{"id":191370,"date":"2026-07-31T05:44:14","date_gmt":"2026-07-31T05:44:14","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/191370\/"},"modified":"2026-07-31T05:44:14","modified_gmt":"2026-07-31T05:44:14","slug":"index-tudomany-oriasi-felfedezes-az-amazonas-melyen-tobb-millio-fos-osi-civilizacio-nyomaira-bukkantak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/191370\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – \u00d3ri\u00e1si felfedez\u00e9s az Amazonas m\u00e9ly\u00e9n, t\u00f6bb milli\u00f3 f\u0151s \u0151si civiliz\u00e1ci\u00f3 nyomaira bukkantak"},"content":{"rendered":"

\n Egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pekre szerelt l\u00e9zeres letapogat\u00f3 \u2013 vagyis a telefonokban is alkalmazott technol\u00f3gi\u00e1val azonos elven m\u0171k\u00f6d\u0151 LiDAR \u2013 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kutat\u00f3k p\u00e9ld\u00e1tlan felfedez\u00e9st tettek D\u00e9l-Amerika sz\u00edv\u00e9ben. D\u00e9lnyugat-Amaz\u00f3nia s\u0171r\u0171, \u00e1thatolhatatlan dzsungele alatt ugyanis egy kor\u00e1bban ismeretlen, multikultur\u00e1lis t\u00e1rsadalom nyomait azonos\u00edtott\u00e1k. Az Aquiry n\u00e9ven eml\u00edtett r\u00e9g\u00e9szeti-kultur\u00e1lis komplexum nagyj\u00e1b\u00f3l id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt 600 \u00e9s id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 850 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lte f\u00e9nykor\u00e1t, \u00e9s a mostani adatok szerint a t\u00e9rs\u00e9g sokkal s\u0171r\u0171bben lakott volt, mint azt a tud\u00f3sok valaha is felt\u00e9telezt\u00e9k.\n <\/p>\n

\u00c1t\u00edrja a t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyveket<\/p>\n

A finn kutat\u00f3k \u00e1ltal vezetett, a Nature foly\u00f3iratban publik\u00e1lt tanulm\u00e1ny<\/a> elk\u00e9peszt\u0151 sz\u00e1mokat k\u00f6z\u00f6lt. Az Aquiry t\u00e1rsadalom nyomai egy nagyj\u00e1b\u00f3l 183 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres \u2013 vagyis a mai Sz\u00edria ter\u00fclet\u00e9vel megegyez\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u2013 r\u00e9gi\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3k. A l\u00e9zeres t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s egy viszonylag kis, 4500 n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres mintater\u00fcleten is t\u00f6bb mint 400 kiv\u00e1l\u00f3an meg\u0151rz\u00f6tt, monument\u00e1lis ceremoni\u00e1lis k\u00f6zpontot t\u00e1rt fel. A kutat\u00f3k ezen adatok alapj\u00e1n \u00f3vatosan \u00fagy becslik, hogy a teljes ter\u00fcleten t\u00f6bb mint 20 ezer ilyen hatalmas f\u00f6lds\u00e1ncrendszer rejt\u0151zhet, amelyek k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb el\u00e9ri az 50 hekt\u00e1rt (ami t\u00f6bb mint hetven focip\u00e1lya m\u00e9ret\u00e9nek felel meg).<\/p>\n

A legmegd\u00f6bbent\u0151bb m\u00e9gis a lakoss\u00e1gsz\u00e1m. A radiokarbonos kormeghat\u00e1roz\u00e1sok \u00e9s a kiterjedt felm\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n az Aquiry ter\u00fclet \u2013 amely az \u00fagynevezett Nagy-Amazonas t\u00e9rs\u00e9gnek kevesebb mint h\u00e1rom sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t teszi ki \u2013 az els\u0151 \u00e9vezred hajnal\u00e1n m\u00e1r 1,25\u20133 milli\u00f3 embernek adott otthont. A felfedez\u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a kor\u00e1bbi, magasabb n\u00e9pess\u00e9gbecsl\u00e9seket is meger\u0151s\u00edti, amelyek szerint az Amazonas-medence j\u00f3val s\u0171r\u0171bben lakott lehetett, mint azt sok\u00e1ig gondolt\u00e1k. Az \u00faj adatok arra utalnak, hogy a teljes r\u00e9gi\u00f3 n\u00e9pess\u00e9ge a kor\u00e1bbi elk\u00e9pzel\u00e9sekn\u00e9l jelent\u0151sen magasabb lehetett, b\u00e1r ennek pontos meghat\u00e1roz\u00e1sa tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokat ig\u00e9nyel.<\/p>\n

De m\u00e9gis hogyan maradhatott rejtve egy ekkora civiliz\u00e1ci\u00f3 napjainkig? \u2013 mer\u00fclhet fel a k\u00e9rd\u00e9s. A v\u00e1lasz a f\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gokban keresend\u0151. Mivel a r\u00e9gi\u00f3ban csak korl\u00e1tozottan \u00e1llt rendelkez\u00e9sre \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre alkalmas k\u0151, az ott \u00e9l\u0151k nem hagytak h\u00e1tra maja vagy inka st\u00edlus\u00fa k\u0151piramisokat. Helyette monument\u00e1lis, geometriai form\u00e1kba rendezett f\u00f6lds\u00e1ncokat \u00e9s \u00e1rkokat \u2013 \u00fagynevezett amazonasi geoglif\u00e1kat \u2013 emeltek.<\/p>\n

Ezeket a n\u00f6v\u00e9nyzet al\u00e1 rejtett gigantikus form\u00e1kat \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 ny\u00edlegyenes utakat mutatta meg a LiDAR-technol\u00f3gia.<\/p>\n

Juha Hyypp\u00e4, a Finn T\u00e9rinformatikai Kutat\u00f3int\u00e9zet professzora elmondta: a rep\u00fcl\u0151kkel 450 kilom\u00e9ter hossz\u00fa, egyenes vonal\u00fa p\u00e1szt\u00e1z\u00e1sokat v\u00e9geztek, hogy a lehet\u0151 legnagyobb egybef\u00fcgg\u0151 ter\u00fcletet tudj\u00e1k felt\u00e9rk\u00e9pezni a lombkorona alatt.<\/p>\n

A sz\u00e1jhagyom\u00e1ny \u00e9s a r\u00e9g\u00e9szeti adatok szerint ezek a k\u00f6zpontok nem egyetlen k\u00f6zpontos\u00edtott birodalomhoz tartoztak \u2013 sokkal ink\u00e1bb egy kiterjedt, laz\u00e1n kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatot alkottak. A tereket vall\u00e1si szertart\u00e1sokhoz, politikai d\u00f6nt\u00e9shozatalhoz, ritu\u00e1lis t\u00e1ncokhoz, zen\u00e9l\u00e9shez \u00e9s hatalmas lakom\u00e1khoz haszn\u00e1lt\u00e1k. Az Aquiry elnevez\u00e9s is a helyi \u0151slakosok Acre-foly\u00f3ra haszn\u00e1lt nev\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, hiszen arr\u00f3l a mai napig fogalmunk sincs, hogy \u0151k magukat hogyan nevezt\u00e9k, vagy milyen nyelveket besz\u00e9ltek.<\/p>\n

Az \u0151serd\u0151, amit emberi kezek form\u00e1ltak<\/p>\n

\n Az \u00fajonnan felfedezett civiliz\u00e1ci\u00f3 nemcsak \u00e9p\u00edtkezett, de radik\u00e1lisan \u00e1t is form\u00e1lta a t\u00e1jat, a kutat\u00e1s \u00edgy r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra is, hogy az emberi beavatkoz\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke az Amazonas vid\u00e9k\u00e9n sokkal nagyobb volt a kor\u00e1bban felt\u00e9telezettn\u00e9l. Az Aquiry n\u00e9pe kiterjedt, bambuszdomin\u00e1ns erd\u0151ket \u00e9getett fel, hogy helyet csin\u00e1ljon a monument\u00e1lis k\u00f6zpontoknak, a sz\u00e9les utaknak, valamint a hatalmas kukorica-, t\u00f6k- \u00e9s mani\u00f3ka\u00fcltetv\u00e9nyeknek.\n <\/p>\n

Emellett a dzsungel f\u00e1it is tudatosan \u201emenedzselt\u00e9k\u201d. Sz\u00e1mos feh\u00e9rj\u00e9ben gazdag fafaj \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a brazil di\u00f3, a p\u00e1lmasz\u00edve miatt is kedvelt barackp\u00e1lma \u00e9s m\u00e1s gy\u00fcm\u00f6lcsterm\u0151 f\u00e1k \u2013 elterjed\u00e9se a t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados emberi gondoskod\u00e1s nyomait viseli mag\u00e1n. A kutat\u00f3k szerint az Aquiry tudatosan seg\u00edtette el\u0151 a sz\u00e1mukra kultur\u00e1lisan \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l fontos f\u00e1k szaporod\u00e1s\u00e1t m\u00e1s fajok rov\u00e1s\u00e1ra. Ez a felismer\u00e9s olyan horderej\u0171, hogy a tud\u00f3sok szerint az egykori t\u00e1j\u00e1talak\u00edt\u00e1s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1s\u00e1t a r\u00e9gi\u00f3 sz\u00e9nk\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ra \u00e9s sz\u00e9nrakt\u00e1roz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re a j\u00f6v\u0151beli kl\u00edmamodellekben is \u00e9rdemes figyelembe venni.<\/p>\n

Mindezek ut\u00e1n tal\u00e1n a leg\u00e9get\u0151bb k\u00e9rd\u00e9s, hogy hov\u00e1 t\u0171nt ez a sokmilli\u00f3 ember? Ahogy azonban az a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00e1mos \u00f6sszetett t\u00e1rsadalm\u00e1n\u00e1l megfigyelhet\u0151, az Aquiry kultur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak r\u00e9g\u00e9szeti nyomai id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerint 850 k\u00f6r\u00fcl hirtelen megszakadnak. A kutat\u00f3k egyel\u0151re nem tudj\u00e1k biztosan, mi \u00e1llhatott a h\u00e1tt\u00e9rben, \u00e9s a jelenlegi bizony\u00edt\u00e9kok alapj\u00e1n nem lehet egyetlen okot megnevezni. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1s, a telep\u00fcl\u00e9sh\u00e1l\u00f3zat \u00e1tszervez\u0151d\u00e9se vagy k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sok \u2013 egy\u00fcttesen vezetett a rendszer felboml\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

A v\u00e1lasz egyel\u0151re a dzsungel m\u00e9ly\u00e9n rejt\u0151zik, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6s egybees\u00e9s, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanebben az id\u0151szakban K\u00f6z\u00e9p-Amerik\u00e1ban a klasszikus maja civiliz\u00e1ci\u00f3 is egy m\u00e1ig sokat kutatott \u00e9s vitatott hanyatl\u00e1si folyamaton ment kereszt\u00fcl. A k\u00e9t esem\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt ugyan nincs ismert kapcsolat, id\u0151beli egybees\u00e9s\u00fck azonban tov\u00e1bbra is \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a korszak nagy civiliz\u00e1ci\u00f3inak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel kapcsolatban.<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: L\u00e9gi felv\u00e9tel a\u00a0kanyarg\u00f3s Papagaio foly\u00f3r\u00f3l \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 Amazonas es\u0151erd\u0151r\u0151l a Jau Nemzeti Parkban. \/ Fot\u00f3: Getty Images)\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pekre szerelt l\u00e9zeres letapogat\u00f3 \u2013 vagyis a telefonokban is alkalmazott technol\u00f3gi\u00e1val azonos elven m\u0171k\u00f6d\u0151 LiDAR \u2013 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":191371,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[13078,151,7747,42,17928,43,34,53813,124,94,93,92],"class_list":["post-191370","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-amazonas","tag-ce-femina","tag-felfedezes","tag-hungarian","tag-lidar","tag-magyar","tag-news","tag-osi-civilizacio","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117013005297126142","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/191370","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=191370"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/191370\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/191371"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=191370"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=191370"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=191370"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}