![\"\"](\"https:\/\/static.euronews.com\/website\/images\/logos\/logo-euronews-stacked-outlined-72x72-grey-9.svg\"){kind=logo}
\n HIRDET\u00c9S<\/p>\n
N\u00e9metorsz\u00e1gban id\u0151r\u0151l id\u0151re megremeg a f\u00f6ld, de sokan ezt \u00e9szre sem veszik. A reng\u00e9sek ugyanis m\u00e9lyen a felsz\u00edn alatt zajlanak, \u00e9s alacsony frekvenci\u00e1j\u00faak. M\u00e9g m\u00e9lyebben azonban forronghat valami, legal\u00e1bbis ezt felt\u00e9telezik azok a kutat\u00f3k, akik \u00e9vek \u00f3ta a nyugatn\u00e9metorsz\u00e1gi Eifelben fekv\u0151 Laacher See-t figyelik.<\/p>\n
\n HIRDET\u00c9S<\/p>\n
\n HIRDET\u00c9S<\/p>\n
2022 szeptembere \u00e9s 2023 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb m\u00e9r\u0151\u00e1llom\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6bb mint 500 mikrof\u00f6ldreng\u00e9st regisztr\u00e1ltak. Mindezt egy t\u00f3 alatt, amely nagyj\u00e1b\u00f3l 13 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt egy vulk\u00e1n kit\u00f6r\u00e9si k\u00f6zpontja volt.<\/p>\n
N\u00e9metorsz\u00e1g legpuszt\u00edt\u00f3bb vulk\u00e1nja<\/p>\n
A Laacher-See-vulk\u00e1n mintegy 13 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6rt ki eddigi utols\u00f3 alkalommal. A robban\u00e1s olyan erej\u0171 volt, hogy a hamues\u0151t eg\u00e9szen Sv\u00e9dorsz\u00e1gig \u00e9s Olaszorsz\u00e1gig sodorta a sz\u00e9l. Szak\u00e9rt\u0151k \u00fajra \u00e9s \u00fajra amellett \u00e9rvelnek, hogy ezt a ter\u00fcletet ma folyamatosan figyelni kell.<\/p>\n
Sz\u00e1mos kutat\u00e1s ugyanis arra utal, hogy a m\u00e9lyben tov\u00e1bbra is mozgol\u00f3dik valami. 2025 okt\u00f3ber\u00e9ben ism\u00e9t enyhe n\u00f6veked\u00e9st \u00e9szleltek a f\u00f6ldreng\u00e9s-aktivit\u00e1sban az Osteifel t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben, legut\u00f3bb egy 2019-es tanulm\u00e1ny (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a> is ezt \u00e1llap\u00edtotta meg. A kutat\u00f3k ezeket a mozg\u00e1sokat \u201eDeep-Low-Frequency\u201d, r\u00f6viden DLF-t\u00edpus\u00fa reng\u00e9seknek nevezik.<\/p>\n Ezeket a DLF-reng\u00e9seket<\/a> annak jel\u00e9nek tekintik, hogy a Laacher-See-vulk\u00e1n egyszer val\u00f3ban ism\u00e9t kit\u00f6rhet. A vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a Rajna-vid\u00e9k-Pfalz tartom\u00e1nyban fekv\u0151 Laacher See \u00e1ll, amely az adott tartom\u00e1ny legnagyobb tava. A Vulkaneifel nem v\u00e9letlen\u00fcl kapta a nev\u00e9t: a t\u00e9rs\u00e9get kem\u00e9ny vulk\u00e1ni k\u0151zetek jellemzik. Az Osteifelben mintegy sz\u00e1z t\u0171zh\u00e1ny\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 vulk\u00e1ni mez\u0151 h\u00faz\u00f3dik.<\/p>\n \u201eA DLF-t\u00edpus\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9seket vil\u00e1gszerte a nagy m\u00e9lys\u00e9gben mozg\u00f3 magm\u00e1s fluidumok jel\u00e9nek tartj\u00e1k\u201d \u2013 magyar\u00e1zza Torsten Dahm, a GFZ f\u00f6ldreng\u00e9s- \u00e9s vulk\u00e1nfizikai szekci\u00f3j\u00e1nak vezet\u0151je egy 2019-es tanulm\u00e1ny (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a> kapcs\u00e1n. \u201eAkt\u00edv vulk\u00e1nok alatt, p\u00e9ld\u00e1ul Izlandon, Jap\u00e1nban vagy Kamcsatk\u00e1n az ilyen reng\u00e9sek rendszeresen megfigyelhet\u0151k.\u201d<\/p>\n T\u00f6bb f\u00f6ldreng\u00e9sraj is megfigyelhet\u0151 volt<\/p>\n A tanulm\u00e1ny szerint mintegy 12\u201314 kilom\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gben magm\u00e1s fluidumok gy\u0171lnek \u00f6ssze. Az \u00fagynevezett magm\u00e1s fluidumok lehetnek v\u00edz, oxig\u00e9n, k\u00e9nvegy\u00fcletek vagy halog\u00e9nek. K\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, hogy k\u0151zetolvad\u00e9kb\u00f3l szabadulnak ki. Ez d\u00f6nt\u0151en befoly\u00e1solja, milyen robban\u00e1sos egy vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s, \u00e9s reng\u00e9seket id\u00e9z el\u0151 a m\u00e9lyben.<\/p>\n Ezek a magm\u00e1s fluidumok az elm\u00e9let szerint a fels\u0151 f\u00f6ldk\u00f6penyb\u0151l emelkedhetnek fel a f\u00f6ldk\u00e9regbe. A potsdami Helmholtz Geofizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont (GFZ) szerint az Ochtendung-i vet\u0151z\u00f3na ment\u00e9n \u00e1ramlanak felfel\u00e9, ami bizony\u00edtja, hogy a Laacher See alatti vulk\u00e1ni rendszer m\u00e9g mindig akt\u00edv.<\/p>\n Arra is utalnak, hogy a Laacher See alatt a f\u00f6ldk\u00e9regben magmakamr\u00e1k l\u00e9teznek, amelyek lassan felt\u00f6lt\u0151dhetnek. 2025. okt\u00f3ber 10-re virrad\u00f3 \u00e9jjel szokatlan f\u00f6ldreng\u00e9srajot \u00e9szleltek: mintegy 92 apr\u00f3 mikroreng\u00e9st tizenk\u00e9t \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl. A leger\u0151sebb reng\u00e9s mind\u00f6ssze 0,9-es \u00e9rt\u00e9ket \u00e9rt el az f\u00f6ldreng\u00e9s-sk\u00e1l\u00e1n<\/a>.<\/p>\n \u201eAz elm\u00falt \u00f6t \u00e9vben \u00f6sszesen n\u00e9gy, t\u00e9rben er\u0151sen lokaliz\u00e1lt DLF-f\u00f6ldreng\u00e9scsoportot mutattak ki az Osteifelben\u201d \u2013 mondta 2019-ben a tanulm\u00e1ny vezet\u0151je, Martin Hensch, a tartom\u00e1nyi f\u00f6ldreng\u00e9sszolg\u00e1latok sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek munkat\u00e1rsa.<\/p>\n A kutat\u00f3k ugyanakkor nem sz\u00e1m\u00edtanak a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben vulk\u00e1ni aktivit\u00e1sra. A Laacher See al\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, a legut\u00f3bbi, 12 900 \u00e9vvel ezel\u0151tti kit\u00f6r\u00e9s sor\u00e1n felsz\u00ednre ker\u00fclt magm\u00e1k kormeghat\u00e1roz\u00e1sa szerint a fels\u0151 magmakamra felt\u00f6lt\u0151d\u00e9se mintegy 30 000 \u00e9vig tarthatott, miel\u0151tt sor ker\u00fclt a kit\u00f6r\u00e9sre \u2013 der\u00fcl ki a GFZ k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.<\/p>\n K\u00f6zeli kit\u00f6r\u00e9s az\u00e9rt nem fenyeget<\/p>\n \u201eA magma f\u00f6lemelked\u00e9se a sek\u00e9ly f\u00f6ldk\u00e9regbe rendszerint magas frekvenci\u00e1j\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9srajokkal j\u00e1r egy\u00fctt. Ilyen aktivit\u00e1st az Osteifelben eddig nem figyelt\u00fcnk meg\u201d \u2013 mondja Joachim Ritter, a Karlsruhei M\u0171szaki Int\u00e9zet (KIT) Geofizikai Int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsa. \u201eEmellett nincsenek jelei a felsz\u00edn emelked\u00e9s\u00e9nek sem, holott jelent\u0151s magmabenyomul\u00e1sok eset\u00e9n ezeknek egy\u00e9rtelm\u0171en kimutathat\u00f3nak kellene lenni\u00fck\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1 Dahm.<\/p>\n A kisebb reng\u00e9sek \u00e9s a legut\u00f3bb \u00e9szlelt \u00fagynevezett f\u00f6ldreng\u00e9sraj mellett tov\u00e1bbi jelei is vannak annak, hogy a k\u00f6penyb\u0151l folyamatosan sz\u00e9n-dioxid szabadul fel.<\/p>\n 2024-ben a GFZ k\u00e9t helysz\u00ednen v\u00e9gzett RMT-m\u00e9r\u00e9seket (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a> a Laacher See k\u00f6rnyezet\u00e9ben. Mindk\u00e9t helysz\u00ednen kimutatt\u00e1k a magm\u00e1s eredet\u0171 CO2-g\u00e1zok ki\u00e1raml\u00e1s\u00e1t. Mindez arra utal, hogy a m\u00e9lyben ma is akt\u00edv folyamatok zajlanak.<\/p>\n 2022 szeptembere \u00e9s 2023 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt geol\u00f3gusok egy 2026-ban megjelent tanulm\u00e1nyban (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a> t\u00f6bb mint 500 helyi mikrof\u00f6ldreng\u00e9st jegyeztek fel. A reng\u00e9sek sor\u00e1n a k\u0151zet hidraulikusan repedezik sz\u00e9t, a kutat\u00f3k ezt a term\u00e9szetes hidraulikus fracking egy p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt \u00edrj\u00e1k le.<\/p>\n Arra is r\u00e1j\u00f6ttek (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a>, hogy feltehet\u0151en 12\u201314 kilom\u00e9teres m\u00e9lys\u00e9gben egy t\u00e1rol\u00f3strukt\u00fara, minden bizonnyal egy lehets\u00e9ges magmakamra tal\u00e1lhat\u00f3. Ez v\u00edzszintes ir\u00e1nyban mintegy 15 kilom\u00e9ter hosszan h\u00faz\u00f3dik az akt\u00edv f\u00f6ldreng\u00e9sz\u00f3na alatt.<\/p>\n Mintegy 13 000 \u00e9vvel ezel\u0151tti kit\u00f6r\u00e9s: eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9rint\u0151 k\u00e1rok<\/p>\n A j\u00e9gkorszak idej\u00e9n, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 13 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt a vulk\u00e1n m\u00e1r kit\u00f6rt az Eifelben. A leg\u00fajabb vizsg\u00e1latok a kit\u00f6r\u00e9s idej\u00e9t is pontos\u00edtott\u00e1k: eszerint 13 084 \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt, vagyis nagyj\u00e1b\u00f3l 184 \u00e9vvel kor\u00e1bban, mint ahogy eddig gondolt\u00e1k.<\/p>\n A vulk\u00e1nrobban\u00e1s<\/a> felfoghatatlan m\u00e9ret\u0171 volt. A vulk\u00e1ni hamu feltehet\u0151en a sztratoszf\u00e9r\u00e1ig emelkedett, \u00e9s mintegy 30 kilom\u00e9ter magasba jutott. A szelek t\u00f6bb ezer kilom\u00e9terre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k: \u00e9szak fel\u00e9 eg\u00e9szen Sv\u00e9dorsz\u00e1gig, d\u00e9l fel\u00e9 pedig \u00c9szak-Olaszorsz\u00e1gig. Ma \u00fagy becs\u00fclik, hogy a kit\u00f6r\u00e9s robban\u00f3ereje nagyj\u00e1b\u00f3l 500 hirosimai atombomb\u00e1nak felelt meg \u2013 \u00e1ll a szomsz\u00e9dos Maria Laach kolostor honlapj\u00e1n (forr\u00e1s: n\u00e9met)<\/a>.<\/p>\n A vulk\u00e1ni hamu \u00e9s habk\u0151 a Rajna v\u00f6lgy\u00e9ben h\u00e9tm\u00e9teres r\u00e9teget alkotott. A vulk\u00e1n k\u00f6zel\u00e9ben a r\u00e9teg vastags\u00e1ga mintegy 60 m\u00e9ter lehetett. A mai K\u00f6ln\u2013Bonni t\u00e9rs\u00e9gben a vulk\u00e1ni hamu helyenk\u00e9nt ak\u00e1r egy m\u00e9ter vastagon rak\u00f3dott le.<\/p>\n A Laacher See csak ezt k\u00f6vet\u0151en alakult ki. A f\u00f6ld t\u00edz napon \u00e1t \u00fajra meg \u00fajra felrobbant, r\u00f6videbb nyugalmi id\u0151szakokkal megszak\u00edtva. A felsz\u00edn alatti v\u00edzzel tal\u00e1lkoz\u00f3 forr\u00f3 g\u00e1zok sz\u00e9trobbantott\u00e1k az alapk\u0151zetet \u00e9s a r\u00e9gi l\u00e1vafoly\u00e1sokat, \u00edgy az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 robban\u00e1sok utat nyitottak a felemelked\u0151 magm\u00e1nak.<\/p>\n Sokak szerint ez volt a k\u00e9s\u0151i negyedid\u0151szak legnagyobb vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9se K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n A kit\u00f6r\u00e9s pontos id\u0151pontj\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz a mainzi, frankfurti \u00e9s heidelbergi egyetemek kutat\u00f3ib\u00f3l \u00e1ll\u00f3 csoport k\u00e9nlerak\u00f3d\u00e1sokat keresett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 term\u00e9szetes kl\u00edmaarch\u00edvumokban. Nyomokra bukkantak egy gr\u00f6nlandi j\u00e9gmagban \u00e9s egy westerwaldi barlang cseppk\u00f6v\u00e9ben is. A kulcsot a szulf\u00e1tkoncentr\u00e1ci\u00f3 jelentette.<\/p>\n Az egykori kit\u00f6r\u00e9s idej\u00e9n m\u00e9g olvadt magm\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u0151zeteket a 19. sz\u00e1zadban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt d\u00f3m\u00e9p\u00edt\u00e9sre is felhaszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n