{"id":195834,"date":"2026-08-04T06:54:13","date_gmt":"2026-08-04T06:54:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/195834\/"},"modified":"2026-08-04T06:54:13","modified_gmt":"2026-08-04T06:54:13","slug":"index-tudomany-a-civilizacios-haracsolas-meg-ma-is-agresszivva-teszi-a-dzsungel-torzseit","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/195834\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – A civiliz\u00e1ci\u00f3s har\u00e1csol\u00e1s m\u00e9g ma is agressz\u00edvv\u00e1 teszi a dzsungel t\u00f6rzseit"},"content":{"rendered":"

A gyarmatos\u00edt\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban, mikor ellen\u00e1lltak a moderniz\u00e1ci\u00f3nak, az izol\u00e1lt n\u00e9pcsoportok teljesen marginaliz\u00e1l\u00f3dtak, de ezt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151k b\u00e1nt\u00e1k a legkev\u00e9sb\u00e9. Direkt tartj\u00e1k t\u00e1vol magukat a fejlett technik\u00e1t\u00f3l, a mi stresszes vil\u00e1gunkt\u00f3l, ami egyszerre d\u00f6bbenetes, romantikus \u00e9s vonz\u00f3. Hogy lehet telefon, aut\u00f3, wifi, v\u00edz\u00f6bl\u00edt\u00e9ses wc, elektromos fogkefe n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni? \u0150si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik olyanok, mint egy purit\u00e1n dzsungeles nyaral\u00e1s. Csak am\u00edg mi sok sz\u00e1zezreket fizet\u00fcnk egy erdei f\u00fcrd\u0151z\u00e9s\u00e9rt, digit\u00e1lis detox\u00e9rt, nekik ez a teljes \u00e9let\u00fck az elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig. Kicsit irigyl\u00e9srem\u00e9lt\u00f3 \u00e9s kicsit nem az. De \u0151k is csak \u00fagy maradhatnak \u00e9rintetlenek, ha mi, a civiliz\u00e1ltak tiszteletben tartjuk \u00e9letter\u00fcket, jogaikat. Ez csak akkor t\u00f6rt\u00e9nik meg, ha elismerj\u00fck, l\u00e9teznek.\u00a0Ha a modern vil\u00e1g ki akarja akn\u00e1zni<\/a> er\u0151forr\u00e1saikat, akkor is tiszteletben kell tartani jogaikat, ez persze megbonyol\u00edthatja a gazdas\u00e1gi projekteket.<\/p>\n

Nincsenek is ott<\/p>\n

Az Amazonasban \u00e9l\u0151 elszigetelt t\u00f6rzsek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb orsz\u00e1g is megk\u00e9rd\u0151jelezte kor\u00e1bban \u00e9s m\u00e9g ma is, noha l\u00e9gi felv\u00e9telek, t\u00e1bornyomok, tan\u00favallom\u00e1sok bizony\u00edtott\u00e1k, de \u00edgy egyszer\u0171bb volt kinyerni az olajat, f\u00e1t, \u00e1sv\u00e1nykincseket. A t\u00f6rzsek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1k azonban nem tudom\u00e1nyosak, hanem gazdas\u00e1giak: ha letagadjuk, hogy ott vannak, b\u00e1rmit tehet\u00fcnk a haz\u00e1jukkal. Az elszigetelt t\u00f6rzsek v\u00e9delme teh\u00e1t az emberi jogok v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9ma meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ban foglalja.<\/p>\n

De ha nincsenek jogaik, mert nincsenek ott, nem kell meg\u0151rizni az \u00e9letter\u00fcket biztos\u00edt\u00f3 ter\u00fcleteket. Ha viszont elismerj\u00fck, hogy l\u00e9teznek, ott laknak, akkor k\u00f6telez\u0151 tiszteletben tartani a jogaikat.<\/p>\n

Micsoda piszkos okoskod\u00e1s!\u00a0Pedig a glob\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai egyens\u00faly szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00faak ezek a t\u00f6rzsi r\u00e9gi\u00f3k, ahol:<\/p>\n

alacsonyabb az erd\u0151irt\u00e1s ar\u00e1nya,
\n gazdag a biodiverzit\u00e1s,
\n a ter\u00fclet szab\u00e1lyozza a\u00a0region\u00e1lis \u00e9ghajlatot,
\n jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 szenet t\u00e1rol.\u00a0<\/p>\n

De a sok el\u0151ny ellen\u00e9re egyel\u0151re az illeg\u00e1lis kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s, a b\u0151v\u00fcl\u0151 infrastrukt\u00fara, a kereskedelem \u00e9s a b\u0171n\u00f6z\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g fenyegeti \u0151ket. Minden egyes fel\u00e9j\u00fck tett l\u00e9p\u00e9s\u00fcnk n\u00f6veli a konfront\u00e1ci\u00f3t vel\u00fck, mert nagy es\u00e9llyel megbeteg\u00edthetj\u00fck \u0151ket, er\u0151szakot \u00e9s kultur\u00e1lis pusztul\u00e1st okoz behatol\u00e1sunk. M\u00e9g egy v\u00e9letlen tal\u00e1lkoz\u00e1snak is dr\u00e1mai k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek, mert a popul\u00e1ci\u00f3k kev\u00e9ss\u00e9 immunisak a mi k\u00f3rs\u00e1gainkkal szemben.<\/p>\n

Az Andam\u00e1n-szigetekhez tartoz\u00f3 \u00c9szaki-Szentinel sziget az Indiai-\u00f3ce\u00e1nban, a Beng\u00e1li-\u00f6b\u00f6lben fekszik, egy teljes izol\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l\u0151 t\u00f6rzs<\/a> lakja (a szentinel\u00e9zek), akik igen agressz\u00edvan reag\u00e1lnak b\u00e1rmilyen k\u00f6zeled\u00e9sre. 2018-ban John Chau, egy 27 \u00e9ves amerikai misszion\u00e1rius hitt\u00e9r\u00edt\u0151i sz\u00e1nd\u00e9kkal kir\u00e1ndult fel\u00e9j\u00fck, de lenyilazt\u00e1k, megk\u00f6t\u00f6zve vonszolt\u00e1k a f\u00f6ld\u00f6n, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl belehalt a viszontags\u00e1gokba.<\/p>\n

A f\u00e9l\u0151s szigetlak\u00f3k szeretik az ed\u00e9nyeket<\/p>\n

A t\u00f6rzsr\u0151l m\u00e9g mindig csak n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9gi felv\u00e9tel \u00e9s vide\u00f3 \u00e1ll az antropol\u00f3gusok rendelkez\u00e9s\u00e9re, maroknyi kutat\u00f3nak siker\u00fclt r\u00f3luk inform\u00e1ci\u00f3kat gy\u0171jteni lass\u00fa, \u00e9vekig tart\u00f3, t\u00fcrelmes kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9s ut\u00e1n. De a szentinel\u00e9zek \u00f3vatoss\u00e1ga nem v\u00e9letlen, 1880-ban Maurice Vidal Portman, aki az Indiai Kir\u00e1lyi Haditenger\u00e9szet k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben szolg\u00e1lt, az Andam\u00e1n-szigetek parancsnokak\u00e9nt elment a t\u00f6rzsh\u00f6z. Bemutatkoz\u00f3 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt elrabolt egy id\u0151s p\u00e1rt \u00e9s n\u00e9gy kisgyerekeket, hogy tanulm\u00e1nyozza \u00e9s k\u00f6zelebbi ismereteire t\u00e1maszkodva manipul\u00e1lja \u0151ket. A gyerekek k\u00e9s\u0151bb fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gekbe haltak bele, de Portman addig m\u00e9g \u00e1llatokk\u00e9nt vizsg\u00e1lgatta \u0151ket, alkohollal k\u00e9nyszer\u00edtette \u0151ket engedelmess\u00e9gre. A popul\u00e1ci\u00f3 jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t rabs\u00e1gban tart\u00f3 Portman a b\u00f3d\u00edt\u00e1ssal szexu\u00e1lis kapcsolatra is r\u00e1vette \u0151ket \u201ea fels\u0151bbrend\u0171 fajjal\u201d. Majd emberei meger\u0151szakolt\u00e1k a n\u0151ket, \u00e9s elterjesztett\u00e9k a szifiliszt.\u00a0<\/p>\n

Trilokhnat Pandit indiai antropol\u00f3gus<\/a> azonban m\u00e1shogy k\u00f6zel\u00edtett fel\u00e9j\u00fck, els\u0151 l\u00e1togat\u00e1s\u00e1t 1967-ben tette, aj\u00e1nd\u00e9kba ed\u00e9nyeket \u00e9s serpeny\u0151ket, k\u00f3kuszdi\u00f3t, f\u00e9meszk\u00f6z\u00f6ket vitt. \u00c9s egy m\u00e1sik k\u00f6zeli t\u00f6rzsb\u0151l is h\u00e1rom tagot, hogy seg\u00edtsenek a kommunik\u00e1ci\u00f3ban.\u00a0<\/p>\n

A bennsz\u00fcl\u00f6ttek Pandit le\u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n nem t\u00e1madtak, de nem is voltak kifejezetten bar\u00e1ts\u00e1gosak. A harcosok a l\u00e1togat\u00e1s alatt v\u00e9gig fel voltak fegyverkezve, t\u00e1mad\u00e1sra k\u00e9szen. D\u00f6bbenet, de 1991-ben bar\u00e1ts\u00e1guk jel\u00e9\u00fcl visszah\u00edvt\u00e1k Panditot, mondjuk tr\u00fckk\u00f6sen, mert nem tehette l\u00e1b\u00e1t a szigetre, csak a v\u00edzbe csobbanhatott, hogy \u00e1tadja \u00fajabb aj\u00e1nd\u00e9kait. Ennek ellen\u00e9re mindig hangoztatta, hogy a szigetlak\u00f3k nem er\u0151szakosak. \u201eNem jelentenek akad\u00e1lyt semmilyen fejleszt\u00e9si projektnek, de mi\u00e9rt akarna b\u00e1rki piknikezni a f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n?\u201d<\/p>\n

Chau hal\u00e1la meglepte, de \u00fagy komment\u00e1lta, mi vagyunk az agresszorok<\/a>, a betolakod\u00f3k, b\u00e9k\u00e9n kell hagynunk \u0151ket.\u00a0<\/p>\n

A t\u00f6rzs tagjai 2025-ben nagyj\u00e1b\u00f3l ugyan\u00fagy \u00e9lnek, mint 15 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a modern id\u0151k arra k\u00e9sztett\u00e9k \u0151ket, hogy tov\u00e1bb fokozz\u00e1k a v\u00e9delmet. Sz\u00e1muk \u00e1ll\u00edt\u00f3lag valahol 50 \u00e9s 200 k\u00f6z\u00f6tt ingadozik, \u00edjjal \u00e9s nyilakkal v\u00e9dik magukat a k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3kt\u00f3l \u00e9s a fot\u00f3kat k\u00e9sz\u00edt\u0151 dr\u00f3nokt\u00f3l.<\/p>\n

India m\u00e1r r\u00e9gen betiltotta a vel\u00fck val\u00f3 kapcsolatfelv\u00e9telt, hogy megakad\u00e1lyozza a betegs\u00e9gek terjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s kultur\u00e1lis beavatkoz\u00e1st. A Javari-v\u00f6lgyben, Braz\u00edlia \u00e9s Peru hat\u00e1r\u00e1n \u00e9l\u0151 dzsungellak\u00f3kat a brazil korm\u00e1ny igyekszik megv\u00e9deni a fav\u00e1g\u00f3kt\u00f3l, b\u00e1ny\u00e1szokt\u00f3l \u00e9s k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-keresked\u0151kt\u0151l. A legnagyobb r\u00e1juk leselked\u0151 vesz\u00e9lyek: az erd\u0151irt\u00e1s \u00e9s az illeg\u00e1lis f\u00f6ldhappol\u00e1s, a betegs\u00e9gek, az er\u0151szak, a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s.<\/p>\n

Az ENSZ \u0151slakos \u00e9s t\u00f6rzsi n\u00e9pekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 egyezm\u00e9nye megk\u00f6veteli a korm\u00e1nyokt\u00f3l, hogy garant\u00e1lj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nleges, elszigetelten \u00e9l\u0151 t\u00f6rzsek jogait,\u00a0 a passzivit\u00e1s az egyetlen etikailag helyes d\u00f6nt\u00e9s vel\u00fck szemben, de v\u00e9dett ter\u00fcleteik \u00edgy is egyre sebezhet\u0151bbek (p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s miatt), \u00e9s kihal\u00e1suk elker\u00fclhetetlennek t\u0171nik.<\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A gyarmatos\u00edt\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban, mikor ellen\u00e1lltak a moderniz\u00e1ci\u00f3nak, az izol\u00e1lt n\u00e9pcsoportok teljesen marginaliz\u00e1l\u00f3dtak, de ezt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151k b\u00e1nt\u00e1k a…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":195835,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[13078,54590,6465,3972,54589,42,43,34,124,94,93,92],"class_list":["post-195834","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-amazonas","tag-amazonas-oserdo","tag-betegsegek","tag-civilizacio","tag-elszigetelt-torzs","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117035930201302215","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/195834","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=195834"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/195834\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/195835"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=195834"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=195834"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=195834"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}