{"id":170740,"date":"2026-07-13T00:26:11","date_gmt":"2026-07-13T00:26:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/170740\/"},"modified":"2026-07-13T00:26:11","modified_gmt":"2026-07-13T00:26:11","slug":"miert-lett-ujra-olyan-erdekes-a-hold-hogy-odamenjunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/170740\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt lett \u00fajra olyan \u00e9rdekes a Hold, hogy odamenj\u00fcnk?"},"content":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g m\u00e1r j\u00f3val azel\u0151tt \u00e1lmodozott arr\u00f3l, hogy elhagyja a F\u00f6ldet, miel\u0151tt ennek meglettek volna a technol\u00f3giai felt\u00e9telei. Mi\u00e9rt izgat benn\u00fcnket ennyire a vil\u00e1g\u0171r felfedez\u00e9se?<\/p>\n

Azt hiszem, ez v\u00e9gs\u0151 soron abb\u00f3l fakad, hogy meg akarjuk \u00e9rteni, hol \u00e9l\u00fcnk. Ez a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r id\u0151vel \u00f6sszefon\u00f3dott a tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n r\u00e1j\u00f6tt\u00fcnk, hogy egy kis csillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 apr\u00f3 bolyg\u00f3n \u00e9l\u00fcnk. Ahogy a tudom\u00e1nyos ismereteink gyarapodtak, lassank\u00e9nt felfedezt\u00fck, hogy esetleg k\u00e9pesek lehet\u00fcnk elhagyni a sz\u00fcl\u0151bolyg\u00f3nkat. Ez az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9ben nem volt re\u00e1lis c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s \u2013 azonban a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re m\u00e9gis megteremtett\u00fck azt a technol\u00f3gi\u00e1t, amivel kil\u00e9phett\u00fcnk a vil\u00e1g\u0171rbe.<\/p>\n

\u00d6n a \u201eBig History\u201d elm\u00e9let h\u00edve. Kifejten\u00e9 b\u0151vebben, hogy ez mik\u00e9nt kapcsol\u00f3dik ide?<\/p>\n

Ezt a kifejez\u00e9st David Christian t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz vezette be az 1990-es \u00e9vekben. A \u201eBig History\u201d a vil\u00e1gegyetem sokkal kiterjedtebb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be \u00e1gyazza az emberi t\u00f6rt\u00e9nelmet. Az \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelem mind\u00f6ssze nagyj\u00e1b\u00f3l 5000 \u00e9vre ny\u00falik vissza, mik\u00f6zben a modern ember m\u00e1r t\u00f6bb sz\u00e1zezer \u00e9ve megjelent. De mindez egy sokkal nagyobb t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9sze, ami durv\u00e1n 13,8 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt, a vil\u00e1gegyetem kialakul\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A mai kozmol\u00f3giai tud\u00e1sunk szerint folyamatosan t\u00e1gul\u00f3 univerzumban \u00e9l\u00fcnk, amelyben a csillagok \u00e9s a bolyg\u00f3k megsz\u00fclettek, kialakult az \u00e9let a F\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s t\u00f6bb milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt kezdet\u00e9t vette a biol\u00f3giai evol\u00faci\u00f3. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt kifejl\u0151dtek az emberszab\u00e1s\u00faak, majd k\u00e9s\u0151bb l\u00e9trej\u00f6tt az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 is. A \u201eBig History\u201d megpr\u00f3b\u00e1lja egyetlen narrat\u00edvak\u00e9nt kezelni mindezeket a r\u00e9tegeket, \u00e9s a kozmikus t\u00f6rt\u00e9nelem keretein bel\u00fcl \u00e9rtelmezi az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t.<\/p>\n

H. G. Wells nagyon hasonl\u00f3 dolgokat \u00edrt le az 1920-as The Outline of History (A vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net alapvonalai) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt m\u0171v\u00e9ben kifejtette, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem t\u00e1gabb meg\u00e9rt\u00e9se arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zheti az embereket, hogy ne nemzetben gondolkodjanak, hanem ink\u00e1bb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre t\u00f6rekedjenek. Ez az alapelv teszi olyan er\u0151ss\u00e9 a \u201eBig Historyt\u201d. A hagyom\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9nelem gyakran a nemzetekre \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 hat\u00e1rokra f\u00f3kusz\u00e1l, de a kozmikus \u00e9s az evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9nelemben ezek az elemek csup\u00e1n a t\u00e1gabb k\u00e9p apr\u00f3 r\u00e9szlet\u00e9t k\u00e9pezik, hiszen a csillagok, bolyg\u00f3k, k\u00e9miai elemek \u00e9s az \u00e9let eredete ugyan\u00fagy az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9hez tartozik.<\/p>\n

\t\t\"\"Hulton Archive \/ Getty Images) Herbert George Wells (1866\u20131946) angol reg\u00e9ny\u00edr\u00f3.<\/p>\n

Azt a pillanatot, amikor a Szovjetuni\u00f3 1957-ben felbocs\u00e1totta a Szputnyik\u20131 m\u0171holdat, gyakran tekintik az \u0171rkutat\u00e1sban a tudom\u00e1nyos-fantasztikus id\u0151szak v\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g kezdet\u00e9nek. Mekkora jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt ez az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s?<\/p>\n

Nem lehet el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni, hogy milyen meghat\u00e1roz\u00f3 pillanat volt. Ez volt az els\u0151 alkalom, hogy egy ember \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1rgy elhagyta az emberis\u00e9g sz\u00fcl\u0151bolyg\u00f3j\u00e1t, majd F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1llt. Eg\u00e9szen addig t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk a F\u00f6ld atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban zajlott. Hirtelen k\u00e9pesek lett\u00fcnk arra, hogy elhagyjuk a F\u00f6ldet, \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l is megvizsg\u00e1ljuk a bolyg\u00f3t. Maga az \u00f6tlet persze nem sz\u00e1m\u00edtott \u00fajdons\u00e1gnak: tudt\u00e1k, hogy kell\u0151en er\u0151s rak\u00e9t\u00e1kkal el lehet juttatni t\u00e1rgyakat a vil\u00e1g\u0171rbe. De a Szputnyik\u20131 volt az els\u0151 sikeres p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy ez re\u00e1lis c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s.<\/p>\n

Az \u0171rverseny az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti ki\u00e9lezett k\u00fczdelem volt, de a vil\u00e1g\u0171r felfedez\u00e9se nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st ig\u00e9nyelt. Az elm\u00falt 70 \u00e9vben melyik volt a domin\u00e1nsabb hajt\u00f3er\u0151: a verseng\u00e9s vagy az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s?<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi szempontb\u00f3l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg tal\u00e1n a verseng\u00e9s volt a meghat\u00e1roz\u00f3bb. A korai \u00e9vekben a kozmosz felfedez\u00e9se szorosan k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a hidegh\u00e1bor\u00fas verseng\u00e9shez, hiszen mindk\u00e9t szuperhatalom igyekezett bizony\u00edtani a technol\u00f3giai f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t. Ezzel szemben az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s legtiszt\u00e1bb p\u00e9ld\u00e1ja a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s (ISS), amely keret\u00e9ben az 1990-es \u00e9vekben 15 nemzet dolgozott a k\u00f6z\u00f6s tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u00e9rn\u00f6ki projekteken.<\/p>\n

Az \u0171r\u00e1llom\u00e1sok \u00f6tlete az \u0171rkorszak kezdet\u00e9re ny\u00falik vissza. Az 1970-es \u00e9vekben a Szovjetuni\u00f3 kifejlesztette a Szaljut-programot, mik\u00f6zben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok elind\u00edtotta a Skylabet. A hidegh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1rult\u00e1val a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k \u00fagy \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg, hogy Oroszorsz\u00e1got be kellene vonni a k\u00f6z\u00f6s nemzetk\u00f6zi programba.<\/p>\n

Ennek r\u00e9szben strat\u00e9giai okai voltak. A Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n, 1991-ben sokan agg\u00f3dtak amiatt, hogy a munkan\u00e9lk\u00fcli \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p-specialist\u00e1k szak\u00e9rtelm\u00fcket katonairak\u00e9ta-fejleszt\u00e9sre vagy -gy\u00e1rt\u00e1sra haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00fagyhogy politikai \u00e9s gyakorlati okokb\u00f3l is hasznosnak l\u00e1tszott, hogy Oroszorsz\u00e1g er\u0151forr\u00e1sait egy nemzetk\u00f6zi projektbe integr\u00e1lj\u00e1k. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s, \u00e9s ebben a projektben r\u00e9szt vett m\u00e9g az Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (ESA), Jap\u00e1n \u00e9s m\u00e1sok. Az Apollo-programt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, amit a k\u00e9t szuperhatalom verseng\u00e9se h\u00edvott l\u00e9tre, a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1st kezdett\u0151l fogva nemzetek feletti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s keret\u00e9ben k\u00e9pzelt\u00e9k el.<\/p>\n

Az 1972-es Apollo\u201317 rep\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n nem t\u00e9rt vissza ember a Hold felsz\u00edn\u00e9re. Most \u00fagy t\u0171nik, hogy az olyan programok r\u00e9v\u00e9n, mint a NASA Artemise, megfordul a trend. Mi\u00e9rt tartott ilyen sok\u00e1ig \u2013 \u00e9s mi\u00e9rt lett ism\u00e9t \u00e9rdekes a Hold?<\/p>\n

John F. Kennedy eln\u00f6k m\u00e9g az 1960-as \u00e9vek v\u00e9ge el\u0151tt embereket akart juttatni a Holdra, amit az Apollo\u201311 1969-ben teljes\u00edtett. A program ezt k\u00f6vet\u0151en is folytat\u00f3dott, r\u00e9szben az\u00e9rt, mert az infrastrukt\u00fara m\u00e1r l\u00e9tezett, r\u00e9szben az\u00e9rt, mert a k\u00e9s\u0151bbi misszi\u00f3k is jelent\u0151s tudom\u00e1nyos haszonnal j\u00e1rtak. De az Apollo rettenetesen dr\u00e1ga \u00e9s roppant vesz\u00e9lyes volt. Miut\u00e1n az els\u0151dleges geopolitikai c\u00e9lt el\u00e9rt\u00e9k, a politika sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r nem annyira volt fontos.<\/p>\n

\"\"Getty Images Napkelte az Apollo\u201317 ind\u00edt\u00f3\u00e1llom\u00e1s\u00e1n 1972. november 20-\u00e1n.<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban az Apollo\u201318, \u201319 \u00e9s \u201320 m\u00e1r meg\u00e9p\u00fclt, miel\u0151tt a Nixon-korm\u00e1ny le\u00e1ll\u00edtotta volna a programot. Az Apollo ut\u00e1n hossz\u00fa sz\u00fcnet k\u00f6vetkezett, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt, mert sokan \u00fagy \u00e9rezt\u00e9k, hogy m\u00e1r \u201ev\u00e9geztek\u201d a Holddal.<\/p>\n

Az 1990-es \u00e9vekre viszont k\u00e9t ok miatt is \u00faj lend\u00fcletet kapott a holdkutat\u00e1s. Egyr\u00e9szt a tud\u00f3sok r\u00e1j\u00f6ttek, hogy az Apollo-k\u00fcldet\u00e9sek sz\u00e1mos \u00faj k\u00e9rd\u00e9st vetettek fel. A holdmint\u00e1k \u00e9s az adatok vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k, hogy a Holdon m\u00e9g sok felfedeznival\u00f3 van. M\u00e1sr\u00e9szt m\u00e1s nemzetek egyre ink\u00e1bb a holdkutat\u00e1sban l\u00e1tt\u00e1k technol\u00f3giai kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1guk demonstr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6z\u00e9t. Az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l az olyan orsz\u00e1gok, mint Jap\u00e1n, India \u00e9s D\u00e9l-Korea az Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9ggel \u00e9s K\u00edn\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen holdkutat\u00e1si projekteket ind\u00edtottak. K\u00edna tal\u00e1n a jelenlegi korszak legtiszt\u00e1bb p\u00e9ld\u00e1ja. A programja szer\u00e9nyen indult, de k\u00e9s\u0151bb a robotiz\u00e1lt holdkutat\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl kifinomult technik\u00e1j\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A For All Mankind (Az eg\u00e9sz emberis\u00e9g\u00e9rt) c\u00edm\u0171 telev\u00edzi\u00f3s sci-fi dr\u00e1masorozat (2019\u2013) elj\u00e1tszik azzal a gondolattal, hogy a szovjetek el\u0151bb \u00e9rtek a Holdra, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamok. Mennyire val\u00f3szer\u0171 ez az elk\u00e9pzel\u00e9s, \u00e9s mennyire alakult volna m\u00e1sk\u00e9nt a t\u00f6rt\u00e9nelem, ha \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nik?<\/p>\n

A Szovjetuni\u00f3 mindenk\u00e9ppen ambicion\u00e1lta, hogy el\u00e9rje a Holdat. \u0150k a NASA Saturnj\u00e1val \u00f6sszehasonl\u00edtva, amely az Apollo leg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t a Holdra sz\u00e1ll\u00edtotta, neh\u00e9z teherb\u00edr\u00e1s\u00fa rak\u00e9t\u00e1kat terveztek, de az ism\u00e9telt kudarcok komolyan k\u00e9sleltett\u00e9k a programot. Elvileg a szovjetek el\u0151bb \u00e9rhettek volna a Holdra, de v\u00e9g\u00fcl a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott \u0171r\u00e1llom\u00e1sra \u00f6sszpontos\u00edtottak.<\/p>\n

Ami engem jobban \u00e9rdekel, hogy a telev\u00edzi\u00f3s m\u0171sor alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelme meglep\u0151en pontosan t\u00fckr\u00f6zi az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s K\u00edna k\u00f6z\u00f6tt napjainkban kibontakoz\u00f3 verseny bizonyos aspektusait. Jelen pillanatban mindk\u00e9t orsz\u00e1g j\u00f3r\u00e9szt egym\u00e1ssal versengve, p\u00e1rhuzamosan fejleszt holdprogramokat. De bizonyos ponton a hat\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s haszon logik\u00e1ja komoly \u00e9rv az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s mellett, azaz van es\u00e9ly r\u00e1, hogy elmozdulhatunk a holdkutat\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 modellje fel\u00e9. Ez a lehet\u0151s\u00e9g persze nem garancia arra, hogy val\u00f3ban \u00edgy lesz, de ebbe az ir\u00e1nyba lehet \u2013 \u00e9s kell is \u2013 t\u00f6rekedni. A j\u00f6v\u0151 nincs el\u0151re meg\u00edrva, k\u00f6z\u00f6sen alak\u00edthatjuk.<\/p>\n

Az \u0171rkutat\u00e1s nyelvezete gyakran a f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sek kor\u00e1nak kifejez\u00e9seit id\u00e9zi: \u201ehat\u00e1rvid\u00e9kekr\u0151l\u201d, \u201e\u00faj vil\u00e1gokr\u00f3l\u201d, s\u0151t, az \u0171r \u201egyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d is besz\u00e9lnek. Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok gyarmati terjeszked\u00e9s\u00e9t tekintetbe v\u00e9ve mit gondoljunk az ilyen p\u00e1rhuzamokr\u00f3l?<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9nelemnek k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl vannak tanuls\u00e1gai, m\u00e9g akkor is, ha a t\u00f6rt\u00e9nelem soha nem ism\u00e9tli pontosan \u00f6nmag\u00e1t. Ezzel egy\u00fctt az eur\u00f3pai birodalmi expanzi\u00f3 \u00e9s a vil\u00e1g\u0171r felfedez\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s n\u00e9ha t\u00falz\u00f3.<\/p>\n

Az imperializmus legs\u00falyosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyei az \u0151slakosokat \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kat s\u00fajtott\u00e1k. Eddig azonban a F\u00f6ld\u2013Hold-rendszeren t\u00falmutat\u00f3 felfedez\u00e9sek robotszond\u00e1kon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9ntek, \u00e9s az \u0171rkorszak egyik legnagyobb felfedez\u00e9se az volt, hogy milyen rendk\u00edv\u00fcli bolyg\u00f3 a F\u00f6ld. Az \u0171rkorszak el\u0151tt sok tud\u00f3s gondolta \u00fagy, hogy a Marson lehet \u00e9let. A felfedez\u00e9sek fokozatosan bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy Naprendszer\u00fcnk legt\u00f6bb bolyg\u00f3j\u00e1n sokkal mostoh\u00e1bbak a viszonyok, mint ahogy a kor\u00e1bbi nemzed\u00e9kek hitt\u00e9k.<\/p>\n

Az \u0171rb\u0151l n\u00e9zve a F\u00f6ld k\u00fcl\u00f6nlegesnek l\u00e1tszik gazdag biodiverzit\u00e1s\u00e1val \u00e9s evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, b\u00e1r egyes kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtik, hogy a k\u00fcls\u0151 Naprendszer egyes jeges holdjain felsz\u00edn alatti \u00f3ce\u00e1nok lehetnek, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ezek az \u00e9gitestek az \u00e9let ut\u00e1ni kutat\u00e1sok c\u00e9lpontjaiv\u00e1 v\u00e1lhatnak.<\/p>\n

Fenn\u00e1ll a kock\u00e1zata, hogy a Holdon az \u00e1lland\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sek vagy a nagy l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa turizmus vesz\u00e9lyeztethetik a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok potenci\u00e1lis helysz\u00edneit, ha nem kell\u0151 felel\u0151ss\u00e9gtudattal j\u00e1runk el. De a Holdon nincsenek olyan \u0151shonos popul\u00e1ci\u00f3k vagy bonyolult \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k, amelyek egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek lenn\u00e9nek azokkal, amiket a F\u00f6ld\u00f6n a gyarmatos\u00edt\u00e1s t\u00f6nkretett.<\/p>\n

Az \u0171rkutat\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl legal\u00e1bb annyi mindent fedezett fel a F\u00f6ldr\u0151l, mint amennyit a kozmoszr\u00f3l. Az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedekben hogyan lehet a bolyg\u00f3nkkal kapcsolatos tud\u00e1st b\u0151v\u00edteni?<\/p>\n

Az \u0171rkutat\u00e1s egyik legnagyobb haszna a F\u00f6lddel kapcsolatos perspekt\u00edva. Ez a perspekt\u00edva az Apollo-programban krist\u00e1lyosodott ki, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Apollo\u20138 \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett h\u00edres \u201eF\u00f6ldfelkelte\u201d c\u00edm\u0171 k\u00e9ppel. Az emberis\u00e9g Kopernikusz \u00f3ta tudja, hogy egy kis bolyg\u00f3n \u00e9l\u00fcnk, ami egy \u201eh\u00e9tk\u00f6znapi\u201d csillag k\u00f6r\u00fcl kering. De ha a vil\u00e1g\u0171rb\u0151l tekint\u00fcnk a F\u00f6ldre, ez a t\u00e9ny \u00e9rzelmileg \u00e1t\u00e9lhet\u0151. Hirtelen vil\u00e1goss\u00e1 lesz, hogy ez az apr\u00f3 kis vil\u00e1g az otthonunk, amit n\u00e9h\u00e1ny \u0171rhaj\u00f3son k\u00edv\u00fcl senki sem hagyhat el. Mindannyian ehhez a bolyg\u00f3hoz vagyunk k\u00f6tve.<\/p>\n

\"\"Corbis \/ Getty Images F\u00f6ldfelkelte az Apollo\u20138 fed\u00e9lzet\u00e9r\u0151l 1968. december 29-\u00e9n.<\/p>\n

Ez pedig hat\u00e1rozott \u00e9rv amellett, hogy felel\u0151ss\u00e9gteljesebben kezelj\u00fck az emberis\u00e9g \u00fcgyeit. Ha itt rosszra fordulnak a dolgok, senki nem siet a megment\u00e9s\u00fcnkre. Az Artemis II k\u00fcldet\u00e9s sor\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek arra eml\u00e9keztettek, hogy milyen csod\u00e1latos ez a vil\u00e1g, nincs p\u00e1rja a Naprendszerben, \u00e9s amennyire tudjuk, tal\u00e1n a vil\u00e1gegyetemben is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3.<\/p>\n

N\u00e9ha elk\u00e9pzelem, hogy a Naprendszerbe \u00e9rkez\u0151 idegen civiliz\u00e1ci\u00f3 tagjai sz\u00e1m\u00e1ra milyennek t\u0171nhet a F\u00f6ld. Figyelemre m\u00e9lt\u00f3an eleven bolyg\u00f3t l\u00e1tnak, amelynek intelligens domin\u00e1ns faja csaknem 200 verseng\u0151 \u00e1llamra oszlik, ezek k\u00f6z\u00fcl sokan \u00e1lland\u00f3 konfliktusban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. K\u00e9ptelenek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni, m\u00e9g akkor is, ha saj\u00e1t fajuk fennmarad\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3 \u2013 nem tudj\u00e1k hat\u00e9konyan megakad\u00e1lyozni az \u00e9l\u0151hely\u00fck puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t, a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9st vagy lesz\u00e1molni az atomfegyverekkel. Az idel\u00e1togat\u00f3 idegenek arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatnak, hogy a Homo sapiens technol\u00f3giailag fejlett, de politikai szempontb\u00f3l \u00e9retlen.<\/p>\n

Sz\u00e1momra ez az \u0171rkutat\u00e1s egyik legfontosabb aj\u00e1nd\u00e9ka. Ha t\u00e1volr\u00f3l szeml\u00e9lj\u00fck a F\u00f6ldet, megv\u00e1ltozhat, ahogyan magunkr\u00f3l, a megosztotts\u00e1gunkr\u00f3l \u00e9s a bolyg\u00f3 ir\u00e1nti k\u00f6z\u00f6s felel\u0151ss\u00e9gr\u0151l gondolkodunk.<\/p>\n

A cikket Rind\u00f3 Kl\u00e1ra ford\u00edtotta.<\/p>\n

A legfrissebb t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek a History magazint\u00f3l:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az emberis\u00e9g m\u00e1r j\u00f3val azel\u0151tt \u00e1lmodozott arr\u00f3l, hogy elhagyja a F\u00f6ldet, miel\u0151tt ennek meglettek volna a technol\u00f3giai felt\u00e9telei.…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":170741,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[7408,13459,2376,42,43,34,50000,94,93,92],"class_list":["post-170740","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-emberiseg","tag-history","tag-hold","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-urverseny","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116909833333932019","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170740","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=170740"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170740\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/170741"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=170740"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=170740"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=170740"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}