{"id":171376,"date":"2026-07-13T13:44:07","date_gmt":"2026-07-13T13:44:07","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/171376\/"},"modified":"2026-07-13T13:44:07","modified_gmt":"2026-07-13T13:44:07","slug":"el-nino-meg-rosszabb-a-helyzet-mint-gondoltuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/171376\/","title":{"rendered":"El Ni\u00f1o: m\u00e9g rosszabb a helyzet, mint gondoltuk"},"content":{"rendered":"

A Csendes-\u00f3ce\u00e1n tr\u00f3pusi vizeinek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete olyan drasztikus emelked\u00e9st mutat, amire a modern meteorol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e9g nem nagyon volt p\u00e9lda \u2013 \u00edrja a Kider\u00fcl.hu<\/a>. Az Eur\u00f3pai K\u00f6z\u00e9pt\u00e1v\u00fa Id\u0151j\u00e1r\u00e1s-el\u0151rejelz\u0151 K\u00f6zpont (ECMWF) legfrissebb modellfut\u00e1sai szerint egy eddig sosem l\u00e1tott er\u0151ss\u00e9g\u0171 El Ni\u00f1o-jelens\u00e9g<\/a> el\u0151tt \u00e1llunk, ami alapjaiban form\u00e1lhatja \u00e1t Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Eur\u00f3pa k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9l \u00e9v\u00e9nek id\u0151j\u00e1r\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A Csendes-\u00f3ce\u00e1n aktu\u00e1lis tengerfelsz\u00edni h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti anom\u00e1lia (SST) t\u00e9rk\u00e9pe alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a D\u00e9l-Amerika partjait\u00f3l eg\u00e9szen a d\u00e9lk\u00f6r\u00f6k k\u00f6zep\u00e9ig a tengerv\u00edz h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete helyenk\u00e9nt 3-5 Celsius-fokkal is meghaladja az 1971\u20132000 k\u00f6z\u00f6tti b\u00e1zisid\u0151szak \u00e1tlag\u00e1t. Ez a gigantikus kiterjed\u00e9s\u0171 melegv\u00edz-t\u00f6meg nem m\u00e1s, mint az El Ni\u00f1o (ENSO)<\/a> jelens\u00e9g meleg f\u00e1zisa, amely a glob\u00e1lis id\u0151j\u00e1r\u00e1si motor egyik legf\u0151bb hajt\u00f3ereje. A jelenlegi m\u00e9r\u00e9sek szerint a felmeleged\u00e9s \u00fcteme \u00e9s intenzit\u00e1sa m\u00e1r most a valaha feljegyzett legextr\u00e9mebb \u00e9vek szintj\u00e9n van, s\u0151t, egyes k\u00f6rzetekben t\u00fal is l\u00e9pi azt.<\/p>\n

A helyzet komolys\u00e1g\u00e1t az ECMWF<\/a> legfrissebb, j\u00falius 1-jei ind\u00edt\u00e1s\u00fa f\u00e1klyadiagramja igazolja a legink\u00e1bb. A Ni\u00f1o 3.4-es m\u00e9r\u0151k\u00f6rzetre vonatkoz\u00f3 el\u0151rejelz\u00e9sek valami olyasmit mutatnak, amit a szakemberek is hitetlenkedve figyelnek: j\u00faniusban m\u00e9g 1,5 Celsius-fok k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n mozgott az elt\u00e9r\u00e9s, j\u00faliusra azonban a g\u00f6rb\u00e9k kil\u0151ttek a +2 Celsius-fokos k\u00fcsz\u00f6b f\u00f6l\u00e9. Az anom\u00e1lia k\u00e9s\u0151 \u0151sszel \u00e9s a t\u00e9li h\u00f3napokban \u00e9rheti el a cs\u00facs\u00e1t.<\/p>\n

A sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge +3,4 \u00e9s +4,4 Celsius-fok k\u00f6z\u00f6tti rekordmagas anom\u00e1li\u00e1t jelez el\u0151re a t\u00e9l elej\u00e9re, ami Moln\u00e1r L\u00e1szl\u00f3 meteorol\u00f3gus lapunknak adott interj\u00faja szerint m\u00e1r nem szuper-El Ni\u00f1o, hanem hiper-El Ni\u00f1o<\/a>.<\/p>\n

M\u00e1r a b\u00e1ziseltol\u00e1s sem seg\u00edt<\/p>\n

A kider\u00fcl.hu szerint az ECMWF m\u00e1jusi \u00e9s j\u00faliusi el\u0151rejelz\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt egy fontos szakmai r\u00e9szletre bukkanhatunk: a szakemberek ugyanis \u00fagynevezett b\u00e1ziseltol\u00e1st hajtottak v\u00e9gre. A m\u00e1jusi diagramon az anom\u00e1li\u00e1t m\u00e9g a r\u00e9gebbi, 1981\u20132010-es \u00e9ghajlati \u00e1tlaghoz viszony\u00edtott\u00e1k. A j\u00faliusi diagramon viszont m\u00e1r \u00e1tt\u00e9rtek a frissebb, 1991\u20132020-as kl\u00edmab\u00e1zisra. Ennek oka, hogy a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s miatt az ut\u00f3bbi harminc \u00e9v l\u00e9nyegesen melegebb \u00e1tlagot produk\u00e1lt, mint az azt megel\u0151z\u0151 id\u0151szak.<\/p>\n

A hat\u00e1s m\u00e1r a k\u00f6zvetlen j\u00faniusi m\u00e9r\u00e9seken is tiszt\u00e1n l\u00e1tszik: a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00e1zis miatt az \u00fajabb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sban a j\u00faniusi El Ni\u00f1o anom\u00e1lia \u00e9rt\u00e9ke m\u00e1r csak 1,5 fokos, a m\u00e1sikn\u00e1l viszont ugyanez a j\u00faniusi \u00e9rt\u00e9k m\u00e1r 1,8 fokos magass\u00e1gban szerepel. A k\u00e9t modellfut\u00e1st egym\u00e1s mell\u00e9 t\u00e9ve a legd\u00f6bbenetesebb az, hogy a j\u00faliusi sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokban a g\u00f6rb\u00e9k a melegebb kl\u00edmab\u00e1zis ellen\u00e9re sem ker\u00fcltek lejjebb. S\u0151t, m\u00e9g magasabbra l\u0151ttek ki, mint m\u00e1jusban.<\/p>\n

Mi v\u00e1r r\u00e1nk?<\/p>\n

Egy ekkora energi\u00e1j\u00fa tr\u00f3pusi folyamat a bolyg\u00f3 t\u00fals\u00f3 fel\u00e9n, \u00edgy Eur\u00f3p\u00e1ban is \u00e9rezteti a hat\u00e1s\u00e1t, megv\u00e1ltoztatva a magaslati fut\u00f3\u00e1raml\u00e1sok fut\u00e1s\u00e1t. Az ECMWF szezon\u00e1lis progn\u00f3zisa a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9l \u00e9vre meglehet\u0151sen hat\u00e1rozott k\u00e9pet mutat a kontinens\u00fcnkre n\u00e9zve. Az \u00f6reg kontinens t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n rendk\u00edv\u00fcl csapad\u00e9kos \u0151sz \u00e9s t\u00e9l k\u00f6rvonalaz\u00f3dik. Az Atlanti-\u00f3ce\u00e1n fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 nedves, enyhe l\u00e9gt\u00f6megek egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vethetik majd egym\u00e1st, ami<\/p>\n

a sok\u00e9ves \u00e1tlagn\u00e1l j\u00f3val t\u00f6bb es\u0151t \u00e9s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben az \u00e1tlagosn\u00e1l melegebb, enyh\u00e9bb peri\u00f3dusokat eredm\u00e9nyezhet.<\/p>\n

A K\u00e1rp\u00e1t-medence id\u0151j\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a statisztikai elemz\u00e9sek alapj\u00e1n az er\u0151s El Ni\u00f1o kifejezetten mark\u00e1ns hat\u00e1st gyakorol a t\u00e9li f\u00e9l\u00e9vben. T\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatban az er\u0151s El Ni\u00f1o-esem\u00e9nyek idej\u00e9n a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben 20-30 sz\u00e1zal\u00e9kos csapad\u00e9kt\u00f6bblet alakul ki a k\u00e9s\u0151 \u0151szi \u00e9s t\u00e9li h\u00f3napokban. Ez azt jelenti, hogy a m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 asz\u00e1lyosabb id\u0151szakok ut\u00e1n egy kifejezetten es\u0151s, \u00e1rad\u00e1sokkal tark\u00edtott f\u00e9l \u00e9v k\u00f6vetkezhet, tele hull\u00e1mz\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszonyokkal.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A Csendes-\u00f3ce\u00e1n tr\u00f3pusi vizeinek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete olyan drasztikus emelked\u00e9st mutat, amire a modern meteorol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e9g nem nagyon volt…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":171377,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[29111,12702,24621,42,43,1830,34,94,93,92],"class_list":["post-171376","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-ecmwf","tag-el-nino","tag-enso","tag-hungarian","tag-magyar","tag-meteorologia","tag-news","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116912971191031210","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/171376","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=171376"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/171376\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/171377"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=171376"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=171376"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=171376"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}