{"id":162638,"date":"2026-07-05T18:34:11","date_gmt":"2026-07-05T18:34:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/162638\/"},"modified":"2026-07-05T18:34:11","modified_gmt":"2026-07-05T18:34:11","slug":"index-tudomany-nyakig-lubickolunk-a-pacban-lassu-tuzon-foz-minket-omlosra-a-bolygo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/162638\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Nyakig lubickolunk a p\u00e1cban, lass\u00fa t\u0171z\u00f6n f\u0151z minket oml\u00f3sra a bolyg\u00f3"},"content":{"rendered":"

Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 F\u00f6ld-megfigyel\u00e9si programja, a Kopernikusz legfrissebb jelent\u00e9se szerint<\/a> a 2026-os \u00e9v els\u0151 fele tart\u00f3s \u00e9s kiv\u00e9teles \u00f3ce\u00e1ni felmeleged\u00e9st hozott. J\u00faniusban a glob\u00e1lis tengerfelsz\u00edni h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet el\u00e9rte a sokkol\u00f3 21,0 Celsius-fokot, amivel nemcsak a kor\u00e1bbi j\u00faniusi rekordokat adta \u00e1t a m\u00faltnak, hanem a m\u00e9r\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e9pte \u00e1t a 21 Celsius-fokos k\u00fcsz\u00f6b\u00f6t j\u00faniusban. A kutat\u00f3k szerint ez egy\u00e9rtelm\u0171en jelzi, hogy a vil\u00e1g tengerei egyre s\u00falyosbod\u00f3 kr\u00edzis fel\u00e9 sodr\u00f3dnak \u2013 \u00edrja a The Guardian<\/a>.<\/p>\n

\u201eA tengeri h\u0151hull\u00e1mok az id\u0151szak sor\u00e1n folyamatosan kiterjedtek, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a glob\u00e1lis \u00f3ce\u00e1nok mintegy 82 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t \u00e9rintett\u00e9k\u201d \u2013 mutatott r\u00e1 Simon van Gennip, a Kopernikusz tengeri k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szolg\u00e1lat\u00e1nak vezet\u0151 oceanogr\u00e1fusa. A F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger, a Csendes-\u00f3ce\u00e1n egyenl\u00edt\u0151i t\u00e9rs\u00e9ge \u00e9s az Atlanti-\u00f3ce\u00e1n \u00e9szaki r\u00e9sze egyar\u00e1nt v\u00f6r\u00f6sen izz\u00f3 \u201ehotspotokk\u00e1\u201d v\u00e1ltak, ami egy folyamatos \u00e9s drasztikus h\u0151stressz alatt \u00e1ll\u00f3 \u00f6kosziszt\u00e9ma k\u00e9p\u00e9t festi le.<\/p>\n

A helyzetet tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtja a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 \u00e9s potenci\u00e1lisan rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s El Ni\u00f1o id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9g. Ez a csendes-\u00f3ce\u00e1ni anom\u00e1lia \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 extra h\u0151t szabad\u00edt fel a l\u00e9gk\u00f6rben, felbor\u00edtva a glob\u00e1lis sz\u00e9l- \u00e9s csapad\u00e9krendszereket. Carlo Buontempo, a Kopernikusz kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1si szolg\u00e1lat\u00e1nak igazgat\u00f3ja szerint a jelenlegi \u00e1llapotok egy teljesen \u00faj f\u00e1zis kezdet\u00e9t jelezhetik: a bolyg\u00f3 \u00e9s vele egy\u00fctt az emberis\u00e9g is sz\u00f3 szerint felt\u00e9rk\u00e9pezetlen ter\u00fcletre l\u00e9pett.<\/p>\n

M\u00e1r nem b\u00edrj\u00e1k sok\u00e1ig a vil\u00e1g vizei<\/p>\n

A probl\u00e9ma az\u00e9rt is h\u00fasba v\u00e1g\u00f3, mert az \u00f3ce\u00e1nok a F\u00f6ld kl\u00edm\u00e1j\u00e1nak legfontosabb \u00e9s legnagyobb szab\u00e1lyoz\u00f3i. Bolyg\u00f3nk v\u00edzt\u00f6mege nyeli el az emberis\u00e9g \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fag\u00e1z-kibocs\u00e1t\u00e1sa \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s \u2013 \u00e1ltal okozott felesleges h\u0151 mintegy 90 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t. Ha ez a hatalmas \u201epuffer\u201d t\u00falmelegszik, annak bel\u00e1thatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek a sz\u00e1razf\u00f6ldre n\u00e9zve is.<\/p>\n

A melegebb tengerek t\u00f6bb nedvess\u00e9get p\u00e1rologtatnak a l\u00e9gk\u00f6rbe, ami massz\u00edv tr\u00f3pusi ciklonokat \u00e9s puszt\u00edt\u00f3, extr\u00e9m es\u0151z\u00e9seket gener\u00e1l.<\/p>\n

Emellett a h\u0151t\u00e1gul\u00e1s (a v\u00edz meleged\u00e9s k\u00f6zbeni t\u00e1gul\u00e1sa) miatt a tengerszint is drasztikusan emelkedik, a tr\u00f3pusi z\u00e1tonyok \u2013 a tengeri \u00e9l\u0151vil\u00e1g b\u00f6lcs\u0151i \u2013 pedig a hosszan tart\u00f3 h\u0151hull\u00e1mok alatt egyszer\u0171en kifeh\u00e9rednek \u00e9s elpusztulnak. De nem kell a Csendes-\u00f3ce\u00e1nig menn\u00fcnk, hogy a b\u0151r\u00fcnk\u00f6n \u00e9rezz\u00fck a lass\u00fa f\u0151z\u00e9st, Eur\u00f3pa is egyre gyakrabban tapasztalja meg a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges h\u0151s\u00e9g hal\u00e1los k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Ahogy arr\u00f3l kor\u00e1bban az Indexen is \u00edrtunk<\/a>, az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) adatai szerint \u00e9vente t\u00f6bb mint 175 ezer ember hal meg a kontinensen h\u0151s\u00e9ghez k\u00f6thet\u0151 okok miatt. Az idei ny\u00e1ri h\u0151hull\u00e1m ism\u00e9t rekordokat d\u00f6nt\u00f6tt, \u00e9s j\u00f3l mutatja, hogy az extr\u00e9m meleg ma m\u00e1r t\u00f6bb eur\u00f3pai ember hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt felel, mint b\u00e1rmely m\u00e1s, kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 vesz\u00e9lyforr\u00e1s. A j\u00fanius v\u00e9gi adatok szerint alig p\u00e1r nap alatt t\u00f6bb mint 1300 t\u00f6bblethal\u00e1lesetet regisztr\u00e1ltak, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl a k\u00e1nikul\u00e1ra vezethet\u0151 vissza.<\/p>\n

Szak\u00e9rt\u0151k szerint a kontinens egyszer\u0171en nincs felk\u00e9sz\u00fclve erre az \u00faj id\u0151j\u00e1r\u00e1si normalit\u00e1sra. V\u00e1rosainkat, \u00fatjainkat \u00e9s \u00e9p\u00fcleteinket egy h\u0171v\u00f6sebb korszak ig\u00e9nyei szerint tervezt\u00e9k. A beton- \u00e9s aszfalttengerek napk\u00f6zben elnyelik a h\u0151t, majd \u00e9jszaka lassan visszasug\u00e1rozz\u00e1k azt, l\u00e9trehozva a fullaszt\u00f3 v\u00e1rosi h\u0151szigethat\u00e1st. B\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny metropolisz \u2013 mint P\u00e1rizs a t\u00f6bb t\u00edzezer fa el\u00fcltet\u00e9s\u00e9vel vagy Marseille az \u00e1rny\u00e9kos t\u00f6rt\u00e9nelmi terek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val \u2013 pr\u00f3b\u00e1l alkalmazkodni, az alapvet\u0151 probl\u00e9ma v\u00e1ltozatlan: az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 egy f\u0151re jut\u00f3 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fag\u00e1z-kibocs\u00e1t\u00e1sa tov\u00e1bbra is j\u00f3val meghaladja a glob\u00e1lis \u00e1tlagot.<\/p>\n

\u00daj kih\u00edv\u00e1sok el\u0151tt \u00e1llunk<\/p>\n

A kl\u00edmakutat\u00f3k legnagyobb dilemm\u00e1ja ma m\u00e1r nem az, hogy melegszik-e a bolyg\u00f3, hanem az, hogy a jelenlegi szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes predikci\u00f3s modellek mennyire k\u00e9pesek lek\u00f6vetni a v\u00e1ltoz\u00e1sok sebess\u00e9g\u00e9t. A Kopernikusz \u00e9s m\u00e1s kutat\u00f3int\u00e9zetek leg\u00fajabb m\u00e9r\u00e9sei azt mutatj\u00e1k, hogy az \u00f3ce\u00e1nok egyes t\u00e9rs\u00e9gekben a v\u00e1rtn\u00e1l gyorsabban melegszenek, ami \u00faj kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja a kl\u00edmamodelleket. Ez a gyakorlatban azt jelenti,<\/p>\n

hogy a j\u00f6v\u0151beli region\u00e1lis anom\u00e1li\u00e1k pontos el\u0151rejelz\u00e9se tov\u00e1bbra is jelent\u0151s tudom\u00e1nyos kih\u00edv\u00e1s, mivel a jelenlegi megfigyel\u00e9sek olyan folyamatokra is r\u00e1mutatnak, amelyeket a modellek m\u00e9g nem minden esetben \u00edrnak le teljes pontoss\u00e1ggal.<\/p>\n

Hogy meg\u00e9rts\u00fck a kih\u00edv\u00e1st, l\u00e1tni kell, hogy az \u00f3ce\u00e1ni \u00e1ramlatok rendszere egy k\u00e9nyes, egym\u00e1sba fon\u00f3d\u00f3 fogasker\u00e9k-h\u00e1l\u00f3zat. Ha a felsz\u00edni vizek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete tart\u00f3san rekordot d\u00f6nt, az megv\u00e1ltoztatja a tengerv\u00edz s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s s\u00f3tartalm\u00e1t is, ami hossz\u00fa t\u00e1von befoly\u00e1solhatja az Atlanti-\u00f3ce\u00e1n meridion\u00e1lis \u00e1raml\u00e1si rendszer\u00e9nek (AMOC) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ha ez a rendszer meggyeng\u00fclne, technol\u00f3giai fejletts\u00e9g ide vagy oda, csak pislogni tudn\u00e1nk af\u00f6l\u00f6tt, ahogy \u00c9szak-Eur\u00f3pa kl\u00edm\u00e1ja jelent\u0151sen \u00e1talakul, mik\u00f6zben a tr\u00f3pusi \u00e9s szubtr\u00f3pusi t\u00e9rs\u00e9gekben tov\u00e1bb fokoz\u00f3dhatnak a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges h\u0151hull\u00e1mok.<\/p>\n

A megold\u00e1s kulcsa \u00edgy a radik\u00e1lis \u00e9s azonnali kibocs\u00e1t\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1kban rejlik. Am\u00edg a glob\u00e1lis energetikai lobbi \u00e9s a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k nem fogadj\u00e1k el, hogy a gyors \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9s kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s legs\u00falyosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9hez, addig a legmodernebb mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k is csak azt fogj\u00e1k tudni dokument\u00e1lni, hogyan cs\u00faszik ki a l\u00e1bunk al\u00f3l a talaj.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0Diane Keough \/ Getty Images)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 F\u00f6ld-megfigyel\u00e9si programja, a Kopernikusz legfrissebb jelent\u00e9se szerint a 2026-os \u00e9v els\u0151 fele tart\u00f3s \u00e9s kiv\u00e9teles…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":162639,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[45965,3074,42,43,34,7021,11378,124,94,93,92,2730],"class_list":["post-162638","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-copernicus-climate-change-service","tag-globalis-felmelegedes","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-ocean","tag-tenger","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news","tag-zold-index"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116868813400871360","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/162638","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=162638"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/162638\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/162639"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=162638"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=162638"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=162638"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}