{"id":167354,"date":"2026-07-09T18:32:11","date_gmt":"2026-07-09T18:32:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/167354\/"},"modified":"2026-07-09T18:32:11","modified_gmt":"2026-07-09T18:32:11","slug":"evezredes-uzemido-egyetlen-eszkozben-az-uj-nuklearis-energiaforras-az-emberiseget-is-tulelheti","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/167354\/","title":{"rendered":"\u00c9vezredes \u00fczemid\u0151 egyetlen eszk\u00f6zben: az \u00faj nukle\u00e1ris energiaforr\u00e1s az emberis\u00e9get is t\u00fal\u00e9lheti"},"content":{"rendered":"<p>A karbon-14 alap\u00fa energiaforr\u00e1s k\u00fcls\u0151 alkatr\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcl, extr\u00e9m k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is m\u0171k\u00f6dik \u2013 elk\u00e9peszt\u0151en sok\u00e1ig. Az \u00e9lettartama kb. 5730 \u00e9v.<\/p>\n<p>Egy \u00faj \u00e1ramforr\u00e1s nem napokig vagy h\u00f3napokig, hanem ak\u00e1r \u00e9vezredekig k\u00e9pes energi\u00e1t biztos\u00edtani a legmodernebb technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6knek \u2013 egyetlen felt\u00f6lt\u00e9ssel. B\u00e1r a nukle\u00e1ris elemek <a href=\"https:\/\/uzletem.hu\/innovacio\/akkumulator-keszul-nuklearis-hulladekbol-uj-ertelmet-nyer-a-kimerult-uran\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">koncepci\u00f3ja<\/a> nem \u00fajkelet\u0171, a k\u00ednai Northwest Normal Egyetem \u00e9s a Gansu Zhulong Technology v\u00e1llalat szakemberei olyan m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151h\u00f6z \u00e9rkeztek, amely alapjaiban v\u00e1ltoztathatja meg a hossz\u00fa \u00e9lettartam\u00fa hordozhat\u00f3 egys\u00e9gek piac\u00e1t. <\/p>\n<p>A kutat\u00f3csoport h\u00e9tf\u0151n mutatta be a karbon-14 izot\u00f3ppal m\u0171k\u00f6d\u0151, mikro-wattos teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 nukle\u00e1ris elem\u00e9t, amely teljes eg\u00e9sz\u00e9ben hazai technol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9s alkatr\u00e9szekre \u00e9p\u00fcl.<\/p>\n<p>A Qianjiyuan Tianshu n\u00e9vre keresztelt eszk\u00f6z a kor\u00e1bbi, novemberben prezent\u00e1lt Candle Dragon-I protot\u00edpus tov\u00e1bbfejlesztett v\u00e1ltozata. \u00c9s a technol\u00f3giai ugr\u00e1s param\u00e9terei figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ilyen r\u00f6vid id\u0151 alatt: a fejleszt\u0151k 22 sz\u00e1zal\u00e9kkal kevesebb radioakt\u00edv anyag felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9rtek el l\u00e1tv\u00e1nyos javul\u00e1st. Az \u00faj egys\u00e9g r\u00f6vidz\u00e1rlati \u00e1ramer\u0151ss\u00e9ge a 2,5-szeres\u00e9re, maxim\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nye pedig a 2,6-szoros\u00e1ra n\u0151tt a kor\u00e1bbi verzi\u00f3hoz k\u00e9pest, mik\u00f6zben a stabilit\u00e1sa \u00e9s a fesz\u00fclts\u00e9ge v\u00e1ltozatlan maradt \u2013 <a href=\"https:\/\/www.scmp.com\/news\/china\/science\/article\/3359748\/china-achieves-microwatt-milestone-self-reliant-carbon-14-nuclear-battery?module=perpetual_scroll_0&amp;pgtype=article\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">\u00e1ll\u00edtja<\/a> a South China Morning Post.<\/p>\n<p>Maghasad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli energiaforr\u00e1s, d\u00f6bbenetes \u00e9lettartammal<br \/>A legjelent\u0151sebb v\u00e1ltoz\u00e1st a miniat\u00fcriz\u00e1l\u00e1s jelenti, hiszen az energiaforr\u00e1s t\u00e9rfogata az eredeti m\u00e9ret mind\u00f6ssze 17 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ra cs\u00f6kkent, ami 15,5-szeres n\u00f6veked\u00e9st eredm\u00e9nyezett a t\u00e9rfogati energias\u0171r\u0171s\u00e9gben. A technol\u00f3gia alapj\u00e1t a karbon-14 izot\u00f3p adja, amelynek k\u00fcl\u00f6nleges fizikai tulajdons\u00e1gai lehet\u0151v\u00e9 teszik a rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa \u00e9lettartamot. <br \/>\u201eA karbon-14 felez\u00e9si ideje 5730 \u00e9v, ami elm\u00e9letileg t\u00f6bb ezer \u00e9ves \u00e9lettartamot biztos\u00edt az elemnek\u201d \u2013 nyilatkozta a Science and Technology Dailynek Su Maogen, a projekt vezet\u0151je. Az eszk\u00f6z m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve alapvet\u0151en elt\u00e9r a hagyom\u00e1nyos atomer\u0151m\u0171vek\u00e9t\u0151l, hiszen nem l\u00e1ncreakci\u00f3n alapul\u00f3 maghasad\u00e1st haszn\u00e1l, hanem az izot\u00f3pok term\u00e9szetes boml\u00e1si energi\u00e1j\u00e1t hasznos\u00edtja.<\/p>\n<p>A fejleszt\u00e9s sor\u00e1n szak\u00edtottak a hagyom\u00e1nyos, boml\u00e1si h\u0151t hasznos\u00edt\u00f3 h\u0151elektromos rendszerekkel, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban robusztusak \u00e9s magas \u00fczemi h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet ig\u00e9nyelnek. Ehelyett a boml\u00e1s sor\u00e1n keletkez\u0151 nagy sebess\u00e9g\u0171 elektronokat, azaz a b\u00e9ta-r\u00e9szecsk\u00e9ket egy speci\u00e1lis, k\u00ednai gy\u00e1rtm\u00e1ny\u00fa szil\u00edcium-karbid f\u00e9lvezet\u0151be ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Ez a folyamat legink\u00e1bb a napelemek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy itt f\u00e9ny helyett a radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s gerjeszti az elektronokat az \u00e1ramtermel\u00e9shez.<\/p>\n<p>Az \u0171rkutat\u00e1s \u00e9s az orvostudom\u00e1ny lehet a legnagyobb nyertese<\/p>\n<p>A mind\u00f6ssze 16,8 k\u00f6bcentim\u00e9teres egys\u00e9g 129 millicurie karbon-14 izot\u00f3pot haszn\u00e1l, \u00e9s a tesztek alapj\u00e1n rendk\u00edv\u00fcl ellen\u00e1ll\u00f3nak bizonyult a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokkal szemben. Su Maogen hangs\u00falyozta, hogy az eszk\u00f6z -100 \u00e9s 200 Celsius-fok k\u00f6z\u00f6tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti tartom\u00e1nyban is megb\u00edzhat\u00f3an m\u0171k\u00f6dik. <\/p>\n<p>Ez a stabilit\u00e1s teszi alkalmass\u00e1 a technol\u00f3gi\u00e1t olyan speci\u00e1lis ter\u00fcleteken val\u00f3 alkalmaz\u00e1sra, mint a m\u00e9lytengeri vagy sarkvid\u00e9ki kutat\u00e1sok, az \u0171rkutat\u00e1s, vagy ak\u00e1r az emberi testbe \u00fcltetett orvosi implant\u00e1tumok.<\/p>\n<p>A technol\u00f3gia h\u00e1ttere azoknak a nukle\u00e1ris elemeknek a t\u00f6bb \u00e9vtizedes m\u00faltj\u00e1b\u00f3l ered, amelyeket eddig els\u0151sorban a t\u00e1voli c\u00e9lokra ir\u00e1nyul\u00f3 \u0171rkutat\u00e1sban haszn\u00e1ltak. Hasonl\u00f3 elven m\u0171k\u00f6dnek a NASA 1977-ben ind\u00edtott Voyager-\u0171rszond\u00e1i (amelyek m\u00e9g mindig k\u00fcldik az adatokat a csillagk\u00f6zi t\u00e9rb\u0151l, pedig t\u00f6bb mint 24 milli\u00e1rd kilom\u00e9terre j\u00e1rnak a Napt\u00f3l), a Curiosity Mars-j\u00e1r\u00f3, vagy a k\u00ednai holdj\u00e1r\u00f3k is. <\/p>\n<p>A most bemutatott k\u00ednai fejleszt\u00e9s azonban a m\u00e9retcs\u00f6kken\u00e9ssel \u00e9s a hat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel k\u00f6zelebb hozhatja ezt az energiaforr\u00e1st a h\u00e9tk\u00f6znapibb ipari felhaszn\u00e1l\u00e1shoz is.<\/p>\n<p>A c\u00edmlapk\u00e9p illusztr\u00e1ci\u00f3. Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/unsplash.com\/@halacious\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">Hal Gatewood<\/a> \/ <a href=\"https:\/\/unsplash.com\/\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">Unsplash<\/a><\/p>\n<p>\t<a href=\"https:\/\/onenergy.mvm.hu\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/07\/1783621931_857_technologia-mvm-rovattamogato.png\" alt=\"MVM\"\/><\/a><\/p>\n<p>Rovatt\u00e1mogat\u00f3 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A karbon-14 alap\u00fa energiaforr\u00e1s k\u00fcls\u0151 alkatr\u00e9szek n\u00e9lk\u00fcl, extr\u00e9m k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is m\u0171k\u00f6dik \u2013 elk\u00e9peszt\u0151en sok\u00e1ig. Az \u00e9lettartama kb.&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":167355,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[2571,6121,30698,25264,49249,42,43,34,14220,1698,5456,7614,1721,94,93,92],"class_list":["post-167354","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-akkumulator","tag-atomenergia","tag-energiaforras","tag-energiaipar","tag-felezesi-ido","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-nuklearis-energia","tag-orvostudomany","tag-sugarzas","tag-uripar","tag-urkutatas","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116891454806146011","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/167354","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=167354"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/167354\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/167355"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=167354"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=167354"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=167354"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}