{"id":173199,"date":"2026-07-15T03:25:27","date_gmt":"2026-07-15T03:25:27","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/173199\/"},"modified":"2026-07-15T03:25:27","modified_gmt":"2026-07-15T03:25:27","slug":"index-tudomany-jon-a-szuper-el-nino-a-tudosok-pedig-mar-a-nap-fenyet-csokkentenek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/173199\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – J\u00f6n a szuper El Nino, a tud\u00f3sok pedig m\u00e1r a Nap f\u00e9ny\u00e9t cs\u00f6kkenten\u00e9k"},"content":{"rendered":"

Egyre gyakrabban szembes\u00fcl\u00fcnk olyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyekkel, amelyek n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt m\u00e9g ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtottak. Rekordokat d\u00f6nt\u0151 h\u0151hull\u00e1mok<\/a>, puszt\u00edt\u00f3 \u00e1rvizek, elh\u00faz\u00f3d\u00f3 asz\u00e1lyok \u00e9s soha nem l\u00e1tott er\u0151ss\u00e9g\u0171 viharok alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9gi\u00f3inak \u00e9let\u00e9t. Mik\u00f6zben a tud\u00f3sok egyre s\u00fcrget\u0151bben figyelmeztetnek arra, hogy a kibocs\u00e1t\u00e1sok cs\u00f6kkent\u00e9se<\/a>\u00a0n\u00e9lk\u00fcl a felmeleged\u00e9s tov\u00e1bb gyorsulhat, egy m\u00e1sik, sokkal vitatottabb k\u00e9rd\u00e9s is egyre gyakrabban ker\u00fcl el\u0151: lehet-e mesters\u00e9gesen beavatkozni a F\u00f6ld \u00e9ghajlati rendszer\u00e9be, ha m\u00e1r nem tudjuk el\u00e9g gyorsan megf\u00e9kezni a v\u00e1ltoz\u00e1sokat?<\/p>\n

Az egyik ilyen elk\u00e9pzel\u00e9s szerint a megold\u00e1s sz\u00f3 szerint az \u00e9gbolton lehet. R\u00e1ad\u00e1sul ez\u00fattal nem \u00fajabb energiaforr\u00e1sr\u00f3l vagy \u00f3ri\u00e1si hi-tech g\u00e9pekr\u0151l<\/a> van sz\u00f3, hanem a felh\u0151kr\u0151l. Egyre t\u00f6bb kutat\u00f3 vizsg\u00e1lja ugyanis az \u00fagynevezett tengeri felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9s, vagyis a marine cloud brightening lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, amelynek l\u00e9nyege, hogy apr\u00f3 tengerv\u00edzr\u00e9szecsk\u00e9kkel vil\u00e1gosabb\u00e1 \u00e9s f\u00e9nyvisszaver\u0151bb\u00e9 tenn\u00e9k az \u00f3ce\u00e1nok feletti felh\u0151ket.<\/p>\n

Az elk\u00e9pzel\u00e9s egyszer\u0171nek hangzik, ugyanis ha a felh\u0151k t\u00f6bb napf\u00e9nyt vernek vissza az \u0171r fel\u00e9, kevesebb energia jut el a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9re, \u00edgy \u00e1tmenetileg cs\u00f6kkenthet\u0151 lehet a felmeleged\u00e9s.\u00a0A m\u00f3dszer azonban rendk\u00edv\u00fcl vitatott, hiszen az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1tlan beavatkoz\u00e1st jelentene a bolyg\u00f3 \u00e9ghajlati rendszer\u00e9be. A k\u00e9rd\u00e9s most az\u00e9rt ker\u00fclt ism\u00e9t el\u0151t\u00e9rbe, mert a tud\u00f3sok szerint egy rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s szuper El Nino alakulhat ki 2026 v\u00e9g\u00e9re<\/a>, amely vil\u00e1gszerte fokozhatja a h\u0151hull\u00e1mokat, \u00e1rvizeket, asz\u00e1lyokat \u00e9s m\u00e1s puszt\u00edt\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyeket.<\/p>\n

Igen \u00e1m,\u00a0de az \u00faj kutat\u00e1s szerint a felh\u0151k mesters\u00e9ges vil\u00e1gos\u00edt\u00e1s\u00e1val ak\u00e1r 40 sz\u00e1zal\u00e9kkal is m\u00e9rs\u00e9kelhet\u0151 lehetne egy ilyen rendk\u00edv\u00fcli El Nino ereje \u2013 de a kutat\u00f3k hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy ez egyel\u0151re nem megold\u00e1s, csup\u00e1n egy vizsg\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9g.<\/p>\n

Felh\u0151k vs. El Nino<\/p>\n

Az El Nino egy term\u00e9szetes \u00e9ghajlati jelens\u00e9g, amely a tr\u00f3pusi Csendes-\u00f3ce\u00e1n t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben alakul ki. L\u00e9nyege, hogy a tengerfelsz\u00edn h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete az \u00e1tlagosn\u00e1l melegebb\u00e9 v\u00e1lik, ami vil\u00e1gszerte hat\u00e1ssal van az id\u0151j\u00e1r\u00e1si mint\u00e1kra.\u00a0Egy er\u0151s El Nino rendszerint megemeli a glob\u00e1lis \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet, \u00e9s jelent\u0151sen n\u00f6veli a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyek es\u00e9ly\u00e9t. A jelens\u00e9get azonban napjainkban m\u00e1r nem \u00f6nmag\u00e1ban kell vizsg\u00e1lni: az ember okozta kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s egy eleve melegebb alap\u00e1llapotot hozott l\u00e9tre, amelyben az El Nino-hat\u00e1sok m\u00e9g intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1lhatnak.\u00a0A kutat\u00f3k szerint ez azt jelenti, hogy a j\u00f6v\u0151ben<\/p>\n

egy-egy er\u0151sebb El Nino m\u00e1r nem puszt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napnyi id\u0151j\u00e1r\u00e1si anom\u00e1li\u00e1t jelenthet, hanem emberek milli\u00f3inak \u00e9let\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 v\u00e1ls\u00e1ghelyzeteket.<\/p>\n

A tud\u00f3sok \u00e9ppen ez\u00e9rt most azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy lehet-e valamilyen m\u00f3don lehalk\u00edtani ezeket a term\u00e9szetes kl\u00edmahat\u00e1sokat.<\/p>\n

A Scripps Institution of Oceanography<\/a> kutat\u00f3i \u00e1ltal vezetett \u00faj tanulm\u00e1ny azt vizsg\u00e1lta, hogy a napenergia visszaver\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00fagynevezett napf\u00e9ny-geotechnol\u00f3gia (solar geoengineering) k\u00e9pes lehet-e m\u00e9rs\u00e9kelni a leger\u0151sebb El Nino-esem\u00e9nyek hat\u00e1sait.\u00a0Ez a konkr\u00e9t m\u00f3dszer a tengeri felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9s.\u00a0Ennek sor\u00e1n apr\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9ket \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul tengerv\u00edzb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 s\u00f3krist\u00e1lyokat \u2013 juttatn\u00e1nak az \u00f3ce\u00e1nok feletti alacsony felh\u0151kbe.\u00a0A r\u00e9szecsk\u00e9k t\u00f6bb v\u00edzcsepp k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t seg\u00edthetik el\u0151, amit\u0151l a felh\u0151k feh\u00e9rebb\u00e9, f\u00e9nyvisszaver\u0151bb\u00e9 v\u00e1lhatnak.<\/p>\n

A vil\u00e1gosabb felh\u0151k t\u00f6bb napsug\u00e1rz\u00e1st vern\u00e9nek vissza az \u0171rbe, \u00edgy kevesebb h\u0151 \u00e9rn\u00e9 el a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9t.<\/p>\n

A kutat\u00f3k szerint megfelel\u0151 id\u0151z\u00edt\u00e9ssel a m\u00f3dszer ak\u00e1r egy rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s El Nino hat\u00e1s\u00e1t is jelent\u0151sen cs\u00f6kkenthetn\u00e9. Olyannyira, hogy a\u00a0modellek alapj\u00e1n a beavatkoz\u00e1s ak\u00e1r 40 sz\u00e1zal\u00e9kkal is n\u00f6velhetn\u00e9 az El Nino ellent\u00e9tek\u00e9nt ismert La Nina h\u0171t\u0151 \u00e9s sz\u00e1r\u00edt\u00f3 hat\u00e1sait, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban alacsonyabb glob\u00e1lis h\u0151m\u00e9rs\u00e9klettel j\u00e1rnak.\u00a0Persze az sem mindegy, mikor alkalmazn\u00e1k a technol\u00f3gi\u00e1t, mivel min\u00e9l kor\u00e1bban kezd\u0151dne a beavatkoz\u00e1s egy er\u0151s\u00f6d\u0151 El Nino sor\u00e1n, ann\u00e1l nagyobb lehetne a hat\u00e1sa.\u00a0<\/p>\n

Ausztr\u00e1liai katasztr\u00f3fa szolg\u00e1ltatta a term\u00e9szetes k\u00eds\u00e9rletet<\/p>\n

A kutat\u00f3k azonban nem v\u00e9gezhettek val\u00f3di geoengineering-k\u00eds\u00e9rletet a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben, egy ilyen beavatkoz\u00e1s ugyanis t\u00fal sok ismeretlen t\u00e9nyez\u0151t hordozna, \u00e9s ak\u00e1r s\u00falyos, el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel is j\u00e1rhatna.\u00a0Ez\u00e9rt egy k\u00fcl\u00f6nleges \u201eterm\u00e9szetes k\u00eds\u00e9rletet\u201d haszn\u00e1ltak a tanulm\u00e1nyuk elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez.\u00a0<\/p>\n

A 2019\u20132020-as ausztr\u00e1liai boz\u00f3tt\u00fczek, amelyeket gyakran csak Fekete Ny\u00e1rk\u00e9nt<\/a> emlegetnek, hatalmas ter\u00fcleteket \u00e9gettek fel. T\u00f6bb t\u00edzmilli\u00f3 hekt\u00e1rnyi ter\u00fclet v\u00e1lt hamuv\u00e1, \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1z ember vesztette \u00e9let\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl vagy k\u00f6zvetetten a katasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben.\u00a0A t\u00fczek azonban nemcsak puszt\u00edtottak, hanem hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 f\u00fcst\u00f6t \u00e9s apr\u00f3, f\u00e9nyvisszaver\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9t juttattak a l\u00e9gk\u00f6rbe. Ezek a r\u00e9szecsk\u00e9k eljutottak a Csendes-\u00f3ce\u00e1n f\u00f6l\u00f6tti felh\u0151kbe is.<\/p>\n

Kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok szerint ezek a rendk\u00edv\u00fcl f\u00e9nyvisszaver\u0151 felh\u0151k t\u00f6bb napsug\u00e1rz\u00e1st vertek vissza, ami hozz\u00e1j\u00e1rult az \u00f3ce\u00e1n t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek leh\u0171l\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s szerepet j\u00e1tszhatott az ezt k\u00f6vet\u0151 La Nina kialakul\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A tud\u00f3sok ezt a hat\u00e1st modellezt\u00e9k le mesters\u00e9ges felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9sk\u00e9nt, \u00e9s azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha hasonl\u00f3 folyamat egy er\u0151s El Nino el\u0151tt k\u00f6vetkezne be.\u00a0A kutat\u00f3k k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt is elemeztek: az 1997-ben kezd\u0151d\u0151, illetve a 2015-\u00f6s rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s El Nin\u00f3t.\u00a0A sz\u00e1m\u00edt\u00e1saik szerint a c\u00e9lzott tengeri felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9s mindk\u00e9t esetben k\u00e9pes lett volna m\u00e9rs\u00e9kelni a jelens\u00e9g erej\u00e9t.<\/p>\n

Nem kl\u00edmamegold\u00e1s, egy v\u00e9szf\u00e9k lehetne<\/p>\n

A kutat\u00e1s szerz\u0151i azonban hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy a tanulm\u00e1nyuk nem azt jelenti, hogy a geotechnol\u00f3gia k\u00e9szen \u00e1ll a bevet\u00e9sre.\u00a0Kate Ricke, a Scripps Oceanography \u00e9s a San Dieg\u00f3-i Kaliforniai Egyetem kl\u00edmakutat\u00f3ja szerint az eredm\u00e9nyek mind\u00f6ssze azt mutatj\u00e1k, hogy a lehet\u0151s\u00e9get \u00e9rdemes tov\u00e1bb vizsg\u00e1lni.<\/p>\n

A c\u00e9l ugyanis nem az lenne, hogy az emberis\u00e9g \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl mesters\u00e9gesen szab\u00e1lyozza a F\u00f6ld h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t, hanem hogy egy-egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyes, szinte biztosan nagy k\u00e1rokat okoz\u00f3 esem\u00e9nyn\u00e9l ideiglenes eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k.\u00a0Ricke szerint egy szuper El Nino \u00e9ppen olyan helyzet lehet, amikor \u00e9rdemes lehet m\u00e9rlegelni egy ilyen beavatkoz\u00e1st, mert ilyenkor a vil\u00e1g legt\u00f6bb r\u00e9gi\u00f3ja jelent\u0151s vesztes\u00e9gekkel szembes\u00fcl.<\/p>\n

A geotechnol\u00f3gia azonban az egyik legmegoszt\u00f3bb ter\u00fclete a kl\u00edmakutat\u00e1snak.\u00a0Sok szak\u00e9rt\u0151 szerint t\u00fal vesz\u00e9lyes lenne beavatkozni egy olyan \u00f6sszetett rendszerbe, mint a F\u00f6ld \u00e9ghajlata. Att\u00f3l tartanak, hogy a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket nem lehet el\u0151re pontosan kisz\u00e1m\u00edtani.\u00a0Az egyik legnagyobb f\u00e9lelem az \u00fagynevezett \u201etermination shock\u201d, vagyis a hirtelen felmeleged\u00e9si sokk miatt van. Ez akkor k\u00f6vetkezhetne be, ha az emberis\u00e9g elkezdene egy ilyen m\u00f3dszert alkalmazni, majd valamilyen okb\u00f3l hirtelen le\u00e1ll\u00edtan\u00e1.<\/p>\n

Ebben az esetben az addig mesters\u00e9gesen visszatartott felmeleged\u00e9s gyorsan jelentkezhetne.<\/p>\n

James Haywood, az Exeteri Egyetem l\u00e9gk\u00f6rkutat\u00f3 professzora szerint emellett\u00a0 tov\u00e1bbra is rengeteg megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s van a tengeri felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9ssel kapcsolatban.\u00a0Az egyik legnagyobb technikai probl\u00e9ma szerinte az, hogy pontosan mekkora mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9s milyen m\u00e9ret\u0171 r\u00e9szecsk\u00e9re lenne sz\u00fcks\u00e9g a k\u00edv\u00e1nt h\u0171t\u0151hat\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

A t\u00fal er\u0151s beavatkoz\u00e1s ugyanis egy rendk\u00edv\u00fcl intenz\u00edv La Nin\u00e1t is el\u0151id\u00e9zhetne, amely szint\u00e9n komoly sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyeket hozhatna. A La Nina p\u00e9ld\u00e1ul \u00c1zsia \u00e9s Ausztr\u00e1lia egyes r\u00e9szein extr\u00e9m es\u0151z\u00e9seket \u00e9s \u00e1rad\u00e1sokat, m\u00edg D\u00e9l-Amerika \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok bizonyos t\u00e9rs\u00e9geiben sz\u00e1razabb id\u0151szakokat okozhat.\u00a0Haywood szerint m\u00e9g messze vagyunk att\u00f3l, hogy biztosan tudjuk, m\u0171k\u00f6dne-e a technol\u00f3gia a val\u00f3s\u00e1gban.<\/p>\n

David Keith, a Chicag\u00f3i Egyetem geofizikai professzora szint\u00e9n a gyakorlati akad\u00e1lyokra h\u00edvta fel a figyelmet. Szerinte a tengeri felh\u0151f\u00e9nyes\u00edt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges permetez\u00e9si technol\u00f3gia jelenleg messze nem el\u00e9g fejlett, hiszen a mai rendszerek teljes\u00edtm\u00e9nye legal\u00e1bb sz\u00e1zszor kisebb ann\u00e1l, mint amire gyakorlati alkalmaz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9g lenne \u2013 id\u00e9zi a CNN<\/a>.<\/p>\n

De ki d\u00f6nthetn\u00e9 el, hogy mikor \u00e9s hol avatkozzunk be az \u00e9ghajlati rendszerbe? Egy orsz\u00e1g vagy egy nemzetk\u00f6zi szervezet? Mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha egyes r\u00e9gi\u00f3k nyernek, m\u00e1sok viszont vesz\u00edtenek egy ilyen beavatkoz\u00e1ssal?<\/p>\n

A kritikusok att\u00f3l is tartanak, hogy a geotechnol\u00f3gia elterelheti a figyelmet a val\u00f3di megold\u00e1sr\u00f3l: az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9r\u0151l.\u00a0A kutat\u00f3k szerint azonban a k\u00e9rd\u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00fagy mer\u00fcl fel, hogy kl\u00edmav\u00e9delem vagy geotechnol\u00f3gia. Egy olyan vil\u00e1gban, ahol a felmeleged\u00e9s m\u00e1r most s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r, minden lehets\u00e9ges eszk\u00f6zt \u00e9rdemes lehet megvizsg\u00e1lni \u2013 m\u00e9g akkor is, ha azok kock\u00e1zatosak.<\/p>\n

\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek egyik legnagyobb kl\u00edmak\u00e9rd\u00e9se \u00edgy nemcsak az lehet, hogy mennyire gyorsan tudjuk cs\u00f6kkenteni a kibocs\u00e1t\u00e1sokat, hanem az is: k\u00e9szek vagyunk-e valaha mesters\u00e9gesen beleny\u00falni a bolyg\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1si rendszer\u00e9be, hogy megv\u00e9dj\u00fck magunkat annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit\u0151l.\n <\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: lixu \/ Getty images)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Egyre gyakrabban szembes\u00fcl\u00fcnk olyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyekkel, amelyek n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt m\u00e9g ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtottak. Rekordokat d\u00f6nt\u0151 h\u0151hull\u00e1mok, puszt\u00edt\u00f3…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":173200,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[151,152,12702,3229,50428,50427,29110,42,43,30545,38653,34,124,94,93,92,2730],"class_list":["post-173199","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-ce-femina","tag-ce-napi","tag-el-nino","tag-felho","tag-fenyvisszaveres","tag-geoengineering","tag-hohullam","tag-hungarian","tag-magyar","tag-megoldas","tag-modszer","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news","tag-zold-index"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116921862287345055","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/173199","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=173199"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/173199\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/173200"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=173199"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=173199"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=173199"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}