{"id":198228,"date":"2026-08-06T06:28:16","date_gmt":"2026-08-06T06:28:16","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/198228\/"},"modified":"2026-08-06T06:28:16","modified_gmt":"2026-08-06T06:28:16","slug":"index-tudomany-elnemultunk-mert-agyunkat-egyre-inkabb-a-gepek-iranyitjak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/198228\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Eln\u00e9multunk, mert agyunkat egyre ink\u00e1bb a g\u00e9pek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k"},"content":{"rendered":"

A Perspectives on Psychological Science foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1ny szerint az emberek, ak\u00e1r csal\u00e1dtagok, ak\u00e1r felsz\u00ednes ismer\u0151s\u00f6k, egyre kevesebbet besz\u00e9lnek egym\u00e1ssal. A Missouri-Kansas City Egyetem \u00e9s az Arizonai Egyetem pszichol\u00f3gusai t\u00f6bb ezer<\/a>, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, Mexik\u00f3ban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 r\u00e9sztvev\u0151t szereltek fel besz\u00e9dfelvev\u0151kkel, amik v\u00e9letlenszer\u0171en r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k dial\u00f3gusaikat a nap folyam\u00e1n. \u00cdgy der\u00fclt ki, hogy 2005-ben, a tanulm\u00e1ny kezdet\u00e9n m\u00e9g mindenkire jellemz\u0151 volt \u00e1tlagosan napi 16 632 kimondott sz\u00f3. 2019-re ez a sz\u00e1m 11 900-ra esett vissza.\u00a0 Nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g \u00e9s a tendencia az\u00f3ta is tartja mag\u00e1t.<\/p>\n

A dolog az\u00e9rt is tragikus, mert m\u00e1r nem is olvasunk, maximum g\u00f6rgetj\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1t, ha viszont nem is besz\u00e9l\u00fcnk, nem is olvasunk, teljesen elsorvad sz\u00f3kincs\u00fcnk \u00e9s m\u00e1r akkor sem fogunk tudni megsz\u00f3lalni, mikor t\u00e9nyleg szeretn\u00e9nk, vagy kell.\u00a0<\/p>\n

A szerz\u0151k szerint k\u00e9t f\u0151 ok magyar\u00e1zza ezt a fokozatos cs\u00f6kken\u00e9st. Az egyik az elmag\u00e1nyosod\u00e1s, amit persze a Covid is feler\u0151s\u00edtett, de egy 2003 \u00e9s 2019 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett\u00a0tanulm\u00e1ny<\/a>\u00a0azt is kimutatta, hogy ebben az intervallumban az amerikaiak egyed\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tt szabadidej\u00e9nek ar\u00e1nya k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt, 44-r\u0151l 49 sz\u00e1zal\u00e9kra. B\u00e1r ez a n\u00f6veked\u00e9s szer\u00e9nynek t\u0171nhet, de az\u00e9rt pontos\u00edtsuk, hogy nincs benne a munk\u00e1val, alv\u00e1ssal \u00e9s a szem\u00e9lyes higi\u00e9ni\u00e1ra ford\u00edtott id\u0151vel t\u00f6lt\u00f6tt evidensen mag\u00e1nyos id\u0151. A m\u00e1sik ok az internet, minden bajunk \u00e9s boldogs\u00e1gunk forr\u00e1sa.<\/p>\n

Urunk, a g\u00e9p<\/p>\n

A legt\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1gban 2006 \u00e9s 2022 k\u00f6z\u00f6tt drasztikusan lecs\u00f6kkent azoknak a sz\u00e1ma, akik elmond\u00e1suk szerint minden nap l\u00e1tj\u00e1k a bar\u00e1taikat, 21 sz\u00e1zal\u00e9kr\u00f3l 12 sz\u00e1zal\u00e9kra esett \u2013 \u00e9s igen, ez is lefedte a Covid id\u0151szak\u00e1t. A digit\u00e1lis technol\u00f3gia t\u00e9rnyer\u00e9se pedig jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rul ehhez. Az, hogy m\u00e1r csak \u00fczenetek form\u00e1j\u00e1ban kommunik\u00e1lunk, vagy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl. Vagy az, hogy b\u00e1rmit el\u00e9r\u00fcnk online, ki sem kell l\u00e9pn\u00fcnk az utc\u00e1ra, hogy kapcsol\u00f3djunk m\u00e1sokhoz.<\/p>\n

Kor\u00e1bban sz\u00e1mos mindennapi feladat besz\u00e9lget\u00e9st ig\u00e9nyelt ak\u00e1r csak a p\u00e9nzt\u00e1rosokkal, recepci\u00f3sokkal, asszisztensekkel, pinc\u00e9rekkel. De ma m\u00e1r alkalmaz\u00e1sokon kereszt\u00fcl foglalunk asztalt, vagy el sem megy\u00fcnk az \u00e9tterembe, mert h\u00e1zhoz j\u00f6nnek a finom falatok, amiket n\u00e9m\u00e1n rendel\u00fcnk meg az appokban, az utca embere helyett pedig a Waze igaz\u00edt el, ha elt\u00e9ved\u00fcnk. M\u00e9g a csal\u00e1dtagjainkkal val\u00f3 interakci\u00f3k is visszaestek, mert h\u00edv\u00e1sok helyett \u00fczenget\u00fcnk \u2013 f\u0151leg, ha m\u00e9g nem m\u00faltunk el 25 \u00e9vesek.\u00a0<\/p>\n

Az egyre t\u00f6bb mag\u00e1nyos percet viszont megs\u00ednyli a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk is, mert a n\u00e9mas\u00e1gn\u00e1l az is jobb, ha idegenekkel ker\u00fcl\u00fcnk felsz\u00ednes interakci\u00f3kba. A szem\u00e9lyes besz\u00e9lget\u00e9sek ugyanis el\u0151seg\u00edtik az emp\u00e1ti\u00e1t \u2013 ellent\u00e9tben az \u00edr\u00e1sos \u00fczenetekkel \u2013, hiszen kifejezz\u00fck \u00e9rzelmeink \u00e9s k\u00f3doljuk a partner \u00e9rzelmeit is. De ha csak \u00edrunk, erre maximum emojik form\u00e1j\u00e1ban<\/a> van lehet\u0151s\u00e9g.<\/p>\n

A szem\u00e9lyes, vide\u00f3s, telefonos \u00e9s azonnali \u00fczenetk\u00fcld\u0151 interakci\u00f3k \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l kider\u00fclt,<\/p>\n

a szem\u00e9lyes kapcsol\u00f3d\u00e1s teremti meg a leger\u0151sebb \u00e9rzelmi k\u00f6tel\u00e9ket, az online \u00fczenetk\u00fcld\u00e9s a leggyeng\u00e9bbet.<\/p>\n

Gillian Sandstrom pszichol\u00f3gus a \u201egyenge k\u00f6t\u00e9seket \u201d vizsg\u00e1lja, ami a nap folyam\u00e1n zajl\u00f3 inform\u00e1lis p\u00e1rbesz\u00e9deket jelenti. El\u0151sz\u00f6r\u00a0Mark Granovetter amerikai szociol\u00f3gus \u00edrta le (m\u00e1r 1973-ban) a gyenge k\u00f6t\u00e9sek erej\u00e9t, vagyis azt, hogy a felsz\u00ednes p\u00e1rbesz\u00e9dek milyen hangs\u00falyosak a t\u00e1rsadalmi kapcsolatok, vagy ak\u00e1r a karrier szempontj\u00e1b\u00f3l. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, de igaz, az \u00e1ll\u00e1skeres\u0151k p\u00e9ld\u00e1ul sokkal nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel jutnak \u00e1ll\u00e1shoz egy kv\u00e1zi idegenen kereszt\u00fcl, esetleges cseveg\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt, mint\u00a0k\u00f6zeli bar\u00e1taik vagy csal\u00e1dtagjaik seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n

Ez a felismer\u00e9s ellentmondott a kor\u00e1bbi felt\u00e9telez\u00e9snek, miszerint a legfontosabb inform\u00e1ci\u00f3k a legszorosabb kapcsolatokon kereszt\u00fcl \u00e9rkeznek. A\u00a0gyenge k\u00f6t\u00e9sek h\u00eddk\u00e9nt funkcion\u00e1lnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3s bubor\u00e9kok k\u00f6z\u00f6tt. R\u00e1ad\u00e1sul ezek a csip-csup interakci\u00f3k nemcsak hasznosak lehetnek, hanem\u00a0meger\u0151s\u00edtik j\u00f3ll\u00e9t\u00fcnk \u00e9rz\u00e9s\u00e9t is.<\/p>\n

A kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek sorvad\u00e1sa<\/p>\n

A sz\u00f3beli kommunik\u00e1ci\u00f3 hanyatl\u00e1sa \u00f6ngerjeszt\u0151nek is t\u0171nik: min\u00e9l kevesebbet vesz\u00fcnk r\u00e9szt kisebb t\u00e1rsas interakci\u00f3kban, ann\u00e1l nagyobb szorong\u00e1st<\/a> \u00e9rz\u00fcnk ezekkel kapcsolatban, \u00e9s ann\u00e1l kevesebbet kezdem\u00e9nyez\u00fcnk. Fontos lenne pedig, mert a besz\u00e9d m\u00e1sk\u00e9pp foglalkoztatja az agyat, mint egy \u00fczenet \u00edr\u00e1sa<\/p>\n

fejleszti p\u00e9ld\u00e1ul az eml\u00e9kezetet, k\u00f6vetn\u00fcnk kell, mit mond a m\u00e1sik, mik\u00f6zben el\u0151k\u00e9sz\u00edtj\u00fck saj\u00e1t v\u00e1laszunkat.<\/p>\n

A szem\u00e9lyes interakci\u00f3k sor\u00e1n a testtart\u00e1sunkra \u00e9s az arckifejez\u00e9seinkre is figyeln\u00fcnk kell. Automatikusnak t\u0171nik a cseveg\u00e9s, de milyen komplex viselked\u00e9s.<\/p>\n

A besz\u00e9d visszaszorul\u00e1s\u00e1val egy\u00e9b\u00a0kognit\u00edv<\/a> k\u00e9pess\u00e9gek is gyeng\u00fclhetnek. Els\u0151sorban a figyelem, mert ha nem besz\u00e9l\u00fcnk, nem kell k\u00f6vetn\u00fcnk a m\u00e1sik mondatait, t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t sem. A t\u00e9m\u00e1t kutat\u00f3 Valeria Pfeifer pszichol\u00f3gus szerint agyunk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek nagy r\u00e9sze ma m\u00e1r egy mobileszk\u00f6zbe van kiszervezve, \u00e9s ez nem is t\u0171nik t\u00falz\u00e1snak. Mert ha telefonunkon\u00a0foglalunk jegyet a sz\u00ednh\u00e1zba, ha okos\u00f3r\u00e1nkat mutogatva v\u00e1laszolunk a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy aludtunk, ha \u00e9rint\u00e9smentesen teszik le ajt\u00f3nk el\u00e9 az \u00e9lelmiszert, elt\u0171nik napjainkb\u00f3l a spont\u00e1n besz\u00e9d. Lassan m\u00e1r k\u00ednosnak is \u00e9rezz\u00fck, mert nem tal\u00e1ljuk a szavakat hozz\u00e1, de tal\u00e1n jobb lenne belemenni a kezdetben kellemetlennek t\u0171n\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1sokba, mert ezekt\u0151l is jobban \u00e9rezz\u00fck magunkat \u2013 mint att\u00f3l a rideg semmit\u0151l, amit a g\u00e9pek ny\u00fajtanak.\u00a0<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: K\u00e9p\u00fcnk illusztr\u00e1ci\u00f3! Fot\u00f3:\u00a0Justin Paget \/\u00a0Getty Images Hungary)\u00a0\n <\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A Perspectives on Psychological Science foly\u00f3iratban megjelent tanulm\u00e1ny szerint az emberek, ak\u00e1r csal\u00e1dtagok, ak\u00e1r felsz\u00ednes ismer\u0151s\u00f6k, egyre kevesebbet…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":198229,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[2482,7708,4610,42,2060,52700,10051,43,34,124,94,93,92],"class_list":["post-198228","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-agy","tag-beszed","tag-digitalizacio","tag-hungarian","tag-internet","tag-kognitiv-kepessegek","tag-magany","tag-magyar","tag-news","tag-tudomany","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117047152617799277","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/198228","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=198228"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/198228\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/198229"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=198228"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=198228"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=198228"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}