{"id":209556,"date":"2026-08-15T18:43:11","date_gmt":"2026-08-15T18:43:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209556\/"},"modified":"2026-08-15T18:43:11","modified_gmt":"2026-08-15T18:43:11","slug":"o-volt-a-fekete-sarkkutato-aki-majdnem-felfedezte-az-eszaki-sarkot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/209556\/","title":{"rendered":"\u0150 volt a fekete sarkkutat\u00f3, aki majdnem felfedezte az \u00c9szaki-sarkot"},"content":{"rendered":"

A k\u00f6zmegegyez\u00e9s szerint az amerikai Robert E. Peary \u00e9rte el els\u0151k\u00e9nt az \u00c9szaki-sarkot 1909. \u00e1prilis 6-\u00e1n. A felfedez\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t akkor \u00e9s az\u00f3ta is sokan k\u00e9ts\u00e9gbe vont\u00e1k, az exped\u00edci\u00f3 ugyanis nem tudott c\u00e1folhatatlan bizony\u00edt\u00e9kokat szolg\u00e1ltatni arra, hogy t\u00e9nyleg el\u00e9rt\u00e9k a F\u00f6ld leg\u00e9szakabbi pontj\u00e1t. Az az\u00f3ta is zajl\u00f3 vit\u00e1ban nem pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk meg igazs\u00e1got tenni (a legt\u00f6bbek szerint Peary legfeljebb 100 kilom\u00e9terre k\u00f6zel\u00edtette azt), Peary legfontosabb seg\u00edt\u0151j\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete viszont mindenk\u00e9ppen eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3.<\/p>\n

\u00d6nmag\u00e1ban is sikert\u00f6rt\u00e9net<\/p>\n

Matthew Henson 1866. augusztus 8-\u00e1n sz\u00fcletett Maryland \u00e1llamban, k\u00e9t f\u00f6ldm\u0171ves gyerekek\u00e9nt. Anyja korai hal\u00e1la ut\u00e1n Washingtonba k\u00f6lt\u00f6ztek, de n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb apja is meghalt, Hensont \u00e9s testv\u00e9reit rokonok nevelt\u00e9k tov\u00e1bb. M\u00e9g csak 11 \u00e9ves volt, amikor saj\u00e1t kez\u00e9be vette a sors\u00e1t, alkalmi munk\u00e1kb\u00f3l fenntartva mag\u00e1t eljutott Baltimore-ba, ahol haj\u00f3sinas lett. A kapit\u00e1ny sz\u00e1rnyai al\u00e1 vette az ifj\u00fat, megtan\u00edtotta neki mindazt, amit a haj\u00f3z\u00e1sr\u00f3l tudni lehet, Henson pedig a leg\u00e9nys\u00e9g tagjak\u00e9nt bej\u00e1rta a vil\u00e1got, Eur\u00f3p\u00e1ba, \u00c1zsi\u00e1ba \u00e9s Afrik\u00e1ba is eljutott.<\/p>\n

A kapit\u00e1ny hal\u00e1la ut\u00e1n, 1884-ben Henson visszat\u00e9rt a f\u0151v\u00e1rosba, ahol egy kalapboltban tal\u00e1lt elad\u00f3i \u00e1ll\u00e1st. Itt tal\u00e1lkozott 1887-ben Pearyvel, akit leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt Henson tenger\u00e9szeti tud\u00e1sa \u00e9s vil\u00e1gl\u00e1totts\u00e1ga, ez\u00e9rt felk\u00e9rte, hogy k\u00f6vetkez\u0151, nicaraguai exped\u00edci\u00f3j\u00e1n legyen csapat\u00e1nak tagja. Ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is sz\u00e9p sikert\u00f6rt\u00e9net, de m\u00e9g elk\u00e9peszt\u0151bb, ha hozz\u00e1tessz\u00fck:<\/p>\n

Henson fekete volt. Sz\u00fclei szabad emberk\u00e9nt \u00e9ltek ugyan, a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n pedig a rabszolgas\u00e1got is elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k, de ez kor\u00e1ntsem jelentette term\u00e9szetesen, hogy a feket\u00e9k el\u00e9rt\u00e9k volna a jogegyenl\u0151s\u00e9get.<\/p>\n

\"\"LOC \/ Getty Images Matthew Henson 1910 k\u00f6r\u00fcl.
\n\u0150 lehetett az els\u0151 ember a sarkponton<\/p>\n

Pearyt viszont nem \u00e9rdekelte Henson b\u0151r\u00e9nek sz\u00edne, csak a tud\u00e1sa, ez\u00e9rt 1891-t\u0151l kezdve t\u00f6bb, az \u00e9szaki sarkk\u00f6r\u00f6n t\u00fali exped\u00edci\u00f3ra is mag\u00e1val vitte, ekkor m\u00e1r helyettesek\u00e9nt. Az utak sor\u00e1n Henson megismerkedett az inuit nyelvvel \u00e9s kult\u00far\u00e1val, \u00edgy m\u00e9g ink\u00e1bb n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt az exped\u00edci\u00f3k sor\u00e1n, melyek a helyi seg\u00edt\u0151k n\u00e9lk\u00fcl hal\u00e1lra lettek volna \u00edt\u00e9lve. Nem csoda, hogy az utols\u00f3, 1908-ban indult k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n is Henson volt az, aki a n\u00e9pes csapatb\u00f3l az inuitokon k\u00edv\u00fcl egyed\u00fclik\u00e9nt tartott Pearyvel a Sark fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat utols\u00f3 szakasz\u00e1n. S\u0151t, Henson elmond\u00e1sa szerint \u0151 \u00e9ppen el\u0151rement felm\u00e9rni a terepet, amikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy m\u00e1r el\u00e9rt\u00e9k a nevezetes pontot. \u00cdgy ha Peary \u00e1ll\u00edt\u00e1sa igaz, Henson volt az els\u0151 ember, aki a bolyg\u00f3 leg\u00e9szakabbik pontj\u00e1n \u00e1llhatott.<\/p>\n

Hazat\u00e9r\u00e9s\u00fck ut\u00e1n Pearyt elhalmozt\u00e1k kit\u00fcntet\u00e9sekkel, Henson szerep\u00e9r\u0151l viszont legfeljebb egy-k\u00e9t f\u00e9lmondatban eml\u00e9keztek meg a lapok. Csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb kapta meg az \u0151t megillet\u0151 elismer\u00e9st: 1937-ben a h\u00edres New York-i Explorers Club tiszteletbeli tagj\u00e1nak v\u00e1lasztott\u00e1k, 1944-ben pedig kongresszusi kit\u00fcntet\u00e9st kapott.<\/p>\n

\"\"Bettmann Archive \/ Getty Images Matthew Henson 1954-ben.<\/p>\n

Henson 1955 m\u00e1rcius\u00e1ban halt meg, de t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e9g \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb is tartogatott egy reg\u00e9nybe ill\u0151 fordulatot. Sz\u00f3besz\u00e9dek nyom\u00e1n egy neurol\u00f3gus professzor (mellesleg szint\u00e9n az Explorers Club tagja), Allen Counter 1986-ban Gr\u00f6nlandra utazott, hogy Henson \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos inuit lesz\u00e1rmazottjainak nyom\u00e1ra bukkanjon. Amikor eljutott Moriussaq falvacsk\u00e1ba, egy Anaukaq nev\u0171 f\u00e9rfi boldogan \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte \u2013 \u0151 volt Henson fia, aki a szint\u00e9n fekete Counterr\u0151l felt\u00e9telezte, hogy rokona, hiszen arrafel\u00e9 nem nagyon l\u00e1ttak m\u00e1s afroamerikait. Anaukaqnak akkor 5 fia \u00e9s 22 unok\u00e1ja volt, a csal\u00e1d az\u00f3ta is boldogan v\u00e1llalja egykori \u0151s\u00fck \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t (Pearynek is sz\u00fcletett inuit szeret\u0151j\u00e9t\u0151l egy fia, Kali, akit szint\u00e9n Counter azonos\u00edtott).<\/p>\n

A legfrissebb t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek a History magazint\u00f3l:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A k\u00f6zmegegyez\u00e9s szerint az amerikai Robert E. Peary \u00e9rte el els\u0151k\u00e9nt az \u00c9szaki-sarkot 1909. \u00e1prilis 6-\u00e1n. A felfedez\u0151…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":209557,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[57256,16188,13459,42,43,34,57255,94,93,92],"class_list":["post-209556","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-eszaki-sark","tag-expedicio","tag-history","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-sarkkutato","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117101003089546760","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209556","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=209556"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/209556\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/209557"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=209556"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=209556"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=209556"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}