R\u00e9g\u00f3ta keresi az ember a v\u00e1laszt arra, mik\u00e9nt lehet min\u00e9l tov\u00e1bb \u00e9lni, a c\u00e9l pedig titkon az, hogy megtal\u00e1lja az \u00f6r\u00f6k \u00e9let titk\u00e1t. Egy friss kutat\u00e1s eredm\u00e9nye azonban most elszomor\u00edthatja azokat, akik abban b\u00edztak, hogy ezt siker\u00fcl megtal\u00e1lni: a halhatatlans\u00e1g tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l lehetetlen, m\u00e9g akkor is, ha siker\u00fclne megtal\u00e1lni a t\u00f6k\u00e9letes, \u00f6reged\u00e9s elleni gy\u00f3gyszert.<\/p>\n
Az oroszorsz\u00e1gi Skolkovo Tudom\u00e1nyos \u00e9s Technol\u00f3giai Int\u00e9zet csapata \u00e1ltal v\u00e9gzett szimul\u00e1ci\u00f3k azt mutatj\u00e1k, hogy ha siker\u00fclne is lek\u00fczdeni az \u00f6reged\u00e9s minden m\u00e1s aspektus\u00e1t, a v\u00e9letlenszer\u0171 DNS-mut\u00e1ci\u00f3k akkor is addig halmoz\u00f3dn\u00e1nak fel a sejtekben, am\u00edg a test egyszer\u0171en m\u00e1r nem tudna m\u0171k\u00f6dni \u2013 foglalja \u00f6ssze a l\u00e9nyeget a Science Alert<\/a>.<\/p>\n A tud\u00f3sok szerint ez a folyamat alapvet\u0151 korl\u00e1tot szabhat az ember \u00e9lettartam\u00e1ra, mivel a legt\u00f6bb ember ebben az optimista forgat\u00f3k\u00f6nyvben nem \u00e9lne tov\u00e1bb 150-190 \u00e9vn\u00e9l.<\/p>\n Ez nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9tszerese az ember \u00e1tlagos \u00e9lettartam\u00e1nak, ami szerencs\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 79 \u00e9v.<\/p>\n <\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260205_genetika-szerepe-az-elettartamban-longevity<\/p>\n A kutat\u00f3k szerint ahelyett, hogy megj\u00f3soln\u00e1k, meddig \u00e9lhetnek az emberek, a keretrendszer\u00fck \u00faj m\u00f3dszert k\u00edn\u00e1l arra, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 biol\u00f3giai folyamatok mik\u00e9nt j\u00e1rulnak hozz\u00e1 az \u00f6reged\u00e9shez. Eredm\u00e9nyeiket az npj Aging<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lapban k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.<\/p>\n Az \u00f6reged\u00e9ssel bizonyos betegs\u00e9gek kock\u00e1zata exponenci\u00e1lisan n\u0151. A r\u00e1k, a sz\u00edvbetegs\u00e9g \u00e9s a demencia az id\u0151sek leggyakoribb betegs\u00e9gei, \u00edgy ezek jelentik a hal\u00e1loz\u00e1s els\u0151dleges ok\u00e1t is.<\/p>\n Az \u00f6reged\u00e9s azonban nemcsak a betegs\u00e9gekr\u0151l sz\u00f3l. Az ember \u00e9lete sor\u00e1n a DNS-e v\u00e9letlenszer\u0171 mut\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1t halmozza fel. Minden alkalommal, amikor egy sejt oszt\u00f3dik, apr\u00f3 hib\u00e1k keletkezhetnek a DNS-ben. A szervezet k\u00e9pes ugyan helyrehozni ezeket a hib\u00e1kat, \u00e1m ez a megold\u00e1s nem t\u00f6k\u00e9letes.<\/p>\n Id\u0151vel ezek a mut\u00e1ci\u00f3k felhalmoz\u00f3dnak, amelyek egy r\u00e9sze \u00e1rtalmatlan, m\u00edg m\u00e1s r\u00e9sze olyan betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethet, mint a r\u00e1k. A kutat\u00f3k ezzel kapcsolatban jutottak arra, hogy ha m\u00e9g a betegs\u00e9get ki is lehetne v\u00e9deni, a mut\u00e1ci\u00f3k akkor is folyamatosan halmoz\u00f3dn\u00e1nak, eg\u00e9szen addig, am\u00edg azt\u00e1n m\u00e1r nem tudna m\u0171k\u00f6dni a szervezet.<\/p>\n