Kilencven\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban meghalt Berend T. Iv\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (MTA) volt eln\u00f6ke vas\u00e1rnap \u2013 k\u00f6z\u00f6lte \u00f6zvegye, Radics Katalin.<\/p>\n
Berend T. Iv\u00e1n a magyar, az amerikai, a brit, az osztr\u00e1k, az eur\u00f3pai, a csehszlov\u00e1k \u00e9s a bolg\u00e1r tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia tagja, Kossuth-d\u00edjas egyetemi tan\u00e1r volt. Az MTA eln\u00f6ki posztj\u00e1t 1985 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n
Radics Katalin \u00fagy eml\u00e9kezett f\u00e9rj\u00e9re, hogy \u201e\u00e9let\u00e9t a tud\u00e1s gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1nak, nemzed\u00e9kek oktat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s szakter\u00fclete fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek szentelte. Kiv\u00e9teles szellemi ragyog\u00e1s\u00e1t szer\u00e9nys\u00e9g, nagylelk\u0171s\u00e9g, j\u00f3 humor \u00e9s m\u00e1sok ir\u00e1nti \u0151szinte t\u00f6r\u0151d\u00e9s k\u00eds\u00e9rte.\u201d<\/p>\n
Berend T. Iv\u00e1n 1930. december 11-\u00e9n sz\u00fcletett Budapesten, alig 14 \u00e9vesen t\u00fal\u00e9lte a dachaui n\u00e1ci koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort. Tanulm\u00e1nyait a Marx K\u00e1roly K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem) \u00e9s az ELTE B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n v\u00e9gezte 1949 \u00e9s 1953 k\u00f6z\u00f6tt. 1953-t\u00f3l a k\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi egyetem gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti tansz\u00e9k\u00e9nek tan\u00e1rseg\u00e9de, 1960-t\u00f3l docense, 1964-t\u0151l egyetemi tan\u00e1ra, 1967-1991 k\u00f6z\u00f6tt tansz\u00e9kvezet\u0151je volt. 1962-1965 k\u00f6z\u00f6tt a d\u00e9k\u00e1ni tiszts\u00e9get is bet\u00f6lt\u00f6tte, 1973 \u00e9s 1979 k\u00f6z\u00f6tt rektork\u00e9nt \u00e1llt az egyetem \u00e9l\u00e9n.<\/p>\n
Egyetemi doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00f6zgazdas\u00e1gtanb\u00f3l 1957-ben v\u00e9dte meg, egy \u00e9vre r\u00e1 szerezte meg a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny kandid\u00e1tusa, 1962-ben pedig a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny doktora fokozatot. 1973-ban v\u00e1lasztott\u00e1k meg a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (MTA) levelez\u0151, 1979-ben rendes tagj\u00e1v\u00e1, 1985-t\u0151l 1990-ig a tudom\u00e1nyos test\u00fclet eln\u00f6ke volt. 1967-t\u0151l f\u0151titk\u00e1rk\u00e9nt, 1975-t\u0151l eln\u00f6kk\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtotta a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulatot. P\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n sz\u00e1mos tekint\u00e9lyes nemzetk\u00f6zi szakmai szervezet v\u00e1lasztotta vezet\u0151s\u00e9g\u00e9be.<\/p>\n
Tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sai Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Eur\u00f3pa, els\u0151sorban K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa XIX-XX. sz\u00e1zadi gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net\u00e9re ir\u00e1nyultak, kiemelt figyelemmel a fejl\u0151d\u00e9sben elmaradt t\u00e9rs\u00e9gek gazdas\u00e1gi moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1ni gazdas\u00e1gi \u00e1talakul\u00e1s\u00e1ra. <\/p>\n
Az 1960-as \u00e9vekben a Magyar Szocialista Munk\u00e1sp\u00e1rt (MSZMP) tagjak\u00e9nt r\u00e9szt vett a gazdas\u00e1gi reform, az \u00faj gazdas\u00e1gi mechanizmus el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. A rendszerv\u00e1lt\u00e1skor eln\u00f6ke volt a N\u00e9meth Mikl\u00f3s korm\u00e1nyf\u0151 \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott, a Minisztertan\u00e1cs mellett m\u0171k\u00f6d\u0151 tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fcletnek. 1988-89-ben az MSZMP K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagjak\u00e9nt \u0151 volt az eln\u00f6ke a KB t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz munkabizotts\u00e1g\u00e1nak, amelynek az 1945 ut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9nelem vitatott k\u00e9rd\u00e9seinek \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se volt a feladata. 1989-1993 k\u00f6z\u00f6tt tagja volt a szocialista gazdas\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra javaslatokat megfogalmaz\u00f3 K\u00e9k Szalag Bizotts\u00e1gnak.<\/p>\n
Az 1970-80-as \u00e9vekben t\u00f6bb alkalommal vend\u00e9gprofesszork\u00e9nt dolgozott az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a brit \u00e9s az osztr\u00e1k tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia, 2015-ben az Amerikai M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia is felvette tagjai sor\u00e1ba, a New York-i St John’s egyetem tiszteletbeli oktat\u00f3ja lett, a glasgow-i egyetem d\u00edszdoktorr\u00e1 fogadta. 1990-ben a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) t\u00f6rt\u00e9neti tansz\u00e9k\u00e9nek lett a professzora, 2015-ben vonult nyugd\u00edjba. 1993-t\u00f3l 2005-ig az UCLA Eur\u00f3pai \u00e9s Orosz Tanulm\u00e1nyok K\u00f6zpontj\u00e1nak volt igazgat\u00f3ja, 1995 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt eln\u00f6kk\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtotta a Nemzetk\u00f6zi T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Bizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
Az \u00e9vtizedek \u00f3ta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t d\u00edszdoktori c\u00edmmel ismerte el t\u00f6bb magyar \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi egyetem, tudom\u00e1nyos akad\u00e9mi\u00e1k sora fogadta tagjai k\u00f6z\u00e9. 1961-ben megkapta a Kossuth-d\u00edjat (R\u00e1nki Gy\u00f6rggyel k\u00f6z\u00f6sen), 1965-ben \u00e9s 1966-ban az Akad\u00e9miai D\u00edjat, 1981-ben az Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos-d\u00edjat, 1985-ben az \u00c1llami D\u00edjat.<\/p>\n
\u00c9lete t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t A t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 ahogyan meg\u00e9ltem c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban \u00edrta meg.<\/p>\n