{"id":228854,"date":"2026-09-01T15:56:11","date_gmt":"2026-09-01T15:56:11","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/228854\/"},"modified":"2026-09-01T15:56:11","modified_gmt":"2026-09-01T15:56:11","slug":"index-kulfold-itt-talalhatok-a-vilag-legveszelyeztetettebb-gleccserei-a-nepalban-tortent-katasztrofa-csak-a-jeghegy-csucsa-lehet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/228854\/","title":{"rendered":"Index &#8211; K\u00fclf\u00f6ld &#8211; Itt tal\u00e1lhat\u00f3k a vil\u00e1g legvesz\u00e9lyeztetettebb gleccserei: a Nep\u00e1lban t\u00f6rt\u00e9nt katasztr\u00f3fa csak a j\u00e9ghegy cs\u00facsa lehet"},"content":{"rendered":"<p>T\u00f6bb 100 ember \u00e9let\u00e9t vesztette, \u00e9s t\u00f6bb mint 4200 m\u00e9g mindig elt\u0171ntk\u00e9nt van nyilv\u00e1n tartva, miut\u00e1n puszt\u00edt\u00f3\u00a0<a href=\"https:\/\/index.hu\/kulfold\/2026\/08\/26\/nepal-tibet-villamarviz-magyar-turista-zarandok-eltunes\/\" id=\"hyperlink_adf17f6758a9585cc582a8e82ba463a8\" target=\"_blank\" title=\"\u00cdgy csapott le a puszt\u00edt\u00f3 vill\u00e1m\u00e1rv\u00edz Nep\u00e1lban, h\u00e1rom magyar \u00e1llampolg\u00e1r is elt\u0171nt\" rel=\"nofollow noopener\">vill\u00e1m\u00e1rv\u00edz s\u00f6p\u00f6rt v\u00e9gig a Nep\u00e1l \u00e9s Tibet k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvid\u00e9ken<\/a>. A katasztr\u00f3f\u00e1t a Langtang\u2013Lirung-hegy egyik gleccser\u00e9nek \u00f6sszeoml\u00e1sa ind\u00edtotta el, amelynek ereje a szeizmogr\u00e1fokon egy 5,2-es magnit\u00fad\u00f3j\u00fa f\u00f6ldreng\u00e9shez volt m\u00e9rhet\u0151. B\u00e1r a pontos okok felt\u00e1r\u00e1sa m\u00e9g h\u00f3napokig eltarthat, a szak\u00e9rt\u0151k m\u00e1r most figyelmeztetnek: ez nem egyszeri eset volt, hanem egy t\u00e1gabb, vil\u00e1gszerte er\u0151s\u00f6d\u0151 jelens\u00e9g el\u0151jele.<\/p>\n<p>A <a href=\"https:\/\/www.dailymail.com\/sciencetech\/article-16086675\/map-reveals-glaciers-flood-risk.html\" id=\"hyperlink_d0ae888bca35d052308dddf77be604b1\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\">Daily Mail<\/a> besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy a Leedsi Egyetem kutat\u00f3ja, Dr. Jonathan Carrivick szerint a hegyvid\u00e9kek felmeleged\u00e9se miatt olvad a permafroszt (\u201e\u00f6r\u00f6kfagy\u201d) \u00e9s a gleccserj\u00e9g, ami az ehhez hasonl\u00f3, ak\u00e1r m\u00e9g nagyobb esem\u00e9nyek gyakoris\u00e1g\u00e1t is n\u00f6velheti. A jelenlegi elemz\u00e9sek alapj\u00e1n egy sziklaoml\u00e1s ind\u00edtotta el a gleccser jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9nek leszakad\u00e1s\u00e1t: a lez\u00fadul\u00f3 j\u00e9g \u00e9s k\u0151zett\u00f6rmel\u00e9k a kor\u00e1bbi \u00e1rad\u00e1sok \u00fcled\u00e9k\u00e9vel keveredve rohant le a hegyoldalon, \u00e9s \u00e1tmenetileg elz\u00e1rta a Lhende Khola foly\u00f3 medr\u00e9t.<\/p>\n<p>Az \u00edgy kialakult g\u00e1t m\u00f6g\u00f6tt egy t\u00f3 gy\u0171lt \u00f6ssze, amely azt\u00e1n \u00e1tt\u00f6rte a torlaszt, \u00e9s puszt\u00edt\u00f3 \u00e1rhull\u00e1mot ind\u00edtott \u00fatj\u00e1ra. A kutat\u00f3k szerint ezt a konkr\u00e9t esem\u00e9nyt nem egy Glacial Lake Outburst Flood (GLOF), \u00fagynevezett gleccserki\u00f6ml\u00e9si \u00e1rv\u00edz okozta, mivel a m\u0171holdfelv\u00e9telek nem mutattak jelent\u0151s tavat a ter\u00fcleten a f\u00f6ldcsuszaml\u00e1s el\u0151tt.<\/p>\n<p>                        Mi az a GLOF \u00e9s mikor k\u00f6vetkezik be?\u00a0<\/p>\n<p>A GLOF akkor k\u00f6vetkezik be, amikor egy gleccser olvad\u00e9kvize a gleccser l\u00e1b\u00e1n\u00e1l nagy tavat hoz l\u00e9tre, amelyet egy v\u00e9kony, instabil term\u00e9szetes g\u00e1t tart vissza. Ha a gleccser \u00f6sszeomlik vagy a v\u00edz szintje t\u00fal magasra emelkedik, a g\u00e1t \u00e1tszakadhat, \u00e9s hatalmas v\u00edzt\u00f6meg z\u00fadulhat a lejjebb fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9sekre. A <a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41467-023-36033-x\" id=\"hyperlink_81e81dd007d17212725d9e94724f2a4c\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\">Nature Communications<\/a> szaklapban k\u00f6zz\u00e9tett friss kutat\u00e1s szerz\u0151i a leg\u00fajabb modellez\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sokkal t\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k fel, hol a legnagyobb ez a kock\u00e1zat. Eredm\u00e9nyeik szerint vil\u00e1gszerte mintegy 15 milli\u00f3 ember \u00e9l olyan ter\u00fcleten, amelyet a gleccsertavak kit\u00f6r\u00e9se okozta \u00e1rvizek vesz\u00e9lyeztetnek, \u00e9s ennek t\u00f6bb mint fele n\u00e9gy orsz\u00e1gban \u00e9l: Indi\u00e1ban, Pakiszt\u00e1nban, Peruban \u00e9s K\u00edn\u00e1ban. A legvesz\u00e9lyeztetettebb 10 orsz\u00e1g sorrendben a k\u00f6vetkez\u0151:\u00a0<\/p>\n<p>                        K\u00edna,<br \/>\n                        Pakiszt\u00e1n,<br \/>\n                        Peru,<br \/>\n                        Kanada,<br \/>\n                        India,<br \/>\n                        az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok,<br \/>\n                        Chile,<br \/>\n                        Olaszorsz\u00e1g,<br \/>\n                        Nep\u00e1l,<br \/>\n                        \u00e9s Kolumbia.<\/p>\n<p>A kutat\u00e1s szerint a legnagyobb vesz\u00e9lynek a Himal\u00e1ja, a Karakorum, a Hindukus \u00e9s a szomsz\u00e9dos hegyl\u00e1ncok \u00e1ltal lefedett, \u00fagynevezett magas-\u00e1zsiai r\u00e9gi\u00f3 van kit\u00e9ve, ahol a GLOF-fenyegetettek 62 sz\u00e1zal\u00e9ka \u00e9l, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 3 milli\u00f3an Indi\u00e1ban \u00e9s k\u00e9tmilli\u00f3an Pakiszt\u00e1nban. A Plymouthi Egyetem docense, Dr. Matt Westoby szerint ez a t\u00e9rs\u00e9g a vil\u00e1g egyik leggyorsabban meleged\u0151 r\u00e9gi\u00f3ja: a rohamosan olvad\u00f3 gleccserek, a n\u00f6vekv\u0151 olvad\u00e9kv\u00edztavak \u00e9s a meredek hegyoldalak egy\u00fcttesen teremtenek kock\u00e1zatos helyzetet. A felmeleged\u00e9s destabiliz\u00e1lja a hegyoldalakat, ami sziklaoml\u00e1sokhoz, f\u00f6ldcsuszaml\u00e1sokhoz \u00e9s lavin\u00e1khoz vezethet, ezek pedig vesz\u00e9lykaszk\u00e1dokat ind\u00edthatnak el, amelyek a <a href=\"https:\/\/index.hu\/kulfold\/2026\/08\/31\/nepal-alagutak-katasztrofa-foldcsuszamlas-villamarviz-eltunt-emberek-tibet-kina-arviz\/\" id=\"hyperlink_3d5e8f6dd77d4654ed61d53e3f030f5e\" target=\"_blank\" title=\"S\u00f6t\u00e9t alagutakban keresik a t\u00fal\u00e9l\u0151ket a Himal\u00e1j\u00e1ban, t\u00f6bb ezer embernek veszett nyoma\" data-recommendation=\"bekezdes_utan\" data-recommendation-preview=\"{&quot;og:title&quot;:&quot;S\u00f6t\u00e9t alagutakban keresik a t\u00fal\u00e9l\\u0151ket a Himal\u00e1j\u00e1ban, t\u00f6bb ezer embernek veszett nyoma&quot;,&quot;og:description&quot;:&quot;M\u00e1r t\u00f6bb mint 900 halottja van a vill\u00e1m\u00e1rv\u00edznek, h\u00e1rom magyart tov\u00e1bbra is keresnek.&quot;,&quot;og:image&quot;:&quot;\\\/\\\/kep.cdn.indexvas.hu\\\/1\\\/0\\\/7133\\\/71339\\\/713394\\\/71339465_5260675_d53b4200bae7292aec9d988be9e79a85_wm.jpg&quot;}\" data-recommendation-id=\"6270287\" rel=\"nofollow noopener\">nep\u00e1li trag\u00e9di\u00e1hoz hasonl\u00f3an<\/a> hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 jeget \u00e9s vizet z\u00fad\u00edtanak a lakott ter\u00fcletekre.<\/p>\n<p>                        \u00c9szak-Amerik\u00e1ban is t\u00f6rt\u00e9nhet hasonl\u00f3\u00a0<\/p>\n<p>A kutat\u00f3k ugyanakkor felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet arra, hogy az Andok t\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek kock\u00e1zat\u00e1t eddig al\u00e1becs\u00fclhett\u00e9k: itt 1990 \u00f3ta 93 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt a gleccsertavak sz\u00e1ma, szemben a magas-\u00e1zsiai r\u00e9gi\u00f3 37 sz\u00e1zal\u00e9kos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel. Peru a harmadik legvesz\u00e9lyeztetettebb orsz\u00e1g a list\u00e1n, \u00e9s a vil\u00e1g h\u00e1rom legkock\u00e1zatosabb foly\u00f3v\u00f6lgye k\u00f6z\u00fcl kett\u0151 is az Andokban tal\u00e1lhat\u00f3: a perui Santa- \u00e9s a bol\u00edviai Beni-medence.<\/p>\n<p>A Newcastle-i Egyetem glaciol\u00f3gusa, Rachel Carr professzor szerint nemcsak a vid\u00e9ki lakoss\u00e1g van vesz\u00e9lyben, hiszen t\u00f6bb nagyv\u00e1ros iv\u00f3v\u00edzell\u00e1t\u00e1sa is andoki gleccserekre t\u00e1maszkodik. A kutat\u00e1s szerint emellett \u00c9szak-Amerika, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a csendes-\u00f3ce\u00e1ni \u00e9szaknyugati partvid\u00e9k \u00e9s Kanada, valamint az Alpok t\u00e9rs\u00e9ge is fokozott GLOF-kock\u00e1zatnak van kit\u00e9ve. Dr. Carrivick \u00fagy v\u00e9li, egy hasonl\u00f3 esem\u00e9ny \u00c9szak-Amerik\u00e1ban is bek\u00f6vetkezhet, mint amilyet most Nep\u00e1lban l\u00e1ttunk.<\/p>\n<p>B\u00e1r a szak\u00e9rt\u0151k k\u00f6z\u00f6tt vita van arr\u00f3l, hogy az vill\u00e1m\u00e1rvizek gyakoris\u00e1ga val\u00f3ban n\u00f6vekszik-e, abban egyet\u00e9rtenek, hogy egyre vesz\u00e9lyesebb\u00e9 v\u00e1lnak, els\u0151sorban az\u00e9rt, mert az \u00e9rintett foly\u00f3v\u00f6lgyekben folyamatosan n\u0151 a lakoss\u00e1g \u00e9s a ki\u00e9p\u00edtett infrastrukt\u00fara mennyis\u00e9ge. Rachel Carr professzor szerint a nagyobb, puszt\u00edt\u00f3bb esem\u00e9nyek jellemz\u0151en ritk\u00e1bban fordulnak el\u0151, mint a kisebbek, \u00e1m k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a f\u00f6ldcsuszaml\u00e1sok \u00e1ltal kiv\u00e1ltott esetekben nagy szerepet j\u00e1tszik a v\u00e9letlen is. \u00c9ppen ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a j\u00f6v\u0151ben ism\u00e9t bek\u00f6vetkezik egy, a nep\u00e1li katasztr\u00f3f\u00e1hoz hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171 esem\u00e9ny, azt azonban, hogy pontosan mikor \u00e9s hol, m\u00e9g nem tudj\u00e1k megmondani.<\/p>\n<p>\n                          (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p:\u00a0A vill\u00e1m\u00e1rv\u00edz \u00e9s f\u00f6ldcsuszaml\u00e1sok ut\u00e1ni \u00e1llapotok a Trishuli foly\u00f3 ment\u00e9n, a nep\u00e1li Nuwakotban, 2026. augusztus 27-\u00e9n. Fot\u00f3: Sanjit Pariyar \/ NurPhoto \/ Getty Images)\n                        <\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/dex.hu\/x.php?id=googlepref_desktop&amp;url=https:\/\/google.com\/preferences\/source?q=https:\/\/index.hu\" class=\"google-pref-banner \" id=\"googlePrefBanner\" rel=\"nofollow noopener\" target=\"_blank\"><\/p>\n<p>    Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n<p><\/a><\/p>\n<p>Ebben a cikkben a t\u00e9ma \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge miatt nem tartjuk etikusnak rekl\u00e1mok elhelyez\u00e9s\u00e9t.<br \/>R\u00e9szletes t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st az Indamedia Csoport <a href=\"https:\/\/ajanlat.indamediasales.hu\/markabiztonsag\/Indamedia_Sales_Markabiztonsagi_nyilatkozat.pdf\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\">m\u00e1rkabiztons\u00e1gi nyilatkozat\u00e1ban<\/a> tal\u00e1l.<\/p>\n<p>    <img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\" alt=\"Index.hu logo\"\/><\/p>\n<p>K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n<p>    <a href=\"https:\/\/facebook.com\/Indexhu\" target=\"_blank\" rel=\"nofollow noopener\"><\/p>\n<p>        K\u00f6vetem!<br \/>\n    <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"T\u00f6bb 100 ember \u00e9let\u00e9t vesztette, \u00e9s t\u00f6bb mint 4200 m\u00e9g mindig elt\u0171ntk\u00e9nt van nyilv\u00e1n tartva, miut\u00e1n puszt\u00edt\u00f3\u00a0vill\u00e1m\u00e1rv\u00edz s\u00f6p\u00f6rt&hellip;\n","protected":false},"author":2,"featured_media":228855,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[3245,152,30425,60723,42,16502,64,43,3777,34,2251,94,44666,93,92],"class_list":["post-228854","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-aldozatok","tag-ce-napi","tag-eltuntek","tag-gleccserek","tag-hungarian","tag-katasztrofa","tag-kulfold","tag-magyar","tag-nepal","tag-news","tag-veszely","tag-vilag","tag-villamarviz","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117196606188187480","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/228854","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=228854"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/228854\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/228855"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=228854"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=228854"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=228854"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}