![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_280860.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Artf\u00f3kusz \/ F\u00e1bi\u00e1n J\u00f3zsef \/ Fortepan R\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt iroda a mai G\u0151zmozdony \u00e9s B\u00e1nyat\u00f3 utca k\u00f6z\u00f6tti sportp\u00e1ly\u00e1n, a X. ker\u00fcleti Sibrik Mikl\u00f3s \u00faton 1960-ban.<\/p>\nA nyolcvanas\u2013kilencvenes \u00e9vekben nagy renesz\u00e1nsza a volt a sz\u00e1zadfordul\u00f3s boh\u00f3zatoknak \u00e9s kabar\u00e9tr\u00e9f\u00e1knak \u2013 legal\u00e1bbis a Magyar Telev\u00edzi\u00f3ban \u00e9s az iskolai sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1sban. Az ilyen k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi jelenetek d\u00edszlete pedig szinte k\u00f6telez\u0151en tartalmazott legal\u00e1bb egy Thonet-sz\u00e9ket \u00e9s egy hasonl\u00f3 st\u00edlus\u00fa, hajl\u00edtott f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, kalaptart\u00f3s \u00e1ll\u00f3fogast. Gyakran ennyib\u0151l is \u00e1llt az eg\u00e9sz.<\/p>\n
Artf\u00f3kusz \/ F\u00e1bi\u00e1n J\u00f3zsef \/ Fortepan R\u00f6gt\u00f6nz\u00f6tt iroda a mai G\u0151zmozdony \u00e9s B\u00e1nyat\u00f3 utca k\u00f6z\u00f6tti sportp\u00e1ly\u00e1n, a X. ker\u00fcleti Sibrik Mikl\u00f3s \u00faton 1960-ban.<\/p>\n
Mondhatn\u00e1nk, hogy a d\u00edszlettervez\u0151k nem er\u0151ltett\u00e9k meg magukat, hiszen ezeket a t\u00e1rgyakat egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt neh\u00e9z beszerezni akkoriban sem. B\u00e1r a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti, let\u0171nt vil\u00e1ghoz tartoztak, itt \u00e9ltek vel\u00fcnk a szocializmus idej\u00e9n is. Szinte minden lak\u00e1sban volt legal\u00e1bb egy, nagymam\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt sz\u00e9k, \u00e9s minden hivatalra vagy iskol\u00e1ra jutott legal\u00e1bb egy \u2013 ki tudja, honnan sz\u00e1rmaz\u00f3 \u2013 hajl\u00edtottfa \u00e1ll\u00f3fogas.<\/p>\n
Ugyanakkor e sz\u00ednpadok berendez\u0151i m\u00e9gis t\u00f6k\u00e9letesen v\u00e1lasztottak. A Thonet-b\u00fatorokn\u00e1l jobban tal\u00e1n semmi m\u00e1ssal nem lehetne megjelen\u00edteni az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia enteri\u0151rjeit. Ott voltak mindenhol. Nem csak a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakban, de a f\u0151\u00fari kast\u00e9lyok fogad\u00f3szob\u00e1iban, ifj. Johann Strauss zen\u00e9szei alatt vagy \u00e9pp a pesti szabadk\u0151m\u0171vesek<\/a> p\u00e1holyh\u00e1z\u00e1ban.<\/p>\n Michael Thonet 1796. j\u00falius 2-\u00e1n sz\u00fcletett egy szeg\u00e9ny csal\u00e1dban N\u00e9metorsz\u00e1gban, a Rajna menti Boppardban. Mind\u00f6ssze 23 \u00e9ves volt, amikor 1819-ben megnyitotta asztalosm\u0171hely\u00e9t a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban. T\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl faragta a tisztess\u00e9ges biedermeier b\u00fatorokat, de k\u00f6zben valami m\u00e1son t\u00f6rte a fej\u00e9t. Azt\u00e1n hamarosan el\u0151 is rukkolt tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1val: a hajl\u00edtott furn\u00e9rb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9kekkel.<\/p>\n \t\t A faanyag g\u0151z\u00f6l\u00e9se \u00e9s hajl\u00edt\u00e1sa nem sz\u00e1m\u00edtott \u00fajdons\u00e1gnak, a haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9sben p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r \u0151sid\u0151k \u00f3ta haszn\u00e1lj\u00e1k ezt a technol\u00f3gi\u00e1t. Thonet ugyan alkalmazott p\u00e1r saj\u00e1t megold\u00e1st \u2013 bizonyos vegyi anyagokat, illetve f\u00e9mlemezeket a form\u00e1l\u00e1shoz \u2013, de nem ett\u0151l lettek sikeresebbek a b\u00fatorai m\u00e1sok\u00e9n\u00e1l. Egyszer\u0171en r\u00e1\u00e9rzett arra, hogy ha el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett form\u00e1kat haszn\u00e1l a furn\u00e9rcs\u00edkok alak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, akkor annak rengeteg el\u0151nye lehet.<\/p>\n El\u0151sz\u00f6r is elk\u00e9peszt\u0151 v\u00e1ltozatoss\u00e1got tud vele kialak\u00edtani. Eleinte csak k\u00e9t dimenzi\u00f3ban hajl\u00edtotta a f\u00e1t, \u00e1m k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r t\u00e9rben is. Az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1val k\u00e9sz\u00fcl\u0151 b\u00fatorok h\u00edven tudt\u00e1k k\u00f6vetni az aktu\u00e1lis divatokat, t\u00f6k\u00e9letesen passzoltak a biedermeier, a klasszicizmus, a neorokok\u00f3, a neorenesz\u00e1nsz, a szecesszi\u00f3, s\u0151t a korai modern elv\u00e1r\u00e1sainak is. \u00c9pp csak annyi volt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy a sz\u00e9k olykor n\u00e9h\u00e1ny letisztult vonalb\u00f3l, olykor furn\u00e9rind\u00e1k buja sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00e1llt \u00f6ssze.<\/p>\n A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kat legink\u00e1bb ezek az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 form\u00e1k b\u0171v\u00f6lt\u00e9k el. T\u00f6bbek k\u00f6zt Metternich herceget is. Az osztr\u00e1k kancell\u00e1r egy iparm\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1ron figyelt fel a k\u00fcl\u00f6nleges term\u00e9kekre, ezzel pedig \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edltak meg a n\u00e9met asztalos el\u0151tt. Alighanem a befoly\u00e1sos rajong\u00f3j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy nem sokkal k\u00e9s\u0151bb bejegyzik osztr\u00e1k szabadalm\u00e1t a technol\u00f3gi\u00e1ra, amely t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s hosszabb\u00edt\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en eg\u00e9szen 1869-ig t\u00e1vol tartja a vet\u00e9lyt\u00e1rsakat. Thonet pedig a csal\u00e1dj\u00e1val 1842-ben B\u00e9csbe k\u00f6lt\u00f6zik.<\/p>\n \t\t Innent\u0151l felgyorsulnak az esem\u00e9nyek. \u00c9s nem csak az\u00e9rt, mert a fels\u0151bb k\u00f6r\u00f6k is vele akarnak b\u00fatorokat gy\u00e1rtatni (saj\u00e1t sz\u00e9keket tervez \u00e9s gy\u00e1rt p\u00e9ld\u00e1ul a Liechtenstein-palot\u00e1ba). Hanem az\u00e9rt is, mert ennek a technol\u00f3gi\u00e1nak az eszt\u00e9tikai v\u00e1ltozatoss\u00e1gon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s el\u0151nyei is vannak.<\/p>\n P\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a furn\u00e9rcs\u00edkok \u2013 vagy egyes b\u00fatorain\u00e1l a t\u00f6m\u00f6r fa \u2013 hajl\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00edtett form\u00e1it, a hajl\u00edt\u00f3kereteket \u00fajra \u00e9s \u00fajra fel lehetett haszn\u00e1lni. Az ezekkel alak\u00edtott b\u00fatorelemek pedig hajsz\u00e1lpontosan ugyanolyanok voltak, ami pedig lehet\u0151v\u00e9 tette a sorozatgy\u00e1rt\u00e1sukat. R\u00e1ad\u00e1sul ezekkel a form\u00e1kkal alacsonyabban k\u00e9pzett munk\u00e1sok is elboldogultak. Egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz nem kell t\u00f6bb\u00e9 felt\u00e9tlen\u00fcl egy kit\u0171n\u0151 asztalos, el\u00e9g, ha valaki a form\u00e1ba tudja hajl\u00edtani az alapanyagot. Sz\u00f3val Michael Thonet nem csak egyszer\u0171en feltal\u00e1lt egy sz\u00e9p sz\u00e9kt\u00edpust, hanem megteremtette a modern b\u00fatorgy\u00e1rt\u00e1st.<\/p>\n Kor\u00e1bban minden asztalosmester a saj\u00e1t m\u0171hely\u00e9ben dolgozott, ahol seg\u00e9dekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 az egyedi term\u00e9keket. Thonet\u00e9k el\u0151bb csak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb m\u0171helyeket alap\u00edtottak Ausztri\u00e1ban, azt\u00e1n 1855-ben felszabadultak a c\u00e9hes k\u00f6telmek al\u00f3l, \u00e9s megnyithatt\u00e1k els\u0151 igazi gy\u00e1rukat. Ekkor m\u00e1r az alap\u00edt\u00f3atya mellett n\u00e9gy fia is r\u00e9szt vett a c\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9ben (Michael Thonetnek \u00f6sszesen h\u00e9t fia \u00e9s hat l\u00e1nya sz\u00fcletett \u00e9lete sor\u00e1n, de csak \u00f6t fi\u00fa \u00e9rte meg a feln\u0151ttkort. A c\u00e9g 1853-t\u00f3l a Gebr\u00fcder Thonet, azaz Thonet fiv\u00e9rek nevet viselte.)<\/p>\n A gy\u00e1rak egym\u00e1s ut\u00e1n ny\u00edltak szerte a Monarchi\u00e1ban \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6zt a ma Szlov\u00e1ki\u00e1hoz tartoz\u00f3 Nagyugr\u00f3con is vett egy kast\u00e9lyt a csal\u00e1d, amely mell\u00e9 \u00fczemeket is telep\u00edtettek \u2013, majd annak hat\u00e1rain t\u00fal is. A hely kiv\u00e1laszt\u00e1sakor fontos volt, hogy a k\u00f6zelben j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 erd\u0151k legyenek, hiszen ezzel meg lehet sp\u00f3rolni az alapanyag-sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is. (A hagyom\u00e1ny \u00fagy tartja, hogy Michael Thonet \u00fagy halt meg 1871-ben, 74 \u00e9ves kor\u00e1ban, hogy \u00e9pp a magyarorsz\u00e1gi b\u00fckkerd\u0151ket j\u00e1rta, ahol megf\u00e1zott.)<\/p>\n A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9get azonban a k\u00e9szterm\u00e9kn\u00e9l is igyekeztek cs\u00f6kkenteni. A b\u00fatorokat nem rakt\u00e1k \u00f6ssze teljesen a gy\u00e1rban, hanem alkatr\u00e9szek form\u00e1j\u00e1ban sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Legh\u00edresebb modellj\u00fcket \u00fagy alkott\u00e1k meg, hogy egy k\u00f6bm\u00e9ter t\u00e9rfogatba 36 darab sz\u00e9tszerelt sz\u00e9k f\u00e9rt bele. Vagyis a tervez\u00e9skor nemcsak a k\u00e9nyelemre, a divatos form\u00e1ra \u00e9s arra \u00fcgyeltek, hogy a term\u00e9k sorozatgy\u00e1rthat\u00f3 legyen, hanem arra is, hogy az egyes elemek j\u00f3l sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3k legyenek. Mindez a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, a lapszerelt b\u00fatorok elterjed\u00e9se el\u0151tt vagy sz\u00e1z \u00e9vvel.<\/p>\n \u00c1m ez m\u00e9g nem volt el\u00e9g. Az \u00faj technol\u00f3gia k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem csak az ipari folyamatok, de az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s is teljesen megv\u00e1ltozott.<\/p>\n Kor\u00e1bban \u00fagy zajlott egy b\u00fatorv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s, hogy a megrendel\u0151 elment az asztalosm\u0171helybe, ahol elmagyar\u00e1zta a mesternek, hogy mire is van sz\u00fcks\u00e9ge. \u0150 pedig a v\u00e1llalt hat\u00e1rid\u0151re elk\u00e9sz\u00edtette az \u00e1rut. A Thonet c\u00e9gn\u00e9l ennek a folyamatnak szinte minden eleme megv\u00e1ltozott.<\/p>\n \t\t A hajl\u00edtottb\u00fator-gy\u00e1rt\u00e1s \u00fagy \u00e9rte meg nekik, hogy el\u0151re kidolgozott tervekkel \u00e9s el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett form\u00e1kkal dolgozzanak, s azokkal min\u00e9l t\u00f6bb term\u00e9ket gy\u00e1rtsanak le. Ezek azut\u00e1n \u00e1rurakt\u00e1rakba ker\u00fcltek, a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 pedig a k\u00e9szletb\u0151l v\u00e1laszthatott. Ez term\u00e9szetes ugyan a ma ember\u00e9nek, de a maga kor\u00e1ban eg\u00e9szen rendk\u00edv\u00fcli lehetett. A Thonet c\u00e9g a term\u00e9kek sz\u00e9les v\u00e1laszt\u00e9k\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta el\u0151, amiket gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 katal\u00f3gusokban mutattak be.<\/p>\n Az egyes b\u00fatoroknak fant\u00e1zianeve vagy sz\u00e1ma volt \u2013 mint manaps\u00e1g mondjuk a telefonoknak \u2013, egy-egy modell pedig \u00f3ri\u00e1si karriert tudott befutni. A legh\u00edresebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck a 14-es sz\u00e1m\u00fa sz\u00e9k<\/a> volt, ami k\u00e9s\u0151bb \u201ek\u00e1v\u00e9h\u00e1zi sz\u00e9k\u201d n\u00e9ven v\u00e1lt vil\u00e1gszerte ismertt\u00e9. B\u00e1r t\u00f6k\u00e9letesen illeszkedett a korabeli divathoz, annyira letisztult, praktikus, egyszer\u0171 forma volt, hogy Le Corbusier, a modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik atyja m\u00e9g a huszadik sz\u00e1zadban is \u00fagy nyilatkozott r\u00f3la, hogy<\/p>\n soha nem alkottak enn\u00e9l jobb \u00e9s eleg\u00e1nsabb formatervez\u00e9s\u0171, prec\u00edzebben kidolgozott \u00e9s praktikusabb t\u00e1rgyat.<\/p>\n Ez az a legend\u00e1s darab, amelyik ott volt a magyar k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakban \u00e9pp\u00fagy, mint Chaplin filmjeiben vagy \u00e9pp Picasso m\u0171hely\u00e9ben.<\/p>\n 1859-ben jelent meg, \u00e9s mind a mai napig kaphat\u00f3<\/a>. A harmincas \u00e9vekig t\u00f6bb mint 50 milli\u00f3 darabot adtak el bel\u0151le. Ez volt a vil\u00e1g els\u0151 sz\u00e9tszedhet\u0151 modellje. Az eredeti verzi\u00f3t hat elem, t\u00edz csavar \u00e9s k\u00e9t anya alkotta, az \u00fcl\u0151fel\u00fclet pedig n\u00e1daz\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclt. (K\u00e9s\u0151bb k\u00e9t tov\u00e1bbi elemmel eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki, hogy a h\u00e1tt\u00e1mla jobban r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n az \u00fcl\u0151fel\u00fclethez.)<\/p>\n A 14-es sz\u00e1m\u00fa sz\u00e9k ihlette meg az IKEA-t is a saj\u00e1t sz\u00e9tszedhet\u0151 b\u00fatorainak tervez\u00e9sekor. A sv\u00e9d b\u00fatorgy\u00e1rnak annyira tetszett a forma, hogy egyid\u0151ben gy\u00e1rtotta is annak \u00fajragondolt verzi\u00f3j\u00e1t m\u0171anyagb\u00f3l<\/a>.<\/p>\n A Thonet azonban nem csak az el\u0151re gy\u00e1rtott term\u00e9kekkel \u00e9s katal\u00f3gusokkal \u00faj\u00edtotta meg a b\u00fatorok piac\u00e1t. N\u00e1luk a sz\u00e9keket ugyanis nem a m\u0171helyben vagy a k\u00e9s\u0151bbi gy\u00e1rakban kellett megrendelni, hanem eleg\u00e1ns \u00fczletekben. A c\u00e9g k\u00f6zponti bemutat\u00f3terme 1858-ban ny\u00edlt meg B\u00e9csben, a Stephansplatzon, mik\u00f6zben a gy\u00e1rt\u00e1st kivitt\u00e9k a cs\u00e1sz\u00e1rv\u00e1rosb\u00f3l.<\/p>\n Term\u00e9szetes volt, hogy nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, az \u00faj magyar f\u0151v\u00e1rosban, Budapesten is \u00e9p\u00edtkez\u00e9sbe fogtak. 1869 \u00e9s 1871 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt el a Vigad\u00f3 t\u00e9r 3. alatt a Thonet-udvar<\/a>, amely nemcsak b\u00fatorrakt\u00e1r \u00e9s bemutat\u00f3terem volt, hanem b\u00e9rh\u00e1z is. R\u00e1ad\u00e1sul kor\u00e1nak egyik legnagyobb pesti b\u00e9rh\u00e1za. Az \u00e9p\u00fcletet Skalnitzky Antal \u00e9s Koch Henrik tervezte, de kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s m\u0171vezet\u0151je az ifj\u00fa Hauszmann Alajos volt, aki k\u00e9s\u0151bb az egyik legnagyobb magyar \u00e9p\u00edt\u00e9sz lett.<\/p>\n Ma legink\u00e1bb az\u00e9rt ismert a h\u00e1z, mert a hajdani Duna-korz\u00f3 \u00e9p\u00fcletei k\u00f6z\u00fcl ez az egyetlen, amely t\u00fal\u00e9lte a h\u00e1bor\u00fat \u00e9s a sz\u00e1lloda\u00e9p\u00edt\u00e9si hull\u00e1mot is. A Thonet-udvar 1898-ban teljesen ki\u00e9gett, odavesztek a c\u00e9g itt t\u00e1rolt b\u00fatorai is, de addigra m\u00e1r \u00e1llt egy m\u00e1sik h\u00e1zuk is n\u00e9h\u00e1ny sarokra, a V\u00e1ci utc\u00e1ban.<\/p>\n \t\t Ut\u00f3bbit mind a mai napig Thonet-h\u00e1zk\u00e9nt ismerj\u00fck annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e1r nincs sok k\u00f6ze a b\u00fatorgy\u00e1rt\u00e1shoz. Ezt az 1888 \u00e9s 1890 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt h\u00e1zat is Koch Henrik tervei szerint kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, de az \u00e9p\u00edt\u00e9sz hal\u00e1la miatt a megb\u00edz\u00e1st v\u00e9g\u00fcl Lechner \u00d6d\u00f6n kapta meg. Az \u00e9p\u00fclet sok szempontb\u00f3l \u00fatt\u00f6r\u0151 a budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9szetben: ez volt a v\u00e1ros els\u0151 igazi, modern keresked\u0151h\u00e1za, als\u00f3 szintj\u00e9n l\u00e1tv\u00e1nyos, \u00fcvegezett port\u00e1llal. M\u00e1sr\u00e9szt ez volt az els\u0151 olyan h\u00e1z Pesten, amely vasszerkezettel \u00e9p\u00fclt. B\u00e1r a st\u00edlusa alapvet\u0151en a francia renesz\u00e1nszt k\u00f6veti, sz\u00e1mos szecesszi\u00f3s \u00e9s \u201elechneri\u201d elem bukkan fel az utcai homlokzat\u00e1n.<\/p>\n A vasszerkezet kicsit olyan volt itt, mint a Thonet hajl\u00edtott f\u00e1ja: az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1val karcs\u00fabb, kecsesebb d\u00edsz\u00edt\u00e9seket lehetett kialak\u00edtani, mint a r\u00e9giekkel. A homlokzatot persze legink\u00e1bb a Zsolnay-csemp\u00e9k hat\u00e1rozz\u00e1k meg (itt alkalmazta el\u0151sz\u00f6r ezeket Lechner homlokzatburkol\u00e1sra): egy \u00fajabb, extravag\u00e1ns technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1s, ami sz\u00e9pen illeszkedett a Thonet filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\n A Thonet c\u00e9g ugyanis k\u00e9s\u0151bb sem szak\u00edtott az innov\u00e1ci\u00f3val, mindig igyekezett a legfrissebb diz\u00e1jnt k\u00f6vetni. Ezek k\u00f6z\u00fcl a Bauhaushoz k\u00f6t\u0151d\u0151 cs\u0151b\u00fatorgy\u00e1rt\u00e1st<\/a> \u00e9rdemes megeml\u00edteni \u2013 m\u00e1r csak magyar vonatkoz\u00e1sai miatt is. Merthogy \u2013 b\u00e1r sokunk fej\u00e9ben a Thonet egyet jelent a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi, hajl\u00edtottfa sz\u00e9kekkel \u2013 az 1920-as \u00e9vekben m\u00e1r a cs\u0151v\u00e1zas b\u00fatorok ker\u00fcltek a c\u00e9g \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Olyannyira, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig ezen a t\u00e9ren is piacvezet\u0151 volt a v\u00e1llalat!<\/p>\n Ehhez pedig a korszak legfontosabb tervez\u0151ivel m\u0171k\u00f6dtek egy\u00fctt, p\u00e9ld\u00e1ul Mies van der Roh\u00e9val, \u00e9s mindenekel\u0151tt a magyar Breuer Marcell-lel. Breuer a h\u00faszas \u00e9vekben el\u0151bb a Bauhaus asztalosdi\u00e1kja, majd mestere volt, \u00e9s sz\u00e1mos nagyszer\u0171 b\u00fatormodellt tervezett. Ezeket pedig a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt t\u00f6bbnyire a Thonet gy\u00e1rtotta \u00e9s tette vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9. A ma is frissnek hat\u00f3 \u2013 \u00e9s ma is gy\u00e1rtott \u2013 modelleken<\/a> legink\u00e1bb az \u00fcl\u0151fel\u00fcletek n\u00e1daz\u00e1sa jelzi a kapcsolatot a 19. sz\u00e1zadi b\u00fatorokkal. B\u00e1r term\u00e9szetesen az \u00edves vonalak \u00e9s az egyszer\u0171 szerkezet is \u00f6sszek\u00f6ti a hajl\u00edtottfa sz\u00e9keket a cs\u0151v\u00e1zasokkal.<\/p>\n Breuer Marcell k\u00e9s\u0151bb az USA-ban futott be karriert mint a brutalista \u00e9p\u00edt\u00e9szet<\/a> mestere. A Walter R\u00f3zsi-vill\u00e1ban \u00e9pp most l\u00e1that\u00f3 egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> a st\u00edlusr\u00f3l, ahol az \u00e9p\u00fcletek mellett n\u00e9h\u00e1ny Breuer-b\u00fatort is ki\u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n Azonban b\u00e1rmilyen sikereket is \u00e9rt el a Thonet a modern, f\u00e9mv\u00e1zas b\u00fatorok gy\u00e1rt\u00e1sa ter\u00e9n, \u00e9s hi\u00e1ba telt el k\u00f6zel k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad az els\u0151 modellek megalkot\u00e1sa \u00f3ta, ha kimondom ezt a csal\u00e1dnevet, a legt\u00f6bb\u00fcnk lelki szemei el\u0151tt tov\u00e1bbra is k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi \u00e9s hintasz\u00e9kek, valamint a hajl\u00edtottfa kalaptart\u00f3k jelennek meg.<\/p>\n Esetleg egy telev\u00edzi\u00f3s kabar\u00e9jelenet a nyolcvanas \u00e9vekb\u0151l\u2026<\/p>\n A cikk elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez Alexander von Vegesack Thonet c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t (Cser Kiad\u00f3, 2009. Ford\u00edtotta: Ongr\u00e1di Melinda), valamint Hal\u00e1sz Csilla, Ludmann Mih\u00e1ly \u00e9s Viczi\u00e1n Zs\u00f3fia Lechner \u200b\u00f6sszes c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t (L\u00e1t\u00f3hat\u00e1r Kiad\u00f3, 2016) haszn\u00e1ltuk fel.<\/p>\n \u00cdrta: Zubreczki D\u00e1vid | K\u00e9pszerkeszt\u0151: Vir\u00e1gv\u00f6lgyi Istv\u00e1n<\/p>\n A Heti Fortepan blog a Capa K\u00f6zpont szakmai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel val\u00f3sul meg. Az eredeti cikk ezen a linken tal\u00e1lhat\u00f3: https:\/\/hetifortepan.capacenter.hu\/thonet<\/a><\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_27553.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Schoch Frigyes \/ Fortepan Sztere\u00f3fot\u00f3 a velencei Lido egyik \u00e9tterm\u00e9nek terasz\u00e1n 1909-ben.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_86251.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Schmidt Albin \/ Fortepan 1908.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_104968.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
H\u00e1mori Gyula \/ Fortepan A Budapesti Sk\u00f3t Misszi\u00f3 d\u00edszterme a VI. ker\u00fcleti V\u00f6r\u00f6smarty utca 51.-ben 1948-ban.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_191910.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Kriss G\u00e9za \/ Fortepan 1956.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_21568.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
\u00c1brah\u00e1m Katalin \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 \/ Fortepan Szamos\u00fajv\u00e1r, 1877.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_229067.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Heged\u0171s Judit \/ Fortepan Bentlak\u00f3 n\u00f6vend\u00e9kek st\u00fadiuma a Szent Margit Gimn\u00e1ziumban, a XI. ker\u00fcleti Vill\u00e1nyi \u00fat (Szt. Imre herceg \u00fatja) 5\u20137.-ben 1935-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_83159.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
udapest F\u0151v\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1ra \/ Kl\u00f6sz Gy\u00f6rgy \/ Fortepan A Csap\u00f3-kast\u00e9ly fogad\u00f3szob\u00e1ja K\u00f6z\u00e9p-Tengelicen 1895\u201399 k\u00f6z\u00f6tt.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_146074.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Asztalos Andr\u00e1s \/ Fortepan Sztere\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p az asz\u00f3di Podmaniczky\u2013Sz\u00e9chenyi-kast\u00e9ly szalonj\u00e1r\u00f3l 1930-ban.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/wien-museum-online-sammlung-173700_6_vagott.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Wien Museum \/ B\u00e9csi Fot\u00f3sok Sz\u00f6vets\u00e9ge Sztere\u00f3f\u00e9nyk\u00e9p a Thonet c\u00e9g standj\u00e1r\u00f3l az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_263476.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Zichy k\u00faria, Zala \/ Fortepan Thonet-kottatart\u00f3 1916-ban.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_71447.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Liss\u00e1k Tivadar \/ Fortepan Thonet-fotelek 1940-ben.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_16123.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
MHSZ \/ Fortepan Thonet-fogas 1969-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_91563.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
UVATERV \/ Fortepan Thonet-forg\u00f3sz\u00e9kek egy t\u00e1vbesz\u00e9l\u0151k\u00f6zpont vizsg\u00e1l\u00f3asztalain\u00e1l 1951-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_15142.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Saly No\u00e9mi \/ Fortepan 1918.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_28388.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Saly No\u00e9mi \/ Fortepan 1905.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_32136.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
GGAABBOO \/ Fortepan 1900 k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_107770.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Makovecz Benjamin \/ Fortepan A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n (k\u00e9s\u0151bb Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem) 1981-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_96284.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Kotnyek Antal \/ Hires Tibor \/ Fortepan Karinthy Ferenc, m\u00f6g\u00f6tte Ungv\u00e1ri Tam\u00e1s \u00edr\u00f3k, jobbr\u00f3l a m\u00e1sodik Somly\u00f3 Gy\u00f6rgy k\u00f6lt\u0151 az \u00cdr\u00f3k Alkot\u00f3h\u00e1z\u00e1ban, a szigligeti Esterh\u00e1zy-kast\u00e9lyban 1955-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_251340.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
F\u0150MTERV \/ Domonkos Endre \/ Fortepan 1960.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_77373.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
tm \/ Fortepan Az Ecseri \u00fati haszn\u00e1ltcikk-piacon 1989-ben.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_194635.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
G\u00e1bor Viktor \/ Fortepan Az Ecserin 1990-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_203264.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d \/ Fortepan 1917.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_117470.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Aradi P\u00e9ter \/ Szenczi M\u00e1ria \/ Fortepan T\u00fary M\u00e1ria fest\u0151m\u0171v\u00e9sz 1956-ban.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_130218.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
POTE \/ Fortepan A Magyar Kir\u00e1lyi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem Klinik\u00e1ja (k\u00e9s\u0151bb P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Klinikai K\u00f6zpont) k\u00f3rterme 1928-ban.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_82137.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Budapest F\u0151v\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1ra \/ Kl\u00f6sz Gy\u00f6rgy \/ Fortepan A budapesti Thonet-udvar a Vigad\u00f3 fel\u0151l n\u00e9zve 1877 k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_260957.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Farag\u00f3 Gy\u00f6rgy \/ Fortepan Balra a Thonet-udvar a Vigad\u00f3 t\u00e9ren, a Dunakorz\u00f3 fel\u0151l a Vigad\u00f3 utca fel\u00e9 n\u00e9zve 1964-ben.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_19133.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Kotnyek Antal \/ Fortepan A Thonet-h\u00e1z a V\u00e1ci utca 11.-ben 1959-ben. Balra a Musk\u00e1tli pressz\u00f3.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_158442.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Preisich csal\u00e1d \/ Fortepan 1928.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_94389.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Vaskapu utca \/ Fortepan 1940.<\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_18658.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Jankovszky Gy\u00f6rgy \/ Fortepan 1923.
\n![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/fortepan_184907.jpg\" "\\"Nagysz\u00fcleink")
Inkey Tibor \/ Fortepan Balatonfenyves, 1959.<\/p>\n