{"id":217228,"date":"2026-08-22T15:17:10","date_gmt":"2026-08-22T15:17:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/217228\/"},"modified":"2026-08-22T15:17:10","modified_gmt":"2026-08-22T15:17:10","slug":"igy-nyilt-meg-az-elso-magyar-allatkert","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/217228\/","title":{"rendered":"\u00cdgy ny\u00edlt meg az els\u0151 magyar \u00e1llatkert"},"content":{"rendered":"

Az \u00e1llatkertek koncepci\u00f3ja l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00f3kort\u00f3l jelen volt, Egyiptomban Hatsepszut f\u00e1ra\u00f3n\u0151 a Kr. e. 15. sz\u00e1zadban a t\u00e1voli Puntr\u00f3l (v\u00e9lhet\u0151en a mai Eritrea \u00e9szaknyugati r\u00e9sze) p\u00e1vi\u00e1nokat hozatott mag\u00e1nak, melyeket Egyiptomban azel\u0151tt nem ismertek. Az \u00f3kori r\u00f3maiak is tartottak vad\u00e1llatokat, b\u00e1r ezek az \u00e1llatkertek m\u00e9g j\u00f3val \u201ev\u00e9rmesebb\u201d funkci\u00f3t l\u00e1ttak el: a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kontinensekr\u0151l \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u201efenevadak\u201d j\u00f3 r\u00e9sze a gladi\u00e1tork\u00fczdelmek alapanyag\u00e1t szolg\u00e1ltatta, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hozz\u00e1j\u00e1rult egyes \u00e1llatfajok (p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9szak-afrikai elef\u00e1nt) teljes kihal\u00e1s\u00e1hoz. K\u00e9s\u0151bb egyes uralkod\u00f3k kedvtel\u00e9sb\u0151l gy\u0171jt\u00f6ttek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vid\u00e9kekr\u0151l egzotikus \u00e1llatokat. K\u00f6zismert volt I. M\u00e1ty\u00e1s magyar kir\u00e1ly szenved\u00e9lye, aki ilyen \u00e1llatokat hozatott a budai hegyekben (Ny\u00e9k) \u00e9s Visegr\u00e1d mellett berendezett vadasparkjaiba, ahol szabadon engedte \u0151ket, majd vad\u00e1szott r\u00e1juk.<\/p>\n

N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9k<\/p>\n

Az els\u0151 modern \u00e9rtelemben vett \u00e1llatkertet B\u00e9csben alap\u00edtott\u00e1k 1752-ben. Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben az uralkod\u00f3i mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l n\u0151tte ki mag\u00e1t, 1779-ben tette M\u00e1ria Ter\u00e9zia mindenki sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1togathat\u00f3v\u00e1. A Sch\u00f6nbrunnban berendezett \u00e1llatkert kapcs\u00e1n \u00e9rdekes adal\u00e9k, hogy itt \u00e9lte le \u00e9let\u00e9t a v\u00e9lhet\u0151en utols\u00f3 erd\u00e9lyi b\u00f6l\u00e9ny, Miska, amelyr\u0151l korabeli metszet is k\u00e9sz\u00fclt, ez az erd\u00e9lyi b\u00f6l\u00e9ny egyetlen ismert \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. 1793-ban P\u00e1rizsban alap\u00edtottak \u00e1llatkertet, kifejezetten azzal a c\u00e9llal, hogy a v\u00e1rosiakkal megismertess\u00e9k az egyes \u00e1llatfajokat, az els\u0151 tudom\u00e1nyos \u00e1llatkertet pedig 1828-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Londonban. Mire a Pesti \u00c1llatkert megnyitotta kapuit, m\u00e1r 25 \u00e1llatkert l\u00e9tezett, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban, de Moszkv\u00e1nak \u00e9s Szentp\u00e9terv\u00e1rnak is volt saj\u00e1t \u00e1llatkertje, az egyetlen Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcli ilyen int\u00e9zm\u00e9ny az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, Philadelphi\u00e1ban volt.<\/p>\n

Az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi \u00e1llatkert megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1r a reformkorban megfogalmaz\u00f3dott, ez j\u00f3l illeszkedett az 1830-as \u00e9s 1840-es \u00e9vekben divatoss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 \u201en\u00e9pm\u0171vel\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9khoz\u201d. Konkr\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00e1sra azonban ekkor m\u00e9g nem ker\u00fclhetett sor: el\u0151bb az 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc, majd az azt k\u00f6vet\u0151 neoabszolutizmus miatt a terv \u00e9vtizedekre elnapol\u00f3dott. Az 1850-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l azonban ism\u00e9t napirendre ker\u00fclt az \u00e1llatkert alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete, ennek \u00fatt\u00f6r\u0151i Kubinyi \u00c1goston, a Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja \u00e9s Gerenday J\u00f3zsef, a F\u0171v\u00e9szkert igazgat\u00f3ja voltak. A legjelent\u0151sebb szerepet azonban k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl X\u00e1ntus J\u00e1nos f\u00f6ldrajz- \u00e9s term\u00e9szettud\u00f3s, utaz\u00f3 j\u00e1tszotta. X\u00e1ntus egy amerikai \u00fatj\u00e1r\u00f3l hazat\u00e9rve 1861-ben felkarolta az \u00c1llatkert \u00fcgy\u00e9t, \u00e9s lelkesen kamp\u00e1nyolt mellette, hangoztatva annak m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s tudom\u00e1nyos el\u0151nyeit is.<\/p>\n

Az \u00c1llatkert k\u00e9rd\u00e9se nagyon hamar a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia el\u00e9 ker\u00fclt. 1862. janu\u00e1r 29-\u00e9n az MTA term\u00e9szettudom\u00e1nyi szekci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra R\u00f3mer Fl\u00f3ris el\u0151terjesztette X\u00e1ntus ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1t. Az el\u0151terjeszt\u00e9snek hatalmas sikere volt, a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s m\u00e1r egy el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1got is kik\u00fcld\u00f6tt, melynek tagjai X\u00e1ntus \u00e9s R\u00f3mer mellett Kubinyi, Gerenday, Frivaldszky Imre, Frivaldszky J\u00e1nos, Kov\u00e1cs Gyula, Szab\u00f3 J\u00f3zsef \u00e9s T\u00f3th S\u00e1ndor voltak. A bizotts\u00e1g egyeztet\u00e9seket folytatott a tudom\u00e1nyos szf\u00e9ra tagjaival, majd m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9re egy tan\u00e1cskoz\u00e1st h\u00edvott \u00f6ssze az Akad\u00e9mi\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen lelkes szervez\u0151nek bizonyult Szab\u00f3 J\u00f3zsef, eredetileg geol\u00f3gusprofesszor, aki r\u00f6videsen \u00e1tvette a vezet\u0151 szerepet az \u00c1llatkert megalap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 \u00faton. Gerenday J\u00f3zsef azonban m\u00e9g az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e1zisban elhunyt. \u00d6zvegye, v\u00e9gakarat\u00e1hoz h\u00edven, a j\u00f6vend\u0151beli \u00e1llatkertnek adom\u00e1nyozta a megboldogult \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt \u00e1llatokat, sz\u00e1m szerint 72 darabot, k\u00f6zt\u00fck g\u00edm- \u00e9s d\u00e1mszarvasokat, \u0151zeket, farkasokat, f\u00e1c\u00e1nokat \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokhoz tartoz\u00f3 sasokat. Ez k\u00e9pezte a k\u00e9s\u0151bbi \u00c1llatkert \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak gerinc\u00e9t.<\/p>\n

\"\"Samodai J\u00f3zsef Zugl\u00f3i Helyt\u00f6rt\u00e9neti M\u0171hely \/ Fortepan
\n30 ezer forinttal indult<\/p>\n

Szab\u00f3 J\u00f3zsef hosszabb id\u0151re Londonba utazott, X\u00e1ntus J\u00e1nos pedig ism\u00e9t Amerik\u00e1ba ment, ezzel pedig az \u00c1llatkert \u00fcgye holtpontra is jutott. X\u00e1ntus 1862-ben Mexik\u00f3b\u00f3l \u00fczent haza egy napilapon kereszt\u00fcl: \u201eigen f\u00e1jlalja, hogy az 1862-ben nagy lobbal \u00e9s \u00e9rdekelts\u00e9ggel felkarolt \u00e1llatkert \u00fcgy\u00e9t az\u00f3ta a magyar indolentia elejtette. Pedig jelenlegi t\u00e1gas konsuls\u00e1gi palot\u00e1j\u00e1nak udvar\u00e1n \u00e9s kertj\u00e9ben m\u00e1r is sz\u00e1mtalan pinty, rig\u00f3, papag\u00e1ly van, azonk\u00edv\u00fcl egy kenguru, k\u00e9t p\u00e1rducz, egy medve, n\u00e9gy hangy\u00e1sz stb. r\u00e9szint l\u00e1nczon, r\u00e9szint szabadon, tov\u00e1bb\u00e1 flaming\u00f3k, kanalasg\u00e9mek stb. Mindezeket az \u00fcgy ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s enthusiasmus\u00e1nak a behat\u00e1sa alatt gy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s most sz\u00e9lnek kell eresztenie.\u201d Szab\u00f3 J\u00f3zsef azonban m\u00e9g abban az \u00e9vben hazat\u00e9rt Londonb\u00f3l, \u00e9s folytatta munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Ez nagyon hamar eredm\u00e9nyhez is vezetett: r\u00f6videsen megalakult az \u00c1llatkerti R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulat, mely 50 forintos r\u00e9szv\u00e9nyek kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t ind\u00edtv\u00e1nyozta, \u00edgy akarv\u00e1n finansz\u00edrozni a fel\u00e1ll\u00edt\u00e1st, id\u0151k\u00f6zben pedig megszereztek egy telket a V\u00e1rosligetben, melyhez a Magyar Kir\u00e1lyi Helytart\u00f3tan\u00e1cs h\u00faz\u00f3dozva, de hozz\u00e1j\u00e1rult. Szab\u00f3 J\u00f3zsef r\u00f6videsen b\u00fcszk\u00e9n jelentette be: \u201eSiker\u00fclt a v\u00e1llalatnak annyi al\u00e1\u00edr\u00f3t megnyerni, hogy az \u00e1llatkert l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00edv\u00e1nt minimumot, t. i. 30,000 frtot k\u00e9pvisel\u0151 300 r\u00e9szv\u00e9nyn\u00e9l m\u00e1r t\u00f6bb \u00edratott al\u00e1, m\u00e9g pedig t\u00f6bbnyire a pesti polg\u00e1rs\u00e1g \u00e9s a tudom\u00e1ny emberei k\u00f6r\u00e9b\u0151l.\u201d Az \u00c1llatkert anyagi haszn\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen indokolta meg:<\/p>\n

A p\u00e9nzbeli hasznot illet\u0151leg erre csupa f\u00e9nyes p\u00e9lda van, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi nagy v\u00e1rosokban is j\u00f3l kifizeti mag\u00e1t az ilyen v\u00e1llalat. N\u00e1lunk is rem\u00e9lhet\u0151 ez, ha a bev\u00e9teleket \u00e9s kiad\u00e1sokat a magunk viszonyaihoz alkalmazva \u00e1llap\u00edtjuk meg. A j\u00f6vedelem forr\u00e1sai: a kert l\u00e1togat\u00e1sa, \u00e1llatok elad\u00e1sa helyben \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldre.<\/p>\n

500 \u00e1llat<\/p>\n

A hosszas jogi \u00e9s egy\u00e9b term\u00e9szet\u0171 akad\u00e1lyok ut\u00e1n 1866-ra jutott az \u00c1llatkert a megval\u00f3s\u00edt\u00e1si f\u00e1zishoz. A park beoszt\u00e1s\u00e1t Pecz \u00c1rmin v\u00e1rosi f\u0151kert\u00e9sz tervezte meg, az \u00e9p\u00fcleteket Szkalnitzky Antal \u00e9s ifj. Koch Henrik tervezte. Ekkor alak\u00edtott\u00e1k ki a ma is megl\u00e9v\u0151 Nagy-tavat \u00e9s f\u00fart\u00e1k ki az azt t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 kutat is. Az \u00c1llatkert 1866. augusztus 9-\u00e9n nyitotta meg kapuit \u00fcnnepi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Eddigre a Kertben 11 \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00fclt fel \u00e9s mintegy 500 \u00e1llatot l\u00e1thatott az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Az \u00c1llatkert els\u0151 igazgat\u00f3j\u00e1nak Leopold Fitzinger m\u00fcncheni zool\u00f3gust k\u00e9rt\u00e9k fel, akir\u0151l azonban hamar kider\u00fclt, hogy alkalmatlan a feladatra, de az sem kiz\u00e1rt, hogy legink\u00e1bb idegens\u00e9ge miatt nem l\u00e1tta sz\u00edvesen a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny egy magyar int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9l\u00e9n.<\/p>\n

Fitzinger \u00f6nk\u00e9nt lemondott, \u00edgy hely\u00e9re \u2013 el\u0151sz\u00f6r ideiglenes jelleggel \u2013 mag\u00e1t X\u00e1ntus J\u00e1nost k\u00e9rt\u00e9k fel. X\u00e1ntus meglep\u0151en j\u00f3 igazgat\u00f3nak bizonyult, \u00edgy v\u00e9gleges\u00edtett\u00e9k poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban, amit k\u00e9szs\u00e9ggel elfogadott, \u00e9s m\u00e9g egy \u00e9ven kereszt\u00fcl int\u00e9zte az \u00c1llatkert \u00fcgyes-bajos \u00fcgyeit. Azonban tov\u00e1bbra is az utaz\u00e1s j\u00e1tszotta \u00e9let\u00e9ben a f\u0151 szerepet. 1867-ben feladta poz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9s egy kelet-\u00e1zsiai exped\u00edci\u00f3ra indult, beutazva Ceylont, az indon\u00e9z szigetvil\u00e1g egy r\u00e9sz\u00e9t, Szi\u00e1mot, K\u00edn\u00e1t \u00e9s Jap\u00e1nt. Hely\u00e9t az \u00c1llatkert \u00e9l\u00e9n Czimeg J\u00e1nos vette \u00e1t.<\/p>\n

\"\"Magyar Nemzeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l X\u00e1ntus J\u00e1nos<\/p>\n

A Pesti \u00c1llatkert 1866-ot k\u00f6vet\u0151en \u2013 id\u0151nk\u00e9nt nevet v\u00e1ltoztatva \u2013 folyamatosan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a legnagyobb kih\u00edv\u00e1st tal\u00e1n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 felvon\u00e1sa jelentette, amikor Budapest ostroma alatt az \u00e1llat\u00e1llom\u00e1ny egy r\u00e9sze a bomb\u00e1z\u00e1sokban vesztette \u00e9let\u00e9t, m\u00e1s \u00e1llatokat (\u00edgy a b\u00f6l\u00e9nyeket \u00e9s zebr\u00e1kat) pedig az \u00e9hez\u0151 budapestiek falt\u00e1k fel. Ennek ellen\u00e9re k\u00e9pes volt meg\u00fajulni. Napjainkban a F\u0151v\u00e1rosi \u00c1llat- \u00e9s N\u00f6v\u00e9nykert gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben mintegy 900 \u00e1llatfaj 8000 egyede tal\u00e1lhat\u00f3 meg.<\/p>\n

A cikk szerz\u0151je Kov\u00e1cs Szabolcs t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n

A legfrissebb t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek a History magazint\u00f3l:<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az \u00e1llatkertek koncepci\u00f3ja l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00f3kort\u00f3l jelen volt, Egyiptomban Hatsepszut f\u00e1ra\u00f3n\u0151 a Kr. e. 15. sz\u00e1zadban a t\u00e1voli…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":217229,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[22],"tags":[2364,73,13459,44,42,40,43,41],"class_list":["post-217228","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-budapest","tag-allatkert","tag-budapest","tag-history","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-magyar","tag-magyarorszag"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117139829572037159","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/217228","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=217228"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/217228\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/217229"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=217228"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=217228"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=217228"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}