{"id":18101,"date":"2026-03-07T10:59:10","date_gmt":"2026-03-07T10:59:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/18101\/"},"modified":"2026-03-07T10:59:10","modified_gmt":"2026-03-07T10:59:10","slug":"index-tudomany-neander-volgyi-macsok-sapiens-nokre-vadasztak-evezredeken-at","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/18101\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Neander-v\u00f6lgyi macs\u00f3k sapiens n\u0151kre vad\u00e1sztak \u00e9vezredeken \u00e1t"},"content":{"rendered":"

Csak kapkodt\u00e1k sokan a leveg\u0151t, amikor 2010 ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy g\u00e9njeink 1-4 sz\u00e1zal\u00e9kban Neander-v\u00f6lgyi emberekt\u0151l sz\u00e1rmazik. Svante Paabo sv\u00e9d evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus szenz\u00e1ci\u00f3s felfedez\u00e9se<\/a> (els\u0151k\u00e9nt \u00edrta le a Neander-v\u00f6lgyi rokonaink teljes genomj\u00e1t, ami 2022-ben orvosi Nobel-d\u00edjat \u00e9rt sz\u00e1m\u00e1ra) pedig nem engedte elhessegetni azt a k\u00e9nyelmetlen gondolatot, hogy \u0151seinknek akkor bizony p\u00e1rosodniuk kellett a Neander-v\u00f6lgyi unokatestv\u00e9rekkel, a magunkn\u00e1l, a Homo sapiensn\u00e9l primit\u00edvebbnek tartott, durva barlanglak\u00f3kkal, akik elk\u00e9pzel\u00e9seink szerint bunk\u00f3sbottal j\u00e1rtak-keltek, \u00e9s nem besz\u00e9ltek \u00f6sszetett mondatokban.<\/p>\n

Pedig az\u00f3ta, hogy m\u00e9szk\u0151b\u00e1ny\u00e1szok megtal\u00e1lt\u00e1k az els\u0151 csontleleteteket 1856-ban az \u00c9szak-Rajna\u2013Vesztf\u00e1liai Neander-v\u00f6lgyben (medvecsontoknak hitt\u00e9k el\u0151sz\u00f6r), majd 1908-ban Franciaorsz\u00e1gban (La Chapelle-aux-Saints),<\/p>\n

dr\u00e1maian javult a neander-v\u00f6lgyiek imidzse.\n <\/p>\n

G\u00f6rnyedt h\u00e1t\u00fa, sz\u0151r\u0151s, lomha, \u00e1m f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb brut\u00e1lis alakokb\u00f3l, kifinomult szersz\u00e1mokat k\u00e9sz\u00edt\u0151, szervezett vad\u00e1szatokat tart\u00f3, csont\u00e9kszereket k\u00e9sz\u00edt\u0151, egyenes tart\u00e1s\u00fa, intelligens emberrokonokk\u00e1 v\u00e1ltak. Akik tal\u00e1n m\u00e9g a halottaikat is eltemett\u00e9k. M\u00e9gis megh\u00f6kken\u00e9st k\u00e9pes kiv\u00e1ltani, hogy a magas, nyurga, f\u00fcrge \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00fa Homo sapiens egy\u00e1ltal\u00e1n szemet vethetett \u00e9s egybekelt a z\u00f6m\u00f6k, robusztus, m\u00e9rs\u00e9kelten kommunikat\u00edv Neander-v\u00f6lgyiekkel. M\u00e1rpedig ez biztosan megt\u00f6rt\u00e9nt, m\u00e9ghozz\u00e1 egy \u00faj kutat\u00e1s szerint<\/p>\n

t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt neander-v\u00f6lgyi f\u00e9rfiak (vagy ink\u00e1bb h\u00edmek?) p\u00e1rosodtak Homo sapiens n\u0151kkel.<\/p>\n

\u00c9s nem a Homo sapiens f\u00e9rfiak tett\u00e9k a sz\u00e9pet Neander-v\u00f6lgyi l\u00e1nyoknak.<\/p>\n

Vajon mivel vett\u00e9k le a l\u00e1bukr\u00f3l a sapiens n\u0151ket? Vittek nekik n\u00e1szaj\u00e1nd\u00e9kba vadkanfejeket? Net\u00e1n a n\u0151k rendelkeztek valamif\u00e9le ellen\u00e1llhatatlan cs\u00e1ber\u0151vel, aminek a j\u00e9gkorszaki k\u00f6rnyezethez alkalmazkod\u00f3 robusztus vad\u00e1szok nem voltak k\u00e9pesek ellen\u00e1llni? \u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n: hogyan futottak \u00f6ssze?<\/p>\n

Kiruccantunk Afrik\u00e1b\u00f3l, belobbant az \u0151si szerelem<\/p>\n

M\u00e1r 400 ezer \u00e9ve belakt\u00e1k Eur\u00e1zsia hatalmas t\u00e9rs\u00e9geit a neander-v\u00f6lgyiek, v\u00e9gt\u00e9re is itt fejl\u0151dtek ki \u00e9s alkalmazkodtak az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 j\u00e9gkorszakok zord k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez. Ezzel szemben a Homo sapiens egy \u00edzig-v\u00e9rig afrikai hominida faj, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6ri nekifut\u00e1sra,<\/p>\n

el\u0151sz\u00f6r mintegy 60 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt mer\u00e9szkedett ki Afrik\u00e1b\u00f3l egy sz\u00e1mottev\u0151bb emberhull\u00e1m,<\/p>\n

\u00e9s vetette meg l\u00e1b\u00e1t a vil\u00e1g minden szeglet\u00e9ben, v\u00e9gleg kiszor\u00edtva a neander-v\u00f6lgyi rokonokat.<\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 45 ezer ezel\u0151tt<\/a> telepedtek le. A foly\u00f3kat k\u00f6vetve h\u00faz\u00f3dtak a Fekete-tenger torkolat\u00e1t\u00f3l\u00a0a Duna ment\u00e9n K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s\u00a0Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba, ami akkoriban ijeszt\u0151 hely volt. Kilom\u00e9ter vastag j\u00e9gtakar\u00f3k bor\u00edtott\u00e1k a kontinens egyes r\u00e9szeit. Viszont ahol kell\u0151en meleg volt, ott gazdag volt a vadvil\u00e1g, \u00e9s l\u00e1ttak vil\u00e1gos b\u0151r\u0171 emberszer\u0171 l\u00e9nyeket is,<\/p>\n

akik hasonl\u00f3ak, de m\u00e9gis nagyon m\u00e1sok voltak, mint a s\u00f6t\u00e9t b\u0151r\u0171 Homo sapiens.<\/p>\n

Majd p\u00e1r ezer \u00e9vre r\u00e1\u00a0\u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 34 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u2013 a nender-v\u00f6lgyiek v\u00e9gleg lel\u00e9ptek a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti sz\u00ednpadr\u00f3l. Utols\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151ik nyomait egy Gibralt\u00e1r melletti barlangban tal\u00e1lt\u00e1k meg.<\/p>\n

Volt mindenesetre j\u00f3p\u00e1r ezer \u00e9v\u00fck a nagy tal\u00e1lkoz\u00e1sokra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a K\u00f6zel-keleten futhattak \u00f6ssze gyakrabban. A vita pedig m\u00e1ig tart arr\u00f3l, vajon a Homo sapiens irtotta-e ki \u0151ket.<\/p>\n

K\u0151bunk\u00f3val h\u00f3d\u00edtott\u00e1k meg a sz\u00edveket az \u0151si bonviv\u00e1nok \u00e9s don juanok<\/p>\n

Nem voltak elk\u00e9pzelhetetlenek kisebb csetepat\u00e9k az er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt, lak\u00f3helyek\u00e9rt, de az is \u00e9rv\u00e9nyes magyar\u00e1zat, hogy jellemz\u0151en nem estek egym\u00e1snak, hanem b\u00e9k\u00e9sen egy\u00fctt l\u00f3gott a k\u00e9t hominida faj. Jelenleg azt gondolj\u00e1k a paleoantropol\u00f3gusok, hogy a neander-v\u00f6lgyiek hanyatl\u00e1sa val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r t\u00f6bb t\u00edzezer \u00e9vvel kor\u00e1bban elkezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s egyre sz\u00e9tsz\u00f3rtabban, elszigeteltebben \u00e9s egyre kisebb csoportokban \u00e9ltek, amit a belteny\u00e9szetre utal\u00f3<\/a> genetikai nyomok is egy\u00e9rtelm\u0171en mutatnak. Egy elm\u00e9let szerint<\/p>\n

mikor felt\u0171nt a Homo sapiens, a neander-v\u00f6lgyiek lassan asszimil\u00e1l\u00f3dtak<\/a> az emberi popul\u00e1ci\u00f3kba, majd v\u00e9gleg elt\u0171nt v\u00e9rvonaluk.<\/p>\n

Hab\u00e1r ez a beolvad\u00e1sos te\u00f3ria addig nem rendelkezhet \u201ef\u00fcst\u00f6lg\u0151 bizony\u00edt\u00e9kokkal\u201d, am\u00edg nem tal\u00e1lnak r\u00e1 egy \u00f6lel\u00e9sben eltemetett neander-v\u00f6lgyi-sapiens p\u00e1r csontjaira.\u00a0<\/p>\n

A fekete afrikaiakat kiv\u00e9ve minden modern ember hordoz 1-4 sz\u00e1zal\u00e9knyi neander-v\u00f6lgyi g\u00e9nt (a fekete afrikaiak soha nem hagyt\u00e1k el az \u0151skontinenst, a neander-v\u00f6lgyiek pedig Afrik\u00e1ba nem tett\u00e9k be\u00a0a l\u00e1bukat\u00a0soha). A hum\u00e1n genom ez\u00e9rt nem hagy k\u00e9ts\u00e9get afel\u0151l, hogy a k\u00e9t fajnak egybe kellett kelnie. M\u00e9ghozz\u00e1 rendszeresen. Tal\u00e1n \u00e9letvitelszer\u0171en.\u00a0<\/p>\n

Kutat\u00f3k most kider\u00edtett\u00e9k<\/a>, hogyan keveredhettek a k\u00e9t faj g\u00e9njei. Neander-v\u00f6lgyi genomokat hasonl\u00edtottak \u00f6ssze neander-v\u00f6lgyi felmen\u0151kkel nem rendelkez\u0151 fekete-afrikai genomokkal \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a neander-v\u00f6lgyiek X kromosz\u00f3m\u00e1i k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 60 sz\u00e1zal\u00e9kkal t\u00f6bb Homo sapiens DNS-t tartalmaztak a nem nemi kromosz\u00f3m\u00e1ikhoz, vagyis autosz\u00f3m\u00e1ikhoz k\u00e9pest. Mint tudjuk, a n\u0151knek k\u00e9t X kromosz\u00f3m\u00e1juk van, m\u00edg a f\u00e9rfiaknak egy X \u00e9s egy Y kromosz\u00f3m\u00e1juk. Szaporod\u00e1skor az anya mindig \u00e1tadja az X kromosz\u00f3m\u00e1t, m\u00edg az apa csak akkor \u00f6r\u00f6k\u00edti tov\u00e1bb a saj\u00e1t X kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1t, ha l\u00e1nya sz\u00fcletik. Ez\u00e9rt az X kromosz\u00f3ma gyakrabban \u00f6r\u00f6kl\u0151dik az any\u00e1t\u00f3l, mint az ap\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

Ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy a neander-v\u00f6lgyiek n\u0151i \u0151sei k\u00f6z\u00fcl sokan val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Homo sapienszek voltak.<\/p>\n

Meglep\u0151 felfedez\u00e9s. M\u00e1r az is \u00e1mulatba ejt\u0151 volt, hogy egy\u00fctt h\u00e1ltak, de hogy a neander-v\u00f6lgyi f\u00e9rfiak kifejezetten a sapeins n\u0151ket prefer\u00e1lt\u00e1k, val\u00f3ban megh\u00f6kkent\u0151 fejlem\u00e9ny. Egyszer\u0171en nem tudunk szabadulni a k\u00e9rd\u00e9st\u0151l: hogyan pattanhatott ki a vonzalom szikr\u00e1ja a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tt? Mit tal\u00e1ltak a neander-v\u00f6lgyi f\u00e9rfiakban annyira szexinek a (modern) emberi n\u0151k\u00a0\u2013 vagy ford\u00edtva? Netal\u00e1n a v\u00e9rmes, tesztoszteront\u00f3l cs\u00f6p\u00f6g\u0151, hipermacs\u00f3 neander-v\u00f6lgyi vad\u00e1sz virtus vonzotta a sapiens n\u0151ket?<\/p>\n

Nem az \u00e9sz volt a fontos?<\/p>\n

\u00daj kutat\u00e1sok ugyanis arra utalnak, hogy b\u00e1r a neander-v\u00f6lgyieknek ugyanakkora, s\u0151t kicsit nagyobb volt az agyt\u00e9rfogatuk, a modern embereknek m\u00e9gis\u00a0t\u00f6bb neuronjuk volt<\/a>\u00a0az agy magasabb szint\u0171 gondolkod\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s r\u00e9gi\u00f3iban, \u00e9s neuronjaik komplexebben kapcsol\u00f3dtak\u00a0 \u00f6ssze \u2013 ami azt jelenti, hogy<\/p>\n

a modern emberek val\u00f3sz\u00edn\u0171leg gyorsabban tudtak gondolkodni.<\/p>\n

A neander-v\u00f6lgyiek neh\u00e9zkesebb nyelvi k\u00e9szs\u00e9geivel kombin\u00e1lva mindez arra utal, hogy a modern emberek el\u0151nyben voltak olyan kulcsfontoss\u00e1g\u00fa feladatokban, mint a vad\u00e1szat \u00e9s az \u00e9lelemszerz\u00e9s. Az elszigetelt neander-v\u00f6lgyi csoportok nem csak biol\u00f3giailag, hanem minden bizonnyal kultur\u00e1lisan is h\u00e1tr\u00e1nyban voltak. De \u00fagy t\u0171nik, nem minden sapiens n\u0151 gondolta \u00edgy, \u00e9s tal\u00e1n ak\u00e9pp t\u00f6rt\u00e9nt, ahogy A kezdet kezdete<\/a> c\u00edm\u0171 filmben:\u00a0<\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Csak kapkodt\u00e1k sokan a leveg\u0151t, amikor 2010 ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy g\u00e9njeink 1-4 sz\u00e1zal\u00e9kban Neander-v\u00f6lgyi emberekt\u0151l sz\u00e1rmazik. Svante Paabo…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":18102,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[42,10035,43,10036,10034,34,124,94,93,92],"class_list":["post-18101","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-hungarian","tag-kihalas","tag-magyar","tag-neander-volgyi-homo-sapiens-szerelem","tag-neander-volgyiek","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116187546582589489","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18101","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=18101"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18101\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/18102"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=18101"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=18101"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=18101"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}