\n
\nEz volt az els\u0151 magyar sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa film
<\/p>\n
Az aranyember a magyar filmt\u00f6rt\u00e9net egyik technikai m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve, ugyanis ez volt az els\u0151 hazai sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa film.\u00a0A forgat\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges Agascope anamorf objekt\u00edveket Sv\u00e9dorsz\u00e1gb\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, vagyis m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban a technika beszerz\u00e9se sem volt h\u00e9tk\u00f6znapi v\u00e1llalkoz\u00e1s. Az alkot\u00e1s 2,35:1-es k\u00e9par\u00e1nnyal k\u00e9sz\u00fclt, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy Magyarorsz\u00e1gon akkor m\u00e9g alig akadt olyan mozi, amely megfelel\u0151en tudta vet\u00edteni a sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa produkci\u00f3kat.\u00a0<\/p>\n
\n
\nM\u00e1r k\u00e9tszer megfilmes\u00edtett\u00e9k J\u00f3kai reg\u00e9ny\u00e9t
<\/p>\n
Gertler Viktor v\u00e1ltozata val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a harmadik filmes feldolgoz\u00e1s volt. Az els\u0151t 1919-ben Korda S\u00e1ndor rendezte, aki k\u00e9s\u0151bb Alexander Korda n\u00e9ven v\u00e1lt a brit filmipar egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakj\u00e1v\u00e1. Ez a n\u00e9mafilm k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kes darabja a magyar filmt\u00f6rt\u00e9netnek, hiszen a hazai n\u00e9mafilmek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 90 sz\u00e1zal\u00e9ka elveszett vagy megsemmis\u00fclt. Korda magyarorsz\u00e1gi rendez\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl pedig ez az egyetlen, amely vet\u00edthet\u0151 \u00e1llapotban fennmaradt. Az eredetileg h\u00e1romr\u00e9szes, j\u00f3val hosszabb alkot\u00e1sb\u00f3l egy 61 perces v\u00e1ltozatot siker\u00fclt megmenteni. A m\u00e1sodik Az aranyember 1936-ban \u00e9rkezett, Ga\u00e1l B\u00e9la rendez\u00e9s\u00e9ben. Ez m\u00e1r hangosfilm volt, \u00e1m m\u00e9g fekete-feh\u00e9rben k\u00e9sz\u00fclt.\u00a0<\/p>\n
\nLatinovits Zolt\u00e1n k\u00e9t \u00e9v kihagy\u00e1s ut\u00e1n t\u00e9rt vissza
<\/p>\n
Kriszty\u00e1n T\u00f3dor szerep\u00e9ben Latinovits Zolt\u00e1n<\/a> l\u00e1that\u00f3, akinek Az aranyember k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos \u00e1llom\u00e1s volt a p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1ban. A sz\u00edn\u00e9sz ugyanis k\u00e9t \u00e9v k\u00e9nyszersz\u00fcnet ut\u00e1n ezzel a filmmel t\u00e9rt vissza a filmv\u00e1szonra. Sz\u00ednh\u00e1zban mindek\u00f6zben j\u00e1tszott, csak a filmes munk\u00e1kat sorolta h\u00e1tr\u00e9bb. A sz\u00edn\u00e9sz egy\u00e9bk\u00e9nt a sz\u00ednh\u00e1zat mindig is el\u0151bbre tartotta, ennek ellen\u00e9re Az aranyemberrel k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl maradand\u00f3t alkotott a film vil\u00e1g\u00e1ban is.\u00a0<\/p>\n
Krencsey Marianne<\/a> Athalie-ja a t\u00f6rt\u00e9net egyik legeml\u00e9kezetesebb figur\u00e1ja, \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szn\u0151nek is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedves maradt ez a szerep. \u00c9vekkel k\u00e9s\u0151bb \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy \u00f6r\u00fclt Athalie-nak, mert a sok szende sz\u0151ke karakter ut\u00e1n v\u00e9gre egy igazi gonosz besti\u00e1t j\u00e1tszhatott. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n ugyanakkor olyan v\u00e9lem\u00e9nyek is megjelentek, amelyek szerint a kommunista rendszerrel nem szimpatiz\u00e1l\u00f3 Krencseynek sz\u00e1nd\u00e9kosan osztottak negat\u00edv szerepeket, hogy ellenszenvesebb\u00e9 v\u00e1ljon a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g szem\u00e9ben.<\/p>\n
Az aranyember P\u00e9csi Ildik\u00f3<\/a> mag\u00e1n\u00e9let\u00e9ben is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szerepet kapott. A No\u00e9mit alak\u00edt\u00f3 sz\u00edn\u00e9szn\u0151 k\u00e9s\u0151bb elmes\u00e9lte, hogy leend\u0151 f\u00e9rje, Sz\u0171cs Lajos labdar\u00fag\u00f3 \u00e9ppen ebben a filmben l\u00e1tta meg \u0151t el\u0151sz\u00f6r. A t\u00f6rt\u00e9net szerint Sz\u0171cs m\u00e1r akkor eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy P\u00e9csi Ildik\u00f3t szeretn\u00e9 feles\u00e9g\u00fcl venni. Az elhat\u00e1roz\u00e1s v\u00e9g\u00fcl nem maradt puszta rajong\u00f3i \u00e1br\u00e1nd: 1969-ben \u00f6sszeh\u00e1zasodtak, kapcsolatuk pedig \u00e9vtizedeken \u00e1t tartott.<\/p>\n
A t\u00f6rt\u00e9net egyik legeml\u00e9kezetesebb helysz\u00edne a Senki szigete, amely ugyan ebben a form\u00e1ban nem l\u00e9tezett, J\u00f3kai azonban val\u00f3s helyb\u0151l mer\u00edtett hozz\u00e1 ihletet. Az \u00edr\u00f3 a reg\u00e9nyhez f\u0171z\u00f6tt Ut\u00f3hangokban arr\u00f3l sz\u00e1molt be, hogy Frivaldszky Imre term\u00e9szettud\u00f3st\u00f3l hallott egy dunai szigetr\u0151l, amely az 1860-as \u00e9vekben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag hivatalosan sem Magyarorsz\u00e1ghoz, sem T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1ghoz nem tartozott. Ez volt Ada Kaleh, amely az Al-Dun\u00e1n, Orsova \u00e9s a Vaskapu-szoros k\u00f6z\u00f6tt fek\u00fcdt. A sziget lak\u00f3i k\u00fcl\u00f6nleges helyzetben \u00e9ltek: ad\u00f3mentess\u00e9get \u00e9lveztek \u00e9s katonai szolg\u00e1latot sem kellett teljes\u00edteni\u00fck. Doh\u00e1nyt, sz\u0151l\u0151t \u00e9s r\u00f3zs\u00e1t termesztettek, a hat\u00e1rok k\u00f6zels\u00e9ge miatt pedig a csemp\u00e9szet is j\u00f6vedelmez\u0151 foglalkoz\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott. Ada Kaleh sorsa k\u00e9s\u0151bb meglehet\u0151sen szomor\u00faan alakult. A vaskapui v\u00edzer\u0151m\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9se miatt ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k, majd 1972-ben a sziget v\u00edz al\u00e1 ker\u00fclt.<\/p>\n
Egy ekkora reg\u00e9nyt lehetetlen lett volna minden r\u00e9szlet\u00e9vel egy\u00fctt 90 percbe s\u0171r\u00edteni, ez\u00e9rt Gertler Viktor, aki maga \u00edrta a forgat\u00f3k\u00f6nyvet, t\u00f6bb ponton is egyszer\u0171s\u00edtette \u00e9s megv\u00e1ltoztatta az eredeti t\u00f6rt\u00e9netet. A befejez\u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul jelent\u0151sen r\u00f6videbb lett: a\u00a0reg\u00e9nyb\u0151l kider\u00fcl, mi t\u00f6rt\u00e9nik \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb T\u00edme\u00e1val, Kacsuk\u00e1val \u00e9s Athalie-val, s\u0151t J\u00f3kai m\u00e9g az id\u0151s Tim\u00e1r Mih\u00e1llyal \u00e9s No\u00e9mivel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t is le\u00edrja. A film ehelyett a Senki sziget\u00e9n hagyja szerepl\u0151it, \u00e9s csak sejteti, hogyan folytat\u00f3dik az \u00e9let\u00fck.<\/p>\n
Az aranyember 1962. december 13-\u00e1n ker\u00fclt a magyar mozikba, \u00e9s hatalmas k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikert aratott. Olyannyira, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben tov\u00e1bbi J\u00f3kai-reg\u00e9nyek megfilmes\u00edt\u00e9s\u00e9re is sor ker\u00fclt, ezeket m\u00e1r V\u00e1rkonyi Zolt\u00e1n rendezte. Az aranyembert azt\u00e1n 1974-ben \u00fajra m\u0171sorra t\u0171zt\u00e9k a mozik, az\u00f3ta pedig a t\u00e9v\u00e9ben is sz\u00e1mtalanszor lehetett l\u00e1tni.\u00a0Az \u00e9vtizedek alatt t\u00f6bb milli\u00f3an l\u00e1tt\u00e1k, \u00edgy a magyar filmt\u00f6rt\u00e9net legn\u00e9pszer\u0171bb alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt.<\/p>\n
\u00c9rdekess\u00e9g, hogy amikor a MOK\u00c9P az \u00faj \u00e9vezred elej\u00e9n DVD-n is megjelentette a filmet, lett volna lehet\u0151s\u00e9g t\u00f6bb egykori szerepl\u0151t \u2013 k\u00f6zt\u00fck B\u00e9res Ilon\u00e1t, P\u00e9csi Ildik\u00f3t, Krencsey Marianne-t \u00e9s Koml\u00f3s Jucit \u2013 is megsz\u00f3laltatni a kiadv\u00e1nyhoz, ez v\u00e9g\u00fcl valami\u00e9rt elmaradt. A DVD egyik extr\u00e1j\u00e1ban ehelyett hazai h\u00edress\u00e9gek mes\u00e9ltek arr\u00f3l, mi\u00e9rt jelentett sz\u00e1mukra k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9lm\u00e9nyt Gertler Viktor Az aranyembere.<\/p>\n
<\/p>\n
\nKrencsey Marianne \u00f6r\u00fclt, hogy v\u00e9gre gonosz lehet
<\/p>\n
\n
\nP\u00e9csi Ildik\u00f3 mag\u00e1n\u00e9lete\u00a0
<\/p>\n
\nA Senki szigete\u00a0
<\/p>\n
\nA film j\u00f3csk\u00e1n \u00e1t\u00edrta J\u00f3kai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t
<\/p>\n
\nAkkora siker lett, hogy \u00fajabb J\u00f3kai-filmek el\u0151tt nyitotta meg az utat
<\/p>\n
\nDVD-s megjelen\u00e9s
<\/p>\n
![](\"https:\/\/port.hu\/img\/svg\/google-logo.svg\"){kind=logo}