{"id":22304,"date":"2026-03-11T06:27:13","date_gmt":"2026-03-11T06:27:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/22304\/"},"modified":"2026-03-11T06:27:13","modified_gmt":"2026-03-11T06:27:13","slug":"index-tudomany-furcsa-fordulatot-vett-a-vilag-egyik-legnagyobb-kornyezeti-katasztrofaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/22304\/","title":{"rendered":"Index – Tudom\u00e1ny – Furcsa fordulatot vett a vil\u00e1g egyik legnagyobb k\u00f6rnyezeti katasztr\u00f3f\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

Az \u00f3ce\u00e1nok m\u0171anyagszennyez\u00e9se tov\u00e1bbra is az egyik legs\u00falyosabb glob\u00e1lis k\u00f6rnyezeti probl\u00e9ma. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az emberis\u00e9g \u00e1ltal termelt hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171anyag jelent\u0151s r\u00e9sze a tengerekben k\u00f6t\u00f6tt ki, ahol rendk\u00edv\u00fcl lassan bomlik le, mik\u00f6zben egyre kisebb darabokra esik sz\u00e9t. A szem\u00e9tkupac tengeri \u00e9l\u0151vil\u00e1gra gyakorolt hat\u00e1sa pedig igencsak sokr\u00e9t\u0171, ugyanis a m\u0171anyagdarabok fizikai s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket okozhatnak az \u00e1llatoknak, m\u00e9rgez\u0151 vegyi anyagokat halmozhatnak fel a felsz\u00edn\u00fck\u00f6n, \u00e9s gyakran ker\u00fclnek halak, tengeri madarak<\/a> vagy tengeri eml\u0151s\u00f6k gyomr\u00e1ba is.<\/p>\n

A probl\u00e9ma egyik legismertebb jelk\u00e9pe a Csendes-\u00f3ce\u00e1n \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Great Pacific Garbage Patch, vagyis a Nagy csendes-\u00f3ce\u00e1ni szem\u00e9tsziget<\/a> \u2013 ez az \u00f3ce\u00e1ni ter\u00fclet \u00e9vtizedek \u00f3ta a m\u0171anyagszennyez\u00e9s egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb p\u00e9ld\u00e1ja. A leg\u00fajabb kutat\u00e1sok azonban arra utalnak, hogy a jelens\u00e9g nem csup\u00e1n k\u00f6rnyezeti katasztr\u00f3fa, hanem egy\u00fattal egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, ember \u00e1ltal nem sz\u00e1nd\u00e9kosan l\u00e9trehozott \u00f6kol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rlet is, amelyben a term\u00e9szet \u2013 legal\u00e1bb r\u00e9szben \u2013 alkalmazkodni pr\u00f3b\u00e1l az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez.<\/p>\n

Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek 17-szeres\u00e9re n\u0151tt probl\u00e9ma<\/p>\n

A Nagy csendes-\u00f3ce\u00e1ni szem\u00e9tsziget az \u00c9szak-csendes-\u00f3ce\u00e1ni szubtr\u00f3pusi \u00f6rv\u00e9ny, vagyis a North Pacific Subtropical Gyre ter\u00fclet\u00e9n helyezkedik el, nagyj\u00e1b\u00f3l Hawaii \u00e9s Kalifornia k\u00f6z\u00f6tt. Ez a hatalmas, k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen \u00e1raml\u00f3 v\u00edzrendszer term\u00e9szetes m\u00f3don \u00f6sszegy\u0171jti a lebeg\u0151 t\u00f6rmel\u00e9ket, \u00e9s nem engedi k\u00f6nnyen sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dni az \u00f3ce\u00e1nban.<\/p>\n

Emiatt sok\u00e1ig \u00fagy k\u00e9pzelt\u00e9k, hogy a szem\u00e9tsziget egyetlen hatalmas, szil\u00e1rd m\u0171anyag-sziget. A val\u00f3s\u00e1g azonban eg\u00e9szen m\u00e1s, hiszen egy rendk\u00edv\u00fcl kiterjedt, diff\u00faz ter\u00fcletr\u0151l van sz\u00f3, ahol a m\u0171anyag koncentr\u00e1ci\u00f3ja magasabb a k\u00f6rnyez\u0151 \u00f3ce\u00e1nhoz k\u00e9pest, de nem alkot \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 szigetet.<\/p>\n

A becsl\u00e9sek szerint mintegy 1,8 billi\u00f3 m\u0171anyagdarab tal\u00e1lhat\u00f3 itt, amelyek \u00f6sszt\u00f6mege k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 80 ezer tonna, \u00e9s az \u00e9rintett ter\u00fclet nagys\u00e1ga el\u00e9rheti az 1,6 milli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert \u2013 ez t\u00f6bb mint 17-szer akkora, mint Magyarorsz\u00e1g\u00a0kb. 93 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres ter\u00fclete.<\/p>\n

A t\u00f6rmel\u00e9k nagy r\u00e9sze apr\u00f3 m\u0171anyagdarabokb\u00f3l \u00e9s mikrom\u0171anyagb\u00f3l \u00e1ll, de a ter\u00fcleten sok nagyobb t\u00e1rgy is sodr\u00f3dik. Ezek k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1lhat\u00f3k hal\u00e1szh\u00e1l\u00f3k, k\u00f6telek, m\u0171anyag l\u00e1d\u00e1k, b\u00f3j\u00e1k, v\u00f6dr\u00f6k, palackok, valamint k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le csomagol\u00f3anyagok is, \u00edgy a t\u00e1rgyak egy r\u00e9sze \u00e9vekig vagy ak\u00e1r \u00e9vtizedekig is a v\u00edzen maradhat \u2013 \u00edrja az Economic Times<\/a>. Persze ezek a napf\u00e9ny \u00e9s a hull\u00e1mz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra fokozatosan kifakulnak, megrepedeznek \u00e9s elv\u00e9konyodnak, m\u00e9gis tov\u00e1bb lebegnek, mik\u00f6zben szil\u00e1rd fel\u00fcletet biztos\u00edtanak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A m\u0171anyag jelent\u0151s r\u00e9sze az ipari hal\u00e1szatb\u00f3l sz\u00e1rmazik, p\u00e9ld\u00e1ul elveszett vagy kidobott h\u00e1l\u00f3kb\u00f3l \u00e9s egy\u00e9b felszerel\u00e9sekb\u0151l, amelyek rendk\u00edv\u00fcl tart\u00f3s anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclnek. Emellett azonban a h\u00e9tk\u00f6znapi hullad\u00e9k is szerepet j\u00e1tszik a szennyez\u00e9sben, palackok, l\u00e1d\u00e1k, dobozok \u00e9s m\u00e1s csomagol\u00f3anyagok, amelyek eredetileg h\u00e9tk\u00f6znapi term\u00e9kek csomagol\u00e1sak\u00e9nt ker\u00fcltek forgalomba a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain.<\/p>\n

Szomor\u00fa, de a m\u0171anyag b\u0151v\u00edtheti ki a part menti \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e9letter\u00e9t<\/p>\n

A tengeri biol\u00f3gia tank\u00f6nyvei sok\u00e1ig \u00fagy \u00edrt\u00e1k le a ny\u00edlt \u00f3ce\u00e1nt, mint egyfajta biol\u00f3giai sivatagot a part menti \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra. A partok k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a kagyl\u00f3k, a tengeri r\u00f3zs\u00e1k vagy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le r\u00e1kf\u00e9l\u00e9k \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban szil\u00e1rd felsz\u00ednekhez k\u00f6t\u0151dnek, p\u00e9ld\u00e1ul szikl\u00e1khoz, m\u00f3l\u00f3khoz vagy korallz\u00e1tonyokhoz.\u00a0A ny\u00edlt tengeren azonban ezek a stabil fel\u00fcletek hi\u00e1nyoznak, \u00edgy ha egy part menti \u00e9l\u0151l\u00e9ny elszakadt eredeti \u00e9l\u0151hely\u00e9t\u0151l, a tudom\u00e1nyos felt\u00e9telez\u00e9s szerint el\u0151bb-ut\u00f3bb elpusztult, mert nem tal\u00e1lt \u00faj kapaszkod\u00f3fel\u00fcletet, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kell\u00e1t\u00e1s kisz\u00e1m\u00edthatatlan volt, \u00e9s a sodr\u00f3d\u00f3 term\u00e9szetes t\u00f6rmel\u00e9k \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul uszad\u00e9kfa \u2013 viszonylag gyorsan lebomlott vagy els\u00fcllyedt. A m\u0171anyag azonban alapjaiban v\u00e1ltoztatta meg ezt a k\u00e9pet.<\/p>\n

Egy, a Nature Ecology & Evolution<\/a> foly\u00f3iratban publik\u00e1lt tanulm\u00e1ny azonban \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezte a Great Pacific Garbage Patch szerep\u00e9t. A kutat\u00f3k 2018 \u00e9s 2019 k\u00f6z\u00f6tt 105 nagyobb m\u0171anyagdarabot vizsg\u00e1ltak meg, amelyeket a ter\u00fcletr\u0151l gy\u0171jt\u00f6ttek be.\u00a0Az eredm\u00e9nyek pedig t\u00e9nyleg meglep\u0151ek voltak, hiszen szinte minden egyes \u00fasz\u00f3 m\u0171anyag t\u00e1rgyon \u00e9l\u0151 szervezeteket tal\u00e1ltak. A kutat\u00f3k \u00f6sszesen 46 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gerinctelen taxont azonos\u00edtottak, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl 37 olyan faj volt, amely norm\u00e1l k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt ink\u00e1bb part menti \u00e9l\u0151helyeken fordul el\u0151.<\/p>\n

A kutat\u00f3csoport \u2013 amely a FloatEco projekt keret\u00e9ben dolgozott egy\u00fctt a The Ocean Cleanup<\/a> nev\u0171 nonprofit szervezettel \u2013 azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a part menti fajok a vizsg\u00e1lt t\u00f6rmel\u00e9kdarabok t\u00f6bb mint 70 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n jelen voltak.<\/p>\n

Ez azt jelenti, hogy ezek az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem csup\u00e1n r\u00f6vid ideig sodr\u00f3dnak a m\u0171anyagokon, hanem tart\u00f3san meg is telepednek rajtuk.<\/p>\n

A m\u0171anyagdarabokon tal\u00e1lt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos olyan faj szerepelt, amelyek norm\u00e1l esetben kik\u00f6t\u0151kben vagy szikl\u00e1s partvid\u00e9keken \u00e9lnek. A kutat\u00f3k p\u00e9ld\u00e1ul tengeri makkokat, tengeri r\u00f3zs\u00e1kat,\u00a0hydroidolin\u00e1kat, felem\u00e1sl\u00e1b\u00fa r\u00e1kokat, kisebb r\u00e1kfajokat \u00e9s moha\u00e1llatokat is azonos\u00edtottak a lebeg\u0151 m\u0171anyagon. A vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n r\u00e1ad\u00e1sul sok faj eredetileg a Csendes-\u00f3ce\u00e1n nyugati partvid\u00e9k\u00e9r\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul Jap\u00e1n k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazhat.<\/p>\n

A tud\u00f3sok viszont nem kiz\u00e1r\u00f3lag kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyokat tal\u00e1ltak, a m\u0171anyagdarabokon a szaporod\u00e1s jelei is megfigyelhet\u0151k voltak. Ez arra utal, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem csup\u00e1n t\u00fal\u00e9lnek a ny\u00edlt tengeren sodr\u00f3d\u00f3 m\u0171anyagon, hanem gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t k\u00e9pesek ott szaporodni is.<\/p>\n

\u00daj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek j\u00f6nnek l\u00e9tre<\/p>\n

A kutat\u00e1sok azt is kimutatt\u00e1k, hogy bizonyos m\u0171anyagt\u00e1rgyak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvez\u0151 \u00e9l\u0151helyet biztos\u00edtanak. A hal\u00e1szh\u00e1l\u00f3k \u00e9s k\u00f6telek p\u00e9ld\u00e1ul rendk\u00edv\u00fcl \u00f6sszetett szerkezet\u0171ek, csom\u00f3ik \u00e9s hurkaik pedig apr\u00f3 \u00fcregeket \u00e9s alagutakat hoznak l\u00e9tre, amelyek v\u00e9delmet ny\u00fajtanak a hull\u00e1mz\u00e1s ellen \u00e9s b\u00fav\u00f3helyet biztos\u00edtanak a ragadoz\u00f3kkal szemben.\u00a0Nem meglep\u0151 teh\u00e1t, hogy ezek az eszk\u00f6z\u00f6k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdag \u00e9l\u0151vil\u00e1ggal b\u00edrnak. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul egyetlen k\u00f6t\u00e9l 24 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 taxont hordozott, m\u00edg a hal\u00e1szh\u00e1l\u00f3k mutatt\u00e1k a legnagyobb fajdiverzit\u00e1st, ahol a part menti \u00e9s a ny\u00edlt tengeri \u00e9l\u0151l\u00e9nyek egy\u00fctt \u00e9ltek ugyanazon az \u00fasz\u00f3fel\u00fcleten.<\/p>\n

Emiatt a tud\u00f3sok az ilyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre egy \u00faj fogalmat is bevezettek, ezek lettek a neopelagikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek.<\/p>\n

Ez egy olyan hibrid \u00f6kosziszt\u00e9ma, amelyben part menti \u00e9s ny\u00edlt tengeri fajok \u00e9lnek egy\u00fctt egy mesters\u00e9ges, ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott szubsztr\u00e1tumon, vagyis a m\u0171anyagon.<\/p>\n

A term\u00e9szetben persze kor\u00e1bban is l\u00e9teztek lebeg\u0151 fel\u00fcletek, p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1r kor\u00e1bban is eml\u00edtett uszad\u00e9kf\u00e1k vagy vulk\u00e1ni habk\u00f6vek, de ezek \u00e1ltal\u00e1ban viszonylag gyorsan lebomlanak vagy els\u00fcllyednek. A m\u0171anyag viszont \u00e9vtizedekig ellen\u00e1ll a leboml\u00e1snak, \u00edgy hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl stabil fel\u00fcletet biztos\u00edt az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Egy 2022-es tanulm\u00e1ny az Environmental Science and Technology foly\u00f3iratban azt is kimutatta, hogy a nagyobb m\u0171anyagdarabok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul h\u00e1l\u00f3k vagy l\u00e1d\u00e1k \u2013 val\u00f3s\u00e1gos mesters\u00e9ges z\u00e1tonyokk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek az \u00f3ce\u00e1n felsz\u00edn\u00e9n. Ezeken a fel\u00fcleteken az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r \u00f6sszetett \u00f6kol\u00f3giai kapcsolatok figyelhet\u0151k meg, p\u00e9ld\u00e1ul ragadoz\u00e1s, verseng\u00e9s \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok, ami azt jelzi, hogy ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kk\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\n

A term\u00e9szet alkalmazkod\u00e1sa nem egyenl\u0151 a megold\u00e1ssal<\/p>\n

Els\u0151 pillant\u00e1sra persze \u00fagy t\u0171nhet, hogy a term\u00e9szet kreat\u00edv m\u00f3don alkalmazkodik a m\u0171anyagszennyez\u00e9shez, a kutat\u00f3k azonban hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy ez nem a k\u00f6rnyezeti egyens\u00faly helyre\u00e1ll\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem ink\u00e1bb egy mesters\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 k\u00e9nyszer\u0171 alkalmazkod\u00e1st.<\/p>\n

Az egyik legnagyobb kock\u00e1zat az inv\u00e1zi\u00f3s fajok terjed\u00e9se jelenti. Kor\u00e1bban a part menti \u00e9l\u0151l\u00e9nyek ugyanis csak ritk\u00e1n jutottak el t\u00e1voli szigetekre, mert nem tudtak tart\u00f3san fennmaradni a ny\u00edlt tengeren. A m\u0171anyag azonban \u00e9vekig sodr\u00f3d\u00f3 tutajk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, \u00edgy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek ak\u00e1r teljes \u00f3ce\u00e1nmedenc\u00e9ket is \u00e1tszelhetnek. A kutat\u00f3k szerint p\u00e9ld\u00e1ul a szem\u00e9tszigetb\u0151l kiindul\u00f3 \u00e1raml\u00e1sok miatt a Hawaii-szigetek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ki vannak t\u00e9ve annak, hogy idegen fajok \u00e9rkezzenek m\u0171anyagdarabokon.\u00a0Ha azonban ezek az \u00faj fajok megtelepednek, \u00e9rintkezhetnek az \u0151shonos korallokkal, alg\u00e1kkal \u00e9s gerinctelenekkel olyan z\u00e1tonyokon, amelyek m\u00e1r most is komoly stressz alatt \u00e1llnak a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s, a szennyez\u00e9s \u00e9s a t\u00falhal\u00e1szat miatt.<\/p>\n

A m\u0171anyag m\u00e1sik nagy probl\u00e9m\u00e1ja a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kh\u00e1l\u00f3zatokra gyakorolt hat\u00e1s. A mikrom\u0171anyagok m\u00e9rgez\u0151 anyagokat halmozhatnak fel, \u00e9s sz\u00e1mos tengeri \u00e1llat lenyeli \u0151ket. Egy 2016-os tanulm\u00e1ny arra jutott, hogy<\/p>\n

m\u00e1r t\u00f6bb sz\u00e1z tengeri faj fogyaszt m\u0171anyagdarabokat, ami bels\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekhez, m\u00e9rgez\u00e9shez vagy energiahi\u00e1nyhoz\u00a0vezethet.<\/p>\n

A Nagy csendes-\u00f3ce\u00e1ni szem\u00e9tsziget ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kett\u0151ss\u00e9get k\u00e9pvisel, egyszerre a glob\u00e1lis szennyez\u00e9s egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb p\u00e9ld\u00e1ja \u00e9s egy nem sz\u00e1nd\u00e9kos \u00f6kol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rlet is egyben. A tengeri \u00f6kol\u00f3gusok szerint a m\u0171anyag l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00faj \u00e9l\u0151helyt\u00edpust hozott l\u00e9tre bolyg\u00f3szinten, mivel az \u00f3ce\u00e1n felsz\u00edn\u00e9n kor\u00e1bban nagyon kev\u00e9s term\u00e9szetes lebeg\u0151 t\u00e1rgy volt, a m\u0171anyag azonban dr\u00e1mai m\u00f3don megn\u00f6velte a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 kapaszkod\u00f3fel\u00fcletek mennyis\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Ez pedig alapjaiban v\u00e1ltoztathatja meg a fajok elterjed\u00e9s\u00e9t, az \u00f6kol\u00f3giai kapcsolatokat s\u0151t ak\u00e1r az evol\u00faci\u00f3s folyamatokat is. A kutat\u00f3k azonban hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy a szem\u00e9tszigeten megjelen\u0151 \u00e9let nem a probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1t jelenti, hanem csup\u00e1n egy \u00fajabb bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g milyen m\u00e9lyen \u00e1talak\u00edtja az \u00f3ce\u00e1nok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy \u00e9szbe kapni, \u00e9s cselekedni tov\u00e1bbra is \u00e9r.\u00a0<\/p>\n

\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Apr\u00f3ra t\u00f6rt m\u0171anyagdarabok Balin, Indon\u00e9zi\u00e1ban 2021. febru\u00e1r 2-\u00e1n, miut\u00e1n a hull\u00e1mok a partra sodort\u00e1k \u0151ket. Fot\u00f3: Agung Parameswara \/ Getty Images)\n <\/p>\n


\n \"Inda
\n <\/a><\/p>\n

\"Ma<\/p>\n

5 k\u00f6nyv
T\u00f6bb mint 600 megh\u00f6kkent\u0151, \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n

MEGVESZEM<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

\"Index.hu<\/p>\n

K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n

<\/p>\n

K\u00f6vetem!
\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az \u00f3ce\u00e1nok m\u0171anyagszennyez\u00e9se tov\u00e1bbra is az egyik legs\u00falyosabb glob\u00e1lis k\u00f6rnyezeti probl\u00e9ma. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az emberis\u00e9g \u00e1ltal termelt…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":22305,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[11693,11694,42,43,10637,11692,34,7021,6781,124,94,93,92,2730],"class_list":{"0":"post-22304","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-csendes-ocean","9":"tag-elovilag","10":"tag-hungarian","11":"tag-magyar","12":"tag-muanyag","13":"tag-muanyagszennyezes","14":"tag-news","15":"tag-ocean","16":"tag-okologia","17":"tag-tudomany","18":"tag-vilag","19":"tag-world","20":"tag-world-news","21":"tag-zold-index"},"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/116209126374465301","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22304","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22304"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22304\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/22305"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22304"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=22304"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=22304"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}