A tud\u00f3sok egyet\u00e9rtenek abban, hogy az aminosavak n\u00e9lk\u00fcl nem lenne, vagy legal\u00e1bbis nem ilyen lenne az \u00e9let a F\u00f6ld\u00f6n. Ezeket a molekul\u00e1kat a feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6veik\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, \u00e1m ezek nemcsak a bolyg\u00f3nkon l\u00e9teznek.<\/p>\n
A talajban n\u00f6v\u0151 gomb\u00e1kt\u00f3l az \u00e9gen sz\u00e1ll\u00f3 madarakig minden, az ember \u00e1ltal ismert \u00e9letforma ugyanazt a 22 specifikus aminosavat \u201ehaszn\u00e1lja\u201d a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9hez, \u00e1m j\u00f3l l\u00e1tszik, ebb\u0151l a korl\u00e1tozott mennyis\u00e9gb\u0151l milyen v\u00e1ltozatos \u00e9let bontakozhat ki. Enn\u00e9l azonban j\u00f3val t\u00f6bb ilyen fontos molekula l\u00e9tezik, \u00e9s ezek nagy r\u00e9sze nem a F\u00f6ld\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 meg.<\/p>\n
Majdnem hatvan \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1969. szeptember 28-\u00e1n \u00e9rte el a F\u00f6ldet Ausztr\u00e1li\u00e1ban a Murchinson nev\u0171 meteorit, amely Murchinson v\u00e1ros\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t. A kutat\u00f3k alapos vizsg\u00e1latnak vetett\u00e9k al\u00e1 az \u0171rb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u0151zetet, amelyr\u0151l kider\u00fclt: \u00f6sszesen 92 aminosavat tartalmaz, amelyek k\u00f6z\u00fcl csak 19 tal\u00e1lhat\u00f3 meg a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n
Hasonl\u00f3 m\u00f3don \u00e9rte el a bolyg\u00f3t az az aszteroida is, ami 2024. j\u00falius 16-\u00e1n ragyogta be t\u0171zg\u00f6mbk\u00e9nt a nappali \u00e9gboltot New Yorkban. B\u00e1r a meteor felrobbant a l\u00e9gk\u00f6rben, egy \u00f3ri\u00e1si, mintegy 1,35 kilogrammos darabja el\u00e9rte a felsz\u00ednt \u2013 amit egy hillsborough-i h\u00e1z tet\u0151szerkezete b\u00e1nt meg.<\/p>\n
<\/p>\n https:\/\/hvg.hu\/tudomany\/20260722_dinoszauruszok-kihalasa-aszteroida-vizsgalat-becsapodas-kihalasi-esemeny-oka-vizsgalat<\/p>\n A kutat\u00f3k az\u00f3ta is vizsg\u00e1lj\u00e1k az \u0171rk\u0151zetet, amelyr\u0151l nemr\u00e9g kider\u00fclt, rengeteg, t\u00f6bb sz\u00e1z olyan aminosavat tartalmaz, amelyek nem tal\u00e1lhat\u00f3k meg a F\u00f6ld\u00f6n. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mostanra mintegy 500 aminosav lett ismert \u2013 \u00edrja az IFLScience<\/a>.<\/p>\n A F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli aminosavak p\u00e9ld\u00e1ul a csillagk\u00f6zi t\u00e9rben, a porszemcs\u00e9k jeges r\u00e9teg\u00e9ben is l\u00e9trej\u00f6hetnek, mivel ezek nemcsak v\u00edzb\u0151l, hanem sz\u00e9n-monoxidb\u00f3l \u00e9s amm\u00f3ni\u00e1b\u00f3l is \u00e1llnak. A kozmikus sug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s az ultraibolya f\u00e9ny megbonthatja az eredeti k\u00f6t\u00e9seket, majd aminosavakk\u00e1 alak\u00edthatja a molekul\u00e1kat.<\/p>\n \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a hillsborough-i meteorit eset\u00e9ben ez m\u00e1sk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nhetett. A kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lik, v\u00edz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00f6hettek l\u00e9tre az aminosavai, m\u00e9g a sz\u00fcl\u0151bolyg\u00f3ja kialakul\u00e1s\u00e1nak korai f\u00e1zis\u00e1ban.<\/p>\n Azt tov\u00e1bbra sem tudni, az \u00f6sszes ismert aminosavnak mi\u00e9rt csak egy t\u00f6red\u00e9ke adja a f\u00f6ldi \u00e9let \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6veit, de az biztos, \u00e9s az is izgalmas k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyi, eddig fel nem fedezett molekula lehet m\u00e9g odakint a vil\u00e1g\u0171rben.<\/p>\n