![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/054_arts0221478.jpg\" "\\"Caligula")
leemage \/ Bridgeman Images \/ AFP Egy er\u0151d ostroma Gaius Suetonius Tranquillus m\u0171v\u00e9b\u0151l.<\/p>\nMit kell tudni Suetoniusr\u00f3l \u00e9s legismertebb munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a Caesarok \u00e9let\u00e9r\u0151l?<\/p>\n
Suetonius minden bizonnyal a legh\u00edresebb az \u00f3kori \u00e9letrajz\u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00fcl. Hadrianus cs\u00e1sz\u00e1r titk\u00e1rak\u00e9nt a birodalom k\u00f6zpontj\u00e1b\u00f3l szeml\u00e9lhette az esem\u00e9nyeket. Emellett lev\u00e9lt\u00e1rosk\u00e9nt \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rosk\u00e9nt is tev\u00e9kenykedett a cs\u00e1sz\u00e1ri palot\u00e1ban, \u00edgy mindenf\u00e9le t\u00f6rt\u00e9nelmi irom\u00e1nyhoz, k\u00fatf\u0151h\u00f6z hozz\u00e1f\u00e9rhetett. Ezek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00edrta meg Kr. u. 121 k\u00f6r\u00fcl a 12 Caesar \u00e9letrajz\u00e1t (De vita XII Caesarum libri) \u2013 az Augustust\u00f3l Domitianusig uralkod\u00f3 11 cs\u00e1sz\u00e1r\u00e9t, valamint el\u0151dj\u00fck\u00e9t, Julius Caesar\u00e9t, Augustus \u00f6r\u00f6kbefogad\u00f3 apj\u00e1\u00e9t. E munka \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr abban, hogyan \u00e9rtelmezz\u00fck a R\u00f3mai Birodalom t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t.<\/p>\n
Az \u00f6sszes \u00f3kori klasszikus m\u0171 k\u00f6z\u00fcl val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez volt a legnagyobb befoly\u00e1ssal a mai kult\u00far\u00e1ra. Robert Graves k\u00e9s\u0151bb leford\u00edtotta a Caesarok \u00e9let\u00e9t (The Twelve Caesars, 1957), \u00e9s ebb\u0151l mer\u00edtett ihletet, hogy pap\u00edrra vesse az \u00c9n, Claudius (1934), valamint a Claudius, az isten (1935) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyeket, amelyekb\u0151l ut\u00f3bb egy 1976-os BBC-sorozat k\u00e9sz\u00fclt, Derek Jacobi f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel. Ez a sorozat pedig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 amerikai dr\u00e1m\u00e1k sokas\u00e1g\u00e1t inspir\u00e1lta, az 1980-as \u00e9vekbeli Dinaszti\u00e1t\u00f3l kezdve a kilencvenes \u00e9s a 2000-es \u00e9vekbeli Maffi\u00f3z\u00f3kon \u00e1t a 2010-es \u00e9vekbeli Tr\u00f3nok harc\u00e1ig. Kijelenthetj\u00fck, hogy Suetonius az uralkod\u00f3csal\u00e1dokban lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 gyilkos dr\u00e1m\u00e1k keresztapja.<\/p>\n
Suetonius a mai \u00e9rtelemben vett t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt \u00edrta meg a sz\u00e1mvet\u00e9s\u00e9t?<\/p>\n
Fontos lesz\u00f6gezni, hogy Suetonius val\u00f3j\u00e1ban nem t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz volt, hanem \u00e9letrajz\u00edr\u00f3. Nem k\u00edv\u00e1nt jeles kort\u00e1rsa, Tacitusnak nyom\u00e1ba szeg\u0151dni, vagyis nem akarta a r\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9nelem eg\u00e9sz\u00e9t sz\u00e1mba venni. De term\u00e9szetesen \u2013 tekintve, hogy a cs\u00e1sz\u00e1rok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek ismerete igen fontos a r\u00f3mai vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u2013 m\u0171ve val\u00f3ban \u00e9rdekes k\u00e9pet fest a Kr. e. 1. \u00e9s a Kr. u. 1. sz\u00e1zadi R\u00f3mai Birodalomr\u00f3l. Ezt a korszakot viharos v\u00e1ltoz\u00e1sok jellemezt\u00e9k: miut\u00e1n a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00f6sszeomlott, Augustus \u00f6nk\u00e9nyuralma k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be, amelyet k\u00f6vet\u0151en, a Kr. ut\u00e1ni 1. sz\u00e1zad sor\u00e1n v\u00e9gbement egyfajta fejl\u0151d\u00e9s.<\/p>\n
Miut\u00e1n Augustus Kr. u. 14-ben elt\u00e1vozott az \u00e9l\u0151k sor\u00e1b\u00f3l, R\u00f3m\u00e1t, csal\u00e1dj\u00e1nak kihal\u00e1s\u00e1ig, annak tagjai, Tiberius, Caligula, Claudius \u00e9s Nero cs\u00e1sz\u00e1rok ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k. E korszak v\u00e9gezt\u00e9vel, v\u00e9res polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa robbant ki Kr. u. 69-ben, amely esztend\u0151 \u201ea n\u00e9gy cs\u00e1sz\u00e1r \u2013 Galba, Otho, Vitellius \u00e9s Vespasianus \u2013 \u00e9ve\u201d n\u00e9ven v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, akiknek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Suetonius ugyancsak meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a 12 cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9letrajz\u00e1ban. Vespasianust \u2013 aki saj\u00e1t dinaszti\u00e1t alap\u00edtott \u2013 legid\u0151sebb fia, Titus, \u0151t pedig \u00f6ccse, Domitianus k\u00f6vette a tr\u00f3non. Suetonius e h\u00e1rom cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9let\u00e9t is feljegyezte.<\/p>\n
leemage \/ Bridgeman Images \/ AFP Egy er\u0151d ostroma Gaius Suetonius Tranquillus m\u0171v\u00e9b\u0151l.<\/p>\n
T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt mi\u00e9rt tartotta fontosnak, hogy \u00fajra angol nyelvre ford\u00edtsa a Caesarok \u00e9let\u00e9t?<\/p>\n
Az\u00e9rt k\u00e9rtek fel r\u00e1, mert \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy Robert Graves \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt k\u00e9sz\u00edtett ford\u00edt\u00e1sa kiss\u00e9 elavult. Munk\u00e1j\u00e1ban t\u00e9nyleg tal\u00e1lni lehet n\u00e9h\u00e1ny vitathat\u00f3 megold\u00e1st. Az egyik furcsa d\u00f6nt\u00e9se az volt, hogy a r\u00f3mai katonai kifejez\u00e9sek, p\u00e9ld\u00e1ul a centurio vagy a tribunus haszn\u00e1lata helyett olyan rangokat, c\u00edmeket adott a szerepl\u0151knek, mint p\u00e9ld\u00e1ul \u201e\u0151rmester\u201d, \u201eezredes\u201d \u00e9s hasonl\u00f3k. Ez tal\u00e1n nem is meglep\u0151, hiszen Graves harcolt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, de \u00e9ppen emiatt sz\u00f6vege kiss\u00e9 1930-as \u00e9vekbeli zamatot kap.<\/p>\n
Kellett-e neh\u00e9z d\u00f6nt\u00e9seket hoznia?<\/p>\n
A legenda \u00fagy tartja, hogy a 15. sz\u00e1zadban Gilles de Rais \u2013 a sz\u00e1z\u00e9ves h\u00e1bor\u00faban az angolok ellen harcol\u00f3 francia nemes\u00far \u00e9s lovag \u2013 Suetonius m\u0171veinek olvas\u00e1sa hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lt gyermek-sorozatgyilkoss\u00e1. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag De Sade m\u00e1rkinak is volt p\u00e9ld\u00e1nya a Caesarok \u00e9let\u00e9b\u0151l. A viktori\u00e1nus korszakban pedig az iskolai kiad\u00e1sokb\u00f3l hossz\u00fa, terjedelmes r\u00e9szeket egyszer\u0171en csillagokkal helyettes\u00edtettek.<\/p>\n
B\u00e1r ma, a 21. sz\u00e1zadban m\u00e1r k\u00e9rkedhet\u00fcnk azzal, hogy eln\u00e9z\u0151bbek, megenged\u0151bbek vagyunk, \u00e9s kevesebb okot tal\u00e1lunk a felh\u00e1borod\u00e1sra, tov\u00e1bbra is t\u00e9ny, hogy a m\u0171ben akadnak visszatasz\u00edt\u00f3 r\u00e9szek. Hogy ezekkel mit kezdjek, erk\u00f6lcsi megfontol\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se volt, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy Suetonius nyelv\u00e9t a lehet\u0151 legpontosabban \u00e9s a maga teljess\u00e9g\u00e9ben szeretn\u00e9m visszaadni.<\/p>\n
A m\u0171 n\u00e9h\u00e1ny igaz\u00e1n eml\u00e9kezetes t\u00f6rt\u00e9netet \u00f6r\u00f6k\u00edt meg a cs\u00e1sz\u00e1rok z\u00fcll\u00f6tt, zabol\u00e1tlan viselked\u00e9s\u00e9r\u0151l. Mennyire vehetj\u00fck ezeket komolyan?<\/p>\n
K\u00e9t cs\u00e1sz\u00e1rt szeretn\u00e9k rivaldaf\u00e9nybe \u00e1ll\u00edtani, mert a szabados, erk\u00f6lcstelen viselked\u00e9sr\u0151l elterjedt h\u00edrnev\u00fck \u2013 bizonyos szempontb\u00f3l \u2013 igen elt\u00e9r\u0151 r\u00f3mai kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokat t\u00fckr\u00f6z. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az els\u0151 Tiberius volt. \u00c9lete alkony\u00e1n, 70 \u00e9ves kora k\u00f6r\u00fcl, visszavonult Capri sziget\u00e9re. Suetonius m\u00e9lys\u00e9gesen megd\u00f6bbent\u0151 r\u00e9szletekkel szolg\u00e1l Tiberius \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos ottani viselt dolgair\u00f3l: fajtalankod\u00e1s gyermekekkel, bord\u00e9lyoz\u00e1s \u00e9s minden egy\u00e9b eff\u00e9le kicsapong\u00e1s. Tiberius ut\u00f3dja a tr\u00f3non, Caligula volt tal\u00e1n az \u00f6sszes cs\u00e1sz\u00e1r k\u00f6z\u00fcl a legh\u00edrhedtebb. Suetonius besz\u00e1mol\u00f3ja szerint \u0151 nem vonult vissza egy szigetre, hanem nemi kicsapong\u00e1sait, buj\u00e1lkod\u00e1sait a legnyilv\u00e1nosabb m\u00f3don tombolta ki.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/gettyimages-1698513503.jpg\" "\\"Caligula")
David Levenson \/ Getty Images Tom Holland<\/p>\n
K\u00f6nny\u0171 volna e besz\u00e1mol\u00f3kat sz\u00f3 szerint venni, vagyis felt\u00e9telezni, hogy Tiberius egy visszatasz\u00edt\u00f3, ocsm\u00e1ny fajtalankod\u00f3, Caligula pedig szexu\u00e1lis terrorista, val\u00f3j\u00e1ban t\u00e9bolyodott \u0151r\u00fclt volt. \u00c1m \u00fagy v\u00e9lem, e t\u00f6rt\u00e9neteket t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is lehet \u00e9rt\u00e9kelni. Az egyik lehet\u0151s\u00e9g az, hogy felismerj\u00fck: a nemi \u00e9letben tan\u00fas\u00edtott viselked\u00e9sben a r\u00f3maiak nem azt tartott\u00e1k megd\u00f6bbent\u0151nek \u00e9s botr\u00e1nyosnak, amit mi. Gondoljunk csak Tiberiusra. Cs\u00e1sz\u00e1r l\u00e9v\u00e9n, nem mondhatott le m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l, \u00e9s nem vonulhatott nyugalomba. A r\u00f3maiak felfog\u00e1sa szerint erre az egyetlen elk\u00e9pzelhet\u0151 okot az illet\u0151 szem\u00e9ly velej\u00e9ig z\u00fcll\u00f6tt mivolta szolg\u00e1ltathatta. Ilyenform\u00e1n \u00e9rthet\u0151, mi\u00e9rt t\u00fcntett\u00e9k fel ellens\u00e9gei Tiberius visszavonul\u00e1s\u00e1t \u00fagy, mintha e d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re ama v\u00e1gya k\u00e9sztette volna, hogy olyan visszatasz\u00edt\u00f3 dolgokat cselekedjen, amelyeket R\u00f3m\u00e1ban, k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151k\u00e9nt \u00e9lve nem engedhetett meg mag\u00e1nak. Azt a t\u00e9nyt, hogy Tiberius m\u00e1r magas kort \u00e9rt el, \u00e9s hogy az \u00e1llamf\u00e9rfiaknak \u2013 egy bizonyos \u00e9letkort bet\u00f6lt\u00e9se ut\u00e1n \u2013 joguk volt a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes nyugalomba vonul\u00e1shoz, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k, mert Tiberius cs\u00e1sz\u00e1r volt, \u00e9s ezt nem tehette volna meg.<\/p>\n
Ami pedig Caligul\u00e1t illeti, \u0151 kil\u00e9pett a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00edne el\u00e9, \u00e9s a senatusban ellens\u00e9gei szem\u00e9re h\u00e1nyta tehetetlens\u00e9g\u00fcket. Mind Augustus, mind Tiberius megadta a tiszteletet a senatusnak, Caligula viszont m\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1hoz folyamodott. Be akarta bizony\u00edtani, hogy \u0151 az \u00far a h\u00e1zn\u00e1l, a senatorok pedig gy\u00fclev\u00e9sz n\u00e9ps\u00e9g, egy csapat semmirekell\u0151 talpnyal\u00f3. Gyan\u00edtom, hogy a senatorok \u2013 \u00e9s jeles\u00fcl hitveseik \u2013 ellen elk\u00f6vetett nemi zaklat\u00e1sokkal \u00e9ppen ezt akarta bizony\u00edtani. Ez val\u00f3ban botr\u00e1nyos \u00e9s felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 volt, \u00e9s Caligula ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben v\u00e1lt ilyen h\u00edrhedt alakk\u00e1, \u00e1m tal\u00e1n rejlett benne strat\u00e9giai gondolkod\u00e1s is, amire Suetonius nem figyelt fel. Caligula nyilv\u00e1nval\u00f3an nem nevezhet\u0151 liber\u00e1lisnak, de a l\u00e1tsz\u00f3lagos \u0151r\u00fclet m\u00f6g\u00f6tt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rejt\u0151z\u00f6tt valamif\u00e9le rendszer.<\/p>\n
Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt-e Nero eset\u00e9ben is, aki szint\u00e9n e korszak k\u00f6zismerten rosszh\u00edr\u0171 alakja volt? Vajon Suetonius igazs\u00e1gtalanul t\u00fcntette fel \u0151t kedvez\u0151tlen sz\u00ednben?<\/p>\n
Nem, hiszen Nero ezt saj\u00e1t mag\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhette. \u00c9s \u00fagy v\u00e9lem, hogy \u2013 Caligul\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u2013 ebben kisz\u00e1m\u00edtott politikai strat\u00e9gi\u00e1t kell l\u00e1tnunk. A r\u00f3mai politik\u00e1ban a cs\u00e1sz\u00e1rok val\u00f3j\u00e1ban k\u00e9t, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi korszakb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hagyom\u00e1nyt k\u00f6vettek. Az egyik a tradicionalista felfog\u00e1s, amely tiszteletet tan\u00fas\u00edtott az \u00e1llam hagyom\u00e1nyai \u00e9s a r\u00e9gi kiv\u00e1lts\u00e1gos r\u00e9teg ir\u00e1nt. A m\u00e1sik a populares \u2013 a n\u00e9pp\u00e1rti vezet\u0151k, akik a hagyom\u00e1nyos elit feje f\u00f6l\u00f6tt a n\u00e9pt\u00f6megekhez fordultak. Augustus, Tiberius \u00e9s Claudius mindannyian l\u00e9nyeg\u00e9ben a konzervat\u00edv, tradicionalista szeml\u00e9letet k\u00e9pviselt\u00e9k, ellent\u00e9tben a n\u00e9pp\u00e1rti Caligul\u00e1val \u00e9s Ner\u00f3val, akik semmibe vett\u00e9k a senatust, \u00e9s a n\u00e9p kegyeit igyekeztek elnyerni.<\/p>\n
Cs\u00e1sz\u00e1rok l\u00e9v\u00e9n, erre olyan lehet\u0151s\u00e9g volt a kez\u00fckben, amely a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n m\u00e9g az arisztokr\u00e1cia legmer\u00e9szebb tagjainak sem adatott meg. \u00c9s szerintem Nero pontosan ezt ismerte fel. Nyilv\u00e1nval\u00f3an \u0151 volt a legnagyobb kom\u00e9di\u00e1s, amely szerep\u00e9ben \u00fagy tetszelgett, hogy sz\u00e1nd\u00e9kosan megbotr\u00e1nkoztassa a senatorokat. Hiszen a cs\u00e1sz\u00e1roknak nem az volt a dolguk, hogy a sz\u00ednpadon ripacskodjanak, vagy hogy hangszereket nyekeregtessenek. Nem azt kapt\u00e1k feladatul, hogy az olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon versenyezzenek. \u00c1m Nero mindezt megtette \u2013 \u00e9s olyan j\u00f3l csin\u00e1lta, hogy az emberek szinte csod\u00e1lt\u00e1k \u00e9rte. Mindez olyan volt, mintha egy amerikai eln\u00f6k Oscar-d\u00edjas filmben j\u00e1tszana f\u0151szerepet, a Glastonbury fesztiv\u00e1lon l\u00e9pne fel, vagy megnyerne egy Forma-1-es versenyt.<\/p>\n
\u00c9s Nero m\u00e9g uralkod\u00e1sa legborzalmasabb b\u0171ntett\u00e9t, saj\u00e1t \u00e9desanyja meggyilkol\u00e1s\u00e1t sem pr\u00f3b\u00e1lta meg eltitkolni, hanem kifejezetten felh\u00edvta r\u00e1 a figyelmet, m\u00e9gpedig \u2013 \u00fagy v\u00e9lem \u2013 az\u00e9rt, mert az anyagyilkoss\u00e1g olyan cselekedet volt, amit a g\u00f6r\u00f6g trag\u00e9di\u00e1k h\u0151sei szoktak elk\u00f6vetni. Nero sz\u00f3 szerint \u201eAugustusnak\u201d \u2013 fens\u00e9gesnek \u2013 igyekezett felt\u00fcntetni mag\u00e1t, olyan valakinek, aki a f\u00f6ld \u00e9s az \u00e9g k\u00f6z\u00f6tt lebeg. Vagyis l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00fagy szerepelt a r\u00f3mai n\u00e9p \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g el\u0151tt, aki visszat\u00e9r az \u0151si id\u0151kh\u00f6z, olyasvalakik\u00e9nt, mint a h\u00edrhedt anyagyilkos Oreszt\u00e9sz.<\/p>\n
V\u00e9lem\u00e9nyem szerint \u2013 amint Caligula \u00e9s Tiberius eset\u00e9ben is \u2013, Suetonius Nero-portr\u00e9ja elegend\u0151 adattal szolg\u00e1l ahhoz, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek kider\u00edts\u00e9k, mit tett \u00e9s mire k\u00e9sz\u00fclt Nero. De a sorok k\u00f6z\u00f6tt kell olvasni.<\/p>\n
A Suetoniusn\u00e1l olvashat\u00f3 furcsa \u00e9s csod\u00e1latos t\u00f6rt\u00e9netek k\u00f6z\u00fcl van-e olyan, amelyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megragadta a figyelm\u00e9t?<\/p>\n
Az \u00e9letrajzokat elolvasva egyvalami egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, nevezetesen az, hogy Suetonius \u2013 mik\u00f6zben nyilv\u00e1nval\u00f3an t\u00f6vir\u0151l-hegyire \u00e1tbogar\u00e1szta az arch\u00edvumokat \u2013 a t\u00f6rt\u00e9neteket olyan t\u00e9rbe helyezte, amelyben a term\u00e9szetfeletti jelens\u00e9gek rendk\u00edv\u00fcl \u00e9l\u00e9nken jelennek meg. A Caesarok \u00e9lete egyik legdr\u00e1maibb \u00e9s legnevezetesebb pillanata Julius Caesar h\u00edres \u00e1tkel\u00e9se a Rubiconon, azon a foly\u00f3n, amely a R\u00f3ma k\u00f6zvetlen ellen\u0151rz\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fclet hat\u00e1r\u00e1t jel\u00f6lte. Caesar el\u0151rek\u00fcldte l\u00e9gi\u00f3it, majd \u00e9jszaka titokban utazott Ravenn\u00e1b\u00f3l a hat\u00e1rig. A foly\u00f3parton megtorpant. T\u00e9tov\u00e1zott. \u00c9s akkor, Suetonius besz\u00e1mol\u00f3ja szerint, egy hatalmas k\u00eds\u00e9rteties alak, \u201eegy igen magas, sz\u00e9p termet\u0171 ember jelent meg el\u0151tte\u201d (Kis Ferencn\u00e9 ford.), megragadott egy tub\u00e1t, \u00e9s megf\u00fajta.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/08\/002_2913-4.jpg\" "\\"Caligula")
Collection Roger-Viollet \/ Roger-Viollet \/ AFP Julius Caesar \u00e1tkel a Rubiconon.<\/p>\n
Ez volt a jel Caesar sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e1tkeljen a foly\u00f3n. A kocka el volt vetve. \u00c1tl\u00e9pt\u00e9k a Rubicont. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00faj ir\u00e1nyt vett \u2013 \u00e9s ama t\u00e9nyt, hogy van itt egy furcsa, term\u00e9szetfeletti elem, amelyet \u00fagy mutatnak be, mintha Suetonius valami teljesen h\u00e9tk\u00f6znapi jelens\u00e9get \u00edrna le, gyakran kihagyj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l. V\u00e9gig ott lappang az \u00e9rz\u00e9s, hogy az esem\u00e9nyeket a sors ir\u00e1ny\u00edtotta, hogy az istenek mindig letekintettek r\u00e1nk, \u00e9s hogy azok a haland\u00f3k, akik helyesen tudt\u00e1k \u00e9rtelmezni ezeket a jeleket, megsejthett\u00e9k, mi fog t\u00f6rt\u00e9nni. Ez egy igaz\u00e1n fontos eleme annak a vil\u00e1gk\u00e9pnek, amelyet Suetonius r\u00e1nk hagyott.<\/p>\n
Ha valami csoda r\u00e9v\u00e9n interj\u00fat k\u00e9sz\u00edthetne a 12 Caesar egyik\u00e9vel, kit v\u00e1lasztana?<\/p>\n
Julius Caesart \u2013 puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert rendk\u00edv\u00fcli \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak \u00e9s \u00e9les, kifinomult intelligenci\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az \u00f6sszes t\u00f6bbi uralkod\u00f3 k\u00f6z\u00fcl \u0151 lenne a leg\u00e9rdekesebb interj\u00faalany. De saj\u00e1t \u00f6nz\u0151 c\u00e9ljaimat el\u0151t\u00e9rbe helyezve \u2013 hiszen szeretn\u00e9m meg\u00e9rteni, mi mozgatta, \u00e9ltette a r\u00f3mai vil\u00e1got, \u00e9s hogyan v\u00e1ltozott a r\u00f3mai t\u00f6rt\u00e9nelem menete \u2013, m\u00e9gis ink\u00e1bb Augustust v\u00e1lasztan\u00e1m. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151 volt a legkiemelked\u0151bb politikai szerepl\u0151, nemcsak R\u00f3m\u00e1ban, hanem az eg\u00e9sz nyugati \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemben is.<\/p>\n
Tom Holland t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Suetonius: The Lives of the Caesars (Penguin Classics, 2026) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek ford\u00edt\u00f3ja. Az interj\u00fat Barab\u00e1s J\u00f3zsef ford\u00edtotta.<\/p>\n
A legfrissebb t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek a History magazint\u00f3l:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Mit kell tudni Suetoniusr\u00f3l \u00e9s legismertebb munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a Caesarok \u00e9let\u00e9r\u0151l? Suetonius minden bizonnyal a legh\u00edresebb az \u00f3kori \u00e9letrajz\u00edr\u00f3k…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":210088,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[57352,13459,42,43,34,9348,27791,1642,94,93,92],"class_list":["post-210087","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-csaszarok","tag-history","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-okor","tag-romai-birodalom","tag-tortenelem","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117104129475013933","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/210087","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=210087"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/210087\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/210088"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=210087"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=210087"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=210087"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}