{"id":209514,"date":"2026-08-15T18:01:08","date_gmt":"2026-08-15T18:01:08","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209514\/"},"modified":"2026-08-15T18:01:08","modified_gmt":"2026-08-15T18:01:08","slug":"index-kulfold-igy-bukta-el-amerika-a-tortenelem-legdragabb-haborujat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209514\/","title":{"rendered":"Index – K\u00fclf\u00f6ld – \u00cdgy bukta el Amerika a t\u00f6rt\u00e9nelem legdr\u00e1g\u00e1bb h\u00e1bor\u00faj\u00e1t"},"content":{"rendered":"

2021-ben ezekben a napokban a vil\u00e1g figyelme Afganiszt\u00e1nra ir\u00e1nyult. \u201eV\u00e9ge. Az amerikai nagyk\u00f6vets\u00e9g szem\u00e9lyzet\u00e9t evaku\u00e1lt\u00e1k, az afg\u00e1n eln\u00f6k elhagyta az orsz\u00e1got, amint a t\u00e1libok bel\u00e9ptek Kabulba\u201d; \u201eBirodalmak temet\u0151je\u201d; \u201eA t\u00e1libok hatalomra ker\u00fcltek, mik\u00f6zben az USA visszavonult\u201d; \u201eAfganiszt\u00e1n a t\u00e1libok kez\u00e9re ker\u00fclt\u201d; \u201eKabul elesett\u201d \u2013 sz\u00e1moltak be az \u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt, augusztus 16-\u00e1n megjelent nyomtatott lapok az afganiszt\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa lez\u00e1r\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/a>.<\/p>\n

Az akkori felv\u00e9telek \u00e9s tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok az amerikai veres\u00e9g szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak, hiszen a t\u00e1lib offenz\u00edva nyom\u00e1n az afg\u00e1n \u00e1llam k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt omlott \u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny nap alatt. Az \u00f6sszeoml\u00e1s azonban nem Kabulban kezd\u0151d\u00f6tt.\u00a0<\/p>\n

A strategic drift \u00e1tka<\/p>\n

Az els\u0151 probl\u00e9m\u00e1t Washington m\u00e1r akkor megteremtette, amikor a h\u00e1bor\u00fa eredeti c\u00e9ljai fokozatosan megv\u00e1ltoztak<\/a>. 2001 \u0151sz\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamok c\u00e9lja m\u00e9g vil\u00e1gos volt: felsz\u00e1molni az al-K\u00e1ida afganiszt\u00e1ni b\u00e1zisait \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtani a hatalomb\u00f3l a t\u00e1libokat, akik mened\u00e9ket biztos\u00edtottak Oszama bin Laden szervezet\u00e9nek. A t\u00e1lib rezsim n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap alatt \u00f6sszeomlott, Washington azonban nem vonult ki. A terrorizmus elleni m\u0171veletb\u0151l fokozatosan felkel\u00e9sellenes h\u00e1bor\u00fa, majd egyre \u00e1tfog\u00f3bb \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9si projekt lett. A kudarc egyik els\u0151 \u00e9s legfontosabb forr\u00e1sa \u00e9ppen az lett, hogy Washington egyre t\u00f6bb feladatot kapcsolt az eredetileg korl\u00e1tozott c\u00e9l\u00fa katonai m\u0171velethez.<\/p>\n

\n A c\u00e9lok b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9t j\u00f3l mutatja az amerikai katonai jelenl\u00e9t alakul\u00e1sa. A 2001-es kezdeti, n\u00e9h\u00e1ny ezer f\u0151s kontingensb\u0151l 2009\u20132011-re mintegy 100 ezer f\u0151s hader\u0151 lett. Barack Obama csapatkivon\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1ja ut\u00e1n 2017 elej\u00e9re ez nagyj\u00e1b\u00f3l 11 ezer f\u0151re cs\u00f6kkent, Donald Trump azonban ism\u00e9t n\u00f6velte az amerikai jelenl\u00e9tet.\n <\/p>\n

\n K\u00f6zben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok egyre t\u00f6bb feladatot pr\u00f3b\u00e1lt egyszerre ell\u00e1tni: a t\u00e1lib felkel\u00e9s visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1t, a k\u00f6zponti korm\u00e1nyzat meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, demokratikus int\u00e9zm\u00e9nyek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, a korrupci\u00f3 m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9t \u00e9s egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 afg\u00e1n biztons\u00e1gi szektor l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t.\n <\/p>\n

Az erre ford\u00edtott er\u0151forr\u00e1sok nagys\u00e1grendje t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9k\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. 2002 \u00e9s 2021 k\u00f6z\u00f6tt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok mintegy 144,75 milli\u00e1rd doll\u00e1rt<\/a> k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el Afganiszt\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ebb\u0151l 90,5 milli\u00e1rdot a biztons\u00e1gi szektorra, 36,3 milli\u00e1rdot pedig korm\u00e1nyz\u00e1sra \u00e9s fejleszt\u00e9sre. A Brown Egyetem Costs of War projektje<\/a> a h\u00e1bor\u00fa teljes amerikai k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t \u2013 a katonai kiad\u00e1sokat, a veter\u00e1nok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t 2050-ig \u00e9s a finansz\u00edroz\u00e1s kamatait is belesz\u00e1m\u00edtva \u2013 2260 milli\u00e1rd doll\u00e1rra becs\u00fcli. A hatalmas \u00f6sszegek ellen\u00e9re a r\u00e1ford\u00edt\u00e1sok nagys\u00e1ga nem fordult \u00e1t \u00f6nfenntart\u00f3 \u00e1llami kapacit\u00e1ss\u00e1.<\/p>\n

Az Afghanistan War Commission ezt a probl\u00e9m\u00e1t a strategic drift<\/a>, azaz a strat\u00e9giai sodr\u00f3d\u00e1s fogalm\u00e1val \u00edrja le: az amerikai strat\u00e9giai c\u00e9lok folyamatosan v\u00e1ltoztak, mik\u00f6zben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korm\u00e1nyzati szervek elt\u00e9r\u0151 priorit\u00e1sok ment\u00e9n dolgoztak. A test\u00fclet a korm\u00e1nyzati szervek k\u00f6z\u00f6tti koordin\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t, valamint a washingtoni strat\u00e9gi\u00e1k \u00e9s az afganiszt\u00e1ni helyi val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kot is a h\u00fasz\u00e9ves h\u00e1bor\u00fa legfontosabb vizsg\u00e1land\u00f3 probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 sorolta. <\/p>\n

\n A c\u00e9lok b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9vel r\u00e1ad\u00e1sul olyan \u00e1llami \u00e9s biztons\u00e1gi rendszer \u00e9p\u00fclt ki, amelynek bizonyos kulcsk\u00e9pess\u00e9geit maga az Egyes\u00fclt \u00c1llamok biztos\u00edtotta: az \u00e1llam m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez amerikai p\u00e9nzre, a biztons\u00e1gi er\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez pedig amerikai kik\u00e9pz\u00e9sre, h\u00edrszerz\u00e9sre, l\u00e9gi t\u00e1mogat\u00e1sra, logisztik\u00e1ra \u00e9s karbantart\u00e1si k\u00e9pess\u00e9gekre volt sz\u00fcks\u00e9g. Ezeket a k\u00e9pess\u00e9geket k\u00e9t \u00e9vtized alatt sem siker\u00fclt az afg\u00e1n int\u00e9zm\u00e9nyekbe \u00e1t\u00fcltetni.\n <\/p>\n

Az \u00e1llam, amilyet Washington akart<\/p>\n

\n Az amerikai strat\u00e9gia m\u00e1sodik nagy hib\u00e1ja annak az \u00e1llamnak a term\u00e9szet\u00e9ben rejlett, amelyet Washington Afganiszt\u00e1nban akart l\u00e9trehozni. Ez egy er\u0151sen k\u00f6zpontos\u00edtott, demokratikus \u00e1llamot takart, amelyet a 2004-ben elfogadott alkotm\u00e1ny is t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt: az eln\u00f6k nevezte ki a tartom\u00e1nyi korm\u00e1nyz\u00f3kat, mik\u00f6zben a helyi hatalmi strukt\u00far\u00e1k csak korl\u00e1tozottan kaptak int\u00e9zm\u00e9nyes szerepet.\n <\/p>\n

\n Azonban egy olyan orsz\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3, ahol a politikai hatalom t\u00f6rt\u00e9netileg sokkal sz\u00e9ttagoltabb volt, \u00e9s ahol a k\u00f6zponti \u00e1llam mellett t\u00f6rzsi, vall\u00e1si, region\u00e1lis \u00e9s helyi hatalmi strukt\u00far\u00e1k is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszottak \u2013 ezt a kapcsolatrendszert Washington egy\u00e9rtelm\u0171en al\u00e1becs\u00fclte. A fel\u00fclr\u0151l lefel\u00e9 fel\u00e9p\u00edtett \u00e1llami modell nehezen tudott alkalmazkodni az orsz\u00e1g rendk\u00edv\u00fcl fragment\u00e1lt politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi viszonyaihoz. Ennek k\u00e9zzelfoghat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt, hogy a kabuli korm\u00e1nyzat \u00e9s a vid\u00e9ki Afganiszt\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt tart\u00f3s szakad\u00e9k alakult ki.\n <\/p>\n

\n Az \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9si kudarchoz a legitimit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se is hozz\u00e1j\u00e1rult. M\u00edg Washington sokszor a k\u00f6zponti int\u00e9zm\u00e9nyek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t tekintette az \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9s m\u00e9rc\u00e9j\u00e9nek, addig a lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e1llammal val\u00f3 kapcsolatot a helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s, a biztons\u00e1gi er\u0151k, a b\u00edr\u00e1skod\u00e1s \u00e9s az alapvet\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sok min\u0151s\u00e9ge hat\u00e1rozta meg. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00e1libokkal szembeni verseny szempontj\u00e1b\u00f3l volt fontos: a t\u00e1libok p\u00e1rhuzamos igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1st \u00e9s helyi k\u00f6zigazgat\u00e1si strukt\u00far\u00e1kat is fenntartottak, vagyis olyan \u201e\u00e1rny\u00e9k\u00e1llami\u201d jelenl\u00e9tet \u00e9p\u00edtettek ki, amely bizonyos t\u00e9rs\u00e9gekben k\u00f6zvetlenebb kapcsolatot jelentett a lakoss\u00e1ggal, mint a kabuli \u00e1llam.\n <\/p>\n

A p\u00e9nz nem \u00e9p\u00edtett \u00e1llamot<\/p>\n

\n A harmadik nagy probl\u00e9ma a korrupci\u00f3 volt, amelyet Washington sok\u00e1ig afg\u00e1n belpolitikai hibak\u00e9nt kezelt, noha annak elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s\u00e9hez az amerikai szerepv\u00e1llal\u00e1s is hozz\u00e1j\u00e1rult. A probl\u00e9ma egyik hajt\u00f3ereje az volt, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1mogat\u00e1sok p\u00e9ld\u00e1tlan mennyis\u00e9g\u0171 p\u00e9nzt juttattak egy rendk\u00edv\u00fcl gyenge \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyrendszerrel rendelkez\u0151 orsz\u00e1gba. A forr\u00e1sok nagys\u00e1g\u00e1t j\u00f3l jelzi, hogy az ellen\u0151rz\u00e9si mechanizmusok \u00e9s a jog\u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek sem tudt\u00e1k tartani a l\u00e9p\u00e9st. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek a biztons\u00e1gi szektorban is megjelentek.\n <\/p>\n

A SIGAR m\u00e1r 2012-ben figyelmeztetett arra, hogy az afg\u00e1n biztons\u00e1gi er\u0151k l\u00e9tsz\u00e1madatai nem megb\u00edzhat\u00f3ak, k\u00e9s\u0151bb pedig dokument\u00e1lta a \u201e ghost soldiers \u201d, vagyis a nem l\u00e9tez\u0151 katon\u00e1k \u00e9s rend\u0151r\u00f6k probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ezek az emberek hivatalosan szerepeltek a b\u00e9rlist\u00e1kon, fizet\u00e9s\u00fcket azonban m\u00e1sok vehett\u00e9k fel. Ekkor m\u00e1r nem csak p\u00e9nz\u00fcgyi vissza\u00e9l\u00e9sekr\u0151l volt sz\u00f3: Washington azt sem tudta pontosan, hogy mekkora \u00e9s milyen \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 biztons\u00e1gi er\u0151 fenntart\u00e1s\u00e1t finansz\u00edrozza.<\/p>\n

\n A korrupci\u00f3 k\u00f6zvetlen\u00fcl gyeng\u00edtette a t\u00e1libok elleni h\u00e1bor\u00fat is. A korrupci\u00f3val tal\u00e1lkoz\u00f3 afg\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e1llam nem felt\u00e9tlen\u00fcl a biztons\u00e1got \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1sokat jelentette, hanem ken\u0151p\u00e9nzt, \u00f6nk\u00e9nyes rend\u0151ri fell\u00e9p\u00e9st vagy igazs\u00e1gtalan b\u00edr\u00e1skod\u00e1st. M\u00e9g jav\u00e1ban tartott a h\u00e1bor\u00fa, amikor a SIGAR m\u00e1r figyelmeztetett arra, hogy a korrupci\u00f3 t\u00e1pl\u00e1lhatja a korm\u00e1nyellenes t\u00e1rsadalmi el\u00e9gedetlens\u00e9get. Washington id\u0151vel megpr\u00f3b\u00e1lta kezelni a helyzetet, de akkor s\u00e9r\u00fcltek volna azoknak a politikai elitcsoportoknak is az \u00e9rdekei, amelyekre az Egyes\u00fclt \u00c1llamoknak a biztons\u00e1g \u00e9s a politikai stabilit\u00e1s fenntart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ge volt.\u00a0\n <\/p>\n

\n \u00d6t \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l az afganiszt\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa legnagyobb kudarca nem az, hogy a t\u00e1libok visszat\u00e9rtek a hatalomba, hanem az, hogy Washington h\u00fasz \u00e9v alatt sem tudta megteremteni a saj\u00e1t kivonul\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9teleit. A katonai jelenl\u00e9t megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1ban olyan rendszert hagyott maga m\u00f6g\u00f6tt, amelynek stabilit\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen az amerikai jelenl\u00e9t biztos\u00edtotta. Afganiszt\u00e1n annak a p\u00e9ld\u00e1ja, hogy milyen k\u00f6nny\u0171 egy korl\u00e1tozott c\u00e9l\u00fa katonai beavatkoz\u00e1st olyan v\u00e1llalkoz\u00e1ss\u00e1 alak\u00edtani, amelynek a v\u00e9g\u00e9t m\u00e1r maga a beavatkoz\u00f3 hatalom sem tudja meghat\u00e1rozni.\n <\/p>\n

A szerz\u0151 a Migr\u00e1ci\u00f3kutat\u00f3 Int\u00e9zet vezet\u0151 elemz\u0151je.<\/p>\n

(Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0 A t\u00e1libok t\u00e1mogat\u00f3i felvonulnak Kabul utc\u00e1in Afganiszt\u00e1nban \u00a02023. augusztus 15-\u00e9n. Fot\u00f3:\u00a0 Nava Jamshidi \/ Getty Images)<\/p>\n

<\/p>\n

Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"2021-ben ezekben a napokban a vil\u00e1g figyelme Afganiszt\u00e1nra ir\u00e1nyult. \u201eV\u00e9ge. Az amerikai nagyk\u00f6vets\u00e9g szem\u00e9lyzet\u00e9t evaku\u00e1lt\u00e1k, az afg\u00e1n eln\u00f6k…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":209515,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[2235,152,813,42,6370,43382,64,43,34,2237,812,94,93,92],"class_list":["post-209514","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-afganisztan","tag-ce-napi","tag-haboru","tag-hungarian","tag-kivonulas","tag-kudarc","tag-kulfold","tag-magyar","tag-news","tag-talibok","tag-usa","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117100838379827126","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209514","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=209514"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209514\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/209515"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=209514"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=209514"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=209514"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}