{"id":168343,"date":"2026-07-10T15:29:10","date_gmt":"2026-07-10T15:29:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/168343\/"},"modified":"2026-07-10T15:29:10","modified_gmt":"2026-07-10T15:29:10","slug":"karakter-mi-jobb-a-posztnaci-kapitalizmus-vagy-a-kommunista-nyomor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/168343\/","title":{"rendered":"Karakter: Mi jobb, a posztn\u00e1ci kapitalizmus vagy a kommunista nyomor?"},"content":{"rendered":"<p>Thomas Mann a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Kaliforni\u00e1ban lakott, de 1949-ben megl\u00e1togatta N\u00e9metorsz\u00e1got, nyugatot \u00e9s keletet egyar\u00e1nt. A l\u00e1togat\u00e1sa el\u0151tt nem sokkal k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-t\u00faladagol\u00e1sban meghalt fia, Klaus Mann. Klaus azoknak a magyaroknak is ismer\u0151s lehet, akik m\u00e9g egy Mann-k\u00f6nyvet nem vettek a kez\u00fckbe: \u0151 volt a szerz\u0151je a Mephist\u00f3nak, amib\u0151l Szab\u00f3 Istv\u00e1n rendezett Oscar-d\u00edjas filmet. A Mephist\u00f3t <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Gustaf_Gr%C3%BCndgens#Personal_life\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">az \u00edr\u00f3 egykori szeret\u0151je<\/a>, a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g egyik legismertebb sz\u00edn\u00e9sze, Gustaf Gr\u00fcndgens inspir\u00e1lta. Gr\u00fcndgens nem mellesleg ek\u00f6zben Klaus Mann h\u00faga, Erika Mann f\u00e9rje is volt.<\/p>\n<p>A lengyel Pawe\u0142 Pawlikowski (Ida, Hidegh\u00e1bor\u00fa) \u00faj filmje azt \u00e1ll\u00edtja, hogy Erika \u00e9s \u00e9desapja \u00fagy j\u00e1rt\u00e1k be a h\u00e1bor\u00fa puszt\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l fel\u00e1llni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 kett\u00e9szakadt orsz\u00e1got, mint egy kifejezetten lehangol\u00f3 road movie-ban, ahol a l\u00e1ny vezet \u00e9s assziszt\u00e1l, Thomas Mann, a nagy \u00edr\u00f3 pedig csak azt n\u00e9zi, ahogy a haz\u00e1ja pr\u00f3b\u00e1lja mag\u00e1hoz kaparintani \u0151t, mint egy nagy ikont, amiben tal\u00e1n az orsz\u00e1g mindk\u00e9t fele egyet\u00e9rthet. Nemhi\u00e1ba az a film c\u00edme, hogy Fatherland, azaz apaf\u00f6ld.<\/p>\n<p>Ha esetleg ez nem \u00fagy hangzik, mint egy t\u00e9rdcsapkod\u00f3s, \u00f6nfeledt v\u00edgj\u00e1t\u00e9k, vagy legal\u00e1bb egy posztvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas Z\u00f6ld k\u00f6nyv, akkor j\u00f3l v\u00e9gzem a munk\u00e1mat. Pawlikowski filmjei sosem arr\u00f3l h\u00edresek, hogy jobban \u00e9rezn\u00e9 mag\u00e1t az ember ut\u00e1nuk, mint el\u0151tt\u00fck. A 2010-es \u00e9vekt\u0151l kezdve pedig ez p\u00e1rosult egy nagyon er\u0151s fekete-feh\u00e9r vizu\u00e1lis vil\u00e1ggal is, a t\u00f6rt\u00e9nelmi kulissz\u00e1kr\u00f3l nem is besz\u00e9lve. A szint\u00e9n lengyel \u0141ukasz \u017bal operat\u0151rrel mark\u00e1ns st\u00edlusban kezdtek el dolgozni: monokr\u00f3m, sz\u00fcrke vil\u00e1g, hatalmas hely a szerepl\u0151k feje felett, mozdulatlan k\u00e9pek, \u00e1ltal\u00e1nos lehangolts\u00e1g att\u00f3l, hogy miv\u00e9 lett a vil\u00e1g.<\/p>\n<p>A vil\u00e1g pedig sz\u00e9tesett, a kult\u00fara haldoklik, Thomas Mann (Hanns Zischler) sem tudja, pontosan hol van helye, tal\u00e1n ez\u00e9rt is t\u00e9r vissza N\u00e9metorsz\u00e1gba a l\u00e1ny\u00e1val egy\u00fctt (Sandra H\u00fcller). Nyugaton azt l\u00e1tj\u00e1k, hogy \u00f6t \u00e9vvel a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n m\u00e1r mintha meg sem t\u00f6rt\u00e9nt volna a k\u00f6zeg\u00fckben a h\u00e1bor\u00fa, a n\u00e9met \u00e9rtelmis\u00e9g vedeli a pezsg\u0151t, \u00fcnneplik a kult\u00far\u00e1t puccos fogad\u00e1sokon, mik\u00f6zben az utc\u00e1n m\u00e9g csak a sz\u00e9tbomb\u00e1zott h\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt lehet k\u00f6zlekedni. A Mann csal\u00e1d azt l\u00e1tja, hogy semmi sem v\u00e1ltozott, Gustaf Gr\u00fcndgens mosolyogva feltarthatja a kez\u00e9t, hogy \u0151 sosem volt n\u00e1ci, \u0151 csak egy sz\u00edn\u00e9sz. Wagner lesz\u00e1rmazottai m\u00e1r rehabilit\u00e1lni akarj\u00e1k nagyapjuk zen\u00e9j\u00e9t, \u00e9s \u00fajraind\u00edtani a Bayreuthi \u00dcnnepi J\u00e1t\u00e9kokat. Szinte mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna.<\/p>\n<p>Mik\u00f6zben N\u00e9metorsz\u00e1g egyfajta lelkiismeretek\u00e9nt Klaus Mann (August Diehl) \u00e9ppen az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s magas fok\u00e1t v\u00e9gzi cannes-i lak\u00e1s\u00e1ban. A Mephisto \u00edr\u00f3ja f\u00fcgg\u0151 volt, ez okozza majd a hal\u00e1l\u00e1t is, amit Thomas Mann \u00e9s Erika akkor tudnak meg, amikor Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l keletre tartanak. Itt Pawlikowski forgat\u00f3k\u00f6nyve csal: Mann\u00e9k csak j\u00falius legv\u00e9g\u00e9n \u00e9rkeztek meg Weimarba, Klaus Mann pedig t\u00f6bb mint egy h\u00f3nappal kor\u00e1bban halt meg, de meg\u00e9rtem, hogy a Fatherland t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kell valami konfliktus vagy hajt\u00f3er\u0151. A filmfesztiv\u00e1lok felhozatal\u00e1ban d\u00f6bbenetesen r\u00f6vid, 80 percn\u00e9l is r\u00f6videbb j\u00e1t\u00e9kid\u0151ben kev\u00e9s dr\u00e1ma lenne, ha ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg.<\/p>\n<p>De az\u00e9rt \u00edgy sincsen t\u00fal sok. A Fatherland els\u0151 fel\u00e9ben a nyugatot n\u00e9zhetj\u00fck meg, m\u00e1sodik fel\u00e9ben pedig a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni keletet, ahol a nagy \u00edr\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t k\u00f3rusok, \u00fat sz\u00e9l\u00e9re \u00e1ll\u00edtott integet\u0151k v\u00e1rj\u00e1k, a besz\u00e9d\u00e9t pedig nem biztos, hogy \u00e9rtik, de vastapssal fogadj\u00e1k.<\/p>\n<p>Mi jobb, a posztn\u00e1ci kapitalizmus, vagy a kommunista nyomor? Thomas Mann maga is azt mondja a film elej\u00e9n egy \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, nem biztos benne, hogy csak ez a k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g l\u00e9tezik, de amikor tekergeti a r\u00e1di\u00f3t, \u00e9s csak egy amerikai r\u00e1g\u00f3gumisl\u00e1gert vagy egy mozgalmi dalt siker\u00fcl befognia, akkor lehet, hogy m\u00e1r \u0151 sem gondolja komolyan. Mi marad akkor a kult\u00far\u00e1ban az \u00faj, j\u00f3 N\u00e9metorsz\u00e1gban? Sz\u00f3ba ker\u00fcl Goethe, Beethoven, Bach, Mozart mint az alappill\u00e9rek. Vagy lehet, hogy az orsz\u00e1g \u00edr\u00f3inak kollekt\u00edve \u00f6ngyilkoss\u00e1got kellene elk\u00f6vetni\u00fck sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben, ahogy Klaus Mann javasolja, \u00e9s ahogy Stefan Zweig vagy Ernst Toller tette? Kezdje a nemzet tiszta lappal a h\u00e1bor\u00fa kirobbant\u00e1sa ut\u00e1n? Ezek \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9sek, k\u00e1r, hogy az Apaf\u00f6ld a dilemma felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1n k\u00edv\u00fcl nem sokat tud hozz\u00e1tenni.<\/p>\n<p>A filmben minden remek: a d\u00edszletek, a ruh\u00e1k, a kulissz\u00e1k, a sz\u00edn\u00e9szek. F\u0151leg Sandra H\u00fcller, akit lassan m\u00e1r v\u00e9letlen\u00fcl is el lehet kapni filmen, mindegy is, melyik moziba megy\u00fcnk, multiplexbe (<a href=\"https:\/\/telex.hu\/after\/2026\/03\/21\/ryan-gosling-hail-mary-kuldetes-kritika\" class=\"\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\">A Hail Mary-k\u00fcldet\u00e9s<\/a>) vagy m\u0171v\u00e9szbe (<a href=\"https:\/\/telex.hu\/after\/2026\/03\/21\/ryan-gosling-hail-mary-kuldetes-kritika\" class=\"\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\">\u00c9rdekv\u00e9delmi ter\u00fclet<\/a>). H\u00fcllernek nagyon j\u00f3l megy a vil\u00e1gban m\u00e1r elf\u00e1radt, csal\u00f3dott, megk\u00e9rgesedett ember arckifejez\u00e9se, \u00e9s h\u00e1t sejtem, hogy a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ez lehetett a gyakori N\u00e9metorsz\u00e1gban.<\/p>\n<p>D\u00edjat m\u00e9gsem \u0151 kapott, hanem rendez\u0151k\u00e9nt Pawe\u0142 Pawlikowski, amit \u00e9rteni lehet: az Apaf\u00f6ld kifejezetten sz\u00e9p, j\u00f3 ki\u00e1ll\u00e1s\u00fa, tartalmas filmnek t\u0171nik. De ebb\u0151l a h\u00e1romb\u00f3l csak kett\u0151 igaz.<\/p>\n<p>A Fatherland premierje az idei cannes-i filmfesztiv\u00e1lon volt, mi Karlovy Varyban l\u00e1ttuk. Magyar forgalmaz\u00f3ja van, de a bemutat\u00f3 d\u00e1tum\u00e1t m\u00e9g nem tudni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Thomas Mann a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Kaliforni\u00e1ban lakott, de 1949-ben megl\u00e1togatta N\u00e9metorsz\u00e1got, nyugatot \u00e9s keletet egyar\u00e1nt. A l\u00e1togat\u00e1sa&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":168344,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[16],"tags":[137,49460,44,42,40,48686,573,43,41,271,49461,14968,138,20566],"class_list":["post-168343","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-szorakozas","tag-entertainment","tag-fatherland","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-karlovy-vary-2026","tag-kultura","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-nemetorszag","tag-pawel-pawlikowski","tag-sandra-huller","tag-szorakozas","tag-thomas-mann"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116896396967221802","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/168343","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=168343"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/168343\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/168344"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=168343"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=168343"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=168343"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}