Ha \u00f6nmag\u00e1ban nem lenne el\u00e9g nagy baj az, hogy a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s miatt olvadnak a sarki j\u00e9ghegyek, akkor itt van m\u00e9g egy r\u00e1ad\u00e1s is: az olvad\u00e1ssal egyre t\u00f6bb higany ker\u00fcl a k\u00f6rnyezetbe.<\/p>\n
A higany term\u00e9szetes m\u00f3don is megtal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6rnyezetben, amit vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sek \u00e9s m\u00e1s geol\u00f3giai folyamatok juttatnak oda. De ami\u00f3ta az emberis\u00e9g elkezdte \u00f3ri\u00e1si l\u00e9pt\u00e9kben \u00e9getni a fosszilis t\u00fczel\u0151anyagokat, valamint fokozni azok b\u00e1ny\u00e1szat\u00e1t, a higany szintje jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben emelkedett a k\u00f6rnyezetben.<\/p>\n
Hogy ezt eddig kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rezt\u00fck, az els\u0151sorban a sarki j\u00e9gtakar\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet, amely szivacsk\u00e9nt sz\u00edvta mag\u00e1ba a m\u00e9rgez\u0151 anyagot. Eddig, a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s okozta olvad\u00e1s miatt ugyanis a higany is elkezdett sziv\u00e1rogni az \u00f3ce\u00e1nba. A kritikus helyzetre a Pekingi Egyetem tud\u00f3sai h\u00edvt\u00e1k fel a figyelmet, tanulm\u00e1nyukat pedig a Proceedings of the National Academy of Sciences<\/a> c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lapban publik\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n Az Antarktiszi-f\u00e9lszigeten \u2013 a kontinens leggyorsabban olvad\u00f3 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban \u2013 gy\u0171jt\u00f6tt \u00fcled\u00e9kmint\u00e1k aggaszt\u00f3 mint\u00e1zatot t\u00e1rtak fel. B\u00e1r \u00fagy t\u0171nik, hogy az ipari higanykibocs\u00e1t\u00e1s minden mintavev\u0151 pontt\u00f3l t\u00e1vol esik, az Antarktiszi-f\u00e9lsziget talapzat\u00e1n a higany k\u00e9tszer olyan gyorsan halmoz\u00f3dik fel, mint a glob\u00e1lis talapzat \u00e1tlaga.<\/p>\n Az adatok azt mutatj\u00e1k: a higany felszaporod\u00e1s\u00e1nak \u00fcteme 160 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt az 1800-as \u00e9vekben elindult iparosod\u00e1s kezdete \u00f3ta.<\/p>\n <\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20251103_antarktisz-felszine-jegolvadas-globalis-felmelegedes-klimavaltozas-video-ebx<\/p>\n Norm\u00e1l esetben a higany a l\u00e9gk\u00f6rb\u0151l az \u00f3ce\u00e1nba ker\u00fcl, majd onnan ism\u00e9t a l\u00e9gk\u00f6rbe. Az Antarktisz eset\u00e9ben ebbe a k\u00f6rforg\u00e1sba bekapcsol\u00f3dik a j\u00e9g \u00e9s a sz\u00e1razf\u00f6ld is. Ez j\u00f3val lassabb folyamat, \u00e1m az olvad\u00e1s felgyors\u00edtotta \u2013 \u00edrja a Science Alert<\/a>.<\/p>\n Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) a higanyt a 10 legs\u00falyosabb k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t jelent\u0151 vegyi anyag k\u00f6z\u00e9 sorolja, mivel m\u00e1r alacsony szinten is m\u00e9rgez\u0151. A kutat\u00f3k szerint az Antarktiszn\u00e1l vannak olyan bakt\u00e9riumok, amelyek neurotoxinn\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k a higanyt, ami pedig beker\u00fcl \u00e9s felszaporodik a tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szervezet\u00e9ben. Innen m\u00e1r csak egy l\u00e9p\u00e9s, hogy a higany az ember t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1n landoljon.<\/p>\n A kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint 400 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt az Antarktiszi-f\u00e9lszigetr\u0151l a ny\u00edlt \u00f3ce\u00e1nba kiker\u00fcl\u0151 higany mennyis\u00e9ge, ami arra utal, hogy ez a higanyszennyez\u00e9s messzebbre is terjedhet.<\/p>\n J\u00f3 h\u00edr: van r\u00e1 m\u00f3d, hogy kevesebb higany ker\u00fclj\u00f6n az \u00e9l\u0151vil\u00e1gba. Ehhez csak annyit kell tenni, hogy kevesebb fosszilis energiahordoz\u00f3t \u00e9get el az emberis\u00e9g.<\/p>\n