{"id":207207,"date":"2026-08-13T19:42:08","date_gmt":"2026-08-13T19:42:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/207207\/"},"modified":"2026-08-13T19:42:08","modified_gmt":"2026-08-13T19:42:08","slug":"hvg360-hajtogatta-hogy-nem-kommunista-aztan-rajott-hogy-dehogynem-100-eve-szuletett-a-szovjet-blokk-legkarizmatikusabb-diktatora","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/207207\/","title":{"rendered":"hvg360: Hajtogatta, hogy nem kommunista, azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6tt, hogy dehogynem \u2013 100 \u00e9ve sz\u00fcletett a szovjet blokk legkarizmatikusabb dikt\u00e1tora"},"content":{"rendered":"

1926. augusztus 13-\u00e1n Bir\u00e1nban egy gazdag kubai f\u00f6ldbirtokosnak hajadon szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1ny\u00e1t\u00f3l fia sz\u00fcletett: Fidel Alejandro Castro Ruz. Sz\u00fclei k\u00e9s\u0151bb \u00f6sszeh\u00e1zasodtak, \u00e9s lett m\u00e9g hat gyerek\u00fck. Az apa Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l v\u00e1ndorolt be, az anya szint\u00e9n spanyol f\u00f6ldr\u0151l, a Kan\u00e1ri-szigetekr\u0151l sz\u00e1rmazott.<\/p>\n

Jezsuit\u00e1k nevelt\u00e9k a fi\u00fat az orsz\u00e1g legjobb gimn\u00e1ziumaiban. Amikor le\u00e9retts\u00e9gizett, \u00e9ppen v\u00e9get \u00e9rt a szeg\u00e9nyparaszti csal\u00e1db\u00f3l j\u00f6tt Fulgencio Batista els\u0151 eln\u00f6ki ciklusa, melynek kezdet\u00e9n, 1940-ben elfogadt\u00e1k Latin-Amerika legdemokratikusabb, sz\u00e1mos polg\u00e1ri \u00e9s szoci\u00e1lis jogot r\u00f6gz\u00edt\u0151 alkotm\u00e1ny\u00e1t. Ez volt \u00e9rv\u00e9nyben, amikor Castro 1945-ben a havannai egyetem joghallgat\u00f3jak\u00e9nt bekapcsol\u00f3dott a k\u00f6z\u00e9letbe.<\/p>\n

Belevetette mag\u00e1t az antiimperialista di\u00e1kmozgalmakba. 1946-ban h\u00fasz\u00e9vesen nagy besz\u00e9det mondott a korrupt \u00e9s karhatalmi er\u0151szakra t\u00e1maszkod\u00f3 korm\u00e1ny ellen, a sz\u00f3noklat felker\u00fclt a napilapok c\u00edmoldal\u00e1ra.<\/p>\n

1947-ben bel\u00e9pett a baloldali populista, nacionalista, ellenz\u00e9ki Ortodox P\u00e1rtba. Amikor az eln\u00f6k b\u0171nband\u00e1k vez\u00e9reivel er\u0151s\u00edtette meg az \u00e1llami karhatalmat, a di\u00e1kmegmozdul\u00e1sok hevesebb\u00e9 \u00e9s er\u0151szakosabb\u00e1 v\u00e1ltak. Castr\u00f3t hal\u00e1los fenyeget\u00e9sekkel igyekeztek r\u00e1b\u00edrni, hogy hagyja el az egyetemet. \u0150 ehelyett beszerzett mag\u00e1nak l\u0151fegyvert \u00e9s felfegyverzett bar\u00e1tokkal vette k\u00f6r\u00fcl mag\u00e1t. Egyes Castro-ellenes emigr\u00e1nsok szerint embert is \u00f6ltek, de erre bizony\u00edt\u00e9k nincs.<\/p>\n

Amikor a karhatalmist\u00e1k meg\u00f6ltek egy f\u0151iskol\u00e1s di\u00e1kot, a tiltakoz\u00e1sok f\u00f6ll\u00e1ngoltak, elszabadult az er\u0151szak. Castr\u00f3t is alaposan helybenhagyt\u00e1k.<\/p>\n

\u00dat a forradalomhoz<\/p>\n

1947-ben exped\u00edci\u00f3t terveztek a Dominikai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gba, hogy megd\u00f6nts\u00e9k a t\u00e9rs\u00e9g legkegyetlenebb dikt\u00e1tor\u00e1nak, Rafael Trujill\u00f3nak a hatalm\u00e1t. Term\u00e9szetesen Castro is benne lett volna az akci\u00f3ban. Az exped\u00edci\u00f3t R\u00e1mon Grau kubai eln\u00f6k Harry Truman amerikai eln\u00f6k nyom\u00e1s\u00e1ra megakad\u00e1lyozta.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Kolumbi\u00e1ba utazott egy di\u00e1kcsoporttal, ahol a baloldali vezet\u0151, Jorge Gait\u00e1n meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n \u00f6sszecsaptak a konzervat\u00edvok \u00e9s a baloldali liber\u00e1lisok. A di\u00e1kok a liber\u00e1lisok oldal\u00e1n igyekeztek hasznoss\u00e1 tenni magukat. Castro p\u00e9ld\u00e1ul fegyvert lopott sz\u00e1mukra egy rend\u0151r\u00f6rsr\u0151l.\u00a0<\/p>\n

Castro a di\u00e1kmozgalmakban \u00e9s az Ortodox P\u00e1rtban elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek sor\u00e1n egyre k\u00f6zelebb ker\u00fclt a marxista tanokhoz. Kuba alapvet\u0151 probl\u00e9m\u00e1it m\u00e1r nem a korrupci\u00f3ban \u00e9s a hat\u00f3s\u00e1gi er\u0151szakban l\u00e1tta, hanem a kapitalista kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sban, a \u201eburzso\u00e1zia diktat\u00far\u00e1j\u00e1ban\u201d. J\u00e1rta Havanna nyomornegyedeit \u00e9s antirasszista akci\u00f3kban vett r\u00e9szt.<\/p>\n

<\/p>\n

Gyerekek Havanna egyik utc\u00e1j\u00e1n 1950-ben<\/p>\n

AFP<\/p>\n

Az Ortodox P\u00e1rt \u00e9s a kommunist\u00e1k k\u00f6z\u00f6s mozgalma, a Szeptember 30. Mozgalom sz\u00f3cs\u00f6vek\u00e9nt 1949 november\u00e9ben nagy besz\u00e9dben leplezte le a korm\u00e1ny \u00e9s a gengszterband\u00e1k titkos meg\u00e1llapod\u00e1s\u00e1t, megnevezve a bandavez\u00e9reket. Menek\u00fclnie kellett. N\u00e9h\u00e1ny hetet az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban t\u00f6lt\u00f6tt. Visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n egy ideig nyugton maradt, a tanulm\u00e1nyaira koncentr\u00e1lt, \u00e9s 1950-ben megszerezte a diplom\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Jogi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t azzal kezdte, hogy szeg\u00e9nyek \u00fcgyeit k\u00e9pviselte. Anyagilag t\u00f6nkrement, b\u00fatorait elvitt\u00e9k, az \u00e1ram n\u00e9lk\u00fcl maradt feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s apr\u00f3 gyermek\u00e9vel. J\u00f3m\u00f3dhoz szokott feles\u00e9ge gy\u00f6t\u00f6rte. Egy er\u0151szakba torkollott akci\u00f3 ut\u00e1n le is tart\u00f3ztatt\u00e1k.<\/p>\n

Ezut\u00e1n ink\u00e1bb a konszolid\u00e1lt politikai \u00e9letben pr\u00f3b\u00e1lta megtal\u00e1lni a hely\u00e9t. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a p\u00e1rtja j\u00f3 kil\u00e1t\u00e1sokkal v\u00e1rhatta az 1952-es v\u00e1laszt\u00e1sokat. Az Ortodox P\u00e1rt vez\u00e9re, Eduardo Chib\u00e1s volt az eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1s es\u00e9lyese. \u0150 azonban 1951 augusztus\u00e1ban \u00e9l\u0151 r\u00e1di\u00f3ad\u00e1sban agyonl\u0151tte mag\u00e1t, miut\u00e1n figyelmeztette a hallgat\u00f3s\u00e1got, hogy Batista a v\u00e1laszt\u00e1sok el\u0151tt puccsal fogja megszerezni a hatalmat.<\/p>\n

Castro jelen volt p\u00e1rtvez\u00e9re \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

A puccs val\u00f3ban bek\u00f6vetkezett, a v\u00e1laszt\u00e1sok elmaradtak. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Batista m\u00f6g\u00e9 \u00e1llt. A puccs ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel Dr. Castro jog\u00e1sz kisz\u00e1m\u00edtotta, hogy amit Batista \u00e9s t\u00e1rsai tettek, az az orsz\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyei szerint 108 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9ssel honor\u00e1land\u00f3, \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1sait egy beadv\u00e1ny form\u00e1j\u00e1ban a legfels\u0151bb b\u00edr\u00f3s\u00e1g figyelm\u00e9be aj\u00e1nlja.<\/p>\n

Miut\u00e1n beadv\u00e1ny\u00e1t nem m\u00e9ltatt\u00e1k figyelemre, f\u00f6ldalatti szervezetet hozott l\u00e9tre, embereket toborzott, fegyvereket gy\u0171jt\u00f6tt a diktat\u00fara fegyveres megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"1926. augusztus 13-\u00e1n Bir\u00e1nban egy gazdag kubai f\u00f6ldbirtokosnak hajadon szolg\u00e1l\u00f3le\u00e1ny\u00e1t\u00f3l fia sz\u00fcletett: Fidel Alejandro Castro Ruz. Sz\u00fclei k\u00e9s\u0151bb…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":207208,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[8063,34157,42,25498,9354,5330,43,34,1503,3129,1642,812,94,93,92],"class_list":["post-207207","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-diktatura","tag-fidel-castro","tag-hungarian","tag-kadar-janos","tag-kommunizmus","tag-kuba","tag-magyar","tag-news","tag-szocializmus","tag-szovjetunio","tag-tortenelem","tag-usa","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117089910773013191","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/207207","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=207207"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/207207\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/207208"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=207207"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=207207"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=207207"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}