcletre a James Ross-szigeten. 1985. december 9-\u00e9n jegyzetf\u00fczet\u00e9be le is…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":159682,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[10518,47714,5819,4928,42,27842,43,34,47713,124,94,93,92],"class_list":["post-159681","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-antarktisz","tag-csigolya","tag-csont","tag-dinoszaurusz","tag-hungarian","tag-lelet","tag-magyar","tag-news","tag-titanoszaurusz","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116853650926972068","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/159681","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=159681"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/159681\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/159682"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=159681"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=159681"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=159681"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}