Fazekas D\u00f3ra a Cambridge Econometrics budapesti irod\u00e1j\u00e1nak \u00fcgyvezet\u0151je, Hargitai Petra a Cambridge Econometrics elemz\u0151je. Ez itt a Z\u00e9r\u00f3oszt\u00f3, a G7 elemz\u0151i szeglete, amelyben k\u00fcls\u0151 elemz\u0151k, szak\u00e9rt\u0151k cikkei olvashat\u00f3k. Az \u00edr\u00e1sok \u00e9s az azokban megfogalmazott v\u00e9lem\u00e9nyek a szerz\u0151k \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n
Az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g j\u00faliusban teszi k\u00f6zz\u00e9 az uni\u00f3s kibocs\u00e1t\u00e1skereskedelmi rendszer (EU ETS) fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1ra vonatkoz\u00f3 jogalkot\u00e1si javaslat\u00e1t. A most indul\u00f3 fel\u00fclvizsg\u00e1lat hat\u00e1rozza meg, hogyan m\u0171k\u00f6dik majd az eur\u00f3pai piac a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben, \u00e9s milyen szerepet j\u00e1tszik Eur\u00f3pa dekarboniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, ipari versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben \u00e9s energiaf\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\n
Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a vita egy enn\u00e9l is k\u00e9zzelfoghat\u00f3bb k\u00e9rd\u00e9st vet fel. Az \u00e9p\u00fcletekre \u00e9s a k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9sre is kiterjesztett kibocs\u00e1t\u00e1skereskedelmi rendszer (ETS2) r\u00e9v\u00e9n az orsz\u00e1g a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben jelent\u0151s aukci\u00f3s bev\u00e9telekhez \u00e9s az EU Szoci\u00e1lis Kl\u00edmaalapj\u00e1nak forr\u00e1saihoz juthat. A becsl\u00e9sek szerint ez \u00e9vente 330\u2013500 milli\u00e1rd forintos nagys\u00e1grendet jelenthet. A val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9s ez\u00e9rt nem az, hogy lesznek-e k\u00f6lts\u00e9gei az \u00e1t\u00e1ll\u00e1snak, hiszen ezek minden energiarendszerben megjelennek, hanem az, hogy az ETS2 bev\u00e9teleit hogyan forgatjuk vissza az \u00e1t\u00e1ll\u00e1sba \u00e9s a gazdas\u00e1gba.<\/p>\n
Az elm\u00falt \u00e9vekben a Cambridge Econometrics t\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1gban vizsg\u00e1lta az ETS \u00e9s az ETS2 gazdas\u00e1gi<\/a>, t\u00e1rsadalmi<\/a> \u00e9s eloszt\u00e1si hat\u00e1sait. A modellez\u00e9si eredm\u00e9nyek egy\u00e9rtelm\u0171ek: a sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s \u00e1raz\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t nem \u00f6nmag\u00e1ban az \u00e1r hat\u00e1rozza meg, hanem az, hogy a bel\u0151le sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9teleket milyen szakpolitikai c\u00e9lokra ford\u00edtj\u00e1k<\/a>. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos most, amikor Magyarorsz\u00e1g el\u0151tt is megny\u00edlik a lehet\u0151s\u00e9g, hogy az energiapolitik\u00e1ban a hangs\u00faly fokozatosan az energia\u00e1rak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re helyez\u0151dj\u00f6n \u00e1t.<\/p>\n H\u00fasz \u00e9v tapasztalata: m\u0171k\u00f6dik-e a sz\u00e9n-dioixid-\u00e1raz\u00e1s?<\/p>\n Az EU ETS-rendszere 2005 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s ma m\u00e1r az energiatermel\u00e9s, a nagy ipari l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek, a l\u00e9gi k\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s a tengeri sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t \u00e9rinti. Alapelve egyszer\u0171: a kibocs\u00e1t\u00e1sokra fels\u0151 korl\u00e1tot \u00e1llap\u00edt meg, amely \u00e9vr\u0151l \u00e9vre cs\u00f6kken, mik\u00f6zben a v\u00e1llalatok kibocs\u00e1t\u00e1si egys\u00e9geket v\u00e1s\u00e1rolnak vagy \u00e9rt\u00e9kes\u00edtenek att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, mennyi sz\u00e9n-dioxidot bocs\u00e1tanak ki a sz\u00e1mukra meghat\u00e1rozott korl\u00e1thoz k\u00e9pest. A sz\u00e9n-dioxid-kibocs\u00e1t\u00e1snak \u00edgy \u00e1ra lesz, ami fokozatosan a tiszt\u00e1bb technol\u00f3gi\u00e1k ir\u00e1ny\u00e1ba tereli a beruh\u00e1z\u00e1sokat.<\/p>\n Az EU ETS hat\u00e1lya al\u00e1 tartoz\u00f3 \u00e1gazatok kibocs\u00e1t\u00e1sa 2023-ra k\u00f6zel 47 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent 2005-h\u00f6z k\u00e9pest. Ebben term\u00e9szetesen szerepet j\u00e1tszott a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s, a meg\u00fajul\u00f3 energiaforr\u00e1sok terjed\u00e9se \u00e9s m\u00e1s szakpolitik\u00e1k is, de az ETS-\u00e1r hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa beruh\u00e1z\u00e1si jelz\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl ezek a folyamatok aligha zajlottak volna ilyen gyorsan. Az ETS r\u00e1ad\u00e1sul jelent\u0151s \u00e1llami bev\u00e9teleket is termelt, amelyek a tag\u00e1llamok sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj p\u00e9nz\u00fcgyi forr\u00e1st biztos\u00edtanak, amib\u0151l finansz\u00edrozhat\u00f3 az alacsonyabb kibocs\u00e1t\u00e1s\u00fa m\u0171k\u00f6d\u00e9sre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s.<\/p>\n \u00c9ppen ez\u00e9rt figyelemre m\u00e9lt\u00f3, hogy mik\u00f6zben a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t egyre t\u00f6bb gyakorlati eredm\u00e9ny t\u00e1masztja al\u00e1, politikailag egyre nagyobb nyom\u00e1s nehezedik r\u00e1. Az ipari versenyk\u00e9pess\u00e9gr\u0151l \u00e9s a magas energia\u00e1rakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1kban egyre gyakrabban mer\u00fcl fel az ingyenes kibocs\u00e1t\u00e1si egys\u00e9gek meghosszabb\u00edt\u00e1sa vagy a piac szab\u00e1lyainak laz\u00edt\u00e1sa. M\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban az ilyen politikai jelz\u00e9sek is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en befoly\u00e1solj\u00e1k a piacot: id\u00e9n tavasszal n\u00e9h\u00e1ny, a rendszer esetleges enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re utal\u00f3 nyilatkozat ut\u00e1n az ETS-\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny nap alatt t\u00f6bb mint \u00f6t sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s ugyanakkor m\u00e1r nem az iparr\u00f3l sz\u00f3l. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 nem egy \u00faj kibocs\u00e1t\u00e1skereskedelmi piacot hoz l\u00e9tre, hanem a megl\u00e9v\u0151 rendszert terjeszti ki azokra az \u00e1gazatokra, ahol a kibocs\u00e1t\u00e1sok eddig j\u00f3val lassabban cs\u00f6kkentek: az \u00e9p\u00fcletekre \u00e9s a k\u00f6z\u00fati k\u00f6zleked\u00e9sre. Az ETS2 eredetileg 2027-ben indult volna, de a bevezet\u00e9s\u00e9t egy \u00e9vvel elhalasztott\u00e1k, \u00e9s t\u00f6bb olyan biztons\u00e1gi mechanizmussal eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki, amelyek m\u00e9rs\u00e9kelhetik a t\u00falzott \u00e1rkileng\u00e9seket. J\u00f3l l\u00e1tszik az a kett\u0151ss\u00e9g, amely ma az eur\u00f3pai kl\u00edmapolitik\u00e1t jellemzi: mik\u00f6zben az \u00e1raz\u00e1s bizony\u00edtottan m\u0171k\u00f6dik, egyre er\u0151sebb a politikai nyom\u00e1s a rendszer felpuh\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n Nem az a k\u00e9rd\u00e9s, mekkora lesz a sz\u00e9n-dioxid-\u00e1r<\/p>\n A Cambridge Econometrics t\u00f6bb eur\u00f3pai kutat\u00e1sban is azt vizsg\u00e1lta, milyen gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lenn\u00e9nek az ETS2 bevezet\u00e9s\u00e9nek. A legfontosabb tanuls\u00e1g tal\u00e1n az, hogy a rendszer hat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vita gyakran rossz k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l indul ki.<\/p>\n A k\u00f6zbesz\u00e9d szinte kiz\u00e1r\u00f3lag arra koncentr\u00e1l, mennyivel emelkedhet a benzin vagy a f\u00f6ldg\u00e1z \u00e1ra. A modellek azonban azt mutatj\u00e1k, hogy \u00f6nmag\u00e1ban a kibocs\u00e1t\u00e1si kv\u00f3t\u00e1k \u00e1rszintje kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekes. Sokkal fontosabb az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az ETS2 egyed\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lja-e el\u00e9rni a kibocs\u00e1t\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9si c\u00e9lokat, vagy egy \u00e1tfog\u00f3 szakpolitikai csomag r\u00e9szek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n Ha kiz\u00e1r\u00f3lag a kv\u00f3tarendszerre t\u00e1maszkodn\u00e1nk, akkor val\u00f3ban nagyon magas kv\u00f3ta\u00e1rra lenne sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st lehessen el\u00e9rni. Kor\u00e1bbi modellez\u00e9seink szerint K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban ez ak\u00e1r 200 eur\u00f3 feletti sz\u00e9n-dioxid-\u00e1rat is jelenthetne, ami \u00e1tlagosan \u00f6t\u00f6d\u00e9vel emeln\u00e9 az \u00fczemanyag\u00e1rakat \u00e9s mintegy negyed\u00e9vel a f\u0171t\u0151anyag\u00e1rakat. Egy ilyen forgat\u00f3k\u00f6nyv visszafogn\u00e1 a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st, rontan\u00e1 a foglalkoztat\u00e1st, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00falyosan \u00e9rinten\u00e9 az alacsony j\u00f6vedelm\u0171 h\u00e1ztart\u00e1sokat.<\/p>\n Az \u00e1ltalunk haszn\u00e1lt modellek nem azt felt\u00e9telezik, hogy az ETS2 \u00f6nmag\u00e1ban fogja el\u00e9rni a kibocs\u00e1t\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9si c\u00e9lokat. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakpolitikai forgat\u00f3k\u00f6nyveket hasonl\u00edtanak \u00f6ssze. Nem azt a k\u00e9rd\u00e9st teszik fel, hogy \u201emennyivel dr\u00e1gul a benzin?\u201d, hanem azt, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha a kv\u00f3tarendszert \u00e9p\u00fcletfel\u00faj\u00edt\u00e1sokkal, k\u00f6zleked\u00e9si beruh\u00e1z\u00e1sokkal \u00e9s c\u00e9lzott t\u00e1mogat\u00e1sokkal eg\u00e9sz\u00edtj\u00fck ki. A szakpolitikai d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9ppen ett\u0151l \u00e9rdekesek: nem egyetlen j\u00f6v\u0151 l\u00e9tezik, hanem t\u00f6bb lehets\u00e9ges p\u00e1lya, amelyek k\u00f6z\u00fcl ma v\u00e1lasztjuk ki, melyikre l\u00e9p\u00fcnk a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben.<\/p>\n Az ETS2-t eleve \u00fagy alak\u00edtott\u00e1k ki, hogy m\u00e1s szakpolitik\u00e1kkal egy\u00fctt fejtse ki hat\u00e1s\u00e1t. Az \u00e9p\u00fcletfel\u00faj\u00edt\u00e1si programok, a korszer\u0171bb f\u0171t\u00e9si rendszerek t\u00e1mogat\u00e1sa, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6zleked\u00e9s fejleszt\u00e9se vagy az elektromos mobilit\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se mind cs\u00f6kkentik azt a sz\u00e9n-dioxid-\u00e1rat, amely ugyanazon kibocs\u00e1t\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9si c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges. Min\u00e9l t\u00f6bb alternat\u00edva \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra, ann\u00e1l kisebb \u00e1remelked\u00e9s mellett \u00e9rhet\u0151 el ugyanaz az eredm\u00e9ny.<\/p>\n Legal\u00e1bb ilyen fontos az ETS2 bev\u00e9teleinek visszaforgat\u00e1sa az \u00e1t\u00e1ll\u00e1sba. Ez nem egyszer\u0171 kompenz\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z, hanem a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek egyik alapvet\u0151 eleme. Modelljeink azt mutatj\u00e1k, hogy ha az aukci\u00f3s bev\u00e9teleket a tag\u00e1llamok teljes eg\u00e9sz\u00e9ben visszaforgatj\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9p\u00fcletenergetikai korszer\u0171s\u00edt\u00e9sekre, tiszta technol\u00f3gi\u00e1k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra vagy c\u00e9lzott j\u00f6vedelemt\u00e1mogat\u00e1sokra, akkor a sz\u00e9n-dioxid-\u00e1raz\u00e1s kedvez\u0151tlen makrogazdas\u00e1gi hat\u00e1sai nagyr\u00e9szt ellens\u00falyozhat\u00f3k. A beruh\u00e1z\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n javulhat a termel\u00e9kenys\u00e9g, cs\u00f6kkenhet az energiaimport-f\u00fcgg\u0151s\u00e9g, \u00e9s hosszabb t\u00e1von a h\u00e1ztart\u00e1sok rezsik\u00f6lts\u00e9ge is m\u00e9rs\u00e9kl\u0151dhet.<\/p>\n Ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az energia\u00e1r \u00e9s az energiabiztons\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Az energia egys\u00e9g\u00e1ra emelkedhet, mik\u00f6zben egy j\u00f3l szigetelt otthonban, korszer\u0171 f\u0171t\u00e9ssel \u00e9s kisebb energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s mellett a havi energiasz\u00e1mla cs\u00f6kken. A szakpolitika c\u00e9lja ez\u00e9rt nem az olcs\u00f3 energia, hanem a megfizethet\u0151 energiabiztons\u00e1g megteremt\u00e9se a h\u00e1ztart\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Mit jelent mindez Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra?<\/p>\n Magyarorsz\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l az ETS2 legfontosabb k\u00e9rd\u00e9se nem az, hogy bevezetik-e. Mivel uni\u00f3s szab\u00e1lyoz\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a rendszer kiterjeszt\u00e9se nem k\u00e9rd\u00e9s. A val\u00f3di mozg\u00e1st\u00e9r abban rejlik, hogyan k\u00e9sz\u00fcl fel r\u00e1 az orsz\u00e1g, \u00e9s mindenekel\u0151tt hogyan haszn\u00e1lja fel a karbonpiacb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9teleket.<\/p>\n A Region\u00e1lis Energiagazdas\u00e1gi Kutat\u00f3k\u00f6zpont (REKK) becsl\u00e9se szerint<\/a> az ETS2 hat\u00e1s\u00e1ra az \u00fczemanyagok \u00e1ra 10\u201312 sz\u00e1zal\u00e9kkal, a f\u00f6ldg\u00e1z\u00e9 8\u201310 sz\u00e1zal\u00e9kkal emelkedhet. Ezek a hat\u00e1sok nem elhanyagolhat\u00f3k, de \u00f6nmagukban f\u00e9lrevezet\u0151 k\u00e9pet adnak. Ugyanilyen fontos k\u00e9rd\u00e9s, hogy a rendszerb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 aukci\u00f3s bev\u00e9telek \u00e9s az EU Szoci\u00e1lis Kl\u00edmaalapj\u00e1nak forr\u00e1sai mekkora mozg\u00e1steret teremtenek. A REKK sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint ez \u00e9vente mintegy 330 milli\u00e1rd forintot hozhat Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg a Green Policy Center becsl\u00e9se<\/a> enn\u00e9l is magasabb, k\u00f6zel 500 milli\u00e1rd forintos nagys\u00e1grendr\u0151l sz\u00f3l.<\/p>\n A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t nem az, hogy lesz-e p\u00e9nz az \u00e1t\u00e1ll\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra, hanem az, hogy mire k\u00f6ltj\u00fck.<\/p>\n Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos egy olyan orsz\u00e1gban, ahol a lak\u00e1s\u00e1llom\u00e1ny energiahat\u00e9konys\u00e1ga az egyik legrosszabb az uni\u00f3ban. A magyar h\u00e1ztart\u00e1sok egy n\u00e9gyzetm\u00e9ter f\u0171t\u00e9s\u00e9re k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9lszer annyi energi\u00e1t haszn\u00e1lnak fel, mint az uni\u00f3s \u00e1tlag, mik\u00f6zben a lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek mintegy k\u00e9tharmada G energetikai besorol\u00e1s\u00fa vagy ann\u00e1l rosszabb. Am\u00edg ezek az \u00e9p\u00fcletek nem \u00fajulnak meg, addig a h\u00e1ztart\u00e1sok energiabiztons\u00e1ga tov\u00e1bbra is els\u0151sorban az energia\u00e1rak alakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg.<\/p>\n A jelenlegi t\u00e1mogat\u00e1si rendszer r\u00e1ad\u00e1sul nem mindig azokhoz jut el, akiknek a legnagyobb sz\u00fcks\u00e9g\u00fck lenne r\u00e1. A magyar h\u00e1ztart\u00e1sok k\u00f6zel egynegyede haszn\u00e1l t\u0171zif\u00e1t f\u0171t\u00e9sre, \u00e9s mintegy 16 sz\u00e1zal\u00e9kuk kiz\u00e1r\u00f3lag ezzel f\u0171t. \u0150k a vezet\u00e9kes f\u00f6ldg\u00e1zra \u00e9s villamos energi\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 rezsics\u00f6kkent\u00e9s el\u0151nyeib\u0151l csak korl\u00e1tozottan r\u00e9szes\u00fcltek, mik\u00f6zben jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck az energiaszeg\u00e9nys\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l a legs\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb csoportok k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ahogy egy friss hazai szakpolitikai elemz\u00e9s<\/a> is r\u00e1mutat, az energiaszeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 h\u00e1ztart\u00e1sok k\u00f6re j\u00f3val sz\u00e9lesebb, mint a hagyom\u00e1nyosan szoci\u00e1lisan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171nek tekintett csoportok\u00e9.<\/p>\n Ez j\u00f3l mutatja, hogy a j\u00f6v\u0151 energiapolitik\u00e1j\u00e1nak nem els\u0151sorban az energia\u00e1rakat kell t\u00e1mogatnia, hanem az embereket.<\/p>\n Az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1rt\u00e1mogat\u00e1sok helyett olyan c\u00e9lzott int\u00e9zked\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g, amelyek a legink\u00e1bb s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny h\u00e1ztart\u00e1sokat seg\u00edtik, mik\u00f6zben cs\u00f6kkentik energiafelhaszn\u00e1l\u00e1sukat is. Az \u00e9p\u00fcletek korszer\u0171s\u00edt\u00e9se, a f\u0171t\u00e9si rendszerek moderniz\u00e1l\u00e1sa, az energiaszeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151k t\u00e1mogat\u00e1sa vagy ak\u00e1r a szoci\u00e1lis t\u0171zifaprogram meger\u0151s\u00edt\u00e9se nem egyszer\u0171 szoci\u00e1lpolitikai int\u00e9zked\u00e9sek: ezek hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa beruh\u00e1z\u00e1sok a h\u00e1ztart\u00e1sok energiabiztons\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\n Ebben rejlik az ETS2 val\u00f3di lehet\u0151s\u00e9ge. A karbonpiac bev\u00e9teleinek visszaforgat\u00e1sa az \u00e1t\u00e1ll\u00e1sba nemcsak a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lhatja, hanem hozz\u00e1j\u00e1rulhat ahhoz is, hogy a magyar h\u00e1ztart\u00e1sok tart\u00f3san kevesebb energi\u00e1t fogyasszanak, kev\u00e9sb\u00e9 legyenek kiszolg\u00e1ltatva az energia\u00e1rak ingadoz\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s kisebb rezsiterheket viseljenek.<\/p>\n A rezsics\u00f6kkent\u00e9s k\u00f6r\u00fcli vita \u00e9vek \u00f3ta arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy megmaradjon vagy megsz\u0171nj\u00f6n. Pedig a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9se val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eg\u00e9szen m\u00e1s lesz. Hogyan lehet \u00fagy megteremteni a h\u00e1ztart\u00e1sok energiabiztons\u00e1g\u00e1t, hogy k\u00f6zben az energia\u00e1rak tov\u00e1bbra is meg\u0151rizz\u00e9k \u00f6szt\u00f6nz\u0151 szerep\u00fcket az energiahat\u00e9konys\u00e1gi beruh\u00e1z\u00e1sok \u00e9s a takar\u00e9kosabb energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba? Az ETS2 \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 forr\u00e1sok el\u0151sz\u00f6r teremtenek lehet\u0151s\u00e9get arra, hogy ezt a k\u00e9t c\u00e9lt egyszerre \u00e9rj\u00fck el.<\/p>\n Az \u00e1t\u00e1ll\u00e1s siker\u00e9t v\u00e9gs\u0151 soron nem az d\u00f6nti el, hogy milyen magas lesz a kibocs\u00e1t\u00e1si kv\u00f3t\u00e1k \u00e1ra, hanem az, hogy a bev\u00e9teleket sikeresen visszaforgatjuk-e az \u00e1t\u00e1ll\u00e1sba. Ha igen, akkor nemcsak a kibocs\u00e1t\u00e1s cs\u00f6kkenhet, hanem a magyar h\u00e1ztart\u00e1sok energiabiztons\u00e1ga is er\u0151s\u00f6dhet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Fazekas D\u00f3ra a Cambridge Econometrics budapesti irod\u00e1j\u00e1nak \u00fcgyvezet\u0151je, Hargitai Petra a Cambridge Econometrics elemz\u0151je. Ez itt a Z\u00e9r\u00f3oszt\u00f3,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":170114,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[6],"tags":[3456,7857,38003,49858,44,42,40,43,41,49857,2515],"class_list":["post-170113","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-magyarorszag","tag-elet","tag-energiabiztonsag","tag-energiaszegenyseg","tag-eu-ets","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-szen-dioxid-kvota","tag-zerooszto"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116906306208281410","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170113","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=170113"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170113\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/170114"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=170113"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=170113"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=170113"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}