{"id":179234,"date":"2026-07-20T15:06:13","date_gmt":"2026-07-20T15:06:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/179234\/"},"modified":"2026-07-20T15:06:13","modified_gmt":"2026-07-20T15:06:13","slug":"az-elso-magyar-gozvontatasu-vasut-vitai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/179234\/","title":{"rendered":"Az els\u0151 magyar g\u0151zvontat\u00e1s\u00fa vas\u00fat vit\u00e1i"},"content":{"rendered":"

Az els\u0151 magyar g\u0151zvontat\u00e1s\u00fa vas\u00fat 180 \u00e9ve ny\u00edlt meg. A Pestbud\u00e1n sokat \u00edrtunk m\u00e1r err\u0151l, sz\u00f3 volt az els\u0151 pr\u00f3bamenetr\u0151l, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sr\u0151l, az \u00faj \u00e1llom\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s arr\u00f3l is, hogyan v\u00e1ltoztatta meg Budapestet a vas\u00fat.<\/p>\n

A mostani 180. \u00e9vfordul\u00f3hoz kapcsol\u00f3dva n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9st j\u00e1runk k\u00f6rbe, amely ma \u2013 a m\u00faltb\u00f3l visszan\u00e9zve \u2013 term\u00e9szetes, de akkor egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt m\u00e9g az.<\/p>\n


\n \"13021d28-4620-4dfe-b297-f7d1505e374d.jpg\" <\/a>
\n
\nA vit\u00e1k eredm\u00e9nyek\u00e9nt az els\u0151 p\u00e1lyaudvar Pesten \u00e9p\u00fclt meg (Forr\u00e1s: FSZEK Budapest Gy\u0171jtem\u00e9ny) <\/p>\n

Az els\u0151 magyar g\u0151zvontat\u00e1s\u00fa vas\u00fat val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a harmadik vas\u00fatvonal volt az orsz\u00e1gban: az ezt megel\u0151z\u0151 k\u00e9t k\u00f6zforgalm\u00fa vas\u00fatvonalon a kocsikat l\u00f3val mozgatt\u00e1k. Az els\u0151 magyar k\u00f6zforgalm\u00fa (azaz nem b\u00e1ny\u00e1ban vagy ipartelepen m\u0171k\u00f6d\u0151) vas\u00fat m\u00e1r 1827-ben megny\u00edlt, \u00e9s Pestr\u0151l K\u0151b\u00e1ny\u00e1ra vezetett, igaz, a kiforratlan rendszer\u0171, egys\u00edn\u0171 lebeg\u0151vas\u00fat p\u00e1r h\u00f3nap alatt gazdas\u00e1gilag t\u00f6nkrement. A m\u00e1sodik magyar vas\u00fat Pozsonyb\u00f3l Nagyszombatba vezetett, ez m\u00e1r hasonl\u00edtott a ma megszokott vas\u00fatra, azaz \u201erendes s\u00edneken\u201d, hagyom\u00e1nyos kocsikkal, de szint\u00e9n l\u00f3vontat\u00e1ssal m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s ez sikeres v\u00e1llalkoz\u00e1s lett.<\/p>\n

A vas\u00fatban a magyar politikusok m\u00e1r nagyon kor\u00e1n hatalmas lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1ttak, hiszen az orsz\u00e1g egyik legfontosabb probl\u00e9m\u00e1ja az volt, hogy az orsz\u00e1g legf\u0151bb \u00e9s akkor legpiack\u00e9pesebb term\u00e9ke, a gabona hogyan jut el a felvev\u0151piacokra. Ez\u00e9rt fejlesztett\u00e9k a haj\u00f3z\u00e1st az \u00e1llam hathat\u00f3st t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, de a vas\u00fatban a dunai g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1sn\u00e1l is komolyabb potenci\u00e1l volt.<\/p>\n

Ez\u00e9rt m\u00e1r nagyon kor\u00e1n d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett, hogy vas\u00fatra sz\u00fcks\u00e9g van, az ir\u00e1nyokat m\u00e1r 1836-ban, az 1836. \u00e9vi XXV. t\u00f6rv\u00e9ny r\u00f6gz\u00edtette. P\u00e9nz is volt r\u00e1, mert a birodalom legnagyobb bankh\u00e1zai, bank\u00e1rai sorban \u00e1lltak az enged\u00e9lyek\u00e9rt, akik be akartak fektetni a magyar vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sekbe.<\/p>\n

Az egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy az egyik es\u0151 vas\u00fatvonal B\u00e9cset fogja \u00f6sszek\u00f6tni Pest-Bud\u00e1val, \u00e9s innen tov\u00e1bb az Alf\u00f6ld fel\u00e9, ahonnan a magyar gabon\u00e1t nyugatra lehet sz\u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n


\n \"bbfd0a47-029c-435a-a83b-596ce84aa9f6.jpg\" <\/a>
\n
\nHa Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n elk\u00e9pzel\u00e9se nyer, lehet, hogy az els\u0151 pest-budai p\u00e1lyaudvar Bud\u00e1n, a k\u00e9s\u0151bbi D\u00e9li p\u00e1lyaudvar hely\u00e9n ny\u00edlt volna meg (FSZEK Budapest Gy\u0171jtem\u00e9ny) <\/p>\n

Az azonban nem volt egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a vas\u00fat a Duna melyik oldal\u00e1n haladjon. N\u00e9zz\u00fck meg a f\u00f6ldrajzot! B\u00e9cs val\u00f3j\u00e1ban a Duna jobb partj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, azaz azon az oldalon, ahol Buda. A Buda-B\u00e9cs orsz\u00e1g\u00fat \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta a Duna jobb partj\u00e1n, teh\u00e1t Kom\u00e1romon \u00e9s Gy\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl haladt. Erre az \u00fatvonalra k\u00e9rt enged\u00e9lyt a birodalom egyik leggazdagabb embere, Sina Gy\u00f6rgy, \u00e9s az \u00e1ltala vezetett bankh\u00e1z. Sin\u00e1nak \u00e1lland\u00f3 partnere, politikai sz\u00f6vets\u00e9gese, bar\u00e1tja Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n volt, aki Sin\u00e1nak ezt az elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t lelkesen t\u00e1mogatta, nem minden saj\u00e1t \u00e9rdek n\u00e9lk\u00fcl. Egyr\u00e9szt Sz\u00e9chenyi birtokai is a Duna jobb partj\u00e1n, Sopron k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n fek\u00fcdtek, m\u00e1sr\u00e9szt a tervezett Pest-Buda k\u00f6zti h\u00edd hatalmas bev\u00e9telhez juthatott volna, ha a B\u00e9csb\u0151l j\u00f6v\u0151 \u00e1ruk \u00e9s emberek Pestre \u00e9s az orsz\u00e1g keleti fel\u00e9re a h\u00eddon \u00e1t jutnak el. Ezzel szinte mindenki tiszt\u00e1ban volt. A Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l angol politikusokat inform\u00e1l\u00f3 Joseph Andrew Blackwell \u00edrta Sir Robert Gordonnak, Nagy-Britannia b\u00e9csi nagyk\u00f6vet\u00e9nek 1844. j\u00fanius 27-i jelent\u00e9s\u00e9ben az al\u00e1bbiakat\u00a0(a jelent\u00e9sek \u201eJ. A. Blackwell Magyarorsz\u00e1gi k\u00fcldet\u00e9sei 1843-1851\u201d c\u00edmmel 1989-en k\u00f6nyvben is megjelent) :<\/p>\n

<\/p>\n

\u201eSz\u00e9chenyi szok\u00e1st csin\u00e1l abb\u00f3l, hogy mindent ellenezzen, ami nem t\u0151le ered. Ez\u00e9rt \u00e1ll szemben a tervezett d\u00e9l-magyarorsz\u00e1gi vas\u00fattal \u00e9s a k\u00f6zponti vas\u00fattal. Az ut\u00f3bbit Sina p\u00e1rtfogolta, de \u2013 \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Sz\u00e9chenyi hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 visszavonta t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9s a Gy\u0151r \u00e9s a B\u00e9cs\u2013Graz vonal k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtend\u0151 vas\u00fat r\u00e9gi terv\u00e9t \u00e9lesztette f\u00f6l, ezzel egyet\u00e9rt Sz\u00e9chenyi, mert kell neki egy \u00fat h\u00edres L\u00e1nch\u00eddj\u00e1hoz.\u201d<\/p>\n

<\/p>\n

Az eml\u00edtett d\u00e9l-magyarorsz\u00e1gi vas\u00fat egy hasonl\u00f3 vita volt, amely arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy Fium\u00e9be hogyan jusson el a vas\u00fat.<\/p>\n

Azonban m\u00e1s bankh\u00e1zak, els\u0151sorban az Ullmann M\u00f3ricz vezette t\u00e1rsulat a bal parti vas\u00fat mellett \u00e1llt ki, \u00e9s ezt t\u00e1mogatta Kossuth Lajos is. A Duna bal oldal\u00e1n fek\u00fcdt Pozsony, az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00fcl\u00e9seinek helye, \u00e9s ugye ezen az oldalon van Pest. A magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s v\u00e9g\u00fcl ezt, a bal parti vasutat v\u00e1lasztotta, azaz a vas\u00fati k\u00f6zpont Pest lett, nem Buda. Mi\u00e9rt?<\/p>\n

Egyr\u00e9szt Pest volt a kereskedelmi k\u00f6zpont. Ez is jelent\u0151s m\u00f3don esett latba. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy Pestr\u0151l az Alf\u00f6ld (Szolnok, Debrecen, Szeged, Temesv\u00e1r) fel\u00e9 \u00fagy tud tov\u00e1bb haladni a vas\u00fat, hogy nem kell a Dun\u00e1t keresztezni. Ez akkor l\u00e9nyeges szempont volt, hiszen Buda \u00e9s Pest k\u00f6z\u00e9 vas\u00fati hidat \u00e9p\u00edteni akkor nem lehetett volna.<\/p>\n

A d\u00f6nt\u00e9st azonban v\u00e9g\u00fcl a piaci mozg\u00e1sok mozd\u00edtott\u00e1k el\u0151, Sina ugyanis el\u00e1llt a magyar vas\u00fati tervekt\u0151l, ink\u00e1bb az osztr\u00e1k birodalomr\u00e9sz vas\u00fatjaiba fektetett be, ez\u00e9rt az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1844-ben a bal parti tervnek, az Ullman M\u00f3ricz f\u00e9mjelezte Magyar K\u00f6z\u00e9pponti Vasp\u00e1lya T\u00e1rsas\u00e1gnak adott enged\u00e9lyt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre.<\/p>\n

Nyit\u00f3k\u00e9p: A Magyar K\u00f6z\u00e9pponti Vas\u00fat Pesti Ind\u00f3h\u00e1za (FSZEK Budapest Gy\u0171jtem\u00e9ny)\u00a0<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az els\u0151 magyar g\u0151zvontat\u00e1s\u00fa vas\u00fat 180 \u00e9ve ny\u00edlt meg. A Pestbud\u00e1n sokat \u00edrtunk m\u00e1r err\u0151l, sz\u00f3 volt az…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":179235,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[22],"tags":[73,39476,44,42,40,43,41,39478,31093,17122,1435],"class_list":["post-179234","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-budapest","tag-budapest","tag-domonkos-csaba","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-multidezo","tag-pestbuda","tag-pestbuda-hu","tag-vasut"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116952929928908389","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179234","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=179234"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179234\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/179235"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=179234"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=179234"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=179234"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}