Egy 5,9 magnit\u00fad\u00f3j\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9s pattant ki kedden nem sokkal \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n, az epicentrum Capri sziget\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben volt. Ez viszonylag er\u0151s f\u00f6ldreng\u00e9s volt, m\u00e9gsem okozott probl\u00e9m\u00e1t a N\u00e1polyi-\u00f6b\u00f6l ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151knek, alig \u00e9rezt\u00e9k a f\u00f6ldmozg\u00e1st. Nagyobb t\u00e1vols\u00e1gban viszont t\u00f6bben \u00e9rezt\u00e9k. Ennek oka a f\u00f6ldreng\u00e9s kipattan\u00e1si m\u00e9lys\u00e9ge: 414 kilom\u00e9ter m\u00e9lyen t\u00f6rt\u00e9nt a f\u00f6ldreng\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 k\u0151zettest-elmozdul\u00e1s. Ilyen m\u00e9ly f\u00f6ldreng\u00e9s Olaszorsz\u00e1g t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben meglehet\u0151sen ritka, utolj\u00e1ra 1991-ben, illetve 1978-ban volt p\u00e9lda 400 kilom\u00e9ter m\u00e9lyr\u0151l kipattan\u00f3 f\u00f6ldmozg\u00e1sra.<\/p>\n
Mi magyar\u00e1zza, hogy 414 kilom\u00e9ter m\u00e9lyen keletkezik egy f\u00f6ldreng\u00e9s? Hiszen ilyen m\u00e9lys\u00e9gben a f\u00f6ldk\u00f6peny k\u00e9pl\u00e9kenyen viselked\u0151 k\u0151zetanyaga van, f\u00f6ldreng\u00e9st viszont fesz\u00fclts\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra a merev k\u0151zettestben kialakul\u00f3 t\u00f6r\u00e9s \u00e9s annak a ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hirtelen elmozdul\u00e1s v\u00e1lt ki. A szeizmol\u00f3gia tudom\u00e1nya, a f\u00f6ldreng\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 szakemberek gyorsan azonos\u00edtani tudj\u00e1k a kipattan\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9s ok\u00e1t. Ebben az esetben \u00fagynevezett transzpresszi\u00f3s eredete volt, ami annyit jelent, hogy a k\u0151zettesten bel\u00fcl keletkez\u0151 t\u00f6r\u00e9s ment\u00e9n r\u00e9szben felfel\u00e9, r\u00e9szben oldalir\u00e1nyba mozdult el k\u0151zetblokk. Az elmozdul\u00e1s sor\u00e1n felszabadul\u00f3 energia viszonylag jelent\u0151s volt, amit a k\u00f6zel 6 magnit\u00fad\u00f3s nagys\u00e1g jelez.<\/p>\n
De hogyan lehet 414 kilom\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben mereven viselked\u0151 k\u0151zetanyag? A magyar\u00e1zat a k\u0151zetlemez-al\u00e1buk\u00e1s folyamata, m\u00e1s n\u00e9ven a szubdukci\u00f3. Ekkor nagy s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 k\u0151zetlemez (a f\u00f6ldk\u00e9reg \u00e9s a f\u00f6ldk\u00f6peny legfels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 k\u0151zetburok, azaz a litoszf\u00e9ra) nyomul a f\u00f6ldk\u00f6penybe. Jelen esetben ez a J\u00f3n-tenger aljzat\u00e1t k\u00e9pez\u0151, \u00f3ce\u00e1ni t\u00edpus\u00fa k\u0151zetlemez, ami a Calabriai-f\u00e9lsziget el\u0151ter\u00e9ben \u00e9szaknyugat fel\u00e9 bukik le \u00e9s nyomul lefel\u00e9. A szubdukci\u00f3 sor\u00e1n a k\u00e9pl\u00e9keny f\u00f6ldk\u00f6penybe merev k\u0151zetanyag ker\u00fclhet, \u00e9s a lefel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mozg\u00e1s miatt kialakult fesz\u00fclts\u00e9g miatt t\u00f6rt\u00e9nhet ak\u00e1r 400 kilom\u00e9ter m\u00e9lyen is k\u0151zett\u00f6r\u00e9s \u00e9s -elmozdul\u00e1s.<\/p>\n
Rendben, de a Calabriai-f\u00e9lsziget \u00e9s Capri h\u00e1romsz\u00e1z kilom\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gban van, akkor mi k\u00f6z\u00fck egym\u00e1shoz?<\/p>\n
15 milli\u00f3 (egyesek szerint ak\u00e1r 30 milli\u00f3) \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt a J\u00f3n-tenger aljzat\u00e1t k\u00e9pez\u0151 k\u0151zetlemez \u00e9szaknyugati ir\u00e1ny\u00fa al\u00e1buk\u00e1sa. A nagy s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 k\u0151zetlemez nemcsak benyomult a f\u00f6ldk\u00f6penybe, hanem k\u00f6zben egyre jobban s\u00fcllyedt is. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy az al\u00e1buk\u00f3 k\u0151zetlemez \u00e9s az al\u00e1buk\u00e1si front egyre h\u00e1tr\u00e1bb ker\u00fclt, azaz d\u00e9lkeleti ir\u00e1nyba mozgott. Jelenleg a Calabriai-f\u00e9lsziget d\u00e9li el\u0151ter\u00e9ben van az al\u00e1buk\u00e1si front. E b\u0151 15 milli\u00f3 \u00e9v alatt t\u00f6bb mint sz\u00e1z kilom\u00e9ter h\u00e1tr\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, aminek az a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy Szard\u00ednia \u00e9s Korzika szigete is d\u00e9lkeleti ir\u00e1nyba mozgott, valamint a Tirr\u00e9n-tenger aljzat\u00e1t alkot\u00f3 k\u0151zetlemez elv\u00e9konyodott, a sz\u00e9th\u00faz\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g miatt felhasadt, a reped\u00e9sekbe magma nyomult, \u00e9s \u00f3ce\u00e1ni t\u00edpus\u00fa f\u00f6ldk\u00e9reg alakult ki. Most az al\u00e1buk\u00f3 k\u0151zetlemez m\u00e1r k\u00f6zel f\u00fcgg\u0151leges, a v\u00e9ge pedig 400 kilom\u00e9ter k\u00f6r\u00fcl van, ahol a f\u00f6ldk\u00f6peny \u00fagynevezett \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1ja kezd\u0151dik.<\/p>\n
A f\u00f6ldreng\u00e9s \u00e9s ennek magyar\u00e1zata egy m\u00e1sik fontos t\u00e9nyre is felh\u00edvja a figyelmet: a f\u00f6ldk\u00f6penybe buk\u00f3 k\u0151zetlemez nem olvad meg, mint ez sok helyen olvashat\u00f3, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert hidegebb, mint a k\u00f6rnyezete. Ezt bizony\u00edtja az is, hogy 414 kilom\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben is ott van ez a k\u0151zetanyag. Ezt pedig a modern tudom\u00e1nyos eszk\u00f6zzel al\u00e1 is tudjuk t\u00e1masztani. Ez az eszk\u00f6z a szeizmikus tomogr\u00e1fia, aminek a l\u00e9nyege, hogy vizsg\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ld belsej\u00e9ben, hogy adott m\u00e9lys\u00e9gben a f\u00f6ldreng\u00e9shull\u00e1mok a v\u00e1rt sebess\u00e9g\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l lassabban vagy gyorsabban terjednek. Az elt\u00e9r\u00e9s oka pedig az, hogy ott nem az elv\u00e1rt k\u00e9pl\u00e9keny f\u00f6ldk\u00f6penyanyag van.<\/p>\n
E ter\u00fcleten is k\u00e9sz\u00fclt szeizmikustomogr\u00e1fia-modell, ami vil\u00e1gosan mutatja a Calabriai-\u00edv ment\u00e9n al\u00e1buk\u00f3 k\u0151zetlemezt a f\u00f6ldk\u00f6penyben. Itt egy j\u00f3l lehat\u00e1rolhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1ban a f\u00f6ldreng\u00e9shull\u00e1mok sebess\u00e9ge nagyobb az elv\u00e1rt \u00e9rt\u00e9kn\u00e9l, ami egy hidegebb \u00e9s a f\u00f6ldk\u00f6penyt\u0151l elt\u00e9r\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 anyagot jelez. E z\u00f3n\u00e1t kijel\u00f6lik a visszamen\u0151en vizsg\u00e1lt f\u00f6ldreng\u00e9s-f\u00e9szekm\u00e9lys\u00e9gek is, amik a Calabriai-f\u00e9lsziget el\u0151ter\u00e9t\u0151l \u00e9szaknyugat fel\u00e9 egyre m\u00e9ly\u00fclnek. Ez teh\u00e1t az al\u00e1buk\u00f3 k\u0151zetlemez anyaga, aminek als\u00f3 r\u00e9sze valahol Capri szigete alatt van t\u00f6bb mint n\u00e9gysz\u00e1z kilom\u00e9ter m\u00e9lys\u00e9gben. Itt t\u00f6rt\u00e9nt k\u0151zett\u00f6r\u00e9s \u00e9s -elmozdul\u00e1s, ami kiv\u00e1ltotta az 5,9 magnit\u00fad\u00f3j\u00fa keddi f\u00f6ldreng\u00e9st.<\/p>\n
Minden term\u00e9szeti jelens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt van egy folyamat, egy t\u00f6rt\u00e9net \u2013 a f\u00f6ldreng\u00e9sek is ilyenek. Sokszor egy hossz\u00fa f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9ny is felt\u00e1rul ilyenkor. Az olaszorsz\u00e1gi f\u00f6ldreng\u00e9s a F\u00f6ld egyik legfontosabb folyamat\u00e1t, a Naprendszerben \u00e9s tal\u00e1n azon t\u00fal is egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 lemeztektonika, ezen bel\u00fcl a szubdukci\u00f3, azaz a k\u0151zetal\u00e1buk\u00e1s folyamat\u00e1nak egy epiz\u00f3dj\u00e1t jelezte.<\/p>\n
A szerz\u0151 geol\u00f3gus-vulkanol\u00f3gus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK F\u00f6ldrajz- \u00e9s F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet K\u0151zettan-Geok\u00e9miai Tansz\u00e9k\u00e9nek tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra, az MTA\u2013HUN-REN CSFK PannonVulk\u00e1n Lend\u00fclet Kutat\u00f3csoport tagja, a T\u0171zh\u00e1ny\u00f3 Blog Facebook-csoport vezet\u0151je.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Egy 5,9 magnit\u00fad\u00f3j\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9s pattant ki kedden nem sokkal \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n, az epicentrum Capri sziget\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben volt. Ez…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":22104,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[11632,2112,42,43,34,428,11631,554,94,93,92],"class_list":{"0":"post-22103","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-capri","9":"tag-foldrenges","10":"tag-hungarian","11":"tag-magyar","12":"tag-news","13":"tag-olaszorszag","14":"tag-szeizmologia","15":"tag-techtud","16":"tag-vilag","17":"tag-world","18":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116207529756185415","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22103","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22103"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22103\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/22104"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=22103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=22103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}