{"id":176906,"date":"2026-07-18T07:06:15","date_gmt":"2026-07-18T07:06:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/176906\/"},"modified":"2026-07-18T07:06:15","modified_gmt":"2026-07-18T07:06:15","slug":"olomkoporsoban-kellett-eltemetni-a-sugarzasveszely-miatt-a-nobel-dijas-kutatot-marie-curie-rendkivuli-elete-terasz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/176906\/","title":{"rendered":"\u00d3lomkopors\u00f3ban kellett eltemetni a sug\u00e1rz\u00e1svesz\u00e9ly miatt a Nobel-d\u00edjas kutat\u00f3t: Marie Curie rendk\u00edv\u00fcli \u00e9lete – Terasz"},"content":{"rendered":"

Marie Curie<\/a> neve egyet jelent a tudom\u00e1nyos kitart\u00e1ssal \u00e9s a korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9sekkel. A lengyel\u2013francia kutat\u00f3 nemcsak az els\u0151 n\u0151 volt, aki Nobel-d\u00edjat<\/a> kapott, hanem m\u00e1ig az egyetlen tud\u00f3s, akit k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1gban is ezzel az elismer\u00e9ssel jutalmaztak.<\/p>\n

Marie Curie \u00e9lete: az els\u0151 n\u0151i Nobel-d\u00edjast\u00f3l a tudom\u00e1ny legend\u00e1j\u00e1ig<\/p>\n

Ha ma megk\u00e9rdezn\u00e9nk, ki a t\u00f6rt\u00e9nelem legismertebb n\u0151i tud\u00f3sa, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokan gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl Marie Curie nev\u00e9t mondan\u00e1k. Felfedez\u00e9sei alapjaiban form\u00e1lt\u00e1k \u00e1t a fizik\u00e1t \u00e9s a k\u00e9mi\u00e1t, kutat\u00e1sai pedig a modern orvostudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re is \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1ssal voltak. Sikerei m\u00f6g\u00f6tt azonban hossz\u00fa \u00e9vek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9se, el\u0151\u00edt\u00e9letek \u00e9s rengeteg kem\u00e9ny munka \u00e1llt.<\/p>\n

\n Marie Curie, a legend\u00e1s tud\u00f3s \u00e9lete\n <\/p>\n

Maria Sk\u0142odowska n\u00e9ven sz\u00fcletett 1867-ben Vars\u00f3ban, amikor Lengyelorsz\u00e1g m\u00e9g az Orosz Birodalom fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llt. M\u00e1r gyerekk\u00e9nt kiemelked\u0151 tehets\u00e9get mutatott, \u00e1m n\u0151k\u00e9nt haz\u00e1j\u00e1ban nem tanulhatott egyetemen. Hogy megval\u00f3s\u00edthassa \u00e1lm\u00e1t, nevel\u0151n\u0151k\u00e9nt dolgozott, minden f\u00e9lretett p\u00e9nz\u00e9t arra ford\u00edtotta, hogy k\u00e9s\u0151bb P\u00e1rizsban folytathassa tanulm\u00e1nyait.<\/p>\n

A Sorbonne-on fizik\u00e1t \u00e9s matematik\u00e1t tanult, gyakran rendk\u00edv\u00fcl szer\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt, de kitart\u00e1sa meghozta az eredm\u00e9nyt: az \u00e9vfolyam legjobbjai k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb megismerte Pierre Curie fizikust, akivel nemcsak az \u00e9let\u00fcket, hanem a kutat\u00f3munk\u00e1jukat is \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k.<\/p>\n

\n A radioaktivit\u00e1s kutat\u00e1sa \u00faj korszakot nyitott\n <\/p>\n

A h\u00e1zasp\u00e1rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az akkor m\u00e9g alig ismert radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s<\/a> \u00e9rdekelte. Marie Curie vezette be a radioaktivit\u00e1s fogalm\u00e1t, majd f\u00e9rj\u00e9vel egy\u00fctt olyan kutat\u00e1sba kezdett, amely v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t \u00faj k\u00e9miai elem felfedez\u00e9s\u00e9hez vezetett.<\/p>\n

1898-ban jelentett\u00e9k be a pol\u00f3nium felfedez\u00e9s\u00e9t, amely nev\u00e9t Marie sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1r\u00f3l, Lengyelorsz\u00e1gr\u00f3l kapta. M\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben siker\u00fclt azonos\u00edtaniuk a r\u00e1diumot is. A kutat\u00e1s embert pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 volt: \u00e9veken \u00e1t dolgoztak egy egyszer\u0171, f\u0171tetlen laborban, ahol tonnasz\u00e1m dolgozt\u00e1k fel az ur\u00e1n\u00e9rcet, hogy n\u00e9h\u00e1ny tizedgrammnyi tiszta anyagot nyerjenek ki.<\/p>\n

A m\u00f3dszer\u00fcket nem szabadalmaztatt\u00e1k, mert \u00fagy gondolt\u00e1k, a tudom\u00e1ny eredm\u00e9nyeinek mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151nek kell lenni\u00fck.<\/p>\n

A cikk az aj\u00e1nl\u00f3 ut\u00e1n folytat\u00f3dik<\/p>\n

\"\"\/
\n \t \tAz illatok ter\u00e1pi\u00e1s ereje<\/p>\n

M\u00e1r megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3<\/a>\u00a0a Femina els\u0151 k\u00f6nyve:\u00a0<\/p>\n

A l\u00e1thatatlan gy\u00f3gy\u00edt\u00f3<\/p>\n

Moln\u00e1r \u00c9va k\u00f6tete egy k\u00fcl\u00f6nleges utaz\u00e1sra h\u00edv az illatok gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 vil\u00e1g\u00e1ba \u2014 az \u00f3kori f\u00fcst\u00f6l\u0151kt\u0151l eg\u00e9szen a modern olfakt\u00edv ter\u00e1pi\u00e1ig.
Hogyan hatnak r\u00e1nk az illatok? Mi\u00e9rt kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze ennyire m\u00e9lyen az eml\u00e9kezet, a l\u00e9lek \u00e9s a szagl\u00e1s? \u00c9s hogyan seg\u00edthetnek az illatok a testi-lelki harm\u00f3nia megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban?\u00a0<\/p>\n

Prom\u00f3ci\u00f3<\/p>\n

\n K\u00e9t Nobel-d\u00edj, amelyet senki m\u00e1s nem ism\u00e9telt meg\n <\/p>\n

1903-ban Henri Becquerellel k\u00f6z\u00f6sen fizikai Nobel-d\u00edjat kapott a radioaktivit\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ezzel \u0151 lett az els\u0151 n\u0151, akit Nobel-d\u00edjjal t\u00fcntettek ki, a t\u00f6rt\u00e9net azonban itt nem \u00e9rt v\u00e9get.<\/p>\n

1911-ben \u00fajabb Nobel-d\u00edjat vehetett \u00e1t, ez\u00fattal k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l, a r\u00e1dium \u00e9s a pol\u00f3nium felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt, valamint ezek vizsg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt. M\u00e1ig \u0151 az egyetlen tud\u00f3s, aki k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 term\u00e9szettudom\u00e1nyos ter\u00fcleten \u2013 fizik\u00e1b\u00f3l \u00e9s k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u2013 is Nobel-d\u00edjas lett.<\/p>\n

\n A tudom\u00e1ny\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t is fel\u00e1ldozta\n <\/p>\n

Marie Curie sz\u00e1m\u00e1ra a laborat\u00f3rium nem munkahely volt, hanem hivat\u00e1s. Akkoriban azonban m\u00e9g alig ismert\u00e9k a radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s vesz\u00e9lyeit, \u00edgy sem \u0151, sem munkat\u00e1rsai nem haszn\u00e1ltak megfelel\u0151 v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9st.<\/p>\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n hordozhat\u00f3 r\u00f6ntgenberendez\u00e9seket szervezett a frontk\u00f3rh\u00e1zak sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s szem\u00e9lyesen is r\u00e9szt vett a sebes\u00fcltek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban. Munk\u00e1j\u00e1val ezrek \u00e9let\u00e9t seg\u00edtett megmenteni.<\/p>\n

A sug\u00e1rz\u00e1s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sa azonban s\u00falyos \u00e1rat k\u00f6vetelt. Marie Curie 1934-ben aplasztikus v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9g k\u00f6vetkezt\u00e9ben hunyt el, amelyet nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel az \u00e9vtizedeken \u00e1t elszenvedett sug\u00e1rterhel\u00e9s okozott.<\/p>\n

\n Marie Curie \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ma is \u00e9l\n <\/p>\n

Kev\u00e9s tud\u00f3s hagyott akkora nyomot a t\u00f6rt\u00e9nelemben, mint Marie Curie. Kutat\u00e1sai n\u00e9lk\u00fcl eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp fejl\u0151dhetett volna az atomfizika, a nukle\u00e1ris k\u00e9mia vagy ak\u00e1r a daganatos betegs\u00e9gek sug\u00e1rkezel\u00e9se.<\/p>\n

Nev\u00e9t ma m\u00fazeumok, kutat\u00f3int\u00e9zetek, egyetemek \u00e9s tudom\u00e1nyos d\u00edjak \u0151rzik, r\u00f3la nevezt\u00e9k el a k\u0171rium nev\u0171 k\u00e9miai elemet is. \u00c9let\u00fatja pedig ma is inspir\u00e1ci\u00f3 azoknak, akik hisznek abban, hogy a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, a kitart\u00e1s \u00e9s a tud\u00e1s k\u00e9pes megv\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got.<\/p>\n


\n \"\"
\n <\/a><\/p>\n

Nyomtalanul t\u0171nt el a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 pil\u00f3ta: Amelia Earhart t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e1ig megoldatlan rejt\u00e9ly<\/p>\n

Kev\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi rejt\u00e9ly foglalkoztatja annyira az embereket, mint Amelia Earhart elt\u0171n\u00e9se.<\/p>\n

Elolvasom<\/a><\/p>\n

\n Forr\u00e1s: Getty Images\n <\/p>\n

<\/p>\n

\u00c1ll\u00edtsd be a Google keres\u0151j\u00e9t, hogy a tal\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt biztos ott legyen a Femina! <\/p>\n

<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Marie Curie neve egyet jelent a tudom\u00e1nyos kitart\u00e1ssal \u00e9s a korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9sekkel. A lengyel\u2013francia kutat\u00f3 nemcsak az els\u0151…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":176907,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[7747,42,20159,43,51105,34,11472,50397,51106,5456,411,124,94,93,92],"class_list":["post-176906","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-felfedezes","tag-hungarian","tag-igaz-tortenet","tag-magyar","tag-marie-curie","tag-news","tag-nobel-dij","tag-radioaktiv","tag-radium","tag-sugarzas","tag-terasz","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116939718068242998","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/176906","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=176906"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/176906\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/176907"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=176906"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=176906"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=176906"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}