{"id":185280,"date":"2026-07-25T23:48:15","date_gmt":"2026-07-25T23:48:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/185280\/"},"modified":"2026-07-25T23:48:15","modified_gmt":"2026-07-25T23:48:15","slug":"index-tudomany-olyat-talaltak-a-naprendszeren-kivul-amire-meg-nem-volt-pelda-az-emberiseg-torteneteben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/185280\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Olyat tal\u00e1ltak a Naprendszeren k\u00edv\u00fcl, amire m\u00e9g nem volt p\u00e9lda az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben"},"content":{"rendered":"

A csillag\u00e1szatban eddig viszonylag egyszer\u0171 dolgunk volt: a saj\u00e1t bolyg\u00f3rendszer\u00fcnk mint\u00e1j\u00e1ra \u00e9lesen elv\u00e1lasztottuk egym\u00e1st\u00f3l a csillagokat, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck kering\u0151 bolyg\u00f3kat \u00e9s a bolyg\u00f3k k\u00eds\u00e9r\u0151ik\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 holdakat. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben ugyan m\u00e1r t\u00f6bb mint hatezer exobolyg\u00f3t fedezt\u00fcnk fel, az exoholdak kimutat\u00e1sa eddig szinte k\u00e9ptelen v\u00e1llalkoz\u00e1snak bizonyult. B\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napja az ESO Nagyon Nagy Teleszk\u00f3pj\u00e1nak (VLT) interferom\u00e9ter\u00e9vel m\u00e1r tal\u00e1ltak halv\u00e1ny utal\u00e1sokat egy lehets\u00e9ges holdra a HD206893 rendszerben, az akkori adatok nem szolg\u00e1ltattak elegend\u0151 bizony\u00edt\u00e9kot a biztos felfedez\u00e9shez. Most azonban a Nature foly\u00f3iratban megjelent \u00faj tanulm\u00e1ny<\/a> kutat\u00f3i a VLT CRIRES+ nev\u0171 m\u0171szer\u00e9vel, a radi\u00e1lis sebess\u00e9g m\u00f3dszer\u00e9t alkalmazva olyan apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat m\u00e9rtek a barna t\u00f6rpe radi\u00e1lis sebess\u00e9g\u00e9ben, amelyek er\u0151sen egy k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kering\u0151 objektum jelenl\u00e9t\u00e9re utalnak.<\/p>\n

Egy \u201eszuperfurcsa\u201d rendszer, ahol elmos\u00f3dnak a hat\u00e1rok<\/p>\n

A chilei Universidad Diego Portales kutat\u00f3ja, Kevin Hoy, a tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je h\u00f3napokon \u00e1t elemezte a rendszert, amelyet nem habozott \u201eszuperfurcs\u00e1nak\u201d nevezni a mi Naprendszer\u00fcnkh\u00f6z k\u00e9pest. A fiatal rendszer k\u00f6zponti \u00e9giteste a CD-35 2722 jel\u0171 csillag, amelynek a t\u00f6mege a Nap\u00e9nak mintegy a fele. Ennek a csillagnak a vonz\u00e1sk\u00f6rzet\u00e9ben kering egy barna t\u00f6rpe,<\/p>\n

ami egy olyan k\u00fcl\u00f6nleges objektum, amely m\u00e1r t\u00fals\u00e1gosan massz\u00edv ahhoz, hogy bolyg\u00f3nak nevezz\u00fck, de m\u00e9g t\u00fal kicsi ahhoz, hogy tart\u00f3s hidrog\u00e9nf\u00fazi\u00f3t fenntart\u00f3 csillagg\u00e1 v\u00e1ljon.<\/p>\n

\n Az igazi csavar azonban az, hogy a most felfedezett, legal\u00e1bb Jupiter-t\u00f6meg\u0171 objektum nem a csillag, hanem k\u00f6zvetlen\u00fcl a barna t\u00f6rpe k\u00f6r\u00fcl kering. \u201eEz a rendszer meglehet\u0151sen nehezen defini\u00e1lhat\u00f3 a Naprendszeren alapul\u00f3 kifejez\u00e9sekkel, mint amilyen a \u00bbbolyg\u00f3\u00ab vagy a \u00bbhold\u00ab\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Hoy. Az \u00fajonnan tal\u00e1lt \u00e9gitest \u2013 amelyet a kutat\u00f3k exoszatellit\u00e1nak neveznek \u2013 legal\u00e1bb olyan t\u00f6meg\u0171, mint a Jupiter, m\u00edg a barna t\u00f6rpe, amit k\u00f6rbej\u00e1r, a Jupiter t\u00f6meg\u00e9nek harmincszoros\u00e1t is meghaladja. Mivel az objektum bolyg\u00f3 t\u00f6meg\u0171, ugyanakkor nem egy csillag, hanem egy barna t\u00f6rpe k\u00f6r\u00fcl kering, a kutat\u00f3k sz\u00e1nd\u00e9kosan az \u201eexoszatellita\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lj\u00e1k, mert a hagyom\u00e1nyos \u201ebolyg\u00f3\u201d \u00e9s \u201ehold\u201d kateg\u00f3ri\u00e1k ebben az esetben nem \u00edrj\u00e1k le pontosan a rendszer fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.\n <\/p>\n

Alice Zurlo, a kutat\u00e1sban<\/a> szint\u00e9n r\u00e9szt vev\u0151 asztrofizikus r\u00e1mutatott, hogy a helyzetet a hagyom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1k korl\u00e1tai nehez\u00edtik: \u201eA Naprendszerben \u00e9les hat\u00e1rvonal h\u00faz\u00f3dik a bolyg\u00f3k \u00e9s a Nap k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy a holdak defini\u00e1l\u00e1sa pofonegyszer\u0171. A CD-35 2722 rendszerben azonban elmos\u00f3dnak a hat\u00e1rok a csillagok, bolyg\u00f3k \u00e9s holdak k\u00f6z\u00f6tt, ami rendk\u00edv\u00fcl bonyolultt\u00e1 teszi a jelens\u00e9g le\u00edr\u00e1s\u00e1t\u201d.<\/p>\n

\u00daj korszak ny\u00edlhat a csillag\u00e1szatban<\/p>\n

A mostani \u00e1tt\u00f6r\u00e9s messze t\u00falmutat egyetlen furcsa \u00e9gitest megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1n. A Naprendszeren k\u00edv\u00fcli holdak \u2013 vagy t\u00e1gabb \u00e9rtelemben exoszatellit\u00e1k \u2013 tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hogy milyen sokf\u00e9le m\u00f3don alakulhatnak ki \u00e9s fejl\u0151dhetnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bolyg\u00f3rendszerek a galaxisban.<\/p>\n

El\u00e9g csak a k\u00f6zelm\u00faltban azonos\u00edtott Beta Pictoris d<\/a> eset\u00e9re gondolni. Abban a rendszerben a csillag\u00e1szoknak szint\u00e9n siker\u00fclt felfedezni\u00fck egy elk\u00e9peszt\u0151en halv\u00e1ny, a kor\u00e1bbi adathalmazokban t\u00edz \u00e9ven \u00e1t rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 g\u00e1z\u00f3ri\u00e1st, amelynek megl\u00e9te v\u00e9g\u00fcl t\u00f6k\u00e9letes magyar\u00e1zatot adott a csillagot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00f6rmel\u00e9kkorong saj\u00e1tos szerkezet\u00e9re. Ahogy a Beta Pictoris d felfedez\u00e9se megmutatta, hogy a bolyg\u00f3rendszerekben m\u00e9g a legfejlettebb m\u0171szerek el\u0151l is el tudnak b\u00fajni jelent\u0151s t\u00f6meg\u0171 bolyg\u00f3k, \u00fagy a CD-35 2722 felt\u00e9telezett exoszatellit\u00e1ja arra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1, hogy az \u00e9gitestek k\u00f6z\u00f6tti hierarchia sem mindig felel meg a tank\u00f6nyvi sablonoknak.<\/p>\n

A tud\u00f3sok r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1r most a j\u00f6v\u0151t tervezik: az Eur\u00f3pai D\u00e9li Obszervat\u00f3rium \u00e9p\u00fcl\u0151 Rendk\u00edv\u00fcl Nagy Teleszk\u00f3pja (ELT), a maga 39 m\u00e9teres f\u0151t\u00fckr\u00e9vel \u00e9s cs\u00facskateg\u00f3ri\u00e1s m\u0171szereivel olyan soha nem l\u00e1tott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get biztos\u00edt majd, amellyel a j\u00f6v\u0151ben ak\u00e1r a F\u00f6ld m\u00e9ret\u00e9hez k\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 exoholdjel\u00f6ltek is kimutathat\u00f3k lehetnek. Ez a technol\u00f3giai ugr\u00e1s pedig elker\u00fclhetetlenn\u00e9 teszi, hogy a csillag\u00e1szok a j\u00f6v\u0151ben teljesen \u00e1t\u00e9rt\u00e9kelj\u00e9k, mik\u00e9nt is kategoriz\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1voli vil\u00e1gok \u00e9gitesteit.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0A CD-35 2722 rendszer m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa egy holdszer\u0171 objektummal. Fot\u00f3:\u00a0ESO\/M. Kornmesser)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A csillag\u00e1szatban eddig viszonylag egyszer\u0171 dolgunk volt: a saj\u00e1t bolyg\u00f3rendszer\u00fcnk mint\u00e1j\u00e1ra \u00e9lesen elv\u00e1lasztottuk egym\u00e1st\u00f3l a csillagokat, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":185281,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[52672,152,51039,52673,52674,2376,42,43,30461,34,124,94,52671,93,92],"class_list":["post-185280","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-barna-torpe","tag-ce-napi","tag-exobolygo","tag-exohold","tag-exoszatellita","tag-hold","tag-hungarian","tag-magyar","tag-naprendszer","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-vilagegyetem","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116983294303937513","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185280","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=185280"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185280\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/185281"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=185280"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=185280"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=185280"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}