A sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges t\u0171zeseteknek kedvez\u0151 napok sz\u00e1ma t\u00f6bb mint a k\u00e9tszeres\u00e9re n\u0151tt 1981 \u00f3ta D\u00e9l-Eur\u00f3pa egyes r\u00e9szeiben, \u00edgy Franciaorsz\u00e1gban \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg egy friss tanulm\u00e1ny. <\/p>\n
A kutat\u00f3k szerint a veget\u00e1ci\u00f3t\u00fczeknek kedvez\u0151 id\u0151j\u00e1r\u00e1si felt\u00e9telek \u2013 h\u0151s\u00e9g, asz\u00e1ly \u00e9s sz\u00e9l \u2013 \u201ehat\u00e1rozottan intenz\u00edvebbekk\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00e9rs\u00e9gben\u201d \u2013 hangs\u00falyozz\u00e1k. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben D\u00e9l-Eur\u00f3p\u00e1ban kevesebb a t\u0171zv\u00e9sz, mint az 1980-as \u00e9vekben, de kegyetlenebbek \u00e9s nehezebben lokaliz\u00e1lhat\u00f3k, ak\u00e1rcsak a D\u00e9lnyugat-Franciaorsz\u00e1gban puszt\u00edt\u00f3 \u00f3ri\u00e1serd\u0151t\u0171z, a legs\u00falyosabb t\u0171zeset az orsz\u00e1gban 1949 \u00f3ta.<\/p>\n
A Pireneusi-f\u00e9lsziget nagy kiterjed\u00e9s\u0171 \u00f6vezeteiben, Franciaorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban a veget\u00e1ci\u00f3t\u00fczeknek rendk\u00edv\u00fcl kedvez\u0151 felt\u00e9telek jellemezte ny\u00e1ri napok sz\u00e1ma 1981 \u00e9s 2025 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb mint a k\u00e9tszeres\u00e9re n\u0151tt.<\/p>\n
Az erd\u0151t\u00fczeknek kedvez\u0151 napok sz\u00e1ma D\u00e9l-Eur\u00f3pa egyes \u00f6vezeteiben majdnem megh\u00e1romszoroz\u00f3dott \u2013 mondja Ra\u00fal Cordero, a hollandiai Groningen egyetem\u00e9nek munkat\u00e1rsa, a tanulm\u00e1ny egyik szerz\u0151je.<\/p>\n
<\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260730_franciaorszag-erdotuz-pyrocumulonimbus-tuzfelho-kialakulasa-zivatar<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport a t\u0171zesetekre \u00e9s az \u00e9ghajlatra vonatkoz\u00f3 adatokat tanulm\u00e1nyozta Spanyolorsz\u00e1gban, Franciaorsz\u00e1gban, G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1ban.<\/p>\n A tud\u00f3sok arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy 1981 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tt minden ny\u00e1ron t\u00edz alatt volt a t\u0171zeseteknek kedvez\u0151 napok sz\u00e1ma. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben ez a sz\u00e1m hozz\u00e1vet\u0151leg huszon\u00f6tre n\u0151tt a tanulm\u00e1nyozott orsz\u00e1gok egyes r\u00e9szeiben.<\/p>\n Ra\u00fal Cordero szerint a folyamat csakis a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9snek tudhat\u00f3 be, \u00e9s a helyzet csak tov\u00e1bb romlik, ha nem \u00e1ll\u00edtj\u00e1k meg a felmeleged\u00e9st.<\/p>\n Eur\u00f3pa a leggyorsabban felmeleged\u0151 kontinens, nyugati r\u00e9sz\u00e9ben j\u00faniusban rekordmeleg volt a Copernicus eur\u00f3pai uni\u00f3s kl\u00edmamegfigyel\u0151 k\u00f6zpont szerint.<\/p>\n A t\u0171zesetek sz\u00e1ma azonban nem n\u0151tt, \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1t lesz\u00e1m\u00edtva valamennyi orsz\u00e1gban kisebb ter\u00fcletek \u00e9gtek le, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a t\u0171zolt\u00f3k kapacit\u00e1sai javul\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a l\u00e9gi olt\u00e1snak, valamint a t\u0171zv\u00e9delmi berendez\u00e9seknek.<\/p>\n A Scientific Reports<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban megjelent publik\u00e1ci\u00f3 szerz\u0151i r\u00e1mutatnak: a gy\u00fal\u00e9kony n\u00f6v\u00e9nyzet elszaporod\u00e1sa kedvez\u0151bb felt\u00e9teleket teremt a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb \u00e9s gyorsabb \u00f3ri\u00e1st\u00fczeknek. \u201eEur\u00f3p\u00e1ban kevesebb t\u0171zeset van, de azok nagyobbak \u00e9s intenz\u00edvebbek\u201d \u2013 hangs\u00falyozz\u00e1k. Ra\u00fal Cordero szerint sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem lehet meg\u00e1ll\u00edtani a t\u0171zv\u00e9sz terjed\u00e9s\u00e9t, ez nem er\u0151forr\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n A World Weather Attribution (WWA) nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport, amely azt vizsg\u00e1lja, hogy az ember okozta \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s mekkora szerepet j\u00e1tszik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyekben, egy\u00e9rtelm\u0171en az ember okozta kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s miatt bek\u00f6vetkez\u0151 j\u00faniusi t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e1nikul\u00e1nak tudja be a mostani franciaorsz\u00e1gi \u00e9s spanyolorsz\u00e1gi t\u0171zeseteket.<\/p>\n A kutat\u00f3k amiatt is agg\u00f3dnak, hogy az erd\u0151t\u00fczek egyre ink\u00e1bb meghaladj\u00e1k a megl\u00e9v\u0151 olt\u00e1si kapacit\u00e1sokat, r\u00e1ad\u00e1sul olyan \u00fctemben, amelyre nem sz\u00e1m\u00edtottak.<\/p>\n