{"id":200579,"date":"2026-08-08T05:17:12","date_gmt":"2026-08-08T05:17:12","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/200579\/"},"modified":"2026-08-08T05:17:12","modified_gmt":"2026-08-08T05:17:12","slug":"index-kultur-az-anyja-nem-szerette-a-halalvonatrol-kassan-tudott-leszallni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/200579\/","title":{"rendered":"Index &#8211; Kult\u00far &#8211; Az anyja nem szerette, a hal\u00e1lvonatr\u00f3l Kass\u00e1n tudott lesz\u00e1llni"},"content":{"rendered":"<p>Falak, romv\u00e1rosok, \u0151si \u00edr\u00e1sjelek, kapuk, labirintusok \u00e9s elfeledett civiliz\u00e1ci\u00f3k jelennek meg Orsz\u00e1g Lili (1926\u20131978), a XX. sz\u00e1zadi magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet egyik legeredetibb \u00e9s legk\u00fcl\u00f6nlegesebb alkot\u00f3j\u00e1nak k\u00e9pein.\u00a0<\/p>\n<p>Fest\u00e9szete egyszerre id\u00e9zi fel a t\u00f6rt\u00e9nelem eml\u00e9keit, a m\u00falt titkait, a vall\u00e1si \u00e9s kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumokat, valamint az ember bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1t. M\u0171vei csendesnek \u00e9s visszafogottnak t\u0171nnek, de rendk\u00edv\u00fcl gazdag jelent\u00e9startalommal b\u00edrnak.<\/p>\n<p>                        Kass\u00e1n sz\u00e1lltak le a hal\u00e1lvonatr\u00f3l\u00a0<\/p>\n<p>Orsz\u00e1g Lili Ungv\u00e1ron sz\u00fcletett 1926. augusztus 8-\u00e1n. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a holokauszt m\u00e9ly nyomot hagyott \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s ezek az \u00e9lm\u00e9nyek k\u00e9s\u0151bb a fest\u00e9szet\u00e9ben is visszak\u00f6sz\u00f6ntek. \u201eAz am\u00fagy is \u00e9rz\u00e9keny, mag\u00e1ba fordul\u00f3 kamasz \u00e9let\u00e9ben m\u00e1r az is nagy trauma volt, hogy ott kellett hagynia az Ungv\u00e1ri Gimn\u00e1ziumot, \u00e9s csak a zsid\u00f3 gimn\u00e1ziumban folytathatta tanulm\u00e1nyait,<\/p>\n<p>a legborzalmasabb eml\u00e9ke m\u00e9gis a gett\u00f3hoz k\u00f6t\u0151dik,<\/p>\n<p>ami egy t\u00e9glagy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n volt. Az eg\u00e9sz csal\u00e1dot oda deport\u00e1lt\u00e1k, b\u00e1r \u00e9desapja valahogyan megszerezte a szabadul\u00e1st jelent\u0151 \u00bbkiv\u00e9teleknek\u00ab nevezett okm\u00e1nyokat, m\u00e9gis bevagon\u00edrozt\u00e1k \u0151ket az Auschwitz fel\u00e9 tart\u00f3 marhavagonokba: a pap\u00edrjaiknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e9g\u00fcl Kass\u00e1n hagyhatt\u00e1k el a vonatot\u201d \u2013 \u00edrja Both Gabi a\u00a0<a href=\"https:\/\/wmn.hu\/kult\/63144-sebzett-madarkent-elt-orszag-lili-a-falak-es-a-labirintusok-festoje\" id=\"hyperlink_52831c2901f970170eb723690df1bee3\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\">WMN<\/a>-en.<\/p>\n<p>Szint\u00e9n \u0151 eml\u00e9kezik meg arr\u00f3l, hogy Orsz\u00e1g Lili anyja, Markovicz Aliz M\u00e1ria h\u00edresen sz\u00e9p n\u0151 volt. Huszonegy \u00e9ves kor\u00e1ban hozta vil\u00e1gra els\u0151 gyermek\u00e9t, Lilit, de az anyai \u00e9rz\u00e9sek hi\u00e1nyoztak bel\u0151le.<\/p>\n<p>Ha valamilyen k\u00edv\u00e1ns\u00e1gom volna, mint ahogy az a mes\u00e9kben van \u00edrva, akkor azt k\u00edv\u00e1nn\u00e1m magamnak, hogy egy olasz gyermek legyek. Mert ahogy itt a pap\u00e1k \u00e9s a mam\u00e1k a gyermekeket szeretik, ilyet m\u00e9g sehol sem l\u00e1ttam. A gyerek itt tabu, szent \u00e9s s\u00e9rthetetlen. Ha ezt nem l\u00e1tom saj\u00e1t szememmel, nem hiszem el. Tudom biztosan, hogy egy ronda gyermekkor k\u00eds\u00e9rti v\u00e9gig \u00e9letemet, s a sok bizonytalans\u00e1g, f\u00e9lelem innen ered<\/p>\n<p>\u2013 \u00edrta a fest\u0151n\u0151 1968 szeptember\u00e9ben R\u00f3bert Mikl\u00f3snak, els\u0151 mester\u00e9nek, amikor R\u00f3m\u00e1ban volt tanulm\u00e1ny\u00faton.<\/p>\n<p>                        Inspir\u00e1l\u00f3 utaz\u00e1sok<\/p>\n<p>Orsz\u00e1g Lili a tanulm\u00e1nyait a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n v\u00e9gezte 1945-1950 k\u00f6z\u00f6tt. 1950-t\u0151l kis megszak\u00edt\u00e1ssal hal\u00e1l\u00e1ig az \u00c1llami B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z tervez\u0151je volt. Az int\u00e9zm\u00e9nyben ekkor sz\u00e1mos, a rendszer \u00e1ltal h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz dolgozott, \u00e9s itt ismerkedett meg az Eur\u00f3pai Iskola tagjaival is, \u00e9s a munka mellett alkotott otthon.\u00a0<\/p>\n<p>K\u00e9peinek alapmot\u00edvumai \u00f6sszef\u00fcggenek az utaz\u00e1saival is: Bulg\u00e1ri\u00e1ban a szl\u00e1v miszticizmus \u00e9s az ikonfest\u00e9szet hatott r\u00e1, Pr\u00e1g\u00e1ban a zsid\u00f3 temet\u0151 s\u00edrk\u00f6veinek l\u00e1tv\u00e1nya, Izraelben Jeruzs\u00e1lem \u0151si falai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kei ragadt\u00e1k meg, m\u00edg az 1968 \u00e9s 1974 k\u00f6z\u00f6tti n\u00e1polyi \u00e9s pompeji l\u00e1togat\u00e1sok sor\u00e1n az antik romv\u00e1rosok vil\u00e1ga inspir\u00e1lta. K\u00e9pein egyre ink\u00e1bb megjelent az id\u0151tlens\u00e9g gondolata:\u00a0<\/p>\n<p>hogyan \u0151rzi meg az emberis\u00e9g a m\u00falt eml\u00e9keit, \u00e9s mik\u00e9nt \u00e9lnek tov\u00e1bb a let\u0171nt civiliz\u00e1ci\u00f3k nyomai.<\/p>\n<p>Az 1960-as \u00e9vekt\u0151l k\u00e9peinek egyik legfontosabb t\u00e9m\u00e1ja a fal lett. A fal n\u00e1la egyszerre jelentett v\u00e9delmet, elz\u00e1rts\u00e1got, eml\u00e9kezetet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmet. Festm\u00e9nyein gyakran l\u00e1that\u00f3k repedezett k\u00f6vek, omladoz\u00f3 vakolatok, r\u00e9gi v\u00e1rosfalak vagy \u0151si \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek. Ezek nem val\u00f3s helysz\u00ednek, hanem k\u00e9pzeletbeli terek, amelyekben a m\u00falt \u00e9s a jelen tal\u00e1lkozik.<\/p>\n<p>                        Labirintus a l\u00e9lek \u00fatveszt\u0151iben<\/p>\n<p>\u00c9letm\u0171v\u00e9nek cs\u00facspontj\u00e1t a Labirintus c\u00edm\u0171, 48 festm\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat jelenti, amelyet 1973 \u00e9s 1978 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00edtett. Ebben \u00f6sszegezte kor\u00e1bbi mot\u00edvumait: a falakat, kapukat, romokat, \u0151si jeleket \u00e9s az emberi eml\u00e9kezet r\u00e9tegeit. A labirintus n\u00e1la nem csup\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szeti forma, hanem az emberi l\u00e9lek, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az \u00f6nkeres\u00e9s szimb\u00f3luma is.<\/p>\n<p>Kolozsv\u00e1ry Ern\u0151 volt Orsz\u00e1g Lili egyik els\u0151 gy\u0171jt\u0151je, az \u0151 l\u00e1nya, Kolozsv\u00e1ry Marianna, a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett 2017-es, \u00c1rny a k\u00f6v\u00f6n c\u00edm\u0171 \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora mes\u00e9l err\u0151l az al\u00e1bbi\u00a0vide\u00f3ban:<\/p>\n<p>Orsz\u00e1g Lili eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben\u00a0egy egyszob\u00e1s, s\u00f6t\u00e9t kis lak\u00e1sban festett. 1978 j\u00fanius\u00e1ban v\u00e9gre kiutaltak neki egy vil\u00e1gos \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 m\u0171teremlak\u00e1st, de ezt m\u00e1r nem tudta sok\u00e1ig \u00e9lvezni. Szeptember k\u00f6zep\u00e9n nem jelent meg a munkahely\u00e9n, \u00edgy munkat\u00e1rsai a negyedik napon r\u00e1t\u00f6rt\u00e9k az ajt\u00f3t. A m\u00e1r alig \u00e9l\u0151 fest\u0151t szeptember 15-\u00e9n sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k k\u00f3rh\u00e1zba, ahol megm\u0171t\u00f6tt\u00e9k. Ut\u00e1na m\u00e9g k\u00e9t h\u00e9tig \u00e9lt, de okt\u00f3ber elsej\u00e9n a szervezete feladta a k\u00fczdelmet.<\/p>\n<p>Orsz\u00e1g Lili m\u0171v\u00e9szete k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el a magyar fest\u00e9szetben.<\/p>\n<p>Nem k\u00f6vette a kor divatos ir\u00e1nyzatait, hanem saj\u00e1t bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtkezett.<\/p>\n<p>K\u00e9pei egyszerre titokzatosak \u00e9s ismer\u0151sek, szem\u00e9lyesek \u00e9s egyetemesek. Hal\u00e1la ut\u00e1n \u00e9letm\u0171ve egyre nagyobb elismer\u00e9st kapott, ma pedig a XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet egyik legjelent\u0151sebb alkot\u00f3jak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. Festm\u00e9nyei sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyben megtal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s ma is sokakat leny\u0171g\u00f6znek k\u00fcl\u00f6nleges hangulatukkal, gazdag szimbolik\u00e1jukkal \u00e9s id\u0151tlen sz\u00e9ps\u00e9g\u00fckkel.<\/p>\n<p>\n                          (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Orsz\u00e1g Lili ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Kiscelli M\u00fazeumban 2024. december 4-\u00e9n. Fot\u00f3:\u00a0Kasz\u00e1s Tam\u00e1s \/ Index)\u00a0\n                        <\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/dex.hu\/x.php?id=googlepref_desktop&amp;url=https:\/\/google.com\/preferences\/source?q=https:\/\/index.hu\" class=\"google-pref-banner \" id=\"googlePrefBanner\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\"><\/p>\n<p>    Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n<p><\/a><\/p>\n<p>    <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\" alt=\"Index.hu logo\"\/><\/p>\n<p>K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n<p>    <a href=\"https:\/\/facebook.com\/Indexhu\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\"><\/p>\n<p>        K\u00f6vetem!<br \/>\n    <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Falak, romv\u00e1rosok, \u0151si \u00edr\u00e1sjelek, kapuk, labirintusok \u00e9s elfeledett civiliz\u00e1ci\u00f3k jelennek meg Orsz\u00e1g Lili (1926\u20131978), a XX. sz\u00e1zadi magyar&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":200580,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[3082,42,150,460,43,34,55422,55423,94,93,92],"class_list":["post-200579","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-evfordulo","tag-hungarian","tag-kultur","tag-kviz","tag-magyar","tag-news","tag-orszag-lili","tag-szaz-eve-szuletett","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117058198120294562","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/200579","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=200579"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/200579\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/200580"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=200579"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=200579"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=200579"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}