Hi\u00e1ba tartja egy ideig felsz\u00ednen a migr\u00e1ci\u00f3 Eur\u00f3pa n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, a fordulat m\u00e1r l\u00e1tszik: az EU lakoss\u00e1ga h\u00e1rom \u00e9ven bel\u00fcl el\u00e9rheti a cs\u00facspontj\u00e1t, majd tart\u00f3s cs\u00f6kken\u00e9sbe fordulhat. A demogr\u00e1fiai hanyatl\u00e1s pedig \u00e1t\u00edrhatja a kontinens gazdas\u00e1gi, munkaer\u0151piaci \u00e9s versenyk\u00e9pess\u00e9gi kil\u00e1t\u00e1sait. <\/p>\n
Az Eurostat jelent\u00e9se<\/a> szerint az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 n\u00e9pess\u00e9ge \u2013 a h\u00e1rom Eur\u00f3pai Szabadkereskedelmi T\u00e9rs\u00e9g (EFTA)-tag Norv\u00e9gi\u00e1t, Izlandot \u00e9s Sv\u00e1jcot is ide\u00e9rtve \u2013 2029-ben tet\u0151zhet a tavaly m\u00e9rt 451,8 milli\u00f3 f\u0151r\u0151l 453,3 milli\u00f3ra n\u00f6vekedve, majd az \u00e9vsz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re t\u00f6bb mint 53 milli\u00f3val cs\u00f6kkenhet. Az eredm\u00e9nyeket az uni\u00f3s statisztikai hivatal tavaly \u00e1prilisban publik\u00e1lt adatai alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtik abban az esetben, ha a jelenleg m\u00e9rt trendek \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a vizsg\u00e1lt id\u0151szakban v\u00e1ltozatlanok maradnak. A n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kken\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke m\u00e1r 2050-re \u00e1tl\u00e9pheti a 8 milli\u00f3 f\u0151t, majd ekkort\u00f3l felgyorsulhat, \u00edgy 2100-ig 11,7 sz\u00e1zal\u00e9kos lehet a fogy\u00e1s a m\u00falt \u00e9vhez viszony\u00edtva. <\/p>\n Egyre kevesebben \u00e9s egyre id\u0151sebbek lesz\u00fcnk <\/p>\n A lakoss\u00e1gsz\u00e1m tekintet\u00e9ben<\/a> N\u00e9metorsz\u00e1g marad a legn\u00e9pesebb a kontinensen, igaz, a tavaly m\u00e9rt 83,6 milli\u00f3s l\u00e9leksz\u00e1m itt is t\u00f6bb mint 11 sz\u00e1zal\u00e9kkal fogyhat az \u00e9vsz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re. A m\u00e1sodik legt\u00f6bb, 68,1 milli\u00f3 f\u0151s Franciaorsz\u00e1g szint\u00e9n cs\u00f6kken\u00e9st k\u00f6nyvelhet el, igaz, alig t\u00f6bb mint 1 milli\u00f3 f\u0151t vesz\u00edthet. A most harmadik Olaszorsz\u00e1g (58 milli\u00f3 f\u0151) hely\u00e9t pedig \u00e1tveheti Spanyolorsz\u00e1g, ahol t\u00f6bb mint 600 ezer f\u0151vel n\u0151het a lakoss\u00e1g sz\u00e1ma, meghaladva a 49,7 milli\u00f3t. <\/p>\n Magyarorsz\u00e1g eset\u00e9ben v\u00e9lhet\u0151en folytat\u00f3dik a l\u00e9leksz\u00e1m zsugorod\u00e1sa, ez\u00e9rt 2100-ban 9,5 helyett m\u00e1r csak 7,3 milli\u00f3an lesz\u00fcnk, <\/p>\n ami 22,5 sz\u00e1zal\u00e9kos fogy\u00e1s. A legnagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kken\u00e9s Lettorsz\u00e1gban, Litv\u00e1ni\u00e1ban, Lengyelorsz\u00e1gban \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban val\u00f3sz\u00edn\u0171, ahol a 30 sz\u00e1zal\u00e9kot is t\u00fall\u00e9pi. <\/p>\n A becsl\u00e9sek alapj\u00e1n a hal\u00e1loz\u00e1sok sz\u00e1ma mindv\u00e9gig meghaladja az \u00e9lve sz\u00fclet\u00e9sek\u00e9t a vizsg\u00e1lt id\u0151szakban, \u00edgy meghat\u00e1roz\u00f3 marad a term\u00e9szetes fogy\u00e1s a kontinensen. Ez a tendencia 2055 \u00e9s 2064 k\u00f6z\u00f6tt gyorsulhat a legink\u00e1bb, amikor 2,5 milli\u00f3 f\u0151vel is elt\u00e9rhet egym\u00e1st\u00f3l a k\u00e9t eml\u00edtett adat. A demogr\u00e1fiai statisztik\u00e1kat<\/a> vizsg\u00e1lva meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 az is, hogy azokban az \u00e1llamokban, amelyekben a n\u00e9pess\u00e9g n\u00f6vekedni fog, a b\u0151v\u00fcl\u00e9shez csup\u00e1n a magas \u00e9s tart\u00f3s pozit\u00edv migr\u00e1ci\u00f3 j\u00e1rul hozz\u00e1, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul Sv\u00e9dorsz\u00e1g, \u00cdrorsz\u00e1g \u00e9s Hollandia. A n\u00e9pess\u00e9g ek\u00f6zben tov\u00e1bbra is id\u0151s\u00f6dik, <\/p>\n 2100-ra 6,6 \u00e9vvel, 51,5 esztend\u0151re n\u0151het az uni\u00f3s medi\u00e1n\u00e9letkor<\/a>, <\/p>\n