Tanul\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek. Mit mutatnak a m\u00e9r\u00e9sek?<\/p>\n
A PISA 2022 eredm\u00e9nyeit \u00f6sszefoglal\u00f3 OECD-jelent\u00e9s<\/a> szerint 2018-hoz k\u00e9pest \u00e1tlagosan cs\u00f6kkent a teljes\u00edtm\u00e9ny olvas\u00e1sb\u00f3l, matematik\u00e1b\u00f3l \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyb\u00f3l. A visszaes\u00e9s pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen matematik\u00e1b\u00f3l volt szokatlanul nagy. Az OECD azt is kiemeli, hogy a roml\u00e1s csak r\u00e9szben magyar\u00e1zhat\u00f3 a pand\u00e9mi\u00e1val. T\u00f6bb orsz\u00e1gban ugyanis m\u00e1r 2018 el\u0151tt is l\u00e1tszottak kedvez\u0151tlen trendek.<\/p>\n A PIRLS<\/a> a fiatalabbak sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lja, 2021-es hivatalos trend\u00f6sszegz\u00e9se szerint pedig a r\u00e9sztvev\u0151 orsz\u00e1gok k\u00e9tharmad\u00e1ban cs\u00f6kkent az \u00e1tlagos olvas\u00e1steljes\u00edtm\u00e9ny 2016 \u00e9s 2021 k\u00f6z\u00f6tt. Hogy mire utal mindez? Arra, hogy a tanul\u00e1si vesztes\u00e9g sok helyen sz\u00e9les k\u00f6rben jelent meg.<\/p>\n Nemcsak Eur\u00f3pa \u00e9rintett a v\u00e1ltoz\u00e1sban. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a 9 \u00e9vesekn\u00e9l 2020-r\u00f3l 2022-re<\/a> 5 pontos olvas\u00e1s- \u00e9s 7 pontos matematikacs\u00f6kken\u00e9st m\u00e9rtek. Ez azt jelenti, hogy olvas\u00e1sb\u00f3l 1990 \u00f3ta a legnagyobb visszaes\u00e9st tapasztalt\u00e1k, matematik\u00e1b\u00f3l pedig az els\u0151 cs\u00f6kken\u00e9s a trendm\u00e9r\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n T\u00f6bb, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, nagy mint\u00e1s m\u00e9r\u00e9s szerint teh\u00e1t val\u00f3ban romlottak az \u00e1tlagos alapk\u00e9szs\u00e9gek az elm\u00falt \u00e9vekben.<\/p>\n Akkor t\u00e9nyleg nem tudnak olvasni m\u00e1r a gyerekek?<\/p>\n A m\u00e9r\u00e9sek t\u00f6bbs\u00e9ge nem azt mutatja, hogy a gyerekek ne tudn\u00e1nak olvasni a sz\u00f3 h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9rtelm\u00e9ben. Vagyis nem a bet\u0171z\u00e9s vagy a hangos felolvas\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9ben tapasztalhat\u00f3 probl\u00e9ma. A gond az, hogy a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok szerint a gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra a hosszabb, \u00f6sszetettebb sz\u00f6vegek meg\u00e9rt\u00e9se<\/a>, a k\u00f6vetkeztet\u00e9s, az inform\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszekapcsol\u00e1sa v\u00e1lt nehezebb\u00e9. \u00d6sszefoglalva teh\u00e1t az iskolai sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s.<\/p>\n Vagyis sok gyerek elolvassa a sz\u00f6veget, csak nem biztos, hogy \u00e1tl\u00e1tja: mir\u0151l sz\u00f3lt, amit olvasott, mi k\u00f6vetkezik mib\u0151l, \u00e9s hol van a sz\u00f6vegben a l\u00e9nyeg.<\/p>\n Fot\u00f3: Getty Images<\/p>\n A matekn\u00e1l mi\u00e9rt t\u0171nik \u00fagy, mintha \u201enem tudn\u00e1nak sz\u00e1molni\u201d?<\/p>\n A matematik\u00e1ban m\u00e9rt<\/a> visszaes\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se is \u00f6sszetett. Jellemz\u0151en ugyanis nem az alapm\u0171veletekben tapasztalhat\u00f3k hi\u00e1nyoss\u00e1gok, ink\u00e1bb az a probl\u00e9ma, hogy a gyerek nem tud t\u00f6bb l\u00e9p\u00e9st egym\u00e1s ut\u00e1n tartani, nem \u00e1ll \u00f6ssze sz\u00e1m\u00e1ra az adott feladat logik\u00e1ja. Ez\u00e9rt t\u0171nhet gyakran \u00fagy, mintha az alapvet\u0151 sz\u00e1mtannal is kih\u00edv\u00e1sai lenn\u00e9nek.<\/p>\n V\u00e1ltozott a helyzet 2025-re?<\/p>\n Az alapk\u00e9szs\u00e9gek \u00fcgye nem maradt a kutat\u00f3k asztal\u00e1n. 2025-ben adta ki az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g Action Plan on Basic Skills<\/a> c\u00edmmel azt a dokumentum\u00e1t, melyben\u00a0 kifejezetten az alapk\u00e9szs\u00e9gek k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t \u00e9rinti, s\u00fcrg\u0151s beavatkoz\u00e1st k\u00e9rve. A terv maga is hivatkozik arra, hogy az EU-ban jelent\u0151s a lemarad\u00e1s, \u00e9s konkr\u00e9t nagys\u00e1grendet is megad: 18 milli\u00f3 alulteljes\u00edt\u0151 tanul\u00f3r\u00f3l \u00edr.<\/p>\n Ugyanebben az anyagban a bizotts\u00e1g azt is hangs\u00falyozza, hogy az alapk\u00e9szs\u00e9gek k\u00f6z\u00e9 nem csup\u00e1n a bet\u0171k \u00e9s a szorz\u00f3t\u00e1bla ismerete tartoznak, hanem olyan k\u00e9pess\u00e9gek is, mint a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s, illetve a matematika val\u00f3s \u00e9lethelyzetekben val\u00f3 alkalmaz\u00e1sa. A c\u00e9l teh\u00e1t az alapok meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00fagy, hogy k\u00f6zben musz\u00e1j tiszt\u00e1ban lenn\u00fcnk vele, mennyit v\u00e1ltozott \u00e9s v\u00e1ltozik k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a vil\u00e1g.<\/p>\n Az OECD 2025-\u00f6s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa<\/a> pedig arra is felh\u00edvja a figyelmet: a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si \u00e9s sz\u00e1mol\u00e1si k\u00e9szs\u00e9gek alakul\u00e1s\u00e1t jelent\u0151sen befoly\u00e1solja a h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9gek egyenl\u0151tlens\u00e9ge. A l\u00e1tszat ellen\u00e9re teh\u00e1t a jelens\u00e9g nem (illetve nem csup\u00e1n) gener\u00e1ci\u00f3s. Nagyon is f\u00fcgg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyereksorsokt\u00f3l \u00e9s iskolai es\u00e9lyekt\u0151l.<\/p>\n Tanul\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek: mit javasolnak a szak\u00e9rt\u0151k?<\/p>\n A nemzetk\u00f6zi jelent\u00e9sek t\u00f6bb ir\u00e1nyt emelnek ki. Az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g a korai alapk\u00e9szs\u00e9g-fejleszt\u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t, a c\u00e9lzott felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1si programokat \u00e9s a bizony\u00edt\u00e9kokon alapul\u00f3 olvas\u00e1stan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszereket hangs\u00falyozza. T\u00f6bb OECD-elemz\u00e9s szerint az intenz\u00edv, kiscsoportos vagy egy\u00e9ni fejleszt\u00e9s<\/a> az egyik leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6z a tanul\u00e1si vesztes\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re. A jelent\u00e9sek k\u00f6vetkezetesen kiemelik azt is, hogy a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 tanul\u00f3k t\u00e1mogat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek tov\u00e1bb n\u0151hetnek.<\/p>\n Akad viszont, amiben nagyon is l\u00e1tv\u00e1nyos a fejl\u0151d\u00e9s<\/p>\n B\u00e1r a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9ssel kapcsolatban aggaszt\u00f3 k\u00e9pet festenek a felm\u00e9r\u00e9sek, a gyerekek egyre magabiztosabban navig\u00e1lnak digit\u00e1lis k\u00f6rnyezetben, gyorsabban kezelnek multimod\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3kat, vagyis k\u00e9p, sz\u00f6veg, adat egy\u00fcttes\u00e9t. Emellett pedig rutinosabban haszn\u00e1lj\u00e1k az online eszk\u00f6z\u00f6ket inform\u00e1ci\u00f3keres\u00e9sre.\u00a0<\/p>\n Egyre t\u00f6bben haszn\u00e1lnak digit\u00e1lis eszk\u00f6zt tanul\u00e1sukhoz is \u00e9s v\u00e1lnak \u00fcgyesebb\u00e9 az online inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9sben. Ezek a k\u00e9szs\u00e9gek pedig a j\u00f6v\u0151 munkaer\u0151piac\u00e1n jelenthetnek majd el\u0151nyt \u2013 felt\u00e9ve, hogy stabil sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si \u00e9s matematikai alapokra \u00e9p\u00fclnek.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Ma m\u00e1r nem csak a tan\u00e1riban hallani aggodalmat. Sz\u00fcl\u0151i csoportokban, fogad\u00f3\u00f3r\u00e1n is egyre t\u00f6bben fogalmazz\u00e1k meg: \u00fagy tapasztalj\u00e1k,…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2299,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[208,2132,42,1883,43,34,2162,2163,2161,94,93,92],"class_list":{"0":"post-2298","1":"post","2":"type-post","3":"status-publish","4":"format-standard","5":"has-post-thumbnail","7":"category-vilag","8":"tag-csalad","9":"tag-gyerek","10":"tag-hungarian","11":"tag-iskola","12":"tag-magyar","13":"tag-news","14":"tag-olvasas","15":"tag-szamolas","16":"tag-tanulas","17":"tag-vilag","18":"tag-world","19":"tag-world-news"},"share_on_mastodon":{"url":"","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2298","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2298"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2298\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2299"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2298"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2298"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2298"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"Gyerek](\"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/gettyimages-573105895-1024x682.jpg\")
<\/p>\n