{"id":230866,"date":"2026-09-03T04:35:10","date_gmt":"2026-09-03T04:35:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/230866\/"},"modified":"2026-09-03T04:35:10","modified_gmt":"2026-09-03T04:35:10","slug":"telex-a-hatvanas-evekben-meg-azt-hittek-a-stonehenge-az-oskor-szuperszamitogepe-volt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/230866\/","title":{"rendered":"Telex: A hatvanas \u00e9vekben m\u00e9g azt hitt\u00e9k, a Stonehenge az \u0151skor szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pe volt"},"content":{"rendered":"

A Stonehenge t\u00f6bb ezer \u00e9ve \u00e1ll D\u00e9lnyugat-Angli\u00e1ban, \u00e9s r\u00e9g\u00f3ta tal\u00e1lgatj\u00e1k, pontosan mi\u00e9rt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Lehetett vall\u00e1si szertart\u00e1sok helysz\u00edne, a halottak eml\u00e9k\u00e9re l\u00e9trehozott szent hely, vagy egyszerre t\u00f6bb szerepet is bet\u00f6lthetett. Az biztos, hogy a Nap j\u00e1r\u00e1s\u00e1nak fontos szerepe volt az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A hatvanas \u00e9vekben azonban egy csillag\u00e1sz enn\u00e9l sokkal mer\u00e9szebb magyar\u00e1zattal \u00e1llt el\u0151<\/a>: szerinte a Stonehenge l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00f6bb mint 4500 \u00e9ves sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p volt, amivel m\u00e9g a nap- \u00e9s holdfogyatkoz\u00e1sokat is el\u0151re lehetett jelezni.<\/p>\n

Gerald Hawkins brit sz\u00fclet\u00e9s\u0171 amerikai csillag\u00e1szprofesszor 1966 augusztus\u00e1ban a BBC Chronicle c\u00edm\u0171 m\u0171sor\u00e1ban besz\u00e9lt az elm\u00e9let\u00e9r\u0151l. Nem egyszer\u0171en azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a Stonehenge \u00e9p\u00edt\u0151i figyelt\u00e9k az \u00e9gboltot, hanem azt, hogy a k\u00f6vek, ny\u00edl\u00e1sok \u00e9s g\u00f6dr\u00f6k elhelyezked\u00e9se egy olyan rendszer r\u00e9sze volt, amivel k\u00f6vetni lehetett a Nap \u00e9s a Hold mozg\u00e1s\u00e1t. Elm\u00e9let\u00e9t az egy \u00e9vvel kor\u00e1bban megjelent, Stonehenge Decoded c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e9szletesen is bemutatta, s\u0151t azonos c\u00edmen m\u00e9g dokumentumfilmet is k\u00e9sz\u00edtettek bel\u0151le:<\/p>\n

Hawkins a korszak egyik legmodernebb technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00e9t vetette be egy t\u00f6bb ezer \u00e9ves rejt\u00e9ly megfejt\u00e9s\u00e9hez: egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet. Az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net 1961-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor ell\u00e1togatott a Stonehenge-hez, mert arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, hogyan jelezhette az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny a napfelkelt\u00e9t. Hajnalban \u00e1llt a hatalmas k\u0151t\u00f6mb\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s felt\u0171nt neki, hogy a k\u0151kapuk mintha sz\u00e1nd\u00e9kosan bizonyos ir\u00e1nyokba tereln\u00e9k a tekintet\u00e9t. K\u00e9s\u0151bb \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy az volt az \u00e9rz\u00e9se, mintha az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny ir\u00e1ny\u00edtan\u00e1, merre n\u00e9zzen.<\/p>\n

Ez \u00f6nmag\u00e1ban nem volt teljesen \u00faj felismer\u00e9s. A Stonehenge \u00e9s a ny\u00e1ri napfordul\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot m\u00e1r a 18. sz\u00e1zad \u00f3ta ismert\u00e9k. Hawkins azonban arra gyanakodott, hogy enn\u00e9l sokkal \u00f6sszetettebb rendszer \u00e1ll a k\u00f6vek elhelyez\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt. Hazat\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba a Stonehenge r\u00e9szletes t\u00e9rk\u00e9peivel, majd bejel\u00f6lte az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t, a k\u00f6veket, a k\u0151kapukat, a g\u00f6dr\u00f6ket \u00e9s a halmokat. Ezut\u00e1n azt kezdte vizsg\u00e1lni, milyen \u00e9gitesteket lehetett l\u00e1tni ezek ir\u00e1ny\u00e1ban t\u00f6bb ezer \u00e9vvel kor\u00e1bban.<\/p>\n

A rengeteg sz\u00e1m\u00edt\u00e1shoz a Massachusettsben m\u0171k\u00f6d\u0151 Harvard\u2013Smithsonian csillagvizsg\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t haszn\u00e1lta. Hawkins \u00e9s munkat\u00e1rsai kisz\u00e1molt\u00e1k, milyen \u00e9gi jelens\u00e9geket lehetett l\u00e1tni az egyes k\u0151kapukon \u00e9s m\u00e1s kijel\u00f6lt ir\u00e1nyokon kereszt\u00fcl abban az id\u0151ben, amikor a Stonehenge \u00e9p\u00fclt. Az eredm\u00e9nyeket Hawkins meggy\u0151z\u0151nek tal\u00e1lta. Sz\u00e1mos vonal l\u00e1tsz\u00f3lag oda mutatott, ahol az \u00e9v bizonyos id\u0151szakaiban a Nap vagy a Hold felkelt, illetve lenyugodott. Ebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy a Stonehenge csillag\u00e1szati obszervat\u00f3riumk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A Nap megfigyel\u00e9se nem okozott k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb meglepet\u00e9st, a Hold\u00e9 viszont ann\u00e1l ink\u00e1bb. A Hold mozg\u00e1sa j\u00f3val bonyolultabb, ez\u00e9rt nehezebb hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa mint\u00e1zatokat felismerni benne. Hawkins \u00fagy v\u00e9lte, a Stonehenge \u00e9p\u00edt\u0151inek ez m\u00e9gis siker\u00fclt, s\u0151t olyan j\u00f3l ismert\u00e9k a Hold ciklusait, hogy ak\u00e1r a holdfogyatkoz\u00e1sokat is el\u0151re jelezhett\u00e9k.<\/p>\n

Ebben kulcsszerepet tulajdon\u00edtott a Stonehenge k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 56 \u00fagynevezett Aubrey-g\u00f6d\u00f6rnek. Hawkins szerint az 56 nem v\u00e9letlen sz\u00e1m volt: \u00fagy gondolta, hogy egy olyan holdciklushoz kapcsol\u00f3dott, amit a Stonehenge \u00e9p\u00edt\u0151i k\u00f6vetni akartak. Elm\u00e9lete szerint a g\u00f6dr\u00f6k egyfajta sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3eszk\u00f6zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhettek. Ha bizonyos jel\u00f6l\u0151ket meghat\u00e1rozott rendszer szerint mozgattak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl k\u00f6vethett\u00e9k a Hold ciklusait, \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkeztethettek arra, mikor j\u00f6het a k\u00f6vetkez\u0151 fogyatkoz\u00e1s. Hawkins ez\u00e9rt besz\u00e9lt \u00fagy a Stonehenge-r\u0151l, mint egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pr\u0151l.<\/p>\n

Persze nem a mai \u00e9rtelemben vett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre gondolt. Ink\u00e1bb egy hatalmas, k\u0151b\u0151l \u00e9s f\u00f6ldb\u0151l l\u00e9trehozott sz\u00e1mol\u00f3eszk\u00f6zt k\u00e9pzelt el, amiben a g\u00f6dr\u00f6k \u00e9s a jel\u00f6l\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehetett nyilv\u00e1ntartani az \u00e9gi ciklusokat. Ha Hawkinsnak igaza lett volna, az eg\u00e9szen elk\u00e9peszt\u0151 csillag\u00e1szati tud\u00e1st felt\u00e9telezett volna a Stonehenge \u00e9p\u00edt\u0151ir\u0151l. Nemcsak hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl kellett volna figyelni\u00fck a Hold mozg\u00e1s\u00e1t, hanem fel kellett volna ismerni\u00fck az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1zatokat, majd ezeket egy monument\u00e1lis \u00e9p\u00edtm\u00e9ny rendszer\u00e9be kellett volna \u00e1t\u00fcltetni\u00fck. Hawkins szerint ennek vall\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge is lehetett.<\/p>\n

Egy nap- vagy holdfogyatkoz\u00e1s ma pontosan kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 csillag\u00e1szati esem\u00e9ny, az \u0151skori embereknek azonban eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny lehetett. Holdfogyatkoz\u00e1skor p\u00e9ld\u00e1ul a Hold bel\u00e9p a F\u00f6ld \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba, els\u00f6t\u00e9tedik, \u00e9s v\u00f6r\u00f6ses sz\u00ednt vehet fel. Hawkins szerint az \u0151si emberek balj\u00f3s jelent\u00e9st tulajdon\u00edthattak ennek. Egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben pedig, ahol a Napot \u00e9s a Holdat isteni er\u0151kkel kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze, hatalmas jelent\u0151s\u00e9ge lehetett annak, ha valaki el\u0151re tudta, mikor fog els\u00f6t\u00e9t\u00fclni az \u00e9g. Hawkins ez\u00e9rt \u00fagy gondolta, hogy felesleges k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztani a Stonehenge vall\u00e1si \u00e9s csillag\u00e1szati szerep\u00e9t: szerinte egyszerre lehetett templom \u00e9s obszervat\u00f3rium.<\/p>\n

A Time magazin 1965-ben m\u00e9g tov\u00e1bb vitte az elk\u00e9pzel\u00e9st. Ha a vall\u00e1si vezet\u0151k el\u0151re tudt\u00e1k, mikor k\u00f6vetkezik be egy fogyatkoz\u00e1s, \u00f6sszeh\u00edvhatt\u00e1k az embereket a Salisbury-s\u00edks\u00e1gra, majd \u201emegj\u00f3solhattak\u201d egy olyan \u00e9gi esem\u00e9nyt, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6bbi tagj\u00e1nak f\u00e9lelmetes \u00e9s megmagyar\u00e1zhatatlan lehetett. Ez nagy hatalmat adhatott a kez\u00fckbe. Hawkins elm\u00e9lete az\u00e9rt is volt rendk\u00edv\u00fcl vonz\u00f3, mert t\u00f6k\u00e9letesen illett a hatvanas \u00e9vekhez. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek akkoriban m\u00e9g \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtottak, \u00e9s egyre t\u00f6bb ter\u00fcleten kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni \u0151ket kor\u00e1bban megoldhatatlannak t\u0171n\u0151 probl\u00e9m\u00e1k megfejt\u00e9s\u00e9re. Hawkins l\u00e9nyeg\u00e9ben egy modern sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy t\u00f6bb ezer \u00e9vvel kor\u00e1bban az emberek maguk is l\u00e9trehoztak egy primit\u00edv sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet. A Stonehenge Decoded nagy sikert aratott, Hawkins elk\u00e9pzel\u00e9se pedig hossz\u00fa id\u0151re meghat\u00e1rozta a Stonehenge-r\u0151l foly\u00f3 vit\u00e1kat. Csakhogy m\u00e1r a hatvanas \u00e9vekben sem fogadta el mindenki.<\/p>\n

Richard Atkinson brit r\u00e9g\u00e9sz 1966-ban arra figyelmeztetett, hogy b\u00e1r a Stonehenge csillag\u00e1szati jelent\u0151s\u00e9g\u00e9hez aligha f\u00e9r k\u00e9ts\u00e9g, az egyes t\u00e1jol\u00e1sok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel \u00f3vatosan kell b\u00e1nni. Ha egy \u00e9p\u00edtm\u00e9nyben rengeteg k\u0151, g\u00f6d\u00f6r \u00e9s lehets\u00e9ges ir\u00e1ny tal\u00e1lhat\u00f3, k\u00f6nnyen lehet olyan vonalakat tal\u00e1lni, amik egy-egy fontos \u00e9gi pontra mutatnak. Hawkins elm\u00e9let\u00e9nek egyik legfontosabb eleme, az 56 Aubrey-g\u00f6d\u00f6r is vitatott volt. Kritikusai szerint a rendszer szempontj\u00e1b\u00f3l fontosnak tekintett g\u00f6dr\u00f6k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny ak\u00e1r kor\u00e1bban ott \u00e1ll\u00f3 f\u00e1k nyoma is lehetett. Ha pedig az 56-os sz\u00e1m nem egy sz\u00e1nd\u00e9kosan kialak\u00edtott rendszer r\u00e9sze volt, az komolyan meggyeng\u00edtette a fogyatkoz\u00e1sok el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9st. Az az\u00f3ta eltelt hat \u00e9vtized kutat\u00e1sai pedig m\u00e9g jobban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k azt, amit a Stonehenge-r\u0151l tudunk.<\/p>\n

Michael Parker Pearson, a University College London R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek professzora ma m\u00e1r egyenesen halott elm\u00e9letnek tartja Hawkins fogyatkoz\u00e1sokat el\u0151rejelz\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t. Szerinte a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-metafora j\u00f3l illett a hatvanas \u00e9vekhez, a mai ismereteink alapj\u00e1n azonban m\u00e1r f\u00e9lrevezet\u0151 \u00edgy gondolkodni a Stonehenge-r\u0151l. Az egyik legfontosabb probl\u00e9ma, hogy Hawkins az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt sokkal egys\u00e9gesebb rendszerk\u00e9nt kezelte, mint amilyennek ma ismerj\u00fck. A k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok szerint a Stonehenge nem egyszerre, egyetlen nagy terv alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el. T\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, a folyamat pedig t\u00f6bb mint 1500 \u00e9ven kereszt\u00fcl tartott. Ez alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatja a k\u00e9pet.<\/p>\n

Ha a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6vek, g\u00f6dr\u00f6k \u00e9s szerkezeti elemek nem ugyanabban az id\u0151ben ker\u00fcltek a hely\u00fckre, sokkal nehezebb az eg\u00e9sz \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt egyetlen \u00f6sszetett csillag\u00e1szati g\u00e9pezetk\u00e9nt \u00e9rtelmezni. A modern vizsg\u00e1latok szerint a Naphoz \u00e9s a Holdhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1jol\u00e1sok sem olyan pontosak, mint amilyennek Hawkins gondolta \u0151ket. Parker Pearson szerint egyes hold\u00e1ll\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ir\u00e1nyok egy-k\u00e9t fokos elt\u00e9r\u00e9st mutatnak. Ez egy szimbolikus vagy ritu\u00e1lis \u00e9p\u00edtm\u00e9nyn\u00e9l belef\u00e9rhet, egy pontos csillag\u00e1szati m\u00e9r\u0151m\u0171szern\u00e9l azonban m\u00e1r nagy probl\u00e9ma. A mai kutat\u00e1sok alapj\u00e1n ez\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy a Stonehenge bizonyos fontos Nap- \u00e9s Hold-mozg\u00e1sokat \u00fcnnepl\u0151 vagy megjelen\u00edt\u0151 monument\u00e1lis \u00e9p\u00edtm\u00e9ny volt, nem pedig az id\u0151 m\u00e9r\u00e9s\u00e9re vagy fogyatkoz\u00e1sok kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1ra alkalmas, prec\u00edz m\u0171szer.<\/p>\n

Ez nem jelenti azt, hogy az \u0151skori Britanni\u00e1ban \u00e9l\u0151k ne figyelt\u00e9k volna alaposan az \u00e9gboltot. Parker Pearson szerint vannak bizony\u00edt\u00e9kok arra, hogy Britanni\u00e1ban m\u00e1r id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt 1000 k\u00f6r\u00fcl k\u00f6vett\u00e9k \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg el\u0151re is jelezt\u00e9k a holdfogyatkoz\u00e1sokat. Csakhogy ez nagyj\u00e1b\u00f3l 1500-2000 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u00f6rt\u00e9nt, mint a Stonehenge f\u00e9nykora.<\/p>\n

Hawkins teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00e9vedett abban, hogy a Stonehenge egy hatalmas neolitikus fogyatkoz\u00e1s-el\u0151rejelz\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p volt. Az elm\u00e9lete ett\u0151l m\u00e9g fontos fejezete maradt az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny kutat\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt pr\u00f3b\u00e1lt modern sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes m\u00f3dszereket haszn\u00e1lni egy \u0151skori eml\u00e9km\u0171 vizsg\u00e1lat\u00e1hoz, \u00e9s olyan magyar\u00e1zatot adott a Stonehenge-re, ami t\u00f6k\u00e9letesen t\u00fckr\u00f6zte saj\u00e1t kor\u00e1nak technol\u00f3giai lelkesed\u00e9s\u00e9t. Hatvan \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tjuk. A Stonehenge val\u00f3ban kapcsolatban \u00e1llt az \u00e9gbolt fontos ciklusaival, a Nap \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Hold mozg\u00e1s\u00e1val is. A jelenlegi r\u00e9g\u00e9szeti ismeretek szerint azonban nem egy prec\u00edz sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p volt, amib\u0151l az \u0151skori emberek kiolvashatt\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151 fogyatkoz\u00e1s id\u0151pontj\u00e1t. Ink\u00e1bb egy t\u00f6bb mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vezreden kereszt\u00fcl form\u00e1l\u00f3d\u00f3 monument\u00e1lis hely lehetett, ahol az \u00e9gbolt, a t\u00e1j, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a vall\u00e1s szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dott.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"A Stonehenge t\u00f6bb ezer \u00e9ve \u00e1ll D\u00e9lnyugat-Angli\u00e1ban, \u00e9s r\u00e9g\u00f3ta tal\u00e1lgatj\u00e1k, pontosan mi\u00e9rt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Lehetett vall\u00e1si szertart\u00e1sok helysz\u00edne, a…\n","protected":false},"author":2,"featured_media":230867,"comment_status":"","ping_status":"","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_share_on_mastodon":"0"},"categories":[8],"tags":[3298,42,43,34,9347,43877,9481,94,93,92],"class_list":["post-230866","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","category-vilag","tag-eszkombajn","tag-hungarian","tag-magyar","tag-news","tag-oskor","tag-stonehenge","tag-szamitogep","tag-vilag","tag-world","tag-world-news"],"share_on_mastodon":{"url":"https:\/\/pubeurope.com\/@hu\/117205252564001369","error":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/230866","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=230866"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/230866\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/230867"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=230866"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=230866"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.europesays.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=230866"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}