{"id":202417,"date":"2026-08-09T19:08:20","date_gmt":"2026-08-09T19:08:20","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/202417\/"},"modified":"2026-08-09T19:08:20","modified_gmt":"2026-08-09T19:08:20","slug":"caesar-tenyleg-kalozokat-feszittetett-keresztre","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/202417\/","title":{"rendered":"Caesar t\u00e9nyleg kal\u00f3zokat fesz\u00edttetett keresztre?"},"content":{"rendered":"<p>A legismertebb \u00f3kori r\u00f3mai szem\u00e9lyis\u00e9g kis h\u00edj\u00e1n a tengerbe veszett, miel\u0151tt nagy csobban\u00e1ssal a t\u00f6rt\u00e9nelem hatalmas \u00f3ce\u00e1nj\u00e1ba vetette volna mag\u00e1t. Kr. e. 75-ben a h\u00faszas \u00e9vei k\u00f6zep\u00e9n j\u00e1r\u00f3 Julius Caesar \u2013 aki akkor m\u00e9g nem volt R\u00f3ma legnagyobb hatalm\u00fa embere \u2013 Rodosz fel\u00e9 haj\u00f3zott, hogy egy h\u00edres g\u00f6r\u00f6gt\u0151l, Apoll\u00f3nioszt\u00f3l retorik\u00e1t tanuljon. Kelet fel\u00e9 haladva azonban a d\u00e9l-anat\u00f3liai Kilikia kal\u00f3zai elrabolt\u00e1k. E balszerencs\u00e9ben nem volt semmi szokatlan, mert a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger keleti medenc\u00e9j\u00e9nek vizein gyakran gar\u00e1zd\u00e1lkodtak bandit\u00e1k, akik nagyon is k\u00e9szek voltak lecsapni a r\u00f3mai utaz\u00f3kra.<\/p>\n<p>De, ami ezut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, az m\u00e1r igaz\u00e1n nem volt szokv\u00e1nyos. Caesar \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag megfeledkezve a k\u00f6rnyez\u0151 vesz\u00e9lyr\u0151l \u2013 hat\u00e1rozottan k\u00e9zbe vette az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st. \u00c9letrajz\u00edr\u00f3ja, Plutarkhosz szerint:<\/p>\n<p>A kal\u00f3zok el\u0151sz\u00f6r h\u00fasz talentum v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat k\u00f6veteltek Caesart\u00f3l, mire \u0151 j\u00f3t nevetett, \u00e9s azt mondta, nyilv\u00e1n nem tudj\u00e1k, kit ejtettek foglyul, majd \u00f6nk\u00e9nt felaj\u00e1nlott nekik \u00f6tven talentumot.<\/p>\n<p>M\u00edg megb\u00edzottjai nekiindultak, hogy \u00f6sszeszedj\u00e9k a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat, Caesar felolvasta a kal\u00f3zoknak a besz\u00e9deit \u00e9s a k\u00f6ltem\u00e9nyeit, egy\u00fattal biztos\u00edtotta \u0151ket afel\u0151l, hogy amint kiszabadul, a nyomukba ered. Caesar \u00e1llta a szav\u00e1t. Miut\u00e1n kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat, Asia r\u00f3mai provincia (Nyugat-Anat\u00f3lia) v\u00e1rosaib\u00f3l flott\u00e1t toborzott \u00e9s elfogta a kal\u00f3zokat. Majd, amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy Asia korrupt helytart\u00f3ja hasznot szeretne h\u00fazni az elfogottakb\u00f3l, \u201ea foglyokat kihozatta a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, \u00e9s mindny\u00e1jukat keresztre fesz\u00edttette, ahogyan el\u0151re megmondta nekik; pedig \u0151k azt hitt\u00e9k, Caesar csak tr\u00e9f\u00e1lkozik.\u201d<\/p>\n<p>Ez brut\u00e1lis bossz\u00fa volt, amit csak n\u00e9mileg enyh\u00edtett az, hogy a kal\u00f3zok tork\u00e1t \u00e1tv\u00e1gatta, megk\u00edm\u00e9lve \u0151ket a hal\u00e1ltus\u00e1t\u00f3l, ami a kereszten v\u00e1rt volna r\u00e1juk.<\/p>\n<p>Eredett\u00f6rt\u00e9netek<\/p>\n<p>Caesar kal\u00f3zgyilkos kalandjai igaz\u00e1n rendk\u00edv\u00fcli t\u00f6rt\u00e9nett\u00e9 \u00e1llnak \u00f6ssze. De mit kezdj\u00fcnk vele? Julius Caesar p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak gig\u00e1szi korszak\u00e1r\u00f3l \u2013 azaz harmincas \u00e9vei k\u00f6zep\u00e9t\u0151l az \u00f6tvenes \u00e9vei k\u00f6zep\u00e9ig, amikorra politikai \u00e9s katonai \u00f3ri\u00e1ss\u00e1 n\u0151tt, v\u00e9g\u00fcl pedig meggyilkolt\u00e1k \u2013 nagyon sokat tudunk. \u00c1m \u00e9let\u00e9nek kor\u00e1bbi szakasza \u2013 amikor az \u00f3kori vil\u00e1g m\u00e9g nem k\u00eds\u00e9rte fesz\u00fclt figyelemmel minden cselekedet\u00e9t \u2013 egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net. Caesar ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t rejt\u00e9lyek \u00e9s tal\u00e1lgat\u00e1sok \u00f6vezik. Jellemform\u00e1l\u00f3 \u00e9veinek t\u00f6rt\u00e9netei t\u00falz\u00e1sok, s\u0151t egyenesen kital\u00e1ci\u00f3k. Ismereteink t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00e9t \u00e9letrajz\u00edr\u00f3j\u00e1t\u00f3l, Suetoniust\u00f3l \u00e9s Plutarkhoszt\u00f3l maradt r\u00e1nk, mindketten a Kr. u. 2. sz\u00e1zad kezdete fel\u00e9, nagyj\u00e1b\u00f3l 150 \u00e9vvel Caesar hal\u00e1la ut\u00e1n alkottak. A korai \u00e9vekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 le\u00edr\u00e1saik nagyon hasonl\u00f3ak, ami arra vall, hogy k\u00f6z\u00f6s forr\u00e1sb\u00f3l mer\u00edtettek. A Suetonius \u00edr\u00e1saiban szerepl\u0151 id\u00e9zetek alapj\u00e1n ez a forr\u00e1s Gaius Oppiusk\u00e9nt, Caesar egyik leger\u0151sebb hadvez\u00e9rek\u00e9nt azonos\u00edthat\u00f3.<\/p>\n<p>Feljegyz\u00e9sei rendez\u00e9sekor Oppiusnak fontosabb volt a j\u00f3 sztori, mint az igazs\u00e1g. Ugyanez vonatkozik koll\u00e9g\u00e1j\u00e1ra, Aulus Hirtiusra is, aki a szerkeszt\u00e9sen, illetve Caesar saj\u00e1t h\u00e1trahagyott jegyzeteinek friss\u00edt\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodott. Mindketten Cornelius Balbus, Caesar egykori legf\u0151bb tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt dolgoztak.<\/p>\n<p>Oppius \u2013 nem sokkal azut\u00e1n, hogy Caesart Kr. e. 44 m\u00e1rcius\u00e1nak idus\u00e1n meggyilkolt\u00e1k \u2013 munk\u00e1hoz l\u00e1tott. Rendbe kellett tennie a t\u00f6rt\u00e9nelmi jegyzeteket egy olyan id\u0151szakban, amikor Caesar \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t k\u00e9t nagyon elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyb\u00f3l is t\u00e1madt\u00e1k. Az els\u0151h\u00f6z, el\u0151re j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don, a mer\u00e9nyl\u0151k tartoztak, akik a lem\u00e9sz\u00e1rolt vez\u00e9rt olyan zsarnokk\u00e9nt mutatt\u00e1k be, akinek jellem\u00e9t a f\u00e9kezhetetlen arrogancia \u00e9s t\u00f6rtet\u00e9s form\u00e1lta.<\/p>\n<p>A m\u00e1sodik ir\u00e1nyt a vez\u00e9rs\u00e9gre p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 Marcus Antonius \u2013 Caesar f\u0151 hadvez\u00e9re \u00e9s egyik leger\u0151sebb t\u00e1mogat\u00f3ja \u2013 k\u00e9pviselte, aki egyszersmind \u00fagy form\u00e1lta a halott dictator \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t, hogy elnyomja Caesar v\u00e1lasztott \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek, Octavianusnak, a k\u00e9s\u0151bbi Augustus cs\u00e1sz\u00e1rnak az \u00e9rdekeit.<\/p>\n<p>Mit mondanak h\u00e1t nek\u00fcnk Oppius \u00edr\u00e1sai Suetonius \u00e9s Plutarkhosz k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben Caesar kor\u00e1bbi \u00e9veir\u0151l? \u00c9s van-e benn\u00fck b\u00e1rmilyen nyomra vezet\u0151 jel arra, hogy e m\u00e9rs\u00e9kelten sikeres patr\u00edcius csal\u00e1d sarja hogyan emelkedett a hatalom ilyen sz\u00e9d\u00edt\u0151 magaslataira?<\/p>\n<p>Klasszikus tanulm\u00e1nyok<\/p>\n<p>Caesar l\u00e1that\u00f3an nagy haszn\u00e1t vette az iskol\u00e1zotts\u00e1g\u00e1nak. Anyj\u00e1nak, Aureli\u00e1nak \u2013 akit Plutarkhosz \u201eb\u00f6lcs asszonyk\u00e9nt\u201d jellemez \u2013 gondja volt erre. Tizen\u00e9ves kor\u00e1nak elej\u00e9n tal\u00e1lt neki egy kit\u0171n\u0151 tan\u00edt\u00f3t, Marcus Antonius Gniph\u00f3t, aki k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r saj\u00e1t j\u00f3 h\u00edr\u0171 iskol\u00e1j\u00e1t vezette. A m\u00e1sik nagy hat\u00e1st nagyb\u00e1tyja, Gaius Julius Caesar Strabo Vopiscus gyakorolta r\u00e1. \u0150 fanyar humor\u00e1r\u00f3l volt h\u00edres, \u00e9s tal\u00e1n ez inspir\u00e1lta Caesar \u00edr\u00e1sainak szellemess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n<p>Caesar ifj\u00fakor\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l csak egyvalaki hi\u00e1nyzik: az apja, Gaius Julius Caesar. Az id\u0151sebb Caesar teh\u00e1t \u201et\u00e1voll\u00e9v\u0151 apa\u201d volt, vagy egyszer\u0171en csak nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a fi\u00e1val? A gyermekei sz\u00e1m\u00e1ra elrendezett h\u00e1zass\u00e1gok az ut\u00f3bbira utalnak. A fiatal Caesar tizen\u00e9ves kora elej\u00e9n el\u0151sz\u00f6r egy Cossutia nev\u0171 l\u00e1nnyal k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got, akinek csal\u00e1dja a politikai eliten k\u00edv\u00fclr\u0151l sz\u00e1rmazott. Az ifj\u00fa Caesar st\u00e1tusza akkor v\u00e1ltozott meg, amikor nagyb\u00e1tyja, Marius Kr. e. 87-ben, a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Cornelius Cinna mellett R\u00f3ma consulja, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g legmagasabb rang\u00fa v\u00e1lasztott k\u00f6ztisztvisel\u0151je lett. Hogy e sz\u00f6vets\u00e9get meger\u0151s\u00edtse, Marius felbontotta Caesar \u00e9s Cossutia h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t, hogy a tin\u00e9dzser elvehesse Cinna l\u00e1ny\u00e1t, Corneli\u00e1t.<\/p>\n<p>Caesar, \u00fagy tudjuk, sz\u00edvb\u0151l szerette Corneli\u00e1t.<\/p>\n<p>Csal\u00e1di kapcsolatainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a fiatal Caesart egyre jobban bekebelezte a politikai hatalom. K\u00e9s\u0151bbi \u00e9letrajz\u00edr\u00f3i szerint ez nem volt el\u00e9g: \u00e9let\u00e9nek e szakasz\u00e1ban olyan kalandokra volt sz\u00fcks\u00e9ge, amelyek \u201emegteremtik\u201d a k\u00e9s\u0151bbi nagy esem\u00e9nyek alapj\u00e1t. Sulla dr\u00e1mai sz\u00ednre l\u00e9p\u00e9se \u2013 R\u00f3ma elfoglal\u00e1sa, a diktat\u00fara l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s az ellens\u00e9geire ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00f6ny\u00f6rtelen vad\u00e1szat \u2013 egy eg\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3 politik\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1rozta. Mag\u00e1nak Caesarnak a politik\u00e1j\u00e1t is form\u00e1lta. Sulla jelent\u0151s szerepl\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a politika sz\u00ednpad\u00e1n, amikor Kr. e. 88-ban R\u00f3ma k\u00e9t consulj\u00e1nak egyik\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. Azt\u00e1n jutalmul megkapta egy hadj\u00e1rat vezet\u00e9s\u00e9t Pontosz kir\u00e1lya, Mithridat\u00e9sz ellen. Azonban a Mithridat\u00e9sz elleni hadj\u00e1rat parancsnoki tiszt\u00e9t elvett\u00e9k Sull\u00e1t\u00f3l \u00e9s Caesar nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, Mariusnak adt\u00e1k. A dolgok ekkor fordultak rosszra.<\/p>\n<p>A felb\u0151sz\u00fclt Sulla R\u00f3ma ellen vonult, megostromolta a v\u00e1rost, \u00e9s bejelentette, hogy vissza\u00e1ll\u00edtotta a t\u00f6rv\u00e9nyes alkotm\u00e1nyt. Marius bujk\u00e1lni k\u00e9nyszer\u00fclt, de azt\u00e1n egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, Kr. e. 87-ben Cinn\u00e1val visszat\u00e9rt, megnyerve a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat. Sulla ezut\u00e1n \u00fajb\u00f3l a maga jav\u00e1ra ford\u00edtotta helyzetet, hatalmas inv\u00e1zi\u00f3t ind\u00edtva It\u00e1lia ellen Kr. e. 83-ban. Katonai gy\u0151zelme a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v v\u00e9g\u00e9re v\u00e1lt teljess\u00e9, amikor ellens\u00e9gei n\u00e9vsor\u00e1t \u2013 h\u00edrhedt \u201eproskripci\u00f3s list\u00e1j\u00e1t\u201d \u2013 eg\u00e9sz R\u00f3m\u00e1ban sz\u00e9tk\u00fcldte. Hogyan \u00e9rintette ez Caesart? Ezt nem tudhatjuk biztosan, de \u2013 Marius unoka\u00f6ccsek\u00e9nt \u00e9s Cinna vejek\u00e9nt \u2013 j\u00f3 es\u00e9llyel lehetett e list\u00e1k elej\u00e9n. Sulla nyilv\u00e1nval\u00f3an megkeser\u00edtette az \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n<p>C\u00e9lkeresztben<\/p>\n<p>Caesar \u00e9letrajz\u00edr\u00f3i nem sz\u0171k\u00f6lk\u00f6dnek dr\u00e1m\u00e1ban f\u0151h\u0151s\u00fck \u00e9let\u00e9nek e korszak\u00e1t illet\u0151en. Elmondj\u00e1k, hogy egy Sulla \u00e1ltal megb\u00edzott mer\u00e9nyl\u0151 bujk\u00e1l\u00e1sra k\u00e9sztette. A gyilkos hamarosan utol\u00e9rte a sz\u00f6kev\u00e9nyt, \u00e9s csak akkor k\u00edm\u00e9lte meg az \u00e9let\u00e9t, amikor az nagy ken\u0151p\u00e9nzt \u00edg\u00e9rt neki. Amikor Caesar v\u00e9g\u00fcl \u2013 anyja, fiv\u00e9rei \u00e9s a Vesta-sz\u00fczek k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben \u2013 megjelent Sulla el\u0151tt, Sulla kelletlen\u00fcl kegyelmet adott neki. Egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek elgondolkodtak azon, hogy Sulla Caesar ir\u00e1nti ellenszenv\u00e9t tal\u00e1n elt\u00falozt\u00e1k-e. Erre Caesar els\u0151 megb\u00edzat\u00e1s\u00e1b\u00f3l der\u00fcl f\u00e9ny: Asia r\u00f3mai provinci\u00e1ba k\u00fcldt\u00e9k, ahol Sulla egyik legmegb\u00edzhat\u00f3bb hadvez\u00e9re alatt szolg\u00e1lt. Vajon t\u00e9nyleg alkalmazta volna a f\u0151n\u00f6ke \u00e1ltal gy\u0171l\u00f6lt fiatalembert? Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171.<\/p>\n<p>Caesar \u00e1zsiai szolg\u00e1lata k\u00e9t esem\u00e9nyr\u0151l nevezetes. Az egyik a b\u00e1tors\u00e1g\u00e1val elnyert kit\u00fcntet\u00e9se, ami\u00e9rt harc k\u00f6zben megmentette egy katonat\u00e1rsa \u00e9let\u00e9t. A m\u00e1sodik az Anat\u00f3lia \u00e9szaknyugati sark\u00e1ban fekv\u0151 Bith\u00fcni\u00e1ba val\u00f3 k\u00fcldet\u00e9se, ahol r\u00e1besz\u00e9lte az uralkod\u00f3t, IV. Nikom\u00e9d\u00e9szt, hogy bocs\u00e1sson R\u00f3ma rendelkez\u00e9s\u00e9re tengeri er\u0151s\u00edt\u00e9st. Ugyanakkor alaptalannak t\u0171nik az a k\u00e9tezer \u00e9ve kering\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, mely szerint Caesarnak szexu\u00e1lis kapcsolata lett volna Nikom\u00e9d\u00e9sszel (Suetonius szerint \u201esok\u00e1 vesztegelt Nicom\u00e9d\u00e9szn\u00e9l; j\u00e1rta is a sz\u00f3besz\u00e9d, hogy a kir\u00e1ly fajtalankod\u00e1sra cs\u00e1b\u00edtotta\u201d).<\/p>\n<p>Az viszont biztosnak l\u00e1tszik, hogy a Sull\u00e1t\u00f3l elszenvedett \u00fcld\u00f6ztet\u00e9s \u2013 megfosztva hivatal\u00e1t\u00f3l \u00e9s vagyon\u00e1t\u00f3l, gyilkos gazemberekt\u0151l \u0171zetve \u2013 meghat\u00e1rozta Caesar k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-4787454\" src=\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/gettyimages-51242594.jpg\" alt=\"\" width=\"3051\" height=\"2238\" title=\"Caesar t\u00e9nyleg kal\u00f3zokat fesz\u00edttetett keresztre? 1\"  \/>Hulton Archive \/ Getty Images Julius Caesar partra sz\u00e1ll haj\u00f3j\u00e1val a brit-szigeteki hadj\u00e1rat sor\u00e1n.<\/p>\n<p>Miut\u00e1n a Kr. e. 60-as \u00e9vekben hatalomra jutott, Caesar t\u00f6bbsz\u00f6r is szembe\u00e1ll\u00edtotta legy\u0151z\u00f6tt ellens\u00e9gei ir\u00e1nti saj\u00e1t k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletes viselked\u00e9s\u00e9t azzal a t\u00f6meggyilkoss\u00e1ggal, amit Sulla a maga politikai riv\u00e1lisai k\u00f6z\u00f6tt rendezett. \u00c9s b\u00e1r nemesi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott \u2013 a t\u00f6rt\u00e9net szerint R\u00f3ma alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, Aeneasnak a lesz\u00e1rmazottja volt \u2013, a politikai cs\u00facsra vezet\u0151 \u201en\u00e9pszer\u0171\u201d utat v\u00e1lasztotta, hogy lerombolja Sulla konzervat\u00edv alkotm\u00e1ny\u00e1t, amelynek sz\u00f6vegez\u00e9se biztos\u00edtotta, hogy a vagyon Sulla bar\u00e1tainak kez\u00e9ben maradjon, \u00e9s megakad\u00e1lyozza, hogy ambici\u00f3zus emberek megk\u00e9rd\u0151jelezz\u00e9k a fenn\u00e1ll\u00f3 rendet.<\/p>\n<p>Sulla Kr. e. 78-ban meghalt, Caesar pedig r\u00f6viddel ezut\u00e1n visszat\u00e9rt R\u00f3m\u00e1ba. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb jogi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett, \u00e9s Sulla legkiemelked\u0151bb hadvez\u00e9rei k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t perbe fogott a provinci\u00e1k hivatalaiban elk\u00f6vetett korrupci\u00f3s kih\u00e1g\u00e1sok\u00e9rt. Ez nem rendszerellenes bossz\u00fa volt: a fiatal f\u00e9rfiak szok\u00e1s szerint \u00fcgy\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9ggel h\u00edvt\u00e1k fel magukra a figyelmet. Caesar \u00e9kessz\u00f3l\u00e1sa hamarosan nagyobb figyelmet keltett a r\u00f3mai elit soraiban. Suetonius szavaival:<\/p>\n<p>Caesarnak nagy tehets\u00e9ge volt a politikai sz\u00f3noklathoz, \u00e9s gondosan m\u0171velte mag\u00e1t.<\/p>\n<p>K\u00e9s\u0151bb m\u00e9g ellenfele, Cicero is azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy \u0151 lehetett volna nemzed\u00e9k\u00e9nek legnagyobb sz\u00f3noka. Ez azonban Oppiusnak nem volt el\u00e9g. Sz\u00fcks\u00e9ge volt r\u00e1, hogy Caesar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t m\u00e9g egy kalanddal f\u00e9nyezze, amely alany\u00e1nak b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t, ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s lelem\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t mutatja be. Kal\u00f3zok \u00e1ltali elfog\u00e1s\u00e1nak sztorija ehhez \u00e9ppen megfelelt.<\/p>\n<p>K\u00e9tes anekdot\u00e1k<\/p>\n<p>Mit kezdj\u00fcnk ezzel a t\u00f6rt\u00e9nettel? Caesart t\u00e9nyleg elfoghatt\u00e1k a kal\u00f3zok, de a t\u00f6rt\u00e9net n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlete \u00f3vatoss\u00e1gra int. Az 50 talentum v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj rendk\u00edv\u00fcl magasnak t\u0171nik egy nagyr\u00e9szt cs\u0151dbe ment r\u00e9gi\u00f3ban. \u00c9s abban az id\u0151ben Caesarnak nem volt semmilyen \u00e1llami hivatala, ez\u00e9rt joga sem volt ahhoz, hogy b\u00e1rkit \u2013 ak\u00e1r egy kal\u00f3zt is \u2013 meg\u00f6lj\u00f6n.<\/p>\n<p>Ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e1t kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk ezt az epiz\u00f3dot. A t\u00f6rt\u00e9net val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00eds\u00e9rlet volt arra, hogy Caesar \u201eirgalmass\u00e1g\u00e1t\u201d szembe\u00e1ll\u00edtsa Crassus brutalit\u00e1s\u00e1val, aki n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb ezer Spartacus-k\u00f6vet\u0151t fesz\u00edttetett keresztre \u2013 \u00e9s nem v\u00e1gatta el a torkukat, hogy megk\u00edm\u00e9lje \u0151ket a hossz\u00fa szenved\u00e9st\u0151l.<\/p>\n<p>Caesar, a politikus azonban ink\u00e1bb feln\u0151ttkora m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen R\u00f3m\u00e1j\u00e1nak term\u00e9ke volt, mint ifj\u00fakora b\u00e1rmely esem\u00e9ny\u00e9nek. Mindent egybevetve: hihetetlen felemelked\u00e9s\u00e9t a r\u00e9szletek ir\u00e1nti ped\u00e1ns figyelme \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl gyors helyzetfelismer\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge seg\u00edtette el\u0151. \u00dagy t\u0171nik, hogy ezek vele sz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9gek voltak, nem pedig ifj\u00fakori kalandjai form\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n<p>A cikk szerz\u0151je David S. Potter t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a Michigani Egyetemen a g\u00f6r\u00f6g\u2013r\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9nelem professzora. Boross Anna ford\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n<p>A legfrissebb t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek a History magazint\u00f3l:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A legismertebb \u00f3kori r\u00f3mai szem\u00e9lyis\u00e9g kis h\u00edj\u00e1n a tengerbe veszett, miel\u0151tt nagy csobban\u00e1ssal a t\u00f6rt\u00e9nelem hatalmas \u00f3ce\u00e1nj\u00e1ba vetette&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":202418,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[55805,13459,42,43810,43,34,3916,94,93,92],"class_list":["post-202417","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-caesar","tag-history","tag-hungarian","tag-kalozok","tag-magyar","tag-news","tag-roma","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117067127909688772","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/202417","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=202417"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/202417\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/202418"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=202417"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=202417"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=202417"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}