{"id":209206,"date":"2026-08-15T12:23:14","date_gmt":"2026-08-15T12:23:14","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209206\/"},"modified":"2026-08-15T12:23:14","modified_gmt":"2026-08-15T12:23:14","slug":"telex-egy-penzfeldobason-mult-hogy-portlandet-ma-nem-bostonnak-hivjak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209206\/","title":{"rendered":"Telex: Egy p\u00e9nzfeldob\u00e1son m\u00falt, hogy Portlandet ma nem Bostonnak h\u00edvj\u00e1k"},"content":{"rendered":"

Portland az amerikai nyugati part egyik legismertebb v\u00e1rosa, a maga 2,5 milli\u00f3s agglomer\u00e1ci\u00f3j\u00e1val a legnagyobb is Oregon \u00e1llamban \u2013 de nem a f\u0151v\u00e1ros, mert az a tizedakkora Salem. M\u00e1rmint nem a boszork\u00e1nyperr\u0151l<\/a> h\u00edrhedtt\u00e9 v\u00e1lt Salem, hanem egy m\u00e1sik. Ez az USA-ban el\u00e9g gyakori, szinte minden v\u00e1ros neve t\u00f6bbsz\u00f6r is felbukkan a t\u00e9rk\u00e9pen, plusz el\u00e9g soknak van megfelel\u0151je Eur\u00f3p\u00e1ban is. Ennek az a h\u00e1ttere, hogy a kontinenst megh\u00f3d\u00edt\u00f3, \u00e9s \u00faj v\u00e1rosokat alap\u00edt\u00f3 telepesek annak idej\u00e9n az \u00f3haza ir\u00e1nti tiszteletb\u0151l, vagy honv\u00e1gyb\u00f3l el\u0151szeretettel nevezt\u00e9k el az \u00faj v\u00e1rosokat a saj\u00e1t sz\u00fcl\u0151helyeikr\u0151l. Enn\u00e9l jobban csak h\u00edres amerikaiakr\u00f3l szerettek \u00faj helyeket elkeresztelni, emiatt l\u00e9tezhet p\u00e9ld\u00e1ul 31 Washington, 26 Jefferson \u00e9s 25 Franklin megye<\/a> az amerikai k\u00f6zigazgat\u00e1sban.<\/p>\n

De vissza Portlandbe, aminek a neve egy\u00e9bk\u00e9nt kik\u00f6t\u0151f\u00f6ldet jelent, \u00e9s t\u00e9nyleg van is kik\u00f6t\u0151je, a Columbia foly\u00f3n. A nev\u00e9t viszont nem emiatt kapta, hanem egy p\u00e9nzfeldob\u00e1s d\u00f6nt\u00f6tt r\u00f3la.<\/p>\n

A mai Oregon \u00e9s Washington \u00e1llamok ter\u00fclet\u00e9re az 1830-as \u00e9vekt\u0151l kezdtek el \u00e9rkezni akkora t\u00f6megben telepesek, hogy \u00faj v\u00e1rosokat kezdjenek alap\u00edtani. Ez a vid\u00e9k volt a h\u00edres Oregon Trail \u00fatvonal nyugati v\u00e9ge, amin t\u00f6bb ezer kilom\u00e9tert tettek meg a Missouri foly\u00f3t\u00f3l indul\u00f3 szek\u00e9rkarav\u00e1nok. A v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s a nem t\u00fal fant\u00e1ziad\u00fasan elnevezett Oregon City volt, nagyj\u00e1b\u00f3l 120 kilom\u00e9terre a Csendes-\u00f3ce\u00e1n partj\u00e1t\u00f3l. Innen nem messze, a Columbia foly\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben figyelt fel egy j\u00f3 adotts\u00e1g\u00fa, v\u00e1rosalap\u00edt\u00e1sra alkalmas ter\u00fcletre 1843-ban egy William Overton nev\u0171 felfedez\u0151, de nem volt el\u00e9g p\u00e9nze a f\u00f6ld megv\u00e9tel\u00e9re. Ez\u00e9rt azt\u00e1n \u00f6ssze\u00e1llt Oregon City polg\u00e1rmester\u00e9vel, a Bostonb\u00f3l \u00e9rkezett \u00fcgyv\u00e9d Asa Lovejoyjal. A telep\u00fcl\u00e9st The Clearing, vagyis a tiszt\u00e1s n\u00e9ven kezdt\u00e9k el emlegetni, mert h\u00e1t alapvet\u0151en az is volt eredetileg a ter\u00fclet, csak azt\u00e1n n\u00e9mi erd\u0151irt\u00e1ssal megn\u00f6velt\u00e9k a m\u00e9ret\u00e9t. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Overton eladta a tulajdonr\u00e9sz\u00e9t 50 doll\u00e1r\u00e9rt egy Francis Pettygrove nev\u0171 keresked\u0151nek.<\/p>\n

\"Az<\/p>\n

Az \u00fagynevezett Overton Cabin rajza. Az 1844-ben, a k\u00e9s\u0151bbi Portland ter\u00fclet\u00e9n emelt r\u00f6nkh\u00e1zat William Overtonr\u00f3l nevezt\u00e9k el, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r azut\u00e1n \u00e9p\u00fclt, hogy Overton eladta r\u00e9szesed\u00e9s\u00e9t Francis Pettygrove-nak. Az \u00e9p\u00fclet pontos azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s a rajz k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek ideje bizonytalan \u2013 Forr\u00e1s: www.oregonencyclopedia.org<\/p>\n

Ekkor m\u00e1r egyre t\u00f6bben k\u00f6lt\u00f6ztek a sz\u00e9pen gyarapod\u00f3 telep\u00fcl\u00e9sre, \u00e9s az \u00faj tulajdonos du\u00f3 \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, \u00e1tnevezi a v\u00e1rost, hogy rendes neve legyen az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Mindketten a saj\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosukr\u00f3l akart\u00e1k elkeresztelni, vagyis Lovejoy a Boston (egyes forr\u00e1sok szerint New Boston vagy Little Boston) nevet javasolta, Pettygrove pedig a saj\u00e1t otthona ut\u00e1n Portlandet, ami egy kis kik\u00f6t\u0151v\u00e1ros az USA keleti partj\u00e1n, egy\u00e9bk\u00e9nt nem messze Bostont\u00f3l. De m\u00e9g ez a Portland sem eredeti n\u00e9v, a La Manche csatorna angliai oldal\u00e1n fekv\u0151 Portland szigetr\u0151l<\/a> kapta a nev\u00e9t. Lovejoy \u00e9s Pettygrove sehogy nem tudta meggy\u0151zni egym\u00e1st a n\u00e9vad\u00e1sr\u00f3l, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl a p\u00e9nzfeldob\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6ttek.<\/p>\n

A fej vagy \u00edr\u00e1s j\u00e1t\u00e9k kimenetele Pettygrove-nak kedvezett, \u00edgy a v\u00e1ros a Portland nevet kapta, Boston pedig megmaradt a keleti part nagyv\u00e1ros\u00e1nak (meg m\u00e9g vagy t\u00edz v\u00e1ros nev\u00e9nek<\/a> Amerika-szerte). A n\u00e9vr\u0151l d\u00f6nt\u0151 p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t m\u00e1ig Portland egyik m\u00fazeum\u00e1ban \u0151rzik. A v\u00e1ros azt\u00e1n 150 \u00e9v alatt nagyra n\u0151tt, \u00e9s \u00f6ssze\u00e9p\u00fclt a foly\u00f3 t\u00falpartj\u00e1n Vancouverrel \u2013 ami nem a kanadai nagyv\u00e1ros Vancouver, hanem egy m\u00e1sik, amit szint\u00e9n a k\u00f6rny\u00e9ket annak idej\u00e9n felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151 brit tenger\u00e9sz George Vancouver<\/a> ut\u00e1n neveztek el.<\/p>\n

(Creating Portland: History and Place in Northern New England<\/a>, Boston Magazine<\/a>, National Association of Scientific Materials Managers<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Portland az amerikai nyugati part egyik legismertebb v\u00e1rosa, a maga 2,5 milli\u00f3s agglomer\u00e1ci\u00f3j\u00e1val a legnagyobb is Oregon \u00e1llamban…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":209207,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[11561,3298,42,43,34,45269,57180,1642,812,94,93,92],"class_list":["post-209206","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-boston","tag-eszkombajn","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-penzfeldobas","tag-portland","tag-tortenelem","tag-usa","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117099509214557438","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209206","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=209206"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209206\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/209207"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=209206"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=209206"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=209206"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}