<\/p>\n
Eur\u00f3pa ma sem a f\u00f6ldrajzi v\u00e9gzete, hanem a politikai d\u00f6nt\u00e9sei \u00e1ltal maradhat tov\u00e1bbra is a b\u00e9ke \u00e9s a modernit\u00e1s b\u00e1sty\u00e1ja \u00e9s a tov\u00e1bbi integr\u00e1ci\u00f3s sikerek el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa \u00e9s a b\u00e9ke fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. <\/p>\n
Els\u0151 pillant\u00e1sra Musztafa Kemal Atat\u00fcrk \u00e9s Robert Schuman \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa szokatlannak t\u0171nhet, tekintettel arra, hogy egy katonatisztb\u0151l lett muzulm\u00e1n \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 \u00e9s egy m\u00e9lyen h\u00edv\u0151 kereszt\u00e9nydemokrata politikusr\u00f3l van sz\u00f3, ha azonban k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1ljuk \u201eA t\u00f6r\u00f6k\u00f6k atyj\u00e1\u201d-nak, illetve \u201eEur\u00f3pa alap\u00edt\u00f3 atyj\u00e1\u201d-nak \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00e9s gondolatait, akkor sz\u00e1mos hasonl\u00f3s\u00e1got fedezhet\u00fcnk fel \u00e9s a b\u00e9ke ir\u00e1ny\u00e1ba tett fontos l\u00e9p\u00e9seik \u00e9s az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3t szolg\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel kapcsolatban. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s aktualit\u00e1st ad ennek az \u00f6sszevet\u00e9snek, hogy Robert Schuman 140 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1886. j\u00fanius 29-\u00e9n, Musztafa Kemal Atat\u00fcrk 1881-ben sz\u00fcletett, id\u00e9n 145 \u00e9ve. \u00a0A megfigyelhet\u0151 p\u00e1rhuzamok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tanuls\u00e1gosak lehetnek napjaink Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban, amikor Eur\u00f3pa remilitariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u00fcnk tan\u00fai. Atat\u00fcrk az Oszm\u00e1n Birodalom teokratikus rendszer\u00e9vel, Robert Schuman a francia-n\u00e9met verseng\u00e9s gondolat\u00e1val szak\u00edtott. M\u00edg Atat\u00fcrk a b\u00e9k\u00e9t a moderniz\u00e1ci\u00f3 el\u0151felt\u00e9tel\u00e9nek tekintette, Schuman ugyanezt a b\u00e9k\u00e9t az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 motorj\u00e1v\u00e1 tette. Schuman gondolatai olyan meghat\u00e1roz\u00f3ak voltak, hogy \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb az egykori k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k M\u00e1dl Ferenc is, aki hallgat\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt r\u00e9szt vett az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs egyes \u00fcl\u00e9sein, ahol a karzatr\u00f3l az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Jean Monnet sz\u00f3noklatait hallgathatta[1]<\/a>, \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00f6zben l\u00e1thatta Eur\u00f3p\u00e1t.\u201d<\/p>\n Bevezet\u00e9s<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Els\u0151 pillant\u00e1sra Musztafa Kemal Atat\u00fcrk \u00e9s Robert Schuman \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa szokatlannak t\u0171nhet, hiszen egy katonatisztb\u0151l lett muzulm\u00e1n \u00e1llamalap\u00edt\u00f3 \u00e9s egy m\u00e9lyen h\u00edv\u0151 kereszt\u00e9nydemokrata politikusr\u00f3l van sz\u00f3, ha azonban k\u00f6zelebbr\u0151l megvizsg\u00e1ljuk \u201eA t\u00f6r\u00f6k\u00f6k atyj\u00e1\u201d-nak, illetve \u201eEur\u00f3pa alap\u00edt\u00f3 atyj\u00e1\u201d-nak \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00e9s gondolatait, akkor sz\u00e1mos hasonl\u00f3s\u00e1got fedezhet\u00fcnk fel \u00e9s a b\u00e9ke ir\u00e1ny\u00e1ba tett fontos l\u00e9p\u00e9seik \u00e9s az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3t szolg\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel kapcsolatban. Ezek a p\u00e1rhuzamok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tanuls\u00e1gosak lehetnek napjaink Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban, amikor Eur\u00f3pa remilitariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u00fcnk tan\u00fai.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6s aktualit\u00e1st ad ennek az \u00f6sszevet\u00e9snek, hogy Robert Schuman 140 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1886. j\u00fanius 29-\u00e9n, Musztafa Kemal Atat\u00fcrk 1881-ben sz\u00fcletett, id\u00e9n 145 \u00e9ve. Az \u00e9vfordul\u00f3k mindig kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat adnak a visszaeml\u00e9kez\u00e9sre \u00e9s a sz\u00e1mvet\u00e9sre. K\u00e9t kort\u00e1rsr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, akik elt\u00e9r\u0151 k\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e9rkeztek, \u00e9s mindketten egy-egy sorsford\u00edt\u00f3 katasztr\u00f3fa (az els\u0151, illetve a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmai) tapasztalatai r\u00e9v\u00e9n szembes\u00fcltek azzal a felismer\u00e9ssel, hogy az \u201eeur\u00f3pai orient\u00e1ci\u00f3\u201d nem puszt\u00e1n f\u00f6ldrajzi vagy gazdas\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se, hanem a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00fatja is egyben. B\u00e1r az egyik\u00fck k\u00edv\u00fclr\u0151l kapcsolta orsz\u00e1g\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1hoz, a m\u00e1sik pedig bel\u00fclr\u0151l \u00e9p\u00edtette \u00fajj\u00e1 azt, az alapvet\u0151 politikai logik\u00e1juk meglep\u0151en hasonl\u00f3s\u00e1gokat mutat k\u00f6zelebbr\u0151l szeml\u00e9lve: radik\u00e1lis szak\u00edt\u00e1s egy gondolattal, amely g\u00fazsba k\u00f6t\u00f6tte haz\u00e1jukat.<\/p>\n Schuman gondolatai olyan meghat\u00e1roz\u00f3ak voltak, hogy \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb az egykori k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k M\u00e1dl Ferenc is, hallgat\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt r\u00e9szt vett az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs egyes \u00fcl\u00e9sein, ahol a karzatr\u00f3l az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k, KonradAdenauer, Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Jean Monnet sz\u00f3noklatait hallgathatta[2]<\/a>, \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy \u201em\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00f6zben l\u00e1thatta Eur\u00f3p\u00e1t.\u201d[3]<\/a><\/p>\n Atat\u00fcrk az Oszm\u00e1n Birodalom teokratikus rendszer\u00e9vel szak\u00edtott. A szult\u00e1ni hatalmat nem megreform\u00e1lta, hanem elt\u00f6r\u00f6lte, ezzel egy\u00fctt radik\u00e1lisan \u00faj alapra helyezte a t\u00f6r\u00f6k identit\u00e1st. Az iszl\u00e1m helyett annak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba az etnikumot helyezte, hangs\u00falyozva annak eur\u00f3pai jelleg\u00e9t: a szekulariz\u00e1ci\u00f3, , a latin \u00e1b\u00e9c\u00e9 bevezet\u00e9se, a nyugati \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s \u00e9s szok\u00e1sok \u00e1tv\u00e9tele, a nyugati t\u00edpus\u00fa oktat\u00e1s bevezet\u00e9se \u00e9s a jogrendszer eur\u00f3pai mint\u00e1k szerinti \u00e1talak\u00edt\u00e1sa mind azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta, hogy T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1got visszavonhatatlanul a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 tegye. Atat\u00fcrk ugyanis felismerte, hogy a Nyugattal val\u00f3 megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s a bels\u0151 fejl\u0151d\u00e9s z\u00e1loga.<\/p>\n Robert Schuman a francia-n\u00e9met verseng\u00e9s gondolat\u00e1val szak\u00edtott. Felismerte, hogy Franciaorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g \u00f6r\u00f6k\u00f6s rivaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t az eur\u00f3pai hegem\u00f3ni\u00e1\u00e9rt csak egy teljesen \u00faj logika, az er\u0151forr\u00e1sok egyenl\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9sen alapul\u00f3, k\u00f6z\u00f6s felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s, szupranacion\u00e1lis c\u00e9lok kit\u0171z\u00e9se t\u00f6rheti meg.[4]<\/a> Schuman els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt a sz\u00e9n- \u00e9s ac\u00e9ltermel\u00e9s k\u00f6z\u00f6s ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9vel (Schuman-nyilatkozat, 1950) k\u00edv\u00e1nta elker\u00fclni az \u00fajabb h\u00e1bor\u00fat \u00e9s a tart\u00f3s b\u00e9k\u00e9t megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\n Atat\u00fcrk h\u00edres doktr\u00edn\u00e1ja \u2013 \u201eB\u00e9ke haz\u00e1nkban, b\u00e9ke a vil\u00e1gban\u201d \u2013 \u00edgy t\u00f6k\u00e9letes \u00f6sszhangban van a schumani alapelvekkel. M\u00edg Atat\u00fcrk a b\u00e9k\u00e9t a moderniz\u00e1ci\u00f3 el\u0151felt\u00e9tel\u00e9nek tekintette, Schuman ugyanezt a b\u00e9k\u00e9t az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 motorj\u00e1v\u00e1 tette.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szerepe az integr\u00e1ci\u00f3ban<\/p>\n A mai Eur\u00f3pa \u2013 a geopolitikai fesz\u00fclts\u00e9gek \u00e9s az integr\u00e1ci\u00f3s vit\u00e1k id\u0151szak\u00e1ban \u2013 ugyanazokkal a dilemm\u00e1kkal k\u00fczd, amelyekre \u0151k ketten v\u00e1laszt pr\u00f3b\u00e1ltak adni. Az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3s szervezet k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 \u00e9rkezett, a tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t illet\u0151en m\u00e1r most is heves vit\u00e1k folynak. Az integr\u00e1ci\u00f3s szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos el\u00e9gedetlens\u00e9get, az Eur\u00f3p\u00e1ban zajl\u00f3 vit\u00e1kat j\u00f3l mutatj\u00e1k az olyan jelens\u00e9gek, mint\u00a0 a Brexit, az orosz-ukr\u00e1n viszony elfajul\u00e1sa, az eur\u00f3pai bels\u0151 biztons\u00e1g megrend\u00fcl\u00e9se. Napjainkban ez\u00e9rt egyre hevesebb vit\u00e1k folynak a k\u00f6z\u00f6s eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kekr\u0151l \u00e9s Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l, \u00e9s ezekben a vit\u00e1kban rendre felmer\u00fcl az a v\u00e1d, hogy a m\u00e1sik f\u00e9l elt\u00e1volodott a k\u00f6z\u00f6s eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kekt\u0151l.<\/p>\n Ilyen helyzetben mindig c\u00e9lszer\u0171 visszat\u00e9rni a gy\u00f6kerekhez \u00e9s megvizsg\u00e1lni azt, hogy az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 gondolat\u00e1nak sz\u00fcl\u0151atyja, Robert Schuman milyen alapokra \u00e9p\u00edtette az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3t, melyek azok a gondolatai, megl\u00e1t\u00e1sai , amelyek a jelenlegi helyzetben is kiutat mutathatnak egy kiegyens\u00falyozott, \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott m\u0171k\u00f6d\u00e9s fel\u00e9. Ha helyesen akarjuk \u00e9rtelmezni a k\u00f6z\u00f6s eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9kek fogalm\u00e1t, nem a jelen n\u00e9zeteib\u0151l, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00f6kerekb\u0151l kell kiindulnunk. Atat\u00fcrk szerepe ebben a helyzetben az\u00e9rt fontos, mert megmutatja, mit tekintett az eur\u00f3pai identit\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9nek egy m\u00e1sik, nem kereszt\u00e9ny n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l.<\/p>\n Atat\u00fcrk szerepe T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g eur\u00f3pai kapcsolatainak er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben<\/p>\n Atat\u00fcrk sz\u00e1mos besz\u00e9d\u00e9ben \u00e9s \u00fajs\u00e1gokban megjelentett cikkekben is elemezte T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s Eur\u00f3pa kapcsolat\u00e1t, \u00e9s mindig ki\u00e1llt T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g nyugat-eur\u00f3pai mint\u00e1j\u00fa moderniz\u00e1ci\u00f3ja mellett.[5]<\/a> Atat\u00fcrk a r\u00e9gi oszm\u00e1n identit\u00e1s helyett egy \u00faj identit\u00e1st \u00e9s nemzetfogalmat k\u00edv\u00e1nt megalkotni.<\/p>\n Atat\u00fcrk szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek tekintette T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: \u201eMinden nagy mozgalomnak a n\u00e9pl\u00e9lek m\u00e9ly\u00e9be kell lebocs\u00e1tania gy\u00f6kereit: ez a forr\u00e1sa minden er\u0151nek \u00e9s minden nagys\u00e1gnak. Minden m\u00e1s rom \u00e9s por. N\u00e9pemet mindaddig k\u00e9zen fogva vezetem, ameddig nem lesznek biztosak l\u00e9ptei, \u00e9s ameddig nem ismeri \u00fatj\u00e1t. Akkor majd szabadon v\u00e1lasztja meg vezet\u0151j\u00e9t, \u00e9s \u00f6nmag\u00e1t is tudja korm\u00e1nyozni. N\u00e9pem addigra m\u00e1r felk\u00e9sz\u00fclt lesz, \u00e9s \u00e9n visszavonulhatok. El\u0151tte azonban semmik\u00e9pp!\u201d[6]<\/a> \u2013 mondta Atat\u00fcrk.<\/p>\n Atat\u00fcrk Szalonikiben (a mai G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n) sz\u00fcletett 1881. m\u00e1rcius 12-\u00e9n, \u00e9s m\u00e1r gyerekkor\u00e1t\u00f3l kezdve katona szeretett volna lenni. 1910-ben Franciaorsz\u00e1gban hadiakad\u00e9miai tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n az eur\u00f3pai \u00e9letm\u00f3d, hagyom\u00e1nyok, szok\u00e1sok, tov\u00e1bb\u00e1 ez eur\u00f3pai politikai gondolkod\u00e1sm\u00f3d \u00e9s attit\u0171d tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n olyan tud\u00e1st szerzett, mely szerepet j\u00e1tszott k\u00e9s\u0151bbi reformjainak a kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1got feldarabol\u00f3 sevres-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s nyom\u00e1n elcsatolt t\u00f6r\u00f6k t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 ter\u00fcleteket egy f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00faban visszaszerezte a t\u00f6r\u00f6k n\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra.[7]<\/a> Er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ker\u00fclt sor a lausanne-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sre, amely alapj\u00e1n T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g megtarthatta ezeket a ter\u00fcleteket. Miut\u00e1n 1923. okt\u00f3ber 29-\u00e9n kiki\u00e1ltott\u00e1k a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, Musztafa Kemalt v\u00e1lasztott\u00e1k \u00e1llamf\u0151v\u00e9.[8]<\/a><\/p>\n Hatalomra l\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n reformok sorozat\u00e1val form\u00e1lta \u00e1t a t\u00f6r\u00f6ks\u00e9g kult\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s mindennapjait. 1924 \u00e1prilis\u00e1ban t\u00f6rv\u00e9nyt fogadtak el a kalif\u00e1tust megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9r\u0151l, \u00e9s egy m\u00e1sik t\u00f6rv\u00e9nnyel megsz\u00fcntett\u00e9k a vall\u00e1si \u00fcgyek miniszt\u00e9rium\u00e1t is.[9]<\/a> Atat\u00fcrk elt\u00f6r\u00f6lte az arab \u00edr\u00e1st, \u00e9s helyette a latin bet\u0171s \u00e1b\u00e9c\u00e9t tette k\u00f6telez\u0151v\u00e9.[10]<\/a> \u00a0T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban 1925. december 26-\u00e1n a Nagy Nemzetgy\u0171l\u00e9s bevezette a nemzetk\u00f6zi (kereszt\u00e9ny) id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1st, \u00e9s az \u00e9jf\u00e9lkor indul\u00f3 24 \u00f3r\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 napi id\u0151beoszt\u00e1st is, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben megsz\u0171nt az \u00f3r\u00e1k napnyugt\u00e1t\u00f3l val\u00f3 sz\u00e1mol\u00e1s\u00e1nak rendszere, amely kor\u00e1bban a napi \u00f6t k\u00f6telez\u0151 muzulm\u00e1n ima idej\u00e9t szab\u00e1lyozta, tov\u00e1bb\u00e1 vas\u00e1rnap lett a munkasz\u00fcneti nap.[11]<\/a><\/p>\n Atat\u00fcrk 1923-ban saj\u00e1t p\u00e1rtot alap\u00edtott K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi N\u00e9pp\u00e1rt n\u00e9ven. \u0150 \u00edrta a p\u00e1rt programj\u00e1t 1931-ben, amely \u00f6sszegezte a legfontosabb c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seket.[12]<\/a> Ebben a dokumentumban jelent meg el\u0151sz\u00f6r a kemalizmus \u201ehat nyila\u201d, a kemalizmus l\u00e9nyeg\u00e9t \u00f6sszefoglal\u00f3 hat elv, amelyeket 1937-ben az alkotm\u00e1ny sz\u00f6veg\u00e9be is be\u00e9p\u00edtettek: a republikanizmus, a szekularizmus, a nacionalizmus, a popularizmus, az etatizmus \u00e9s a\u00a0 forradalmis\u00e1g (vagy reformizmus).[13]<\/a> A 6 ny\u00edl egyetlen c\u00e9l szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1llt: hogy T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k nemzet min\u00e9l el\u0151bb nyugatos, eur\u00f3pai orsz\u00e1gg\u00e1 \u00e9s nemzett\u00e9 form\u00e1l\u00f3djon. Atat\u00fcrk szavaival \u00e9lve: \u201eNyugatiak vagyunk. Ha b\u00fcszk\u00e9k vagyunk is vil\u00e1gh\u00f3d\u00edt\u00f3 m\u00faltunkra, l\u00e1ncait sz\u00e9tt\u00f6rj\u00fck, \u00e9s az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zad kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00fatj\u00e1n haladva, azon f\u00e1radozunk, hogy ennek szintj\u00e9t meghaladjuk.\u201d[14]<\/a><\/p>\n Atat\u00fcrk 1923-ban a nyugatosod\u00e1s kapcs\u00e1n ezt mondta: \u201eMi nem az\u00e9rt vessz\u00fck \u00e1t a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3t, hogy ut\u00e1nozzuk \u0151ket. Amit benne j\u00f3nak tal\u00e1lunk az\u00e9rt, mert megfelel a mi saj\u00e1toss\u00e1gainknak, azt vil\u00e1gsz\u00ednvonalon fogjuk a magunk\u00e9v\u00e1 tenni. Az orsz\u00e1gok elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l, de civiliz\u00e1ci\u00f3 csak egy van, \u00e9s nemzeti felemelked\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben elker\u00fclhetetlen\u00fcl csatlakoznunk kell hozz\u00e1. Az Oszm\u00e1n Birodalom megtorpan\u00e1sa is akkor kezd\u0151d\u00f6tt, amikor az Eur\u00f3pa f\u00f6l\u00f6tt aratott gy\u0151zelmeikb\u0151l fakad\u00f3 elbizakodotts\u00e1g\u00e1ban elv\u00e1gta az \u0151t az eur\u00f3pai n\u00e9pekhez k\u00f6t\u0151 sz\u00e1lakat. Ez hiba volt, \u00e9s mi nem es\u00fcnk m\u00e9g egyszer ebbe a hib\u00e1ba\u2026 A t\u00f6r\u00f6k n\u00e9p minden m\u0171velt nemzet bar\u00e1tja.\u201d<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Robert Schuman \u00e9let\u00fatja, munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s gondolatai<\/p>\n Robert Schuman 1886. j\u00fanius 29-\u00e9n sz\u00fcletett a luxemburgi Clausenben.\u00a0 \u00c9rdekes inform\u00e1ci\u00f3, hogy ugyan Schuman Luxemburgban sz\u00fcletett, n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1r volt. Ez annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy apja, Jean-Pierre Schuman, aki \u00c9vrang\u00e9b\u00f3l, Lotaringi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott, 1871-ben, az Elz\u00e1sz-Lotaringia N\u00e9metorsz\u00e1ghoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en n\u00e9met \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got szerzett. Katolikus vall\u00e1s\u00fa sz\u00fclei, lotaringiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa apja \u00e9s luxemburgi anyja r\u00e9v\u00e9n gyermekkor\u00e1t\u00f3l kezdve k\u00e9t nyelven is besz\u00e9lt.[15]<\/a><\/p>\n Robert Schuman a Luxemburgban kezdte k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait, majd a metzi Cs\u00e1sz\u00e1ri Gimn\u00e1ziumban tanult tov\u00e1bb. Az \u00e9retts\u00e9git k\u00f6vet\u0151en Bonnban, M\u00fcnchenben, Berlinben \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Strasbourgban jogot, gazdas\u00e1gpolitik\u00e1t, teol\u00f3gi\u00e1t, nemzeti \u00e9s glob\u00e1lis k\u00f6zgazdas\u00e1gtant \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyeket tanult.[16]<\/a><\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt, 1914 \u00e9s 1918 k\u00f6z\u00f6tt Schuman polg\u00e1ri szolg\u00e1latot teljes\u00edtett a Boulay ker\u00fcleti f\u0151parancsnoks\u00e1g adminisztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. Robert Schuman 1919-ben v\u00e1lt francia \u00e1llampolg\u00e1rr\u00e1 az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a versailles-i b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s megk\u00f6t\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.<\/p>\n A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban Schuman a Parti D\u00e9mocrate Populaire (PDP), a k\u00e9s\u0151bbi Kereszt\u00e9nydemokrata P\u00e1rt el\u0151dj\u00e9nek tagja volt. Mand\u00e1tum\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt 1940 augusztus\u00e1ig t\u00f6lthette be. 1940 m\u00e1jus\u00e1ban, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n menek\u00fcltek\u00e9rt felel\u0151s \u00e1llamtitk\u00e1rk\u00e9nt dolgozott. Franciaorsz\u00e1g kapitul\u00e1l\u00e1sakor, 1940 augusztus\u00e1ban a Gestapo letart\u00f3ztatta P\u00e1rizsban, mivel nem volt hajland\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni a nemzetiszocialista N\u00e9metorsz\u00e1ggal.[17]<\/a> Letart\u00f3ztat\u00e1sa ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r kitoloncolt\u00e1k Lotaringi\u00e1b\u00f3l, majd Neustadt am Rheinbe deport\u00e1lt\u00e1k, ahol \u201ek\u00fcl\u00f6nleges \u0151rizetben\u201d tartott\u00e1k. 1942-ben siker\u00fclt megsz\u00f6knie innen, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 katolikus int\u00e9zm\u00e9nyekben bujk\u00e1lt a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig.[18]<\/a><\/p>\n 1946 \u00e9s 1947 k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9nz\u00fcgyminiszter volt, majd 1947. november 23-\u00e1n minisztereln\u00f6k lett.[19]<\/a> Minisztereln\u00f6ki poz\u00edci\u00f3ja 1948-ban \u00e9rt v\u00e9get. 1948 \u00e9s 1952 k\u00f6z\u00f6tt nyolc r\u00f6vid ideig m\u0171k\u00f6d\u0151 korm\u00e1nyban k\u00fcl\u00fcgyminiszterk\u00e9nt dolgozott.[20]<\/a><\/p>\n Schuman 1950. m\u00e1jus 9-\u00e9n tartotta t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 nyilatkozat\u00e1t.[21]<\/a> A nyilatkozat k\u00e9t k\u00f6zponti \u00e9rt\u00e9ket \u2013 a b\u00e9k\u00e9t \u00e9s a szolidarit\u00e1st \u2013 helyezte a k\u00f6z\u00e9ppontba.[22]<\/a>\u00a0 Besz\u00e9d\u00e9ben Schuman \u00edgy fogalmazott: \u201eAz eur\u00f3pai nemzetek \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tele, hogy megsz\u0171nj\u00f6n a Franciaorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9vsz\u00e1zados ellent\u00e9t. Ez\u00e9rt az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st els\u0151sorban Franciaorsz\u00e1gnak \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gnak kell megtennie.\u201d\u00a0[23]<\/a> A nyilatkozatban hangs\u00falyozta azt is, hogy: \u201eEur\u00f3p\u00e1t nem lehet egy csap\u00e1sra fel\u00e9p\u00edteni, sem puszt\u00e1n valamely k\u00f6z\u00f6s szerkezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val integr\u00e1lni. Konkr\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00e1sokra, de mindenekel\u0151tt a t\u00e9nyleges szolidarit\u00e1st megteremt\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g. Az eur\u00f3pai nemzetek \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9g van arra, hogy Franciaorsz\u00e1g \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt megsz\u0171nj\u00f6n az \u00e9vsz\u00e1zados ellent\u00e9t.[24]<\/a><\/p>\n Az integr\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9t Schuman az eur\u00f3pai szellem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9ben ragadta meg: \u201e[a]z Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs alapokm\u00e1ny\u00e1nak al\u00e1\u00edr\u00e1sakor mindenkinek esz\u00e9be juttattam, hogy m\u00e9g nincs meg az Eur\u00f3pa mindenki \u00e1ltal elismert meghat\u00e1roz\u00e1sa. \u2026 Nem \u00e1ll sz\u00e1nd\u00e9komban f\u00f6ldrajzi hat\u00e1rvonalat h\u00fazni Eur\u00f3pa \u00e9s a \u201enem Eur\u00f3pa\u201d k\u00f6z\u00e9. Van egy m\u00e1sik \u00e9rv\u00e9nyes m\u00f3dja is a hat\u00e1rok kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek: az, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti azokat, akikben megvan az eur\u00f3pai szellem, \u00e9s azokat, akikben nincs\u201d.[25]<\/a> Robert Schuman teh\u00e1t m\u00e1r kezdett\u0151l fogva \u00e9rt\u00e9kk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9nt t\u00e9telezte az eur\u00f3pai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, amely ekkor m\u00e9g csak t\u00e1vlati c\u00e9l volt.<\/p>\n Hangs\u00falyozta Schuman tov\u00e1bb\u00e1, hogy : \u201eA demokr\u00e1cia a kereszt\u00e9nys\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9t\u00e9t. Azon a napon sz\u00fcletett, amikor az ember k\u00fcldet\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, hogy muland\u00f3 \u00e9lete sor\u00e1n az egy\u00e9ni szabads\u00e1g, mindenki jogainak tiszteletben tart\u00e1sa \u00e9s a testv\u00e9ri szeretet gyakorl\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n kiv\u00edvja az emberi szem\u00e9lyis\u00e9g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Soha Krisztus el\u0151tt nem fogalmaz\u00f3dtak meg hasonl\u00f3 gondolatok.\u201d[26]<\/a> Schuman munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban \u00e9s gondolataiban a kereszt\u00e9nys\u00e9g kiemelt helyet foglal el: \u201eA demokr\u00e1cia vagy kereszt\u00e9ny lesz, vagy nem is lesz. Egy kereszt\u00e9nys\u00e9gellenes demokr\u00e1cia olyan karikat\u00fara lesz, amely vagy zsarnoks\u00e1gba, vagy anarchi\u00e1ba s\u00fcllyed.\u201d[27]<\/a><\/p>\n \u00a0<\/p>\n Befejez\u00e9s<\/p>\n Joseph Weiler a nemzetk\u00f6zi jog \u00e9s az eur\u00f3pai jog professzora, a Kereszt\u00e9ny Eur\u00f3pa c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9hez \u00edrt bevezet\u0151j\u00e9ben M\u00e1dl Ferenc kiemelte, hogy \u201e\u2026.az eur\u00f3pai \u00e1lom m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta r\u00e9sze\u00a0 az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelemnek, s az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1snak.\u201d[28]<\/a><\/p>\n Az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 keretei k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1k nem tekinthet\u0151ek \u00faj jelens\u00e9gnek, hiszen az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 a jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi s\u00e9relmeken val\u00f3 fel\u00fclemelked\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 b\u00e9keprojektnek indult, ahol a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kek a k\u00f6z\u00f6s m\u00faltb\u00f3l fakadnak. \u00c9ppen ez\u00e9rt nagyon fontos, hogy a\u00a0 t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00f6kerekb\u0151l kell kiindulnunk.<\/p>\n Atat\u00fcrk \u00e9s Schuman az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen aktu\u00e1lisak napjainkban, mert mindketten bebizony\u00edtott\u00e1k: a f\u00f6ldrajzi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi meghat\u00e1rozotts\u00e1g fel\u00fcl\u00edrhat\u00f3, a b\u00e9ke megteremthet\u0151. Eur\u00f3pa nem egy statikus \u00e1llapotk\u00e9nt hat\u00e1rozhat\u00f3 meg, hanem egy dinamikus projekt, amelyet a v\u00e1ls\u00e1gok idej\u00e9n b\u00e1tor, d\u00f6nt\u00e9sekkel kell ism\u00e9t tartalommal megt\u00f6lteni \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1t a b\u00e9ke fel\u00e9 vezetni. Ma, amikor Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl a kultur\u00e1lis t\u00f6r\u00e9svonalak, az integr\u00e1ci\u00f3s kih\u00edv\u00e1sok, h\u00e1bor\u00fak neh\u00e9z helyzet el\u00e9 \u00e1ll\u00edtj\u00e1k Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1got, mindk\u00e9t \u00f6r\u00f6ks\u00e9g figyelmeztet\u00e9s: a b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00e9s a b\u00e9ke keres\u00e9se elengedhetetlen.<\/p>\n Mustafa Kemal Atat\u00fcrk \u00e9s Robert Schuman \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fai \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00f6sszevetve l\u00e1thatjuk, hogy b\u00e1r a k\u00e9t politikus elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerekkel \u00e9s elt\u00e9r\u0151 f\u00f6ldrajzi poz\u00edci\u00f3b\u00f3l k\u00f6zel\u00edtett Eur\u00f3p\u00e1hoz, politikai logik\u00e1juk p\u00e1rhuzamokat mutat. Mindk\u00e9t modell \u00e9s \u00e9let\u00fat tanuls\u00e1gk\u00e9nt szolg\u00e1lhat a 21. sz\u00e1zadi Eur\u00f3pa geopolitikai \u00e9s integr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1gainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Az \u0151 p\u00e9ld\u00e1juk bizony\u00edtja, hogy<\/p>\n [1]<\/a> M\u00e1dl Ferenc: Tal\u00e1lkoz\u00e1som Hans Kelsennel, in: Kir\u00e1ly Mikl\u00f3s (szerk.): \u201eFabula de te narratur\u201d. El\u0151ad\u00e1sok M\u00e1dl Ferenc 80. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra (Bp., ELTE\u00a0\u00c1JK, 2011. 70., 7. lj.).<\/p>\n [2]<\/a> Uo.<\/p>\n [3]<\/a> DOMANICZKY ENDRE M\u00c1DL FERENC TUD\u00d3S \u00c9S \u00c1LLAMF\u00c9RFI, M\u00e1dl Ferenc Int\u00e9zet, Budapest, 2023. M\u00c1DL FERENC EML\u00c9KSOROZAT ISSN 2786\u20134367,381.<\/p>\n [4]<\/a> L. b\u0151vebben: Prieger Adrienn \u2013 Pomeisl Andr\u00e1s J\u00f3zsef: A nemzetekfelettis\u00e9g igazi \u00e9rtelme \u2013 Az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g kapcsolata Robert Schuman felfog\u00e1s\u00e1ban. Eur\u00f3pai Jog, 2026\/1., 1-8.<\/p>\n [5]<\/a> Dr. Prieger Adrienn \u2013 Dr. Pa\u00e1r \u00c1d\u00e1m: Atat\u00fcrk, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 el\u0151fut\u00e1ra, Eur\u00f3pai Jog, 2018\/2, 32.<\/p>\n [6]<\/a> Flesch Istv\u00e1n: A T\u00f6r\u00f6k K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest, Corvina, 2007, 37-38.<\/p>\n [7]<\/a> Dr. Prieger Adrienn: Halhatatlan Atat\u00fcrk, Val\u00f3s\u00e1g, 2018\/3. 68.<\/p>\n [8]<\/a> Flesch i.m. 34.<\/p>\n [9]<\/a> Flesch i.m. 34.<\/p>\n [10]<\/a> Ceyhen Atuf Kansu: Mustafa Kemal Atat\u00fcrk, Nap Kiad\u00f3, 2017, 81.<\/p>\n [11]<\/a> Uo.<\/p>\n [12]<\/a> Dr Prieger Adrienn: Doktori \u00e9rtekez\u00e9s http:\/\/corvina.kre.hu:8080\/phd\/Prieger_disszertacio-10.24395_KRE.2018.004.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s: 2026.07.09.)<\/p>\n [13]<\/a> Atat\u00fcrk Arastirma Merkezi http:\/\/www.atam.gov.tr\/dergi\/sayi-42\/ataturkculuk-ve-ataturk-ilkeleri<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s:2025.09.15.)<\/p>\n [14]<\/a>Kerekesh\u00e1zy J\u00f3zsef: Az igazi Kemal, Egy K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g sz\u00fclet\u00e9se, Pantheon, Budapest, 1943. \u00d6zgen Acar:T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge a Nyugattal http:\/\/mek.oszk.hu\/03800\/03836\/html\/#36<\/a>\u00a0 (Let\u00f6lt\u00e9s: 2026.05.24.)<\/p>\n [15]<\/a> Dr. Nemess\u00e1nyi Zolt\u00e1n: Robert Schuman \u00e9lete, Eur\u00f3pai Jog, 2003\/1., 37.<\/p>\n [16]<\/a> Hamza G\u00e1bor: Az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 \u201eatyj\u00e1nak\u201d politikai-szellemi munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s Magyarorsz\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolata, K\u00fcl\u00fcgyi Szemle, 2016. tavasz, 116-117.<\/p>\n [17]<\/a> Uo.<\/p>\n [18]<\/a> Uo.<\/p>\n [19]<\/a> Uo.<\/p>\n [20]<\/a> Uo.<\/p>\n [21]<\/a> G\u00e1bor Hamza, The Political and Intellectual Legacy of Robert Schuman, the \u201cFather\u201d of European Integration \u2013 with an Outlook on His Relations with Hungary, Civic Review, Vol. 15, Special Issue, 2019, 5\u201312, 10.24307\/psz.2020.0201 Elterjedt v\u00e9leked\u00e9s, hogy a Schuman-tervnek Jean Monnet a szellemi atyja, akinek koncepci\u00f3ja kiemelked\u0151 hat\u00e1ssal volt Schumanra, ezt azonban sokan vitatj\u00e1k, ink\u00e1bb a technikai r\u00e9szletek kidolgoz\u00e1s\u00e1t tulajdon\u00edtj\u00e1k a francia \u00fczletembernek..<\/p>\n [22]<\/a> Az Eur\u00f3pai Tan\u00e1cs, Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 Tan\u00e1csa,\u00a0 https:\/\/www.consilium.europa.eu\/hu\/schuman-declaration\/<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s: 2025.11.25.)<\/p>\n [23]<\/a> Pallai L\u00e1szl\u00f3: Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u201ealap\u00edt\u00f3 aty\u00e1i\u201d Robert Schuman, Jean Monnet, Paul-Henri Spaak, 2014\/1. https:\/\/rubicon.hu\/hu\/cikkek\/az-europai-unio-alapito-atyai<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s: 2026.02.26.)<\/p>\n [24]<\/a> A Schuman-nyilatkozat, 1950 m\u00e1jusa. european-union.europa.eu https:\/\/european-union.europa.eu\/principles-countries-history\/history-eu\/1945-59\/schuman-declaration-may-1950_hu<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s: 2026.07.16.)<\/p>\n [25]<\/a> The coming century of supranational communities, Strasbourg, Festival Hall, 16 May Schuman.info 1949.https:\/\/www.schuman.info\/Strasbourg549.htm<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s: 2026.06.16.)<\/p>\n [26]<\/a> Robert Schuman: Eur\u00f3p\u00e1\u00e9rt, Budapest, Osiris \u2013 MCC Press, 2022.38.<\/p>\n