{"id":217886,"date":"2026-08-23T09:29:09","date_gmt":"2026-08-23T09:29:09","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/217886\/"},"modified":"2026-08-23T09:29:09","modified_gmt":"2026-08-23T09:29:09","slug":"telex-a-balaton-nem-tud-eltunni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/217886\/","title":{"rendered":"Telex: A Balaton nem tud elt\u0171nni"},"content":{"rendered":"

A Balaton \u00e9lvezet\u00e9hez hozz\u00e1tartozik a megszokott v\u00edz\u00e1ll\u00e1s. Amikor cs\u00f6kken a v\u00edzszint, sokan f\u00e9lteni kezdik a tavat, de legink\u00e1bb saj\u00e1t ig\u00e9nyeiket a t\u00f3val kapcsolatban. Honti M\u00e1rk, a HUN-REN\u2013BME V\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1si Kutat\u00f3csoport tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja \u00e9s kutat\u00f3t\u00e1rsai az MTA Fenntarthat\u00f3 Fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s Technol\u00f3gi\u00e1k Nemzeti Programj\u00e1nak keret\u00e9ben vizsg\u00e1lj\u00e1k a t\u00f3 v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s\u00e1t \u00e9s a v\u00edzszintszab\u00e1lyoz\u00e1s fenntarthat\u00f3 m\u00f3djait. A Balaton v\u00edzp\u00f3tl\u00e1sa: Tenni, de mikor \u00e9s mit? c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyukban<\/a> azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9ghajlati forgat\u00f3k\u00f6nyveket is figyelembe v\u00e9ve, milyen v\u00edzszintv\u00e1ltoz\u00e1sok v\u00e1rhat\u00f3k a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben. Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saik szerint a Balaton m\u00e9g sok\u00e1ig meg\u0151rizheti a mai kiterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s karakter\u00e9t, de a v\u00edzszint az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s miatt ingadozni fog. Emiatt elker\u00fclhetetlen, hogy legyenek olyan tervek, amelyekkel sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n megteremthet\u0151 a k\u00fcls\u0151 v\u00edzp\u00f3tl\u00e1s. Interj\u00fankban arr\u00f3l is besz\u00e9lgett\u00fcnk Honti M\u00e1rkkal, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edz\u00e1ll\u00e1sok milyen v\u00edzmin\u0151s\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1kat jelenthetnek, mekkora szerepe lehet a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1soknak a v\u00edzszintek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s hogy tulajdonk\u00e9ppen hogyan \u00e9s hov\u00e1 is t\u0171nik el a v\u00edz a Balatonb\u00f3l.<\/p>\n

Az adatok azt mutatj\u00e1k, hogy 10-15-20 \u00e9vig nem t\u00f6rt\u00e9nne m\u00e1s, mint amit jelenleg tapasztalunk, a t\u00f3 nem sz\u00e1radna ki. N\u00e9ha magasabb, n\u00e9ha alacsonyabb v\u00edzszintekkel, de megmaradna a most ismert form\u00e1j\u00e1ban. Azok a sz\u00e1razra ker\u00fcl\u00e9sek, amiket most tapasztalunk, a t\u00f3 fel\u00fclet\u00e9hez k\u00e9pest nagyon kicsik. Lehet, hogy a f\u00fcrd\u00e9st befoly\u00e1solj\u00e1k, de a t\u00f3 alakj\u00e1ra nincsenek hat\u00e1ssal, nem tudj\u00e1k a kiterjed\u00e9s\u00e9t jelent\u0151sen cs\u00f6kkenteni. A j\u00f6v\u0151ben a klimatikus ingadoz\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en n\u00e9ha annyi v\u00edz lenne benne, amennyire szab\u00e1lyozni szeretn\u00e9nk, n\u00e9ha meg lecs\u00f6kkenne a v\u00edzszint annyira, mint most, vagy esetleg m\u00e9g jobban. De arra m\u00e9g nem sz\u00e1m\u00edtunk, hogy, mondjuk, \u00f6t \u00e9ven \u00e1t mindig alacsony lesz a v\u00edz\u00e1ll\u00e1s.<\/p>\n

Hogy hossz\u00fa t\u00e1von mi fog t\u00f6rt\u00e9nni, azt neh\u00e9z el\u0151re jelezni, t\u00f6bb okb\u00f3l is. Az egyik legfontosabb, hogy az emberis\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gei milyen ir\u00e1nyba hajtj\u00e1k tov\u00e1bb a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st. Vannak rosszabb \u00e9s jobb forgat\u00f3k\u00f6nyvek. Ha az el\u0151bbiekben nagyon el\u0151remegy\u00fcnk, akkor 2070 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n m\u00e1r nagyon nagy v\u00e1ltoz\u00e1sok lehetnek.<\/p>\n

A Balaton nem tud elt\u0171nni, de a Velencei-t\u00f3 sem \u00fagy fog elt\u0171nni, hogy ott a meder, \u00e9s nincs benne semmi. A tavak valamelyest tudnak alkalmazkodni az \u00e9ghajlati v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, ha kevesebb a v\u00edz, akkor \u00f6ssz\u00e9bb h\u00faz\u00f3dnak. Ekkor a p\u00e1rolg\u00e1si vesztes\u00e9g\u00fck cs\u00f6kken, ami lass\u00edtja a fogy\u00e1sukat. Az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ha p\u00e9ld\u00e1ul a Velencei-t\u00f3 hely\u00e9n t\u00f6bb kisebb, nagyon sek\u00e9ly t\u00f3 j\u00f6nne l\u00e9tre, azt mi m\u00e9g a Velencei-t\u00f3nak tekinten\u00e9nk, vagy valamilyen m\u00e1sik t\u00f3rendszernek. A Balatonnak is voltak a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n nagy v\u00edzszintingadoz\u00e1sai klimatikus okokb\u00f3l, vagy mert lecsapoltunk bel\u0151le a d\u00e9li vas\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9sekor. A Balatonn\u00e1l is ez a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a t\u00f3 \u00e1talakulhat-e m\u00e1s form\u00e1ba, amelyben p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6bb n\u00e1das van \u00e9s kevesebb ny\u00edlt v\u00edz.<\/p>\n

A Balaton sokakat \u00e9rdekel, a t\u00e1rsadalmi hasznos\u00edthat\u00f3s\u00e1ga nagyon fontos, egy kerti t\u00f3r\u00f3l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem k\u00e9sz\u00edten\u00e9nk interj\u00fat. \u00d6kol\u00f3giai szempontb\u00f3l a v\u00edzhaszn\u00e1latot m\u00e1r korl\u00e1toz\u00f3 alacsony v\u00edzszint sem okoz probl\u00e9m\u00e1t, s\u0151t az \u00f6kol\u00f3gusok \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy a v\u00edzszintingadoz\u00e1s j\u00f3 a t\u00f3nak, a parti \u00e9l\u0151vil\u00e1gnak. Ugyanakkor azt is szokt\u00e1k mondani, hogy ha tart\u00f3san nagyon lecs\u00f6kken a v\u00edzszint, annak is lehetnek \u00f6kol\u00f3giai hat\u00e1sai. A Velencei-t\u00f3 a part k\u00f6zeli 25-30 centis v\u00edzm\u00e9lys\u00e9gn\u00e9l teljesen bez\u00f6ld\u00fclt az alg\u00e1kt\u00f3l. Nem az az \u00f6kol\u00f3giai \u00e1llapot \u00e9s v\u00edzmin\u0151s\u00e9g \u00e1llt be, amit prefer\u00e1lunk.<\/p>\n

\"Alacsony<\/p>\n

Alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1s a balatonfenyvesi strandon, 2026. augusztus 3-\u00e1n \u2013 Fot\u00f3: B\u0151dey J\u00e1nos \/ Telex<\/p>\n

Az emberi v\u00edzhaszn\u00e1lathoz k\u00f6t\u0151d\u0151 fogalomr\u00f3l van sz\u00f3. 2001 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt tapasztaltuk el\u0151sz\u00f6r, hogy h\u00e1rom \u00e9v alatt nagyon lecs\u00f6kkent a v\u00edzszint, a v\u00edz\u00e1ll\u00e1s 2003 \u0151sz\u00e9re +23 centire cs\u00f6kkent a Balatonon. Akkor az l\u00e1tszott, \u00e9s ezt egy 2018-as kutat\u00e1sunk is meger\u0151s\u00edtette, hogy 50 centim\u00e9teres v\u00edz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l kezd\u0151d\u00f6tt a sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s: hol a v\u00edz, ki fog-e sz\u00e1radni a Balaton, mire tudjuk majd haszn\u00e1lni? Ez a fajta a figyelem az, ami kritikuss\u00e1 tehet egy v\u00edz\u00e1ll\u00e1st. Ha a t\u00e1rsadalmi el\u00e9gedetlens\u00e9g el\u00e9r egy szintet, abb\u00f3l beavatkoz\u00e1si k\u00e9nyszer keletkezik. M\u0171szaki szempontb\u00f3l nincs kritikusan alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1s, \u00f6kol\u00f3giai szempontb\u00f3l lehet, de az is nagyon alacsony. Enn\u00e9l biztos magasabban vannak azok a v\u00edzszintek, ahol az emberi haszn\u00e1lattal lesznek probl\u00e9m\u00e1k.<\/p>\n

\u00c9rdekes k\u00e9rd\u00e9s. Ez is onnan indult, hogy 2003-ra lecs\u00f6kkent a v\u00edzszint \u00e9s kisebb p\u00e1nik t\u00f6rt ki. Egy akkor k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1lat kimutatta, hogy egym\u00e1s ut\u00e1n j\u00f6tt h\u00e1rom sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9v (2001\u20132003), amiben a t\u00f3 v\u00edzszintje leereszt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is cs\u00f6kkent, ami a megel\u0151z\u0151 kilencven \u00e9vben sosem fordult el\u0151. 1921 \u00f3ta nem volt olyan \u00e9v, hogy ne lehetett volna valamennyi vizet leengedni a Si\u00f3n. Az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1st m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rz\u00e9kelt\u00fck, \u00edgy akkoriban vita folyt arr\u00f3l, hogy ez a h\u00e1rom \u00e9v egy ritk\u00e1n visszat\u00e9r\u0151 jelens\u00e9g, vagy m\u00e1r egy trendszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s el\u0151szele. A vizsg\u00e1latok v\u00e9g\u00fcl arra jutottak, hogy a megl\u00e9v\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6kkel ellesz\u00fcnk egy darabig, \u00e9s hogy elker\u00fclj\u00fck a haszn\u00e1lati szempontb\u00f3l kritikus alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1sokat, c\u00e9lszer\u0171 lehet a t\u00f3ban t\u00e1rozni annyi vizet, amennyit csak lehet. Ha magasabb szintr\u0151l indulunk, egy p\u00e1r \u00e9ves asz\u00e1lysorozat v\u00e9g\u00e9re kisebb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel \u00e9r\u00fcnk el egy adott alacsony szintet.<\/p>\n

Ennek a tan\u00e1csnak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye lett a medert\u00e1roz\u00e1si strat\u00e9gia. Racion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9s volt, hiszen ha csak leereszt\u00e9ssel tudunk szab\u00e1lyozni \u00e9s el akarjuk ker\u00fclni az alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1st, akkor t\u00e1rozzunk be. A probl\u00e9ma ezzel az lett, hogy amikor ny\u00e1ron is van el\u00e9g sok csapad\u00e9k, akkor ezt a szab\u00e1lyoz\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vetve tart\u00f3san magas tudott maradni ez a v\u00edz\u00e1ll\u00e1s, \u00e9s ez a parti \u00e9l\u0151vil\u00e1gnak sem j\u00f3 \u00e9s a ny\u00edlt v\u00edzinek sem. Sok \u00e9ven kereszt\u00fcl volt stabil, magas v\u00edzszint, de ezzel a szab\u00e1lyoz\u00e1s mozg\u00e1stere szempontj\u00e1b\u00f3l nem \u00e9rt\u00fcnk el semmit, csak a t\u00e1rsadalmi f\u00e1jdalomk\u00fcsz\u00f6b tol\u00f3dott feljebb. Megjelentek olyan v\u00e9lem\u00e9nyek, hogy 80-90 centis v\u00edz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l sem lehet m\u00e1r f\u00fcrdeni, mik\u00f6zben kor\u00e1bban ezek teljesen megszokott ny\u00e1ri v\u00edz\u00e1ll\u00e1sok voltak.<\/p>\n

K\u00e9t k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gezt\u00fcnk el a term\u00e9szettel egy\u00fctt. Amikor 2002-ben nagyon alacsony volt a v\u00edzszint, megjelentek olyan v\u00e9lem\u00e9nyek, hogy ha tov\u00e1bb cs\u00f6kken, akkor majd gyorsabban \u00e1tmelegszik a v\u00edz, ami serkenti a biol\u00f3giai aktivit\u00e1st, \u00e9s az algavir\u00e1gz\u00e1s k\u00f6nnyebben indul be. Ez azt\u00e1n nem t\u00f6rt\u00e9nt meg, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151, m\u00e9g alacsonyabb ny\u00e1ri v\u00edzszint\u0171 \u00e9vben sem, csak rengeteg h\u00edn\u00e1r jelent meg. A f\u00fcrd\u0151z\u0151k ut\u00e1lt\u00e1k, de a v\u00edzmin\u0151s\u00e9g kifejezetten j\u00f3 volt.<\/p>\n

Most azt tapasztaljuk, hogy ha van el\u00e9g v\u00edz, \u00e9s magas a szab\u00e1lyoz\u00e1si szint \u00e9s ez p\u00e1rosul az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1ssal, megv\u00e1ltozik a t\u00f3 viselked\u00e9se. Nyaranta j\u00f3val melegebb van, mint kor\u00e1bban, \u00e9s el\u00e9gg\u00e9 gyakoriak lettek a sz\u00e9lcsendes peri\u00f3dusok. A Balatont a sz\u00e9l hagyom\u00e1nyosan mindig \u00e1tkeverte, ez\u00e9rt volt \u00e1ltal\u00e1ban zavaros a v\u00edz. A magasabb v\u00edzszint, a melegebb \u00e9s sz\u00e9lcsendesebb nyarakkal azt eredm\u00e9nyezi, hogy a t\u00f3 vize el\u0151sz\u00f6r csak fel\u00fcl melegszik \u00e1t, alul hidegebb marad, el\u00e9g nagy h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, ak\u00e1r \u00f6t fok elt\u00e9r\u00e9s alakulhat ki a k\u00e9t r\u00e9teg k\u00f6z\u00f6tt, amit ak\u00e1r a f\u00fcrd\u0151z\u0151k is megtapasztalhatnak. \u00c9rdekes jelens\u00e9g, a meleg v\u00edz nagyon picivel k\u00f6nnyebb, mint a hideg, kisebb a s\u0171r\u0171s\u00e9ge, \u00e9s a k\u00f6nnyebb folyad\u00e9k \u00faszik a nehezebb felett, mag\u00e1t\u00f3l nem keveredik \u00e1t. Ez diff\u00fazi\u00f3s akad\u00e1lyt is jelent, \u00edgy a l\u00e9gk\u00f6rb\u0151l \u00e9rkez\u0151 oxig\u00e9n nem jut le a m\u00e9lyebb r\u00e9tegekbe, ek\u00f6zben az \u00fcled\u00e9k meg a s\u00f6t\u00e9tben lak\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fogyasztj\u00e1k az oxig\u00e9nt. Ha ez a h\u0151r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s k\u00e9t-h\u00e1rom napig fenn\u00e1ll, akkor alulr\u00f3l elfogy az oxig\u00e9n. Ilyenkor j\u00f6nnek ki az \u00fcled\u00e9kb\u0151l n\u00f6v\u00e9nyi t\u00e1panyagok, amik k\u00e9s\u0151bb elkeverednek az eg\u00e9sz v\u00edzoszlopban, \u00e9s az alg\u00e1k ezen a t\u00e1panyagforr\u00e1son szaporodnak el.<\/p>\n

Az eddigi legnagyobb kim\u00e9rt algacs\u00facs 2019-ben volt, ami nem illeszkedett a kor\u00e1bbi mint\u00e1zatba, mert a 80-as \u00e9vekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en ekkor nem j\u00f6tt k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00e1panyag. Jelenleg erre az egyetlen hihet\u0151 oknak most a h\u0151r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s t\u0171nik, vagyis klimatikus oka volt az algavir\u00e1gz\u00e1snak, \u00e9s min\u00e9l magasabb a v\u00edz\u00e1ll\u00e1s, ann\u00e1l stabilabb a h\u0151r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s.<\/p>\n

\"Algafoltok<\/p>\n

Algafoltok a Balatonon a Zala foly\u00f3 torkolat\u00e1n\u00e1l, 2019. szeptember 11-\u00e9n \u2013 Fot\u00f3: Varga Gy\u00f6rgy \/ MTI<\/p>\n

A Balaton nagyon nagy t\u00f3, K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legnagyobb fel\u00fclet\u0171 tava, de ahhoz k\u00e9pest, hogy milyen nagy, relat\u00edve kev\u00e9s v\u00edz van benne a sek\u00e9lys\u00e9ge miatt. Az \u00e9ghajlati v\u00e1ltoz\u00e1s abban nyilv\u00e1nult meg, hogy a csapad\u00e9k mennyis\u00e9ge cs\u00f6kkent \u00e9s rapszodikusabb lett. A p\u00e1rolg\u00e1s valamivel t\u00f6bb lett, de ez sem magyar\u00e1zza a megfigyelt v\u00edzm\u00e9rlegv\u00e1ltoz\u00e1st. Ami hi\u00e1nyzik, az a v\u00edzgy\u0171jt\u0151r\u0151l val\u00f3 hozz\u00e1foly\u00e1s. A csapad\u00e9kv\u00e1ltoz\u00e1s a v\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fcleten okozott igaz\u00e1n probl\u00e9m\u00e1t, a lefoly\u00e1s j\u00f3 harminc sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent. A Balaton egy olyan t\u00f3, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00edzfel\u00fcletre hull\u00f3 csapad\u00e9k is sz\u00e1mottev\u0151 a v\u00edzm\u00e9rlegben. A kor\u00e1bbi \u00e1tlagok alapj\u00e1n, ha egy \u00e9vben 600 millim\u00e9ter k\u00f6r\u00fcli direkt csapad\u00e9k leesett a 600 km\u00b2-es t\u00f3ra, az 60 centi v\u00edzszintemelked\u00e9sben mutatkozott meg. Az \u00f6tezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres v\u00edzgy\u0171jt\u0151re hullott csapad\u00e9kb\u00f3l keletkezett hozz\u00e1foly\u00e1s pedig csak kilencvencentinyi Balatont jelent.<\/p>\n

A hozz\u00e1foly\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e1that\u00f3, hogy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sra leg\u00e9rz\u00e9kenyebb a v\u00edzgy\u0171jt\u0151 p\u00e1rolg\u00e1sa. H\u00fasz \u00e9ve az volt az \u00f6k\u00f6lszab\u00e1ly, hogy a Balaton \u00e1tlagos term\u00e9szetes v\u00edzm\u00e9rlege az egy \u00e9vre \u00e1tlagosan plusz 60 centi h\u00fasz\u00e9ves id\u0151t\u00e1von, teh\u00e1t le kellett engedni bel\u0151le, hogy szintben maradjon. T\u00edz \u00e9ve ez m\u00e1r plusz 40 centire cs\u00f6kkent, \u00e9s ha most tekint\u00fcnk vissza az el\u0151z\u0151 t\u00edz \u00e9vre, m\u00e1r csak \u00e1tlagosan 20-25 centi a v\u00edzm\u00e9rleg. \u00c1tlagban minden harmadik \u00e9v term\u00e9szetes v\u00edzm\u00e9rlege negat\u00edv. Fogy a t\u00f6bblet, \u00edgy a leereszt\u00e9s \u00e9s ezzel a jelenlegi v\u00edzszintszab\u00e1lyoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge is elv\u00e9sz.<\/p>\n

Messzire vezet a k\u00e9rd\u00e9s. Ha a v\u00edzmegtart\u00e1son a t\u00f3mederben t\u00e1roz\u00e1st \u00e9rtj\u00fck, akkor annak a lehet\u0151s\u00e9geit m\u00e1ra m\u00e1r majdnem teljesen kihaszn\u00e1ltuk. Jelenleg a v\u00edzhi\u00e1ny miatt a t\u00f3 v\u00edzm\u00e9rleg\u00e9nek \u00e9s a t\u00f3 v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9nek \u00e9rdekei r\u00e9szben szemben \u00e1llnak egym\u00e1ssal. Mostan\u00e1ban nagyon sokan besz\u00e9lnek arr\u00f3l, hogy a v\u00edzvisszatart\u00e1ssal lehet a mikrokl\u00edm\u00e1t \u00e9s az \u00f6kol\u00f3giai \u00e1llapotot is jav\u00edtani, de a t\u00f3 \u00e9rdeke az, hogy min\u00e9l t\u00f6bb v\u00edz folyjon bele. A direkt v\u00edzgy\u0171jt\u0151i visszatart\u00e1s el\u0151sz\u00f6r tov\u00e1bb cs\u00f6kkenten\u00e9 a hozz\u00e1foly\u00e1st. A v\u00edzgy\u0171jt\u0151re lehull\u00f3 csapad\u00e9k m\u00e9g nagyobb r\u00e9sz\u00e9t p\u00e1rologtatn\u00e1nk el, hogy h\u0171ts\u00f6n, vagy hogy a n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9letben maradjanak. Az a sejt\u00e9s, hogy ha vizet tartunk vissza \u00e9s t\u00f6bbet p\u00e1rologtatunk, abb\u00f3l t\u00f6bbletcsapad\u00e9k lesz, m\u00e9g nem igazol\u00f3dott be megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen\u00fcl. Ha van is ilyen, sem a t\u00e9r-, sem az id\u0151l\u00e9pt\u00e9k\u00e9t nem tudjuk ennek. Ki tudja, hogy a Balaton v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9n megn\u00f6velt p\u00e1rologtat\u00e1s ut\u00e1n ott hullana-e vissza a csapad\u00e9k vagy p\u00e9ld\u00e1ul Ausztri\u00e1ban?<\/p>\n

H\u00fasz \u00e9ve a V\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1si Tudom\u00e1nyos Kutat\u00f3int\u00e9zet csin\u00e1lt egy tanulm\u00e1nyt, \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy k\u00fcls\u0151 v\u00edz a R\u00e1b\u00e1b\u00f3l vagy a Mur\u00e1b\u00f3l \u00e9s a Dr\u00e1v\u00e1b\u00f3l j\u00f6het. A R\u00e1b\u00e1t azt\u00e1n viszonylag hamar elvetett\u00e9k, mert sokkal dr\u00e1g\u00e1bb lett volna, mint a Dr\u00e1va. A R\u00e1ba ellen sz\u00f3lt az is, hogy a v\u00edzgy\u0171jt\u0151je a Zala v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9nek szomsz\u00e9dja, ami meg a Balatonba torkollik. Amikor az egyiken asz\u00e1ly van, akkor j\u00f3 es\u00e9llyel a m\u00e1sikon is, \u00edgy pont a kritikus id\u0151szakokban nem lenne p\u00f3tolhat\u00f3 v\u00edz. A Dr\u00e1va v\u00edzgy\u0171jt\u0151je j\u00f3val nagyobb, Olaszorsz\u00e1gban ered, rendes alpesi foly\u00f3, nagyobbak a k\u00e9szletei.<\/p>\n

Az m\u00e1r akkor az is vil\u00e1gos volt, hogy kock\u00e1zatai vannak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edzgy\u0171jt\u0151k \u00f6sszek\u00f6t\u00e9seinek: szennyez\u0151d\u00e9sek j\u00f6hetnek, \u00f6kol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kat okozhatnak, p\u00e9ld\u00e1ul invaz\u00edv fajoknak nyitnak utat. A szem\u00e9lyes v\u00e9lem\u00e9nyem, hogy a Dr\u00e1va\u2013Mura-rendszerben van a k\u00f6rny\u00e9ken a legt\u00f6bb v\u00edz, b\u00e1r egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r ott is v\u00edzhozamcs\u00f6kken\u00e9s van. Egy olyan l\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00edzkiv\u00e9tel, amivel a Balaton probl\u00e9m\u00e1it meg lehetne oldani, az a R\u00e1b\u00e1n t\u00f6bb t\u00edz sz\u00e1zal\u00e9kos hozamcs\u00f6kken\u00e9st jelentene, m\u00edg a Dr\u00e1v\u00e1n csak egy-k\u00e9t sz\u00e1zal\u00e9kost. Az id\u0151k sor\u00e1n egy\u00e9b \u00f6tletek is el\u0151ker\u00fcltek, p\u00e9ld\u00e1ul a Si\u00f3-csatorn\u00e1n a foly\u00e1sir\u00e1ny megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, \u00e9s az is felmer\u00fclt, hogy tiszt\u00edtott szennyvizet lehetne bevezetni.<\/p>\n

Az els\u0151 eld\u00f6ntend\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy elfogadhat\u00f3nak tekintj\u00fck-e a k\u00fcls\u0151 v\u00edzp\u00f3tl\u00e1st. Rengeteg olyan v\u00e9lem\u00e9ny van, hogy ezzel egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00e9ne foglalkozni a kock\u00e1zatok miatt. Egy ilyen l\u00e9pt\u00e9k\u0171 beavatkoz\u00e1sn\u00e1l, amelyben egy egyedi foly\u00f3rendszert kell egy egyedi t\u00f3val \u00f6sszek\u00f6tni, nemcsak m\u0171szaki param\u00e9tereket kell megvizsg\u00e1lni, hanem alkalmazott tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latokat is kell v\u00e9gezni el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sk\u00e9nt. P\u00e9ld\u00e1ul meg kell n\u00e9zni, hogy milyen inv\u00e1zi\u00f3s fajokra lehet sz\u00e1m\u00edtani, vagy hogy a Kis-Balatonon \u00e1t, vagy azt megker\u00fclve \u00e9rdemes a v\u00edzp\u00f3tl\u00e1st megoldani, hogy ne okozzunk probl\u00e9m\u00e1t. Ez j\u00f3 p\u00e1r \u00e9ves, komplex el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 folyamat, \u00e9s ha eld\u00f6ntik, hogy legyen v\u00edzp\u00f3tl\u00e1s, onnant\u00f3l vagy t\u00edz \u00e9vet venne ig\u00e9nybe az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s az enged\u00e9lyez\u00e9s.<\/p>\n

Ha \u00e1llnak azok a becsl\u00e9sek, amelyek a v\u00edzszintre vonatkoznak, akkor sok id\u0151nk nincs, 2040-re a tarsolyunkban kellene lenni\u00fck a terveknek, hogy ut\u00e1na ak\u00e1r k\u00e9t \u00e9v alatt ki\u00e9p\u00fclhessen egy rendszer, ami m\u00e9rn\u00f6ki szempontb\u00f3l m\u00e1r egyszer\u0171bb beavatkoz\u00e1s. Sz\u00f3val mostan\u00e1ban el k\u00e9ne kezdeni tiszt\u00e1zni a felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket, k\u00fcl\u00f6nben kapkod\u00e1s lesz. A katasztr\u00f3fahelyzetet az id\u0151j\u00e1r\u00e1s fogja el\u0151\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s nem tudjuk, hogy az hogyan alakul. Ha \u0151sszel nem lesz nagy csapad\u00e9k, \u00e9s, mondjuk, megism\u00e9tl\u0151dik az idei \u00e9v m\u00e9g k\u00e9tszer, akkor 90 sz\u00e1zal\u00e9k, hogy k\u00e9t \u00e9v m\u00falva m\u00e1r a balatoni v\u00edzp\u00f3tl\u00e1s konkr\u00e9t helysz\u00edn\u00e9n fog gondolkodni mindenki. K\u00f6nnyen, \u00e9s el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don ker\u00fclhetnek nyom\u00e1s al\u00e1 a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k, \u00e9s akkor nem lesz id\u0151 \u00e1tgondolni a kock\u00e1zatokat. Pedig ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket nem ott \u00e9s akkor \u00e9rdemes eld\u00f6nteni. \u00c9ppen ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkozik a kutat\u00f3csoportunk<\/a>: milyen szempontok \u00e9s folyamatok alapj\u00e1n lehet egy ilyen horderej\u0171 d\u00f6nt\u00e9st felel\u0151sen meghozni, a t\u00e1rsadalmi, \u00f6kol\u00f3giai, v\u00edz\u00fcgyi \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontok \u00e1tl\u00e1that\u00f3 figyelembev\u00e9tel\u00e9vel. Hogyan lehet d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s vizsg\u00e1latok sorozat\u00e1val seg\u00edteni a felel\u0151s d\u00f6nt\u00e9shozatalt a Balaton v\u00edzp\u00f3tl\u00e1s\u00e1r\u00f3l vagy kl\u00edmaadapt\u00edv haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

\"A<\/p>\n

A Balatont t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 kisz\u00e1radt Burn\u00f3t-patak \u00c1brah\u00e1mhegyen \u2013 Fot\u00f3: Osty\u00e1ni J\u00e1nos \/ Telex<\/p>\n

Ha olyan v\u00edzp\u00f3tl\u00e1si rendszerben gondolkodn\u00e1nk, amivel prec\u00edzen szab\u00e1lyozni tudn\u00e1nk a Balaton v\u00edzszintj\u00e9t, az nagy kapacit\u00e1st felt\u00e9telez. Ez viszont meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem szerint hidrol\u00f3giai \u00e9s v\u00edzmin\u0151s\u00e9gi szempontb\u00f3l is kock\u00e1zatos. Ami re\u00e1lis \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 rizik\u00f3s, az egy lass\u00fa v\u00edzp\u00f3tl\u00f3rendszer, ami a t\u00e9li id\u0151szakban m\u0171k\u00f6dne, hogy ne ny\u00faljunk bele a ny\u00e1ri biol\u00f3giai folyamatokba se a Balatonban, se a Kis-Balatonban. Ez alkalmas lehet arra, hogy egy t\u00f6bb\u00e9ves asz\u00e1lysorozatn\u00e1l meg\u00e1ll\u00edtsa a v\u00edzszintcs\u00f6kken\u00e9st, majd 1-2 \u00e9v alatt vissza\u00e1ll\u00edtsa a szok\u00e1sos tartom\u00e1nyba. Egy h\u00f3napr\u00f3l h\u00f3napra szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer az\u00e9rt sem lenne gazdas\u00e1gos, mert ha egyszer megj\u00f6n az es\u0151, akkor k\u00e9t h\u00f3nap m\u00falva le kellene engedni azt a vizet, amit dr\u00e1ga p\u00e9nz\u00e9rt t\u00f6lt\u00f6ttek be.<\/p>\n

Az embereknek is igazuk van, hogy a v\u00edzszint fontos, mert a t\u00f3haszn\u00e1latnak vannak megszokott m\u00f3djai. Aki ugyanarra a strandra j\u00e1r minden \u00e9vben, \u00e9s ahhoz szokott hozz\u00e1, hogy a st\u00e9g als\u00f3 l\u00e9pcs\u0151j\u00e9r\u0151l elrugaszkodik \u00e9s \u00faszni tud, az nem tudja ezt megtenni 25 centis v\u00edz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l. Ugyanez igaz a vitorl\u00e1z\u00e1sra vagy a horg\u00e1szatra. Valamennyit lehet v\u00e1ltoztatni, kisebb mer\u00fcl\u00e9s\u0171 vitorl\u00e1sokat is lehet haszn\u00e1lni, ami v\u00edzszintemel\u00e9ssel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, \u00e9s j\u00f3val olcs\u00f3bb, \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl az \u00e1llamnak kell kifizetnie. De vannak objekt\u00edv akad\u00e1lyok is. Az infrastrukt\u00far\u00e1nak olyannak kell lennie, hogy v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00edz\u00e1ll\u00e1sok mellett is lehet\u0151v\u00e9 tegye a t\u00f3haszn\u00e1latot. Ez nem unikum, a vil\u00e1g f\u00fcrd\u0151- \u00e9s vitorl\u00e1z\u00f3vizeinek t\u00f6bbs\u00e9ge nagyobb szintv\u00e1ltoz\u00e1snak van kit\u00e9ve, mint a Balaton. Mi nem szoktunk hozz\u00e1 ehhez, a kik\u00f6t\u0151ink, strandjaink, nagyj\u00e1b\u00f3l azonos v\u00edzszinthez, sz\u0171k s\u00e1vhoz vannak kialak\u00edtva. Ezek ut\u00e1n vagy a term\u00e9szetet hajl\u00edtjuk az ig\u00e9nyeinkhez, vagy mi is megpr\u00f3b\u00e1lunk alkalmazkodni hozz\u00e1, p\u00e9ld\u00e1ul olyan strandokat \u00e9p\u00edt\u00fcnk, hogy t\u00f6bb v\u00edzszintn\u00e9l is megmarad a v\u00edzpart jellege. Ami nem olyan, hogy alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1sn\u00e1l egy k\u0151sz\u00f3r\u00e1s ut\u00e1n van egy iszapos, h\u00edn\u00e1ros lap\u00e1ly. Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre sz\u00fcks\u00e9ges most v\u00e1laszt adni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A Balaton \u00e9lvezet\u00e9hez hozz\u00e1tartozik a megszokott v\u00edz\u00e1ll\u00e1s. Amikor cs\u00f6kken a v\u00edzszint, sokan f\u00e9lteni kezdik a tavat, de legink\u00e1bb…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":217887,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[6],"tags":[4891,58737,44,42,40,101,1355,1509,43,41,554,5787,35752,15924],"class_list":["post-217886","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-magyarorszag","tag-balaton","tag-honti-mark","tag-hu","tag-hungarian","tag-hungary","tag-interju","tag-klimavaltozas","tag-klimazona","tag-magyar","tag-magyarorszag","tag-techtud","tag-vizallas","tag-vizpotlas","tag-vizszint"],"share_on_mastodon":{"url":"","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/217886","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=217886"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/217886\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/217887"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=217886"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=217886"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=217886"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}