{"id":170811,"date":"2026-07-13T04:24:08","date_gmt":"2026-07-13T04:24:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/170811\/"},"modified":"2026-07-13T04:24:08","modified_gmt":"2026-07-13T04:24:08","slug":"g7-egyre-nagyobb-a-panik-hogy-a-beszteroidozott-kinai-ipar-ledaralja-az-europait","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/170811\/","title":{"rendered":"G7: Egyre nagyobb a p\u00e1nik, hogy a beszteroidozott k\u00ednai ipar ledar\u00e1lja az eur\u00f3pait"},"content":{"rendered":"

Valamivel t\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 v\u00e1mot vetett ki<\/a> a k\u00ednai elektromos aut\u00f3k importj\u00e1ra, az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g \u00fajabb j\u00e1rm\u0171ipari term\u00e9kk\u00f6r eset\u00e9ben vette fontol\u00f3ra a v\u00e1mok kivet\u00e9s\u00e9t: ez\u00fattal a t\u00f6lthet\u0151 (plugin) hibrid meghajt\u00e1s\u00fa k\u00ednai j\u00e1rm\u0171vek megv\u00e1mol\u00e1sa mer\u00fclt fel<\/a> j\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n.<\/p>\n

A h\u00edr megjelen\u00e9se el\u0151tti napokban Br\u00fcsszelben az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs \u00fcl\u00e9s\u00e9n is t\u00e9ma volt az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 n\u00f6vekv\u0151 kereskedelmi deficitje K\u00edn\u00e1val. Ez 2015 \u00e9s 2025 k\u00f6z\u00f6tt csaknem k\u00e9t \u00e9s f\u00e9lszeres\u00e9re n\u0151tt<\/a>, \u00e9s 2026 elej\u00e9re napi szinten m\u00e1r megk\u00f6zel\u00edtette az egymilli\u00e1rd eur\u00f3t. Itt egyel\u0151re semmilyen konkr\u00e9t d\u00f6nt\u00e9s nem sz\u00fcletett a sajt\u00f3besz\u00e1mol\u00f3k szerint, ugyanakkor mivel N\u00e9metorsz\u00e1g a kor\u00e1bbi \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1hoz k\u00e9pest nyitottabb\u00e1 v\u00e1lt a szigor\u00fabb int\u00e9zked\u00e9sek ir\u00e1ny\u00e1ba, uni\u00f3s szinten is nagyobb tere lett az eddigin\u00e9l kem\u00e9nyebb uni\u00f3s kereskedelempolitika kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak. A Reuters<\/a> cikke szerint az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g \u00e1tfog\u00f3 fel\u00fclvizsg\u00e1latot tervezett, amelynek keret\u00e9ben \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k is napirendre ker\u00fclhetnek a br\u00fcsszeli szakzsargonban ipari t\u00falkapacit\u00e1snak nevezett jelens\u00e9g (teh\u00e1t gyakorlatilag a k\u00ednai ipari export \u00e1llamvez\u00e9relt felfuttat\u00e1sa) \u00e9s a K\u00edn\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Az eur\u00f3pai iparban j\u00fanius v\u00e9ge \u00f3ta p\u00e1nikhangulat uralkodott el, miut\u00e1n a Volkswagenn\u00e9l a m\u00e1r betervezett 50 ezerhez k\u00e9pest m\u00e9g 50 ezer \u00e1ll\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t helyezte kil\u00e1t\u00e1sba a vez\u00e9rigazgat\u00f3 \u00faj, egyel\u0151re m\u00e9g nem elfogadott terve<\/a>. Erre \u00e9ppen az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, mert az el\u0151z\u0151 nem l\u00e1tszik elegend\u0151nek a c\u00e9g probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1hoz. Szint\u00e9n friss h\u00edr, hogy egyre t\u00f6bb p\u00e9nz\u00fcgyi c\u00e9g fogad<\/a> a n\u00e9met aut\u00f3gy\u00e1rt\u00f3k r\u00e9szv\u00e9nyei ellen, mert a k\u00ednai gy\u00e1rt\u00f3k piaci r\u00e9szesed\u00e9se a v\u00e1rakoz\u00e1sokhoz k\u00e9pest gyorsabban n\u0151 az eur\u00f3pai piacon.<\/p>\n

A k\u00ednai kih\u00edv\u00e1s persze nem csak Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9rinti, a glob\u00e1lis makrogazdas\u00e1gi egyens\u00falytalans\u00e1gok k\u00e9rd\u00e9se a francia eln\u00f6ks\u00e9ggel megval\u00f3sul\u00f3 G7-tal\u00e1lkoz\u00f3k k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja volt<\/a> az elm\u00falt id\u0151szakban. Emmanuel Macron francia eln\u00f6k 2025 december\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy ha a nagy gazdas\u00e1gok nem m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt az egyens\u00falytalans\u00e1gok cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben, Eur\u00f3p\u00e1nak \u201enem marad m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sa\u201d, mint protekcionista int\u00e9zked\u00e9seket bevezetni.<\/p>\n

A k\u00ednai \u00e1ll\u00e1spont ezzel szemben az<\/a>, hogy export\u0151rei nem r\u00e9szes\u00fclnek tisztess\u00e9gtelen \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sban, m\u00edg a nyugati orsz\u00e1gok egyoldal\u00fa v\u00e1mint\u00e9zked\u00e9seikkel s\u00e9rtik a nemzetk\u00f6zi kereskedelmi szab\u00e1lyokat. (Az OECD elemz\u00e9se<\/a> szerint a 2024-et megel\u0151z\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizedben a k\u00ednai v\u00e1llalatok \u00e1tlagosan h\u00e1romszor-nyolcszor t\u00f6bb \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1st kaptak, mint a fejlett orsz\u00e1gok c\u00e9gei, \u00e9s a k\u00ednai c\u00e9gek glob\u00e1lis piaci r\u00e9szesed\u00e9sn\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zel 60 sz\u00e1zal\u00e9ka a t\u00e1mogat\u00e1sokhoz k\u00f6thet\u0151.)<\/p>\n

Az EU K\u00edna-politik\u00e1j\u00e1ban az elm\u00falt \u00e9vekben enyhe, de j\u00f3l kivehet\u0151 hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1s figyelhet\u0151 meg. J\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n az EU kereskedelmi biztosa, Maro\u0161 \u0160ef\u010dovi\u010d kijelentette, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 K\u00edn\u00e1val fenn\u00e1ll\u00f3 kiegyens\u00falyozatlan kereskedelmi kapcsolata \u201eolyan pontra jutott, amely \u00fajratervez\u00e9st ig\u00e9nyel\u201d. Az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1gon bel\u00fcl egyre ink\u00e1bb teret nyer<\/a> a kem\u00e9nyebb fell\u00e9p\u00e9st p\u00e1rtol\u00f3 ir\u00e1nyzat, ek\u00f6zben viszont a tag\u00e1llamok tov\u00e1bbra is megosztottak<\/a>: Franciaorsz\u00e1g a szigor\u00fabb fell\u00e9p\u00e9st t\u00e1mogatja, m\u00edg N\u00e9metorsz\u00e1g \u2013 mint az EU legnagyobb export\u0151re jelent\u0151s k\u00ednai kitetts\u00e9ggel \u2013 \u00e9s Spanyolorsz\u00e1g, amely egyre ink\u00e1bb k\u00ednai befektet\u00e9sek c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, \u00f3vatosabb \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pvisel.<\/p>\n

Szint\u00e9n az ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1st jelzi a m\u00e1rciusban bemutatott Ipari gyors\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny (Industrial Accelerator Act) is, amely bizonyos \u00e1gazatokban az eur\u00f3pai c\u00e9geket hozn\u00e1 helyzetbe, p\u00e9ld\u00e1ul olyan m\u00f3don, hogy k\u00f6zbeszerz\u00e9sekn\u00e9l el\u0151nyt \u00e9lvezn\u00e9nek azok a v\u00e1llalatok, amelyek nagyobb ar\u00e1nyban t\u00e1maszkodnak eur\u00f3pai besz\u00e1ll\u00edt\u00f3kra. Ez a v\u00e1mokhoz hasonl\u00f3an szint\u00e9n nem tetszik K\u00edn\u00e1nak<\/a>, viszont szint\u00e9n megosztja az eur\u00f3pai orsz\u00e1gokat, ami miatt m\u00e9g nem is lehet tudni, hogy v\u00e9g\u00fcl pontosan milyen int\u00e9zked\u00e9sek ker\u00fclnek majd bele.<\/p>\n

A m\u00e1sodik K\u00edna-sokk<\/p>\n

A tervezett int\u00e9zked\u00e9sek \u00e9s a politikai kommunik\u00e1ci\u00f3 mellett akad\u00e9miai \u00e9s elemz\u0151i k\u00f6r\u00f6kben is egyre t\u00f6bbet foglalkoznak azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy K\u00edna m\u00e1r nem puszt\u00e1n egy kereskedelmi partner a sok k\u00f6z\u00fcl, hanem egyre ink\u00e1bb geopolitikai \u00e9s gazdas\u00e1gi riv\u00e1lisk\u00e9nt jelenik meg Eur\u00f3pa sz\u00e1m\u00e1ra. A jelens\u00e9get gyakran \u201em\u00e1sodik K\u00edna-sokknak\u201d nevezik az els\u0151 K\u00edna-sokk ut\u00e1n, ami az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban volt a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb a 2000-es \u00e9vekben, miut\u00e1n K\u00edna 2001-ben a Kereskedelmi Vil\u00e1gszervezet (WTO) tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. (A sokk Eur\u00f3p\u00e1t is \u00e9rintette, de kev\u00e9sb\u00e9, mint az USA-t, \u00e9s bizonyos ipar\u00e1gak felfut\u00f3 exportja ellens\u00falyozta<\/a> a hat\u00e1st.) Az olcs\u00f3 k\u00ednai textil-, b\u00fator-, elektronikai \u00e9s m\u00e1s iparcikkek fokoz\u00f3d\u00f3 versenye sz\u00e1mos amerikai gy\u00e1rat kiszor\u00edtott a piacr\u00f3l, ami a becsl\u00e9sek<\/a> szerint mintegy 2,4 milli\u00f3 munkahely megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezetett, \u00e9s egyes elemz\u00e9sek szerint hozz\u00e1j\u00e1rult az Egyes\u00fclt \u00c1llamok protekcionista fordulat\u00e1hoz Donald Trump 2016-os megv\u00e1laszt\u00e1sa ut\u00e1n.<\/p>\n

Akik szerint most az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 egy m\u00e1sodik hasonl\u00f3 sokkot \u00e9l \u00e1t, amellett \u00e9rvelnek, hogy<\/p>\n

a sokk ez\u00fattal m\u00e9g er\u0151teljesebb, mivel K\u00edna a k\u00e9tezres \u00e9vekhez k\u00e9pest sokkal nagyobb szerepl\u0151 lett az iparban glob\u00e1lis l\u00e9pt\u00e9kben.<\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1sul ez\u00fattal nem az olcs\u00f3 iparcikkek piac\u00e1n v\u00e1lik domin\u00e1nss\u00e1, hanem olyan, az eur\u00f3pai ipar gerinc\u00e9t k\u00e9pez\u0151 ipar\u00e1gakban, mint a j\u00e1rm\u0171ipar, a g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s egy\u00e9b, p\u00e9ld\u00e1ul z\u00f6ld technol\u00f3gi\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 magas hozz\u00e1adott \u00e9rt\u00e9k\u0171 szektorok.<\/p>\n

Az elm\u00falt id\u0151szakban t\u00f6bb tanulm\u00e1ny is r\u00e9szletesebben foglalkozott a k\u00ednai-eur\u00f3pai kereskedelmi viszonyok \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val. A francia korm\u00e1nyhoz tartoz\u00f3 strat\u00e9giai \u00e9s tervez\u00e9si bizotts\u00e1g febru\u00e1rban publik\u00e1lt tanulm\u00e1nya<\/a> szerint p\u00e9ld\u00e1ul a francia export negyed\u00e9t, a n\u00e9met exportnak pedig az egyharmad\u00e1t, m\u00edg a n\u00e9met belf\u00f6ldi termel\u00e9s t\u00f6bb mint k\u00e9tharmad\u00e1t vesz\u00e9lyeztetik a k\u00ednai versenyt\u00e1rsak. A tanulm\u00e1ny szerint szint\u00e9n nagyon \u00e9rintett a r\u00e9gi\u00f3nk (Csehorsz\u00e1g, Szlov\u00e1kia, Szlov\u00e9nia, Magyarorsz\u00e1g), ahol a belf\u00f6ldi ipari termel\u00e9s 60 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban jelent komoly kih\u00edv\u00e1st a k\u00ednai versenyt\u00e1rsak meger\u0151s\u00f6d\u00e9se, kifejezetten a magyar exporton bel\u00fcl pedig a kivitel negyed\u00e9t \u00e9rinti a k\u00ednai kih\u00edv\u00e1s.<\/p>\n

A kutat\u00f3k k\u00f6vetkeztet\u00e9se, hogy a k\u00ednai export kifejezetten azokat az ipar\u00e1gakat fenyegeti, amelyekben az eur\u00f3pai orsz\u00e1goknak komparat\u00edv el\u0151nye*<\/p>\n

A komparat\u00edv (viszonylagos) el\u0151ny\u00f6k a nemzetk\u00f6zi gazdas\u00e1gtan \u00e9s a kereskedelem legfontosabb fogalmai k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Ha egy orsz\u00e1gnak egy term\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban komparat\u00edv el\u0151nye van egy m\u00e1sik orsz\u00e1ggal szemben, akkor szabadpiaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a term\u00e9ket ez az orsz\u00e1g fogja el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s egy r\u00e9sz\u00e9t saj\u00e1t gazdas\u00e1g\u00e1n bel\u00fcl felhaszn\u00e1lni, m\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t pedig export\u00e1lni.<\/p>\n

van, \u00e9s \u00e1tlagosan 30-40 sz\u00e1zal\u00e9kos k\u00f6lts\u00e9gel\u0151nye van a k\u00ednai gy\u00e1rt\u00f3knak, amihez jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rul a j\u00fcan alul\u00e9rt\u00e9kelts\u00e9ge, ami a tanulm\u00e1ny szerint 20-25 sz\u00e1zal\u00e9kos. A szerz\u0151k szerint az elm\u00falt \u00e9vek trendjei alapj\u00e1n a k\u00ednai ipar er\u0151s\u00f6d\u00e9se nem csup\u00e1n Eur\u00f3pa versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t vagy kereskedelmi m\u00e9rleg\u00e9t vesz\u00e9lyezteti, hanem jelent\u0151s kock\u00e1zatot jelent az ipari foglalkoztat\u00e1sra \u2013 N\u00e9metorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul 2023 \u00f3ta 240 ezer ipari munkahely sz\u0171nt meg \u2013, az ipari r\u00e9gi\u00f3k stabilit\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron az eur\u00f3pai gazdas\u00e1gi modell t\u00e1rsadalmi elfogadotts\u00e1g\u00e1ra is.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokra jutott Sander Tordoir \u00e9s Brad Setser a Centre for European Reform (CER) nev\u0171 agytr\u00f6szt sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett, m\u00e1jusban k\u00f6zz\u00e9tett tanulm\u00e1ny\u00e1ban<\/a>. A k\u00e9t k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e1ltal id\u00e9zett adatok szerint a k\u00ednai export 2020 \u00f3ta az import stagn\u00e1l\u00e1sa mellett n\u00f6vekedett, N\u00e9metorsz\u00e1g eset\u00e9ben pedig az import cs\u00f6kken\u00e9se mellett ugrott meg a kivitel, \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban a jelens\u00e9g kifejezetten a leger\u0151sebb exportszektorai eset\u00e9ben \u00e9rz\u0151dik (j\u00e1rm\u0171, g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s alacsony kibocs\u00e1t\u00e1s\u00fa technol\u00f3gi\u00e1k, de m\u00e9g a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1s is). Szerint\u00fck a k\u00ednai exportt\u00f6bblet \u00e9s ipari t\u00e9rnyer\u00e9s nem puszt\u00e1n a helyi ipar term\u00e9szetes fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nye, hanem h\u00e1rom egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e9nyez\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n

Egyr\u00e9szt a gyenge belf\u00f6ldi fogyaszt\u00e1s \u00e9s a magas megtakar\u00edt\u00e1si r\u00e1ta \u2013 amelyet az ingatlanpiaci v\u00e1ls\u00e1g tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtett \u2013 visszafogja a hazai keresletet, ez\u00e9rt a megtermelt javak egyre nagyobb r\u00e9sze k\u00fclf\u00f6ldi piacokra ker\u00fcl.M\u00e1sr\u00e9szt a k\u00ednai \u00e1llam tov\u00e1bbra is er\u0151teljes iparpolitikai eszk\u00f6z\u00f6kkel j\u00e1rul hozz\u00e1 a k\u00edn\u00e1lat n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez a strat\u00e9giai \u00e1gazatokban (amire a hazai piacon nincs kereslet).Mik\u00f6zben a mesters\u00e9gesen alul\u00e9rt\u00e9kelt j\u00fcan tov\u00e1bb jav\u00edtja a k\u00ednai export versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a nemzetk\u00f6zi piacokon.<\/p>\n

Az id\u00e9zett k\u00e9t tanulm\u00e1nnyal ellent\u00e9tben az EU \u00e9s K\u00edna k\u00f6zti kereskedelmi fesz\u00fclts\u00e9gek szektori\u00e1lis jelleg\u00e9t hangs\u00falyozta ki egy m\u00e1rciusban megjelent, az Eur\u00f3pai Parlament sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett tanulm\u00e1ny<\/a>. Eszerint a k\u00ednai t\u00falkapacit\u00e1s \u00e9s exportnyom\u00e1s val\u00f3s jelens\u00e9g, de hat\u00e1sa \u00e9s er\u0151ss\u00e9ge er\u0151sen szektorf\u00fcgg\u0151. A tanulm\u00e1ny szerint a legnagyobb kock\u00e1zat az akkumul\u00e1torgy\u00e1rt\u00e1sban, az elektromos j\u00e1rm\u0171vekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rt\u00e9kl\u00e1ncokban, valamint r\u00e9szben az ipari robotik\u00e1ban jelentkezik, ahol a k\u00ednai v\u00e1llalatok jelent\u0151s t\u00falkapacit\u00e1ssal, k\u00f6lts\u00e9gel\u0151nnyel \u00e9s \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal rendelkeznek, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az eur\u00f3pai gy\u00e1rt\u00f3k kev\u00e9sb\u00e9 versenyk\u00e9pes szegmenseit fenyegeti.<\/p>\n

Ezzel szemben a f\u00e9lvezet\u0151k, a hidrog\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s a cs\u00facskateg\u00f3ri\u00e1s ipari robotika ter\u00fclet\u00e9n az eur\u00f3pai v\u00e1llalatok tov\u00e1bbra is technol\u00f3giai el\u0151nyt \u00e9lveznek, ez\u00e9rt itt a f\u0151 vesz\u00e9lyt nem a k\u00ednai t\u00falkapacit\u00e1s, hanem K\u00edna technol\u00f3giai felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sa \u00e9s \u00f6nell\u00e1t\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9sei jelentik. Ezek ugyanis hosszabb t\u00e1von sz\u0171k\u00edthetik az eur\u00f3pai c\u00e9gek piaci lehet\u0151s\u00e9geit. Ahogy arra a Rhodium Group elemz\u00e9se<\/a> is eml\u00e9keztet, K\u00edna tavasszal bemutatott \u00faj \u00f6t\u00e9ves terve alapj\u00e1n az orsz\u00e1g tov\u00e1bb er\u0151s\u00edten\u00e9 \u00e9s kiterjeszten\u00e9 az iparpolitik\u00e1j\u00e1t olyan szektorokra is, ahol eddig nem siker\u00fclt glob\u00e1lisan jelent\u0151s piaci poz\u00edci\u00f3kat el\u00e9rnie.<\/p>\n

J\u00f6jj\u00f6n a protekcionizmus<\/p>\n

A glob\u00e1lis egyens\u00falytalans\u00e1gok leegyszer\u0171s\u00edtve abb\u00f3l fakadnak, hogy h\u00e1rom meghat\u00e1roz\u00f3 gazdas\u00e1gi szerepl\u0151 \u2013 K\u00edna, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u2013 elt\u00e9r\u0151 gazdas\u00e1gi modellt k\u00f6vet: K\u00edna export- \u00e9s beruh\u00e1z\u00e1svez\u00e9relt n\u00f6veked\u00e9sre t\u00e1maszkodik, az USA jelent\u0151s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si hi\u00e1nnyal \u00e9s k\u00fcls\u0151 finansz\u00edroz\u00e1si ig\u00e9nnyel k\u00fczd, m\u00edg az EU-ban sok a megtakar\u00edt\u00e1s, de kev\u00e9s a beruh\u00e1z\u00e1s. A legkedvez\u0151bb megold\u00e1s ez\u00e9rt a br\u00fcsszeli Bruegel Int\u00e9zet tavasszal megjelent elemz\u00e9se szerint<\/a> az lenne, ha a h\u00e1rom gazdas\u00e1gi centrum \u00f6sszehangoltan alkalmazkodna: K\u00edna a fogyaszt\u00e1svez\u00e9relt n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s er\u0151sebb szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3 fel\u00e9 mozdulna, az USA a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si konszolid\u00e1ci\u00f3val n\u00f6veln\u00e9 megtakar\u00edt\u00e1sait, az EU pedig a beruh\u00e1z\u00e1sok \u00e9s a termel\u00e9kenys\u00e9g jav\u00edt\u00e1s\u00e1val cs\u00f6kkenten\u00e9 a t\u00f6bbleteit.<\/p>\n

T\u00f6bb<\/a> elemz\u00e9s<\/a> \u00e9s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1ul a Nemzetk\u00f6zi Valutaalap is<\/a> a j\u00fcan 20-30 sz\u00e1zal\u00e9kos fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgeti K\u00edna k\u00fcls\u0151 egyens\u00falytalans\u00e1gainak m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, azonban egyel\u0151re nincs jele annak, hogy Peking k\u00e9sz lenne ebbe az ir\u00e1nyba l\u00e9pni. A n\u00e9met c\u00e9gek exportkitetts\u00e9ge miatt a K\u00edn\u00e1val val\u00f3 er\u0151teljesebb konfront\u00e1ci\u00f3t\u00f3l eddig tart\u00f3zkod\u00f3 n\u00e9met korm\u00e1ny v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1llaspontj\u00e1t jelzi, hogy Friedrich Merz j\u00faniusban m\u00e1r arr\u00f3l besz\u00e9lt<\/a>, hogy a k\u00ednai valuta 30 sz\u00e1zal\u00e9kkal alul\u00e9rt\u00e9kelt, \u00e9s felvetette, hogy egy nemzetk\u00f6zi meg\u00e1llapod\u00e1s keret\u00e9ben fel lehetne \u00e9rt\u00e9kelni.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik, kor\u00e1bban tabunak sz\u00e1m\u00edt\u00f3, de egyre t\u00f6bbek \u00e1ltal felvetett ir\u00e1ny a Trump-v\u00e1mokhoz hasonl\u00f3 egyoldal\u00fa \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1mok kivet\u00e9se lenne a k\u00ednai importra. A francia tanulm\u00e1ny \u00e1ltal\u00e1nos, 30 sz\u00e1zal\u00e9kos v\u00e1m mellett \u00e9rvel, Tordoir \u00e9s Setser pedig egy amerikai kereskedelempolitikai eszk\u00f6z (301-es cikkely) \u00e1tv\u00e9tele mellett \u00e9rvel. Ez szerint\u00fck uni\u00f3s szinten politikailag k\u00f6nnyebben \u00e1tvihet\u0151 lenne egy \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e1mn\u00e1l, \u00e9s hat\u00e9konyabb is lenne, mivel nem kellene minden egyes v\u00e1llalatn\u00e1l vagy konkr\u00e9t term\u00e9kn\u00e9l bizony\u00edtani az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1st, hanem sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n is c\u00e9lzott v\u00e1mot lehetne kivetni a legfontosabb ipar\u00e1gakban (p\u00e9ldak\u00e9nt a j\u00e1rm\u0171ipart, vegyi anyagokat, akkumul\u00e1torokat, f\u00e9lvezet\u0151ket eml\u00edtik). A kutat\u00f3k szerint a 301-es jelleg\u0171 v\u00e1mokat t\u00e1rgyal\u00e1si alapk\u00e9nt is fel lehetne haszn\u00e1lni a j\u00fcan fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9\u00e9rt cser\u00e9be.<\/p>\n

Mindezek mellett Tordoir \u00e9s Setser szerint sz\u00fcks\u00e9g lenne az Ipari gyors\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyben szerepl\u0151 eur\u00f3pai beszerz\u00e9st \u00f6szt\u00f6nz\u0151 \u00e9s helyi gy\u00e1rt\u00f3kat el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u0151 szab\u00e1lyokra (amelyek szerint\u00fck csak kiegyens\u00falyozn\u00e1k a k\u00ednai piacra jellemz\u0151 hasonl\u00f3 szab\u00e1lyokat), valamint arra is, hogy ezeket esetlegesen kiterjessz\u00e9k olyan kereskedelmi partnerekre, akik a piacra jut\u00e1s\u00e9rt cser\u00e9be adn\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1st eur\u00f3pai aut\u00f3kra a saj\u00e1t piacaikon (p\u00e9ld\u00e1ul Jap\u00e1n, D\u00e9l-Korea, T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g). De ezek szerint\u00fck nem helyettes\u00edtik, csak kieg\u00e9sz\u00edtik a v\u00e1mokat.<\/p>\n

A saj\u00e1t porta el\u0151tti sepreget\u00e9s feladata<\/p>\n

M\u00e1sok szerint ugyanakkor a v\u00e1mok csak az eur\u00f3pai c\u00e9gek lemarad\u00e1s\u00e1t konzerv\u00e1ln\u00e1k, r\u00e1ad\u00e1sul nem is lenn\u00e9nek hat\u00e9konyak, mivel az eur\u00f3pai c\u00e9gek k\u00fclf\u00f6ldi piacokon is h\u00e1tr\u00e1nyban vannak a k\u00ednaiakkal szemben. Ezt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviseli p\u00e9ld\u00e1ul Daniel Gros, a Bocconi Egyetem Eur\u00f3pai Szakpolitikai Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja, aki j\u00fanius elej\u00e9n megjelent cikk\u00e9ben<\/a> arra eml\u00e9keztetett, hogy mivel a k\u00f6ztes term\u00e9kek az EU K\u00edn\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 teljes importj\u00e1nak t\u00f6bb mint 40 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszik ki, a v\u00e1mok az eur\u00f3pai gazdas\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9ben n\u00f6veln\u00e9k a termel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geket. Ez p\u00e9ld\u00e1ul a villanyaut\u00f3k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban az akkumul\u00e1torok miatt hatalmas neh\u00e9zs\u00e9geket okozna. Az uni\u00f3s aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s k\u00f6zel 40 sz\u00e1zal\u00e9ka exportra k\u00e9sz\u00fcl, ez\u00e9rt Gros szerint egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a v\u00e1mok jav\u00edtan\u00e1k az eur\u00f3pai aut\u00f3gy\u00e1rt\u00e1s versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Szerinte a f\u0151 probl\u00e9ma ugyanis nem a k\u00ednai import n\u00f6veked\u00e9se, hanem az eur\u00f3pai export cs\u00f6kken\u00e9se. R\u00e9szben ezt er\u0151s\u00edti meg a Kieli Vil\u00e1ggazdas\u00e1gi Int\u00e9zet j\u00faniusban k\u00f6zz\u00e9tett elemz\u00e9se<\/a>, amely szerint N\u00e9metorsz\u00e1g EU-n k\u00edv\u00fcli piacokon elszenvedett exportvesztes\u00e9g\u00e9nek mintegy harmada k\u00f6t\u0151dik csak a k\u00ednai versenyt\u00e1rsak meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez (az aut\u00f3iparban 38 sz\u00e1zal\u00e9k).<\/p>\n

Ez\u00e9rt az elemz\u00e9s szerz\u0151i \u00e9s Gros is azt gondolj\u00e1k, hogy a v\u00e1mok legfeljebb csak ideiglenesen jelenten\u00e9nek megold\u00e1st, r\u00e1ad\u00e1sul mivel a k\u00ednai export m\u00e1s piacokon k\u00f6tne ki, a probl\u00e9ma az eur\u00f3pai export\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra csak ezekre a piacokra helyez\u0151dne \u00e1t. Szerint\u00fck az EU-nak \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gnak ink\u00e1bb a saj\u00e1t probl\u00e9m\u00e1inak megold\u00e1s\u00e1ra k\u00e9ne f\u00f3kusz\u00e1lnia, n\u00f6velni a beruh\u00e1z\u00e1sokat, innov\u00e1ci\u00f3ra k\u00f6lteni, jobban kihaszn\u00e1lni a bels\u0151 piac el\u0151nyeit \u00e9s cs\u00f6kkenteni az energia\u00e1rakat.<\/p>\n

Egyel\u0151re p\u00e1rbesz\u00e9d j\u00f6n, nem eszkal\u00e1ci\u00f3<\/p>\n

A kem\u00e9nyebb fell\u00e9p\u00e9s p\u00e1rtol\u00f3i szerint ugyan sz\u00fcks\u00e9g van a bels\u0151 reformokra is, de \u00fagy \u00edt\u00e9lik meg, hogy az eur\u00f3pai c\u00e9gek olyan sebess\u00e9ggel ker\u00fclnek h\u00e1tr\u00e1nyba a versenyt\u00e1rsakkal szemben, ami m\u00e1r kifejezetten az eur\u00f3pai ipar gyors le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9vel fenyeget. Emiatt m\u00e9g annak ellen\u00e9re is meg\u00e9ri szigor\u00edtani az uni\u00f3s kereskedelempolitik\u00e1t K\u00edn\u00e1val szemben, hogy ennek egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00f6lts\u00e9gei lenn\u00e9nek a v\u00e1laszint\u00e9zked\u00e9sek miatt. Ahogy Tordoir \u00e9s Setser fogalmaznak a tanulm\u00e1nyukban, \u201eolcs\u00f3bb id\u0151ben megv\u00e9deni az ipari kapacit\u00e1sokat, mint az ipar\u00e1gak \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edteni azokat\u201d.<\/p>\n

Jelenleg viszont \u00fagy t\u0171nik, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151szak nem az egyoldal\u00fa int\u00e9zked\u00e9sekr\u0151l fog sz\u00f3lni. J\u00fanius v\u00e9g\u00e9n ugyanis az EU \u00e9s K\u00edna abban egyezett meg, hogy egy okt\u00f3berig tart\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1ssorozatot ind\u00edtanak el, amely sor\u00e1n azt fogj\u00e1k v\u00e9gigbesz\u00e9lni, hogy mik\u00e9ppen lehetne kiegyens\u00falyozottabb\u00e1 tenni a k\u00e9toldal\u00fa kapcsolataikat. A Guardian<\/a> \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sei szerint ez azt is jelenti, hogy a hibrid j\u00e1rm\u0171vek megv\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se legkor\u00e1bban \u0151sszel ker\u00fclhet ism\u00e9t napirendre.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Valamivel t\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 v\u00e1mot vetett ki a k\u00ednai elektromos aut\u00f3k importj\u00e1ra,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":170812,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[107,42,3048,3284,3865,50018,104,43,34,50017,3037,1103,94,93,92],"class_list":["post-170811","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-eu","tag-hungarian","tag-ipar","tag-jarmuipar","tag-kereskedelem","tag-kereskedelempolitika","tag-kina","tag-magyar","tag-news","tag-protekcionizmus","tag-vallalat","tag-vam","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116910769101397931","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170811","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=170811"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/170811\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/170812"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=170811"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=170811"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=170811"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}