{"id":185355,"date":"2026-07-26T04:31:15","date_gmt":"2026-07-26T04:31:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/185355\/"},"modified":"2026-07-26T04:31:15","modified_gmt":"2026-07-26T04:31:15","slug":"cigarettaval-a-szajaban-jelentkezett-apacanak-majd-a-dunaba-lottek-a-nyilasok-ki-volt-salkahazi-sara-cikkek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/185355\/","title":{"rendered":"Cigarett\u00e1val a sz\u00e1j\u00e1ban jelentkezett ap\u00e1c\u00e1nak, majd a Dun\u00e1ba l\u0151tt\u00e9k a nyilasok \u2013 Ki volt Salkah\u00e1zi S\u00e1ra? – Cikkek"},"content":{"rendered":"

\n Salkah\u00e1zi S\u00e1ra nev\u00e9t park viseli Ferencv\u00e1rosban. A 45 \u00e9vesen meghalt n\u0151 egyike volt azoknak, akiket a nyilasok emberment\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck miatt kiv\u00e9geztek 1944 \u00e9s 1945 fordul\u00f3j\u00e1n. \u00cdr\u00e1sunkban bemutatjuk a m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt ap\u00e1ca \u00e9let\u00fatj\u00e1t.<\/p>\n

A kapitalista gazdas\u00e1g kialakul\u00e1sa mag\u00e1val hozta a sok esetben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt dolgoz\u00f3 munk\u00e1sok t\u00f6megeinek a megjelen\u00e9s\u00e9t. A katolikus egyh\u00e1z reag\u00e1lt erre a jelens\u00e9gre, a folyamat m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve XIII. Le\u00f3 p\u00e1pa Rerum novarum c\u00edmet visel\u0151 enciklik\u00e1ja. Az \u00edr\u00e1s az ipari forradalom okozta t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra kereste a megold\u00e1st. A 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben pedig Magyarorsz\u00e1gon alakult meg k\u00e9t n\u0151i szerzetesi rend, a Szoci\u00e1lis Misszi\u00f3t\u00e1rsulat, majd a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1ga. A k\u00e9t szervezet tagjai karitat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9ggel foglalkoztak, el\u0151sorban a munk\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. Ut\u00f3bbi t\u00e1rsulatnak volt tagja a k\u00e9s\u0151bb boldogg\u00e1 avatott Salkah\u00e1zi S\u00e1ra, aki cigarett\u00e1val a sz\u00e1j\u00e1ban k\u00e9rte el\u0151sz\u00f6r a felv\u00e9tel\u00e9t a rendbe (akkor el is utas\u00edtott\u00e1k), majd 1944 tel\u00e9n m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt. \u00cdr\u00e1sunkban az \u0151 \u00e9let\u00e9t mutatjuk be.<\/p>\n

Korai \u00e9vek Kass\u00e1n: cigaretta, k\u00e1v\u00e9h\u00e1z <\/p>\n

Schalkh\u00e1z Sarolta Klotild 1899. m\u00e1jus 11-\u00e9n sz\u00fcletett Kass\u00e1n. Osztr\u00e1k nagyapja egy fogad\u00f3t alap\u00edtott annak idej\u00e9n a v\u00e1rosban, apja pedig a m\u0171v\u00e9szek k\u00f6zismert fellegv\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Schalkh\u00e1z Sz\u00e1ll\u00f3 tulajdonosa volt. K\u00e9t\u00e9ves kor\u00e1ban \u00e9desapja meghalt. A hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u0171, karak\u00e1n viselked\u00e9s\u0171 kisl\u00e1ny tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t v\u00e9gzett, de nagyon kev\u00e9s ideig \u00e9lt a hivat\u00e1s\u00e1nak. A trianoni d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n Kassa a magyar hat\u00e1rokon k\u00edv\u00fclre ker\u00fclt, S\u00e1r\u00e1nak pedig fel kellett volna esk\u00fcdni a csehszlov\u00e1k \u00e1llamra. \u0150 azonban erre nem volt hajland\u00f3, \u00edgy eltiltott\u00e1k a tan\u00edt\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

\"Salkah\u00e1zi<\/p>\n

Salkah\u00e1zi S\u00e1ra (Fot\u00f3: Wikimedia Commons)<\/p>\n

\u00daj foglalkoz\u00e1s ut\u00e1n kellett n\u00e9znie, h\u00faga kalap\u00fczlet\u00e9ben dolgozott \u00e9s k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9st tanult. De idej\u00e9t \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st egyre ink\u00e1bb az \u00edr\u00e1s k\u00f6t\u00f6tte le. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magyar nyelv\u0171\u00a0felvid\u00e9ki lapokban publik\u00e1lt, 1926-ban pedig egy novell\u00e1sk\u00f6tete is megjelent Fekete furulya c\u00edmmel. Akt\u00edvan r\u00e9szt vett a felvid\u00e9ki magyarok irodalmi k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Kassa kultur\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

\u00d6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, cigaretta, k\u00e1v\u00e9h\u00e1z, csavarg\u00e1s a nagyvil\u00e1gban hajadonf\u0151tt, zsebre dugott k\u00e9zzel, friss vacsora egy kis kocsm\u00e1ban, cig\u00e1nyzene\u2026<\/p>\n

\u2013 \u00edrja napl\u00f3j\u00e1ban kor\u00e1bbi \u00e9letm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. 1922-ben eljegyezte egy gazdatisztnek tanul\u00f3 fiatalember, de S\u00e1ra visszaadta a gy\u0171r\u0171t. Nem v\u00e1gyott egy vid\u00e9ki int\u00e9z\u0151 feles\u00e9g\u00e9nek az \u00e9let\u00e9re, \u00e9s ekkor kezdett \u201eIsten fel\u00e9 fordulni\u201d.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r visszautas\u00edtott\u00e1k a jelentkez\u00e9s\u00e9t<\/p>\n

A fiatal n\u0151 eg\u00e9sz korai \u00e9veit\u0151l er\u0151s szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel b\u00edrt. 1926-t\u00f3l az Orsz\u00e1gos Kereszt\u00e9nyszocialista P\u00e1rt munkat\u00e1rsa volt. A szervezet lapj\u00e1t, A n\u00e9pet szerkesztette \u00e9s egy n\u00e9pgondoz\u00f3i tanfolyamot is elv\u00e9gzett. 1927-ben megismerkedett a Szoci\u00e1lis Testv\u00e9rek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1val,\u00a0majd k\u00e9rte a felv\u00e9tel\u00e9t a rendbe. De a felv\u00e9teli besz\u00e9lget\u00e9sre cigarett\u00e1zva, meglehet\u0151sen vil\u00e1gias m\u00f3don \u00f6lt\u00f6zve \u00e9rkezett, a rend tagjai ez\u00e9rt azt gondolt\u00e1k, hogy nem komoly az elhat\u00e1roz\u00e1sa, \u00e9s elutas\u00edtott\u00e1k. S\u00e1ra ezut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, gy\u00f6keresen megv\u00e1ltoztatja az \u00e9let\u00e9t. V\u00e9g\u00fcl 1929-ben elfogadt\u00e1k a jelentkez\u00e9s\u00e9t,\u00a01930-ban\u00a0pedig letette az els\u0151 fogadalm\u00e1t.<\/p>\n

\"A<\/p>\n

A Boldog Salkah\u00e1zi S\u00e1ra-templom \u00dajpalot\u00e1n (Fot\u00f3: Major Kata – We Love Budapest)<\/p>\n

A felv\u00e9tel ut\u00e1n belevetette mag\u00e1t a karitat\u00edv munk\u00e1ba. A 30-as \u00e9vekben sok helyen szolg\u00e1lt \u00e9s sokfajta m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lta enyh\u00edteni a szeg\u00e9nys\u00e9get. Gy\u0171jt\u00e9seket szervezett elesett csal\u00e1dok r\u00e9sz\u00e9re \u00e9s a katolikus lapokban \u00edrt cikkeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szoci\u00e1lis t\u00e9m\u00e1kban. Kom\u00e1romban gyermek\u00e9tkeztet\u00e9st szervezett, hitoktat\u00e1ssal foglalkozott \u00e9s rendszeresen l\u00e1togatta a neh\u00e9z helyzetben l\u00e9v\u0151 csal\u00e1dokat. 1934-ben Esterh\u00e1zy Lujz\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9trehozt\u00e1k a Katolikus N\u0151sz\u00f6vets\u00e9get, a csehszlov\u00e1kiai magyar n\u0151ket \u00f6sszefog\u00f3 szervezetet. K\u00e1rp\u00e1talja visszacsatol\u00e1sa ut\u00e1n a r\u00e9gi-\u00faj orsz\u00e1gr\u00e9szbe l\u00e1togatott \u00e9s szeg\u00e9ny sors\u00fa ruszin csal\u00e1dokon seg\u00edtett. T\u00f6bbsz\u00f6r adott hangot ellen\u00e9rz\u00e9s\u00e9nek amiatt, hogy a magyar \u00e1llam az ottani ruszin lakoss\u00e1ggal nem b\u00e1nik jobban, mint a csehszlov\u00e1k \u00e1llam a felvid\u00e9ki magyarokkal. 1940-ben v\u00e9g\u00fcl el\u00e9rkezett a pillanat, hogy imm\u00e1r \u00f6r\u00f6k fogadalmat tehetett a rend tagjak\u00e9nt. Jelmondata a k\u00f6vetkez\u0151 lett:<\/p>\n

Alleluja! Ecce ego, mitte me!\u00a0\u2013 \u00cdme, itt vagyok, engem k\u00fcldj!<\/p>\n

A 30-as \u00e9vekben felmer\u00fclt egy braz\u00edliai misszi\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge is, de a sz\u00fcks\u00e9ges pap\u00edrok beszerz\u00e9se nagyon neh\u00e9zkesnek bizonyult. R\u00e1ad\u00e1sul a \u201ec\u00e9legyenesben\u201d Kassa visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz, S\u00e1ra automatikusan magyar \u00e1llampolg\u00e1r lett, \u00edgy az eg\u00e9sz proced\u00far\u00e1t el\u00f6lr\u0151l kellett volna kezdenie. V\u00e9g\u00fcl az \u00fat nem val\u00f3sult meg, de ekkor \u2013 a 30-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l \u2013 m\u00e1r egy budapesti rendh\u00e1zban lakott \u00e9s tev\u00e9kenykedett.<\/p>\n

1967-ben der\u00fcltek ki hal\u00e1l\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei<\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s a nemzetiszocialista eszm\u00e9k terjed\u00e9se hat\u00e1st gyakorolt S\u00e1ra \u00e9s a rend \u00e9let\u00e9re. A mindig az \u00fcld\u00f6z\u00f6ttek oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 n\u0151 \u00fajs\u00e1gcikkeiben sokszor felemelte a szav\u00e1t a zsid\u00f3k megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se ellen. A nev\u00e9t is ebben az id\u0151szakban magyaros\u00edtotta. 1943-ben pedig enged\u00e9lyt kapott az \u201e\u00f6nfelaj\u00e1nl\u00e1sra\u201d,\u00a0ami a budapesti anyah\u00e1z Szentl\u00e9lek-k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt meg, a ker\u00fcleti el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k el\u0151tt, teljes titokban.<\/p>\n

A felaj\u00e1nl\u00e1s l\u00e9nyege AZ VOLT, hogy \u201eazon esetre, ha egyh\u00e1z\u00fcld\u00f6z\u00e9s, a T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a testv\u00e9rek \u00fcld\u00f6ztet\u00e9se k\u00f6vetkezne be\u201d, akkor \u00e9let\u00e9t \u00e1ldozhatja a t\u00e1rsai v\u00e9delm\u00e9ben.<\/p>\n

A szoci\u00e1lis testv\u00e9rek a kezdetekt\u0151l \u00e1ll\u00edtottak ki hamis pap\u00edrokat zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa magyarok sz\u00e1m\u00e1ra, illetve az \u00fcld\u00f6z\u00f6tteket b\u00fajtatt\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendh\u00e1zakban. A deport\u00e1l\u00e1sok kezdetekor a t\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00f3ja, Schlata Margit Pius p\u00e1p\u00e1hoz fordult az \u00fcgyben.\u00a0<\/p>\n

\"salkah\u00e1zi<\/p>\n

(Fot\u00f3: Wikimedia Commons)<\/p>\n

\"salkah\u00e1zi<\/p>\n

(Fot\u00f3: Wikimedia Commons)<\/p>\n

1944-ben a Bokr\u00e9ta utcai otthon, amelynek Salkah\u00e1zi S\u00e1ra a vezet\u0151jek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, tele volt \u00fcld\u00f6z\u00f6ttekkel. Kar\u00e1csony el\u0151tt nem sokkal egy csel\u00e9dl\u00e1nyt elbocs\u00e1tottak, mert kikezdett p\u00e1r, a helyen tart\u00f3zkod\u00f3 katon\u00e1val. A s\u00e9rtett l\u00e1ny bossz\u00fab\u00f3l feljelentette az otthon. A nyilasok 1944. december 27-\u00e9n kivonultak \u00e9s k\u00f6rbez\u00e1rt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet. S\u00e1ra ekkor nem tart\u00f3zkodott ott, de \u00e9ppen t\u00f6bb rendt\u00e1rs\u00e1val az otthon fel\u00e9 tartott. Amikor m\u00e1r az utc\u00e1r\u00f3l megl\u00e1tt\u00e1k, hogy a keretleg\u00e9nyek bet\u00f6rtek az \u00e9p\u00fcletbe, egy t\u00e1rsa megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogy elmenek\u00fcl-e. \u201eNem, \u00e9n vagyok a vezet\u0151\u201d\u00a0\u2013 hangzott a v\u00e1lasz, \u00e9s bes\u00e9t\u00e1lt a katon\u00e1k k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n

A nyilasok v\u00e9g\u00fcl \u0151t, Bernovits Vilma<\/a> hitoktat\u00f3t \u00e9s tov\u00e1bbi n\u00e9gy szem\u00e9lyt hurcoltak el.<\/p>\n

Sorsuk 1967-ben, a\u00a0zugl\u00f3i nyilasperben der\u00fclt ki. A vallom\u00e1sokb\u00f3l f\u00e9ny der\u00fclt arra, hogy mindannyiukat a Dun\u00e1ba l\u0151tt\u00e9k. Egyik\u0151j\u00fck, egy alacsony, s\u00f6t\u00e9t haj\u00fa n\u0151 a l\u00f6v\u00e9sek el\u0151tt egyenesen a gyilkosok szem\u00e9be n\u00e9zett \u00e9s keresztet vetett. Minden bizonnyal \u0151 volt Salkah\u00e1zi S\u00e1ra.<\/p>\n

\"A<\/p>\n

A Salkah\u00e1zi S\u00e1ra park kapuja, Ferencv\u00e1ros, 2018 (Fot\u00f3: Wikimedia Commons)<\/p>\n

\"A<\/p>\n

A Salkah\u00e1zi S\u00e1ra rakpart Buda fel\u0151l (Fot\u00f3: Major Kata – We Love Budapest)<\/p>\n

A m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt ap\u00e1c\u00e1t 1969-ben a Vil\u00e1g Igaza c\u00edmmel t\u00fcntett\u00e9k ki. 1997-ben megkezd\u0151d\u00f6tt boldogg\u00e1 avat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sa, amely\u00a02005-ben z\u00e1rult le. Ekkor enged\u00e9lyezte XVI. Benedek p\u00e1pa a beatifik\u00e1ci\u00f3t. Mag\u00e1t a boldogg\u00e1 avat\u00e1si szentmis\u00e9t 2006-ban celebr\u00e1lt\u00e1k Budapesten, a Szent Istv\u00e1n-bazilik\u00e1ban. A szertart\u00e1son Schweitzer J\u00f3zsef f\u0151rabbi is besz\u00e9det mondott.<\/p>\n

\n Forr\u00e1sok:\n <\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Major Kata\u00a0\u2013 We Love Budapest)\n <\/p>\n

<\/p>\n

\u00c1ll\u00edtsd be a Google keres\u0151j\u00e9t, hogy a tal\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tt biztos ott legyen a We Love Budapest! <\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Megjelent els\u0151 bookazine-unk, ne maradj le r\u00f3la!<\/a><\/p>\n

M\u00e1r 15 \u00e9ve l\u00e9legz\u00fcnk \u00f6sszhangban a f\u0151v\u00e1rossal. Jubileumi kiadv\u00e1nyunkban mindent megtal\u00e1lsz, ami magazinunk \u00e9s eddigi munk\u00e1nk esszenci\u00e1ja. Gasztron\u00f3mia, kult\u00fara, v\u00e1rosi legend\u00e1k \u00e9s Budapest arcai, interj\u00fak, t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s a legjobb helyek \u2013 \u00fagy, ahogyan mi l\u00e1tjuk a f\u0151v\u00e1rost. <\/p>\n

Rendeld meg itt <\/a>vagy keresd a nagyobb k\u00f6nyvesboltokban!\n <\/p>\n

hirdet\u00e9s<\/p>\n

Folytatn\u00e1d az olvas\u00e1st? Szeretsz mindig k\u00e9pben lenni, \u00e9rdekelnek a leg\u00fajabb budapesti h\u00edrek, t\u00f6rt\u00e9netek? Iratkozz fel heti h\u00edrlevel\u00fcnkre<\/a>, az Insiderre, \u00e9s legy\u00e9l te a t\u00e1rsas\u00e1g ir\u00e1nyt\u0171je, ha \u00e9ttermet, kir\u00e1ndul\u00f3helyet vagy programot kerestek!<\/p>\n

C\u00edmk\u00e9k <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Salkah\u00e1zi S\u00e1ra nev\u00e9t park viseli Ferencv\u00e1rosban. A 45 \u00e9vesen meghalt n\u0151 egyike volt azoknak, akiket a nyilasok emberment\u0151…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":185356,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[22],"tags":[29803,73,800,18775,44,42,40,43,41,52686,52687,799,52688],"class_list":["post-185355","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-budapest","tag-apaca","tag-budapest","tag-cikkek","tag-holokauszt","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-salkahazi-sara","tag-salkahazi-sara-rakpart","tag-varostortenet","tag-vilag-igazai"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116984407015672392","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185355","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=185355"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185355\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/185356"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=185355"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=185355"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=185355"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}