Itt \u00e1ll\u00edtsa be, hogy az Index az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt legyen a Google-tal\u00e1latokban!<\/p>\n
<\/a><\/p>\n
![\"Index.hu](\"https:\/\/index.hu\/assets\/images\/social-follow\/logo-big.svg\"){kind=logo}
<\/p>\n
K\u00f6vesse az Indexet Facebookon is!<\/p>\n
A fotogr\u00e1fia sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n vil\u00e1gszerte sz\u00e1mos int\u00e9zm\u00e9ny \u00fcnnepli Joseph Nic\u00e9phore Ni\u00e9pce tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t. A Mai Man\u00f3 H\u00e1z is csatlakozik a Francia Int\u00e9zet kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9hez: 2026 szeptember\u00e9t\u0151l egy \u00e9ven \u00e1t A francia f\u00e9ny k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zada c\u00edm\u0171 jubileumi programsorozattal tiszteleg a fotogr\u00e1fia k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge el\u0151tt.<\/p>\n
A Mai Man\u00f3 H\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r egy teljes \u00e9vadot szentel a francia fotogr\u00e1fi\u00e1nak: 2026 szeptember\u00e9t\u0151l 2027 szeptember\u00e9ig klasszikus \u00e9s kort\u00e1rs alkot\u00f3k munk\u00e1in kereszt\u00fcl mutatja be a francia fotogr\u00e1fia m\u00faltj\u00e1t \u00e9s jelen\u00e9t. A sort \u00c9mile Zola, Nora Dumas \u00e9s Mathias Depardon nyitja.<\/p>\n
Zola, a f\u00e9ny\u00edr\u00f3<\/p>\n
\u00c9mile Zol\u00e1t szinte mindenki ismeri \u2013 de vajon ismerj\u00fck-e Zol\u00e1t, a fotogr\u00e1fust? A 19. sz\u00e1zadi francia irodalom egyik legnagyobb alakja negyvennyolc \u00e9ves kor\u00e1ban kezdett f\u00e9nyk\u00e9pezni, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben olyan szenved\u00e9llyel fordult a fotogr\u00e1fia fel\u00e9, hogy saj\u00e1t laborat\u00f3riumokat rendezett be, maga h\u00edvta el\u0151 k\u00e9peit, \u00e9s t\u00f6bb mint k\u00e9tezer \u00fcveglemez-negat\u00edvot k\u00e9sz\u00edtett. A Zola, a f\u00e9ny\u00edr\u00f3 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ezt a kev\u00e9ss\u00e9 ismert, szem\u00e9lyes \u00e9s meglep\u0151en \u00e9rz\u00e9keny \u00e9letm\u0171vet mutatja be 2026. szeptember 3. \u00e9s okt\u00f3ber 25. k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0<\/p>\n
Zola neve els\u0151sorban a naturalizmussal, a Rougon\u2013Macquart reg\u00e9nyciklussal \u00e9s a Dreyfus-\u00fcgyben \u00edrt h\u00edres J’Accuse\u2026! c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1val forrt \u00f6ssze. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-form\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3, a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gtalans\u00e1gok k\u00e9rlelhetetlen elemz\u0151je m\u00f6g\u00f6tt azonban egy eg\u00e9szen m\u00e1s tekintet\u0171 alkot\u00f3 is kirajzol\u00f3dik: egy k\u00edv\u00e1ncsi megfigyel\u0151, csal\u00e1dapa \u00e9s megsz\u00e1llott technikai k\u00eds\u00e9rletez\u0151, aki\u00a0<\/p>\n
a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel saj\u00e1t \u00e9let\u00e9nek intim vil\u00e1g\u00e1t kezdte el felfedezni.<\/p>\n
M\u00edg \u00edr\u00f3k\u00e9nt a t\u00e1rsadalom nagy strukt\u00far\u00e1it, konfliktusait \u00e9s igazs\u00e1gtalans\u00e1gait vizsg\u00e1lta, fot\u00f3in els\u0151sorban a hozz\u00e1 k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 emberek \u00e9s a mindennapi \u00e9let apr\u00f3 mozzanatai jelennek meg. Csal\u00e1dtagjait, bar\u00e1tait, otthon\u00e1t, kertj\u00e9t, utaz\u00e1sait \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9t f\u00e9nyk\u00e9pezte \u2013 gyakran j\u00e1t\u00e9kosan, m\u00e1skor meditat\u00edv nyugalommal. A k\u00e9pekben ott van a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9let\u00e9nek h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1ga, de ugyanilyen fontos benn\u00fck a szem\u00e9lyes figyelem is.<\/p>\n
Zola m\u0171kritikusk\u00e9nt j\u00f3l ismerte a fest\u00e9szetet, \u00e9s az impresszionist\u00e1k egyik t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt szoros kapcsolatban \u00e1llt a korszak pezsg\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9vel. Paul C\u00e9zanne-hoz f\u0171z\u0151d\u0151 bar\u00e1ts\u00e1ga \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge a f\u00e9nyk\u00e9pein is tetten \u00e9rhet\u0151: a h\u00e9tk\u00f6znapi v\u00e1rosi jelenetek, a szokatlan k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1sok \u00e9s a t\u00e9r j\u00e1t\u00e9kos haszn\u00e1lata egyar\u00e1nt azt mutatj\u00e1k, hogy Zola a fotogr\u00e1fi\u00e1ra is vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt tekintett. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mintegy sz\u00e1z, Zola eredeti negat\u00edvjair\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt modern nagy\u00edt\u00e1son \u00e9s tizenn\u00e9gy korabeli fot\u00f3nyomaton kereszt\u00fcl enged bepillant\u00e1st ebbe a kev\u00e9ss\u00e9 ismert \u00e9letm\u0171be.<\/p>\n
Nora Dumas \u00fajrafelfedez\u00e9se<\/p>\n
Egy \u00e9vtizedeken \u00e1t elveszettnek hitt fotogr\u00e1fiai \u00e9letm\u0171, egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa n\u0151, aki a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti P\u00e1rizs egyik izgalmas alkot\u00f3i k\u00f6zeg\u00e9ben dolgozott, \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s felfedez\u00e9s egy amerikai bolhapiacon: Nora Dumas t\u00f6rt\u00e9nete legal\u00e1bb annyira fordulatos, mint amennyire k\u00fcl\u00f6nlegesek a k\u00e9pei. A Telkes N\u00f3ra n\u00e9ven Budapesten sz\u00fcletett fotogr\u00e1fus munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t az Egy humanista tekintet \u2013 Nora Dumas \u00fajrafelfedez\u00e9se c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mutatja be.<\/p>\n
Nora Dumas neve ma m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 ismert Magyarorsz\u00e1gon, mik\u00f6zben az 1930-as \u00e9vek P\u00e1rizs\u00e1ban olyan meghat\u00e1roz\u00f3 fotogr\u00e1fusok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek k\u00f6zeg\u00e9ben dolgozott, mint Andr\u00e9 Kert\u00e9sz \u00e9s Brassa\u00ef. A magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Charles Rado \u00e1ltal 1933-ban alap\u00edtott Rapho \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g els\u0151 kliensei k\u00f6z\u00f6tt is ott volt, k\u00e9pei pedig olyan rangos lapokban jelentek meg, mint a VU, a Bifur, az Arts et M\u00e9tiers Graphiques \u00e9s a Mieux Vivre. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t k\u00e9s\u0151bb a francia humanista fotogr\u00e1fi\u00e1val kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze, k\u00e9pei azonban enn\u00e9l \u00f6sszetettebb \u00e9s egyedibb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l \u00e1rulkodnak.<\/p>\n
Dumas fotogr\u00e1fi\u00e1inak egyik legfontosabb t\u00e9m\u00e1ja a vid\u00e9ki \u00e9let volt.<\/p>\n
\u00a0Az 1920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a P\u00e1rizst\u00f3l nem messze fekv\u0151 Moissonban telepedett le, ahol f\u00e9nyk\u00e9pezni kezdte a k\u00f6rny\u00e9k paraszti vil\u00e1g\u00e1t. V\u00edzhord\u00f3 asszonyok, dolgoz\u00f3 emberek, gyerekek, \u00e1llatok, foly\u00f3partok \u00e9s falusi jelenetek jelennek meg k\u00e9pein \u2013 egy olyan \u00e9letforma pillanatai, amelyet a moderniz\u00e1ci\u00f3 fokozatosan \u00e1talak\u00edtott \u00e9s elt\u00fcntetett. Dumas azonban nem egyszer\u0171en dokument\u00e1lta ezt a vil\u00e1got: a mindennapi \u00e9letben rejl\u0151 sz\u00e9ps\u00e9get, ritmust \u00e9s emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got kereste, olvashat\u00f3 a Mai Man\u00f3 H\u00e1z ismertet\u0151j\u00e9ben. A fotogr\u00e1fus ugyanakkor nem korl\u00e1tozta mag\u00e1t a vid\u00e9ki dokument\u00e1ci\u00f3ra. St\u00fadi\u00f3ban is dolgozott, portr\u00e9kat \u00e9s aktokat k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n
Nora Dumas \u00fajrafelfedez\u00e9se egy floridai bolhapiacon kezd\u0151d\u00f6tt. Dallasban \u00e9l\u0151 unoka\u00f6ccse \u00e9vtizedeken \u00e1t \u0151rz\u00f6tt egy nagy mapp\u00e1t, amelyben f\u00e9nyk\u00e9pek, csal\u00e1di dokumentumok \u00e9s a fotogr\u00e1fus publik\u00e1ci\u00f3i szerepeltek. Az unoka\u00f6cs hal\u00e1la ut\u00e1n az anyag egy gar\u00e1zsba ker\u00fclt, majd \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb egy floridai bolhapiacon bukkant fel. A megtal\u00e1lt kollekci\u00f3 egy r\u00e9sze a kutat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en visszaker\u00fclt Nora Dumas t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, \u00e9s az el\u0151ker\u00fclt k\u00e9pek egy r\u00e9sze most el\u0151sz\u00f6r lesz l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n
T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g v\u00e1ltoz\u00f3 identit\u00e1sa<\/p>\n
A Mai Man\u00f3 H\u00e1z ProjectLab Gal\u00e9ri\u00e1ja Mathias Depardon Transanatolia c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozat\u00e1t mutatja be, amely T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g t\u00e1rsadalmi, f\u00f6ldrajzi \u00e9s kultur\u00e1lis hat\u00e1rvid\u00e9kein kereszt\u00fcl vizsg\u00e1lja az orsz\u00e1g v\u00e1ltoz\u00f3 identit\u00e1s\u00e1t. A francia fotogr\u00e1fus \u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl f\u00e9nyk\u00e9pezte a r\u00e9gi\u00f3 peremter\u00fcleteit a Fekete-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9t\u0151l a kurd r\u00e9gi\u00f3kon \u00e1t a Kauk\u00e1zus hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9ig, ahol a moderniz\u00e1ci\u00f3, a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hatalmi viszonyok egym\u00e1s mellett, gyakran egym\u00e1ssal fesz\u00fclts\u00e9gben vannak jelen, \u00e9s ahol a t\u00f6rt\u00e9nelem, a t\u00e1j \u00e9s az emberi sorsok egym\u00e1sra r\u00e9tegz\u0151dve rajzolj\u00e1k ki a kort\u00e1rs T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00f6sszetett k\u00e9p\u00e9t.<\/p>\n
A sorozat k\u00e9pein gener\u00e1ci\u00f3k portr\u00e9i, v\u00e1rosi t\u00e1jak, infrastrukt\u00far\u00e1k \u00e9s kop\u00e1r s\u00edks\u00e1gok jelennek meg. Depardon kamer\u00e1ja egyszerre \u00e9rz\u00e9keny a mindennapi \u00e9let apr\u00f3 r\u00e9szleteire \u00e9s a t\u00e1j nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1saira. A k\u00e9pek gyakran id\u0151tlennek t\u0171nnek, mintha a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a r\u00e9gebbi t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakok k\u00e9pei egym\u00e1sba cs\u00faszn\u00e1nak. A m\u00falt \u00e9s a jelen \u00edgy nem egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 korszakokk\u00e9nt, hanem egym\u00e1sra rak\u00f3d\u00f3 tapasztalatokk\u00e9nt jelennek meg.<\/p>\n
A Transanatolia k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se a hat\u00e1r.<\/p>\n
T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban a f\u00f6ldrajzi hat\u00e1rok egyben politikai \u00e9s kultur\u00e1lis t\u00f6r\u00e9svonalakat is jel\u00f6lnek: a Fekete-tenger t\u00e9rs\u00e9ge geopolitikai tengelyk\u00e9nt, a kurd r\u00e9gi\u00f3kban a v\u00edz \u00e9s az infrastrukt\u00fara t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gek r\u00e9szek\u00e9nt, a Kauk\u00e1zus peremvid\u00e9kein pedig a jelenlegi konfliktusok h\u00e1tterek\u00e9nt v\u00e1lik meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. Depardon ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket nem direkt politikai \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal, hanem empatikus \u00e9s po\u00e9tikus megfigyel\u00e9seken kereszt\u00fcl teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1.<\/p>\n
A fotogr\u00e1fus sz\u00e1m\u00e1ra a modern T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete sem v\u00e1laszthat\u00f3 el az Oszm\u00e1n Birodalom \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t\u0151l. Az 1923-ban l\u00e9trej\u00f6tt k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g a birodalmi m\u00falttal val\u00f3 radik\u00e1lis szak\u00edt\u00e1st jelentette, mik\u00f6zben annak eml\u00e9kezete tov\u00e1bbra is meghat\u00e1rozza az orsz\u00e1g \u00f6nk\u00e9p\u00e9t \u00e9s geopolitikai gondolkod\u00e1s\u00e1t. A Transanatolia a magyar n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is ismer\u0151s k\u00e9rd\u00e9seket vet fel.<\/p>\n
Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete szorosan kapcsol\u00f3dik az Oszm\u00e1n Birodalomhoz,<\/p>\n
mik\u00f6zben f\u00f6ldrajzi \u00e9s kultur\u00e1lis helyzete miatt maga is gyakran k\u00f6ztes t\u00e9rk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 Kelet \u00e9s Nyugat k\u00f6z\u00f6tt. Depardon munk\u00e1ja ez\u00e9rt nem csup\u00e1n egy t\u00e1voli orsz\u00e1g peremvid\u00e9keinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el: a hat\u00e1rok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezetr\u0151l \u00e9s az identit\u00e1sr\u00f3l is gondolkodtat. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2026. okt\u00f3ber 25-ig ingyenesen l\u00e1togathat\u00f3, a kur\u00e1tor Kereszty Anna.<\/p>\n
\n (Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p: Nora Dumas: K\u00e9t h\u00e1tizs\u00e1kos fi\u00fa a foly\u00f3parton, Moisson, 1937. Fot\u00f3: Mai Man\u00f3 H\u00e1z)\n <\/p>\n